Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-06-29 / 26. szám
'Evangélikus EletB MELLÉKLET 2008. június 29. Szent és profán - érték(t)rend Ifjúság „közhaszonra” Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda (ÖKIj három napra közhasznú munkára hívja a fiatalokat. A kezdeményezés keretében a többek között szociális intézményekben végeznek segítő munkát, erdőt takarítanak és ételt osztanak hajléktalanoknak - közölte Buday Gergely irodavezető múlt szerdán Budapesten. A 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű, október 24-26. között tartandó programra mintegy háromezer fiatal jelentkezését várják. A konkrét munkát csak később határozzák meg, hogy a valláshoz valamilyen szinten kötődő fiatalok feltétel nélkül segítsenek a rászorultakon. M MTI-4M Folytatás az 1. oldalról Már az esemény előtt látható volt, hogy a minisztérium kiemelt rendezvényként tekint egyházunk múzeumának tárlatára, a megszámlálhatatlan program közül beemelve a legfontosabbak közé. Az óriásplakátokon és a budapesti tömegközlekedési eszközök oldalán is megjelent az invitálás a „szent és profán” éjszakára. Cigány ételek bemutatója A „pincébe űzött” tárgyak leltára a teljesség igénye nélkül: világító, fénycsíkokat folyató elektromos Mária-kép, lourdes-i Madonna-szobor, Jézus szíve-áb- rázolások, néhány Luther-rózsa (de egyik sem az „igazi”, hamis a művészettörténész meghatározása szerint); egy festményen gyönyörű cigány Madonna, mellette ekhós szekéren ülő családdal - egy cigány naiv festő alkotása. Billy Graham-nyakkendőtű és -mandzsettaszett. A kommersz felé haladva láthattunk gipsz- és porcelánangyalkát minden mennyiségben, Raffaello-parafrázi- sokat, bájosan könyökölő, cigiző, söröspoharára meredő pufók angyalkapárost. Mini (hordozható) szárnyas oltárt. A reformátorok szekciójában találtunk Luther-zoknit (képünkön), Luther sört, Melanchthon bort, Luther félkeserű likőrt és Márton atyánk arcképét viselő étcsokis dobozt. Képeslapok, feszületek, az elmaradhatatlan házi áldás, török szőnyegek káprázatos színvilággal az utolsó vacsora jelenetével, Medjugorje-öngyújtó a Madonna arcmásával és egy igazi poén: egy szent matrjoska - Mária-ábrázolással... kiállítást készítő kollégáival, Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténésszel és a szakmai gyakorlatát az evangélikus múzeumban töltő Károlyi Natália néprajz szakos hallgatóval együtt. Harmati Béla László elmondta: „A múzeum feladata az értékek megőrzése az utókor számára, de felmerül a kérdés, hogy mi számít értéknek, s hol a határ a művészi érték és az értéktelen giccs, népi vallásosság, népművészet és mutatott rá Zászkaliczky Zsuzsanna -, az egy paraszti tisztaszobában, a személyes kegyesség megélésében megtalálja és megállja helyét. Más célt tölt be. Az esztétikai mellett ugyanis egy adott tárgy hordozhat más értéket az egyén adásokon, remek fényképeken túl számos olyan tárgy kerül a múzeum tulajdonába, esetenként csak látókörébe, amelyek kevésbé a hivatalos dogmatika, liturgika köré, inkább egyfajta személyes vallásosság köré szerveződnek, arról adénekesek fellépései... Nem maradhatott el az irodalom sem, cigány költők verseit mondta gyerek és felnőtt, az egybegyűltek részletet hallhattak a hagyományos cigány étkezési szokásokról néprajzi gyűjtő tollából, és hogy nem láthattak a sepsiszentgyörgyi cigány gyerekek beiskolázásáról szóló dokumentumfilmet, arról csak a videoszalagot gyűrő lejátszó tehetett. A