Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-07-06 / 27. szám

6 <41 20o8. július 6. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Kelet-közép-európai protestá Krisztusban egyek - egymáshoz közeledve Folytatás az i. oldalról A délutáni és esti programkínálat - bibli­ai elmélkedések, előadások, műhely­munkák, neves zenészek koncertjei, .énekkarok és zenei együttesek fellépései, ifjúsági programok - már a bőség zava­rát zúdította a résztvevőkre. Déltől négy óráig nagyon sok helyszín közül lehetett választani: az előadások, fórumok, tema­tikus szekcióbeszélgetések, a gyermek- és ifjúsági programok is ekkor kezdőd­tek, valamint továbbra is válogathattak az érdeklődők a Lelki lehetőségek piacának kínálatából a város különböző pontjain. zongorahangversenyt, a lajoskomáromi fúvósegyüttes koncertjét, valamint a Krisztus érintése című operát hallgathatták meg az érdeklődők. Püspöki fórum Európa kulturális sokszínűségéről A délutáni programok ideje alatt ren­dezték meg a püspökök fórumát, ame­lyen Ján Kubis szlovák külügyminiszter és az Európai Unió képzési, kulturális és ifjúsági munkáért felelős biztosa, Ján Fi- gel is beszédet mondott. Az európai kul­turális sokszínűségről tartott eszmecse­A Lelki lehetőségek piaca A nyolc szekciótémakör közül három fórumbeszélgetésen volt jelen meghí­vott magyar előadó. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem do­cense az Isten teremtésének megőrzése nevű szekcióban tartott előadást a környezet- védelem ökoteológiai megközelítéséről. B. Pintér Mártát, egyházunk Női Missziói Szolgálatának referensét a női szekcióba hívták meg, hogy a nők spiritualitásáról adjon elő, Hafenscher Károly lelkész, a rév­fülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatá­si Központ igazgatója pedig a Diakónia és az egyház elnevezésű szekcióban tartott referátumot egyházunk diakóniai szol­gálatáról. Azoknak, akik Pozsony történelmi nevezetességeivel is meg kívántak is­merkedni, tematikus városnézésre nyílt lehetőségük: ezt a szolgáltatást éjjel ti­zenegy óráig lehetett igénybe venni. Este rét a szlovák evangélikus egyház egyete­mes püspöke, Milos Klátik moderálta. Ján Kubis kijelentette, hogy az egyhá­zaknak jelentős szerepük van a kultúra és az interkulturális kapcsolatok ápolá­sában. Utalt Pozsony különböző feleke­zetekhez kötődő műemlékeire, és hang­súlyozta, hogy az egyházaknak nem­csak a történelmi múltban, hanem jelen­leg is nagy szerepük van a külpolitikai kapcsolatok intenzívebbé tételében, ami hozzájárulhat a nemzetek közötti konf­liktusok feloldásához. Ján Figel arra mutatott rá, hogy a gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztéséhez az interetnikus kapcsolatok elmélyítése is szükséges. Az európai kul­túra legfontosabb támaszai az egyházak - tette hozzá. Elmondta, hogy felméré­sek mutatják: az Európai Unió lakossá­gának 52 százaléka hisz Istenben, és csak 18 százalék mondta magát ateistának. Megemlítette az Európai Unió lisszabo­ni szerződését, amely elismeri az egyhá­zak jelentőségét a népek közötti dialó­gusban. Az európai integrációs folyama­tokkal kapcsolatban örömét fejezte ki, hogy az uniónak huszonegy nyelve van (Jelenleg huszonhárom hivatalos nyelv van az Európai Unióban. - A szerk), amelyek lét- jogosultságát az unió népei tiszteletben tartják. Fabiny Tamás, egyházunk Északi Egyházkerületének püspöke hozzászó­lásában az interetnikus kapcsolatokról szólt, és megemlítette, hogy a Duna összeköti Kelet-Közép-Európa országa­it fővárosaikon keresztül. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ma­gyarországon az egyház a múltban sok­szor támogatta a nacionalizmust, mely­nek eredményeként „szlovák és német testvéreink elvesztették identitásukat”. A modern korban azonban a kulturális sokszínűség védelme érdekében meg kell menteni a nemzetiségeket, s ehhez a folyamathoz az egyházak is hatéko­nyan hozzájárulhatnak a megbánás és a megbocsátás hirdetésével. Ezzel együtt a politikai szélsőségek ellen is küzdeni­ük kell, legyenek azok akár jobb-, akár baloldaliak. Emellett az egyházak fel­adatai közé sorolta a gyermekjogok vé­delmét, ideértve a gyermekmunka fel­számolásáért folytatott harcot és a prostitúció elleni küzdelmet. Fabiny Ta­más hangsúlyozta, hogy ebben a mun­kában a Szentiéleknek kell segítenie az egyházakat. Közös ima a megbékélésért Délután öttől hét óráig tartott a prog­ramsorozat főrendezvénye a Pozsony főterén felállított színpadon. A nemze­tek, a kisebbségben lévő nemzetiségek egymás közötti megbékéléséért és az eu­rópai egységért imádkoztak a hat nem­zet egyházvezetői. Milos Klátik szlovák egyetemes püs­pök köszöntőjében arról beszélt, hogy a keresztény hit átlépi az országok határa­it, ezzel is hozzájárulva az európai uniós egységhez, összetartó erőként gyűjtve egy táborba az embereket. Krisztus sze- retete összeköti Európát - fogalmazott. A püspök meghatónak nevezte azokat a pillanatokat, amikor hat különböző or­szág népei együtt imádkoznak az egy­más iránti kiengesztelődésért. A mai po­litikai helyzetet elemezve elmondta: a törekvések éppen ellentétesek az ókori Római Birodalom vezetési elvével, amely így hangzott: „Oszd meg és ural­kodj!” Ma ezzel szemben az egyesülési folyamatok felgyorsultak, az unió kere­tében pedig a népek politikai és gazdasá­gi értelemben is összefognak. Fabiny Tamás püspök fohászában azért imádkozott, hogy Kelet-Közép-Eu- rópa nemzetei az Istentől kapott szere- tetben tudjanak egymás mellett élni a kölcsönös megbocsátás jegyében. Ittzés János elnök-püspök Pál apostol korinthusi- akhoz írt levelét idézve rámutatott, hogy a hitbeli testvéreknek egymással szeretet- ben kell élniük, minden dolgukat szere- tetben kell véghezvinniük. A keresztény remény átlendít a holtponton Vasárnap mintegy húsz templomban úrvacsorás istentiszteletekkel ért véget a ben és bánatban egyaránt. Az MEE lelké- szi vezetője utalt arra, hogy a mai világ­ban „a politikusok túl sok mindenről fe­csegnek bombasztikus kijelentéseikkel”, csak a lényegről nein beszélnek, arról, hogy „Krisztus nem hagyja az embert ár­ván, hanem megmenti a haláltól”. Szót ejtett arról is, hogy az ember felelőtlenül kizsigereli Isten teremtett világát, saját környezetét, ami bűn, mert az önzés egyik legsúlyosabb megnyilvánulása. Igehirdetésében elmondta a szlováki­ai testvéreknek, hogy idén Magyarorszá­gon a keresztény felekezetek ökumeni­kus keretek között tartják a Biblia évét, amelynek mottója: „Boldog, aki olvassa... ” (Jel 1,3) Rámutatott: ez azt jelenti, hogy „ebben az évben különösen tudatosan kell olvasni a Szentírást”, a Jelenések köny­ve pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy „a jövő Jézus kezében, nem pedig politiku­sok kezében van”. A kereszténységnek ez a reménysége átlendíti a holtponton a társadalmat még akkor is, ha a rendszer­Ittzés János és Erika Hlacoková, a helyi gyülekezet beosztott lelkésze a pozsonyi záró istentiszteleten háromnapos pozsonyi protestáns ke­resztény találkozó, amelyre a hat nem­zet nagyjából háromezer résztvevője Iá-' togatott el. Ittzés János a pozsonyi magyar gyüle­kezet templomában, Fabiny Tamás pe­dig a somorjai záró istentiszteleten pré­dikált a magyar ajkú híveknek iThessz 5,11-15 alapján. Ittzés János igehirdetésé­ben rámutatott: a nemzetközi találkozó tanúskodott a. keresztények reménysé­géről, mely szerint „Jézus velünk van minden napon a világ végezetéig” öröm­váltás és az európai uniós csatlakozás nem teljes mértékben váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. A kelet-közép-európai protestáns ke­resztények találkozóját 1991-ben ren­dezték meg előszóra németországi Gör- litzben, majd három-, illetve kétévente fogadták egymást a hat ország egyházi vezetői és gyülekezetei. A legutóbbit 2005-ben Prágában tartották, a követke­zőnek pedig a németországi Drezda ad otthont 2011-ben. ■ Petri Gábor Nők közösségben Európáért ► A kelet-közép-európai protestáns találkozó számos kiadványán szerepelt a rendezvény támogatóinak sorában a SEZ. Sokan kérdezték, vajon kiket rejt e három betű. A mozaikszó az Evangélikus Nők Közösségét (Spolocenstvo Evanjelickych Zien) takarja. E szervezet áldozatos munkája és adományai nyomán épült számos missziói központ a szlovák egyházban. A háború előtt nem egy asszonycsoport működött, összefogva a papnék, diako­nisszák, tanítónők szolgálatát. A kommunista rendszer bukása után, 1989- ben pedig Kelet-Közép-Európa országai közül elsőként itt, Szlovákiában in­dult be újra a nőszövetségi munka. Ma már egyetlen, de rendkívül aktív szervezet, a SEZ fogja össze a nők sokrétű szolgálatát. A találkozón az egyik szekcióbeszélgetés megszervezése is a SEZ tagjaira hárult. Pozsony óvárosának egykor hangulatos kis utcácskájába, a Konventná 11-be invi­tálták az érdeklődőket. Itt található a'bel- városi lelkészi hivatal, száz fő befogadá­sára is alkalmas előadótermével. A szek­cióbeszélgetésen ennek ellenére alig negyvenen vettek részt, Sok résztvevő — bár a találkozóra érkezésekor eligazító kis térképet kapott - nem talált el a szombat délutáni programok helyszíné­re, így sokan lemaradtak a szlovák asszo­nyok által előkészített beszélgetésről, amely a Nők Spiritualitása címet viselte. Az alkalom elején elhangzott négy előadás, de főleg az azt követő élénk esz­mecsere tükrözte, hogy bizonyos kérdé­sekben mennyire másként látják lelkisé­güket és feladataikat a Kelet-Európábán élő asszonyok és nyugati nőtestvéreik. Míg az osztrák evangélikus egyház női munkaágának vezetője, Barbara Heyse- Schöfer arról beszélt például, hogy mi­lyen nagy szükség lenne az istentisztele­ti életben egy új, a női lélek sajátosságait is megszólaltató liturgia bevezetésére, addig a szlovák és cseh asszonyok közül sokan azt hangsúlyozták: a nők legfőbb feladata, hogy férjüket, gyermekeiket se­gítsék férfiúi vagy női identitásuk meg­találásában. Ok úgy gondolják, hogy a női lélek különleges adottságai - mint például az érzelmi telítettség, az empá­tia, az önfeláldozásra való hajlam - mind-mind Istentől kapott ajándékok, amelyekkel szolgálniuk kell. Abban azonban mindenki egyetér­tett, hogy a hit kérdésében nincs különb­ség férfiak és nők spiritualitása között. E sorok írója - mint a szekcióbeszélgetés magyar előadója - utalt a latin spiro igé­re, amelyre visszavezethető a lelkiség ki­fejezés. A szó jelentése: lélegezni. Ez gyönyörű kép. Egybecseng a bibliai te­remtéstörténet bizonyságtételével, ahol azt olvassuk, hogy Isten az ember orrába fújta az élet leheletét. Az ott használt hé­ber kifejezés - ruah — egyben Isten Lelkét jelenti. Isten tehát a saját jelenlétét lehel­te az emberbe. Nincs különbség nő és -férfi között, mindketten csak akkor „él­nek”, ha Istenből lélegeznek. Pál apostol ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg Athénban: „.. .őbenne [Krisztusban] élünk, mozgunk és vagyunk." (ApCsel 17,28) A nők pszichés adottságaiknál fogva természetesen másként élik meg a hitü­ket, mint a férfiak. Ám ezek a különbö­zőségek csupán a formát adják, amelyet ugyanaz a tartalom tölt ki: a Jézus Krisz­tussal megélt személyes kapcsolat. A délutáni program végén missziói di­menziót is kapott a beszélgetés: a hat nemzetet átölelő találkozó mottója (Krisztusban egybekötve - közösen Eu­rópában) egyszerre küldő paranccsá vált. A földrajzilag Európa szívében élő egy­házaknak feladatuk van: úgy élni meg az Isten Fiával való közösséget, hogy hitük példája nyomán - a kereszténységtől egyre távolodó - Európa lakói újra Krisz­tusra leijének. ■ B. Pintér Márta

Next

/
Thumbnails
Contents