jelenlévők az ételek között kóstolhattak cigány lecsót, csirkés lecsót, babgulyást, köröm- és pacalpörköltet, sőt még Magyarországon ekhós szekérrel végigvonuló francia muzsikus cigányoktól megszerzett recept alapján készült padlizsános nyúl ételkölteményt is megízlelhettek! Mindezt eddig bárki bárhol megvalósíthatta volna. Ami mégis mássá tette a június 21-én Sárszentlőrincen, a Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány munkatársai által megrendezett alkalmat, az Isten igéje volt. A közös étkezés előtt az ötezer ember megvendégeléséről hallgatta a mintegy százötven résztvevő a kétezer évvel ezelőtti történetet. Kerestük a hasonlóságokat és a különbözőségeket, és megtaláltuk a csodá, a csodálat tos élet titkát a hálaadásban és az áldásmondásban. Étkezés előtt énekes hálaadásként szólt a cigány ének: „Köszönöm az életem, mindennapi kenyerem, köszönöm neked, köszönöm neked. Áldott légy, Istenem, köszönöm neked.” A rendezvény végén a Tolna megye több pontjáról érkezett cigányok és nem cigányok közfelkiáltással megszavazták, hogy jövőre is találkozzunk ugyanitt ugyanígy - természetes közegben, jókedvűen értéket keresve és közvetítve, Isten közelségében rá és egymásra figyelve. ■ BAKAY PÉTER Míg a pincében a tárlattal, a templom udvarán a Viva Voce kamarakórus (képünkön) koncertjével, a Custos Consortgambaegyüttes reneszánsz és barokk muzsikájával, valamint pódiumbeszélgetéssel szórakoztatták a nagyérdeműt, a templomban pedig bibliaolvasó, maraton folyt. A múzeumigazgató (a kép bal szélén) tárlatvezet „A giccs emberszabású, a művészet emberfeletti ezzel az Abraham A. M0- les-től kölcsönzött gondolattal kezdte megnyitóbeszédét Harmati Béla László, az EOM igazgatója a múzeumok éjszakáján, pontban este 8 órakor a Deák téri templomudvarból nyíló pincében. Az igazsághoz tartozik, hogy már a „hivatalos" tárlatmegnyitás előtt is számos múzeumlátogató megtekintette a maga nemében egyedülálló gyűjteményt a maga nemében egyedülálló „kiállítóhelyiségben": a Deák téri evangélikus intézmény homokos „padlózató”, hangulatos boltívekkel tagolt, izgalmas atmoszférájú pincéjébén. Pincében, amely rejt is, mutat is. Más-más tárul fel és bújik el, megadva a felfedezés örömét a látogatónak. (A lépcső rendbetételét, a világítási hálózat kiépítését, a párátlanítást, a meszelést erre az alkalomra végezte el a múzeum - tudtuk meg.) A sajtó számára a múzeumigazgató már az előző este bemutatta a tárlatot a védésből szenvelgést, az emlékezésből negédes nosztalgiát. Ellentétként a valódi művészet úgy tartalmában, mint megoldásaiban mindig magasabbra emelkedik tárgyánál, és a korszellemtől függetlenül örök mondanivalót is magában hordoz. A forma és tartalom, létrehozott mű és közvetíteni kívánt tartalom kiegyensúlyozott, koherens viszonyban van a művészeti alkotások esetében, de ha ez a viszony felborul, eltorzul, megkezdődik a giccsé válás folyamata.” A vallásos művészet katalizátora a mélyen gyökerező, őszinte és az érzéseket energiával megtölteni képes vallásos hit. Meg nem élt, félig vagy részben megélt hitélmény hamis útra vezet. A tárlat célja korunk értékpusztító és értékekre áhítozó .emberének megszólítása. A „csak tiszta forrásból” lutheri gondolat aktualitása időszerűbb, mint valaha - zárta megnyitóbeszédét Harmati Béla. Ami szakrális térben furcsán hat nak, adhatnak felvilágosítást. Ezek a tárgyak sokat elárulnak készítőikről, használóikról. Az a kegyesség, az a hozzáállás érdekelte a kiállítókat, amely e 'tárgyakat létrehozta. Ahogy az a nagyon keskeny mezsgye is, ami a „vallásos művészetben” - felekezeti határokra való tekintet nélkül - a templomi, gyakran nem is olyan magas művészet és a hétköznapok „vallásos műalkotásai” között húzódik. Létezik-e „esztétikai Gonosz”? A kérdésre adott válasz kulcsszava a hamisság lehet. A szakértők szerint a vallásos ember mélyen, tisztán megélt hitélményből táplálkozó alkotása tiszta forrásból fakad, a felületes, elnagyolt látszatalkotás hamissá válik. Milyen szociológiai előzményei, következményei vannak, lehetnek e tárgycsoport kialakulásának? Mennyire lehet erős ezeknek a tárgyaknak az egy-egy család életében betöltött szerepe? Létezik-e kegytárgygyűjtő szenvedély? Számos kérdésre keresték a választ ezen az éjszakán a múzeum látogatói - és bizonyos, hogy maradandó és derűs emlékekkel távoztak. ■ Kőháti Dóra Cigány ételek bemutatója - és kóstolója, tehetjük hozzá. No meg még egyéb tartozékok, amelyekből összeállhat egy villanásnyi a gazdag cigány kultúrából: a bátai tamburazenekar, amely egész nap húzta a talpalávalót önfeledten és keservet feledtetőn, az elementáris bátai Vadvirág hagyományőrző néptánccsoport előadásai, oláh és beás cigány népdalBebocsátásra várva... Hogy a vidámság, a humorérzék - amelyet szakszóval lutheri hilaritásnak is nevezünk - mindig is jellemezte az evangélikusságot, azt már az ötletből is világosan láthatjuk: pincébe űzött tárgyakat tártak elénk a rendezők a Cyrano de Bergerac-i mottó jegyében: „Magamat kigúnyolhatom, más által nem hagyom viszont...” Persze talán nem is annyira gúnyról, mint inkább megmosolyogtató, elálmélkodtató tárgyakról beszélhetünk. Erték(t)rend: a hívő kreativitás és alkotás, a vallásos tömegkultúra és a giccs határán született tárgyak között járunk, - hirdette a pincelejáró fölötti felirat. . számára. Ennek bizonyítékait vonultatták fel, így például a búcsújáró helyek emléktárgyait, továbbgondolásaikat, műtárgymásolatokat és az egyéni kreativitás termékeit. a »grand art«, az egyéni vallásosság kreativitása, valamint a tömegtermékek között, melyeket a fogyasztói társadalom számára gyártanák.” Egyértelmű válasz nincs, a határvonalak nem pengeélesek, ezért e tárlat gondolatébresztő szándékkal tart tükröt a keresztény egyházak elé. A giccs - magyarázta Harmati Béla - elsősorban az érzékeknek szól, gyors és azonnali, olcsó és fáradságmentes élményt ígér a szemlélőnek. „Azáltal, hogy többnek akar látszani, mint ami, az »igazi«, jó áron megszerezhető parafrázisaként a tiszta érzelemből érzelgősséget csinál, az értelemből közhelyet, a szenAmint kérdésünkre Zászkaliczky Zsuzsanna elmondta, a kiállított tárgyak negyede a múzeum tulajdonát képezi, negyede a Néprajzi Múzeumból való, negyedrészük Érsekvadkertről, a hely- történeti gyűjteményből, negyede pedig magángyűjtőktől. Azért csak egy napig volt látogatható a kiállítás, mert nincs működési engedély az új pincetárlat állandó nyitva tartására, valamint a tárgyak sem maradhatnak tovább. S még egy furcsaság: ezen a kiállításon nem voltak feliratok. Se a tulajdonosról, se a felekezetről nem kapott felvilágosítást a látogató. Szándékosan. Hogy semmiben ne befolyásolja a nézőket és a látottak befogadását. Rábízták a látogatókra, hogy döntsenek, tetszést nyilvánítsanak, s szembesüljenek azzal, ami eddig tabunak számított. Zászkaliczky Zsuzsanna hozzátette: kiváló ötvösmunkákon, korai Biblia-ki
