Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-05-18 / 20. szám
8 2oo8. május 18. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS MM MMMMmBmfflm Újabb út a Könyvhöz Megjelent ár. Cserháti Sándor új kommentárja „Vegyétek újra kézbe a boldog emlékezetű Pálnak, az apostolnak levelét! Mi az, amiről először írt nektek még az evangélium hirdetésének kezdetén? Az igazságnak megfelelően és a Lélektől áthatva szólt hozzátok...” (Római Kelemen) „Aki írásmagyarázói feladatra vállalkozik, tulajdonképpen két távoli pillér között feszülő távolságot akar áthidalni. Az egyik pillér az írásmű szerzője, akinek valamiféle közlendője van, a másik pillér az olvasó, akihez a szerző szólni akar. A két fél között a megértés egyáltalán nem könnyű, hiszen mindkettő önmagába zárt egység, főként ha korszakok választják el őket egymástól. Az írásmagyarázó feladata éppen az, hogy a megértés hídját építse ki közöttük. (...) Mindenképpen törekednünk kell - még a tőlünk távoli múltban élt szerző esetében is - mondanivalójának minél hűségesebb megszólaltatására, különben az olvasó önmagába volna befalazva, és nem gazdagodhatna mások gondolatai és nézetei révén. Ha ez a felismerés minden valamirevaló írásművei kapcsolatban helytálló, sokkal inkább az a Szentírás könyveinek esetében, amelyeknek szerzői Isten nevében kívánnak szólni, és nem a magukéban." (Részlet a könyv előszavából) Az Út a Könyvhöz című bibliai kommentársorozat legújabb kötetében dr. Cserháti Sándor, az újszövetségi írásmagyarázat professzora kommentálja az Újszövetség egyik legjelentősebb könyvét, Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt első levelét. Mély merítésű és nagy ívű munkája Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt első levele Luther Kiadó •t azzal a szándékkal is készült, a megértés és megértetés hídépítésén túl, hogy tudományosan megalapozott szövegkritikai elemzései és következtetései ne csak azok számára legyenek érthetőek, akik hivatásszerűen foglalkoznak a Szentírás titkaival, hanem - elsősorban - a szenvedélyes bibliaolvasók számára, akik tudományos előképzettség nélkül is mélyebb és megalapozott bibliaismeretre szeretnének szert tenni. A két igény, a tudományosságnak és a bibliamagyarázat olvasmányossá tételének az igénye, az aprólékos exegetikai analízis és a könnyen érthető szövegmagyarázó gondolatmenetek együtt alapozzák meg a kötet áttekinthető szerkezetét és stílusát. A majdnem kilencszáz oldalas kommentár közel húsz esztendő tudományos kutatómunkájának gyümölcse. A felhasznált irodalom jegyzékéhez lapozva a szerző jelzi, hogy az Elsó'korinthusi levél és a vele kapcsolatos témakörök kimeríthetetlenül gazdag bibliográfiáját feleslegesnek tartja a teljességre törekedve megadni, ehelyett csak azokat a műveket sorolja fel, amelyeket munkája során felhasznált és idézett. Az irodalom- jegyzék így is húsz oldalt tesz ki, így a tudományos szintű írásmagyarázati-exe- getikai bibliakutatásnak - közelebbről a páli levelek kutatásának - bőséges alapjául szolgálhat. A tudományosság igényének maximális megőrzése ellenére Cserháti Sándor kommentárja nem száraz és szikár akadémikus szövegtenger. Az újszövetségi írásmagyarázat evangélikus professzora ugyanis kommentárjaiban olyan munkamódszert használ, amely a tudományos megalapozottságot nem teoretikus öncélnak tekinti, hanem a bibliai szöveg valódi és eredeti jelentésének megértését tűzi ki célul. Ezt az olvasmányos stílusban megfogalmazott szövegmagyarázat eszközével éri el, egyfajta gyakorlati kiindulópontként alkalmazva a bibliai exegézis elméleti alapjait. Ennek eredményeképpen tudományos elemző munkája során mindvégig tudatában van annak, hogy a bibliai textus a mindenkori igehirdetés alapja, elméleti munkájának gyümölcsei tehát bizonyos értelemben a gyakorlati teológiai felhasználhatóság - végső soron gyülekezeti kontextusba helyezett - kritériumai alapján érnek be. E könyv esetében tehát nemcsak a bibliatudós írt akadémikus eszmefuttatásokat, hanem egyúttal a gyakorló lelkész szól írásmagyarázó sorain keresztül a gyülekezetek - a könyv olvasótáborának - tagjaihoz hitmélyítő céllal. A kommentár munkamódszere egyszerű, letisztult és igen hatékony formát követ. A tulajdonképpeni szövegmagyarázat három nagy részre oszlik: az egyes bibliai passzusok kommentálása először mindig az adott szakasz saját, egyéni - nagyfokú szöveghűségre törekvő - fordításával kezdődik; majd a szorosabb értelemben vett exegetikai interpretáció, az eredeti görög szöveg fontosabb kifejezéseinek, mondatrészleteinek mélyebb, szöveg- kritikai-hermeneutikai elemzése jön; végül a szövegrészlet szakaszonkénti kibontása következik, amelyben az addig felhalmozott összes exegetikai eredmény egységes, a textus lényegét kifejtő és olvasmányosan megírt gondolatmenetbe van ágyazva. Az Elsó'korinthusi levél magyarázatának olvasása különösen akkor válhat izgalmas szellemi kalanddá és kihívássá az olvasók számára, ha a szerző saját fordításait összehasonlítják a „hivatalos” bibliafordítással. A tudományos szövegkritikai interpretáció talán így szolgálhatja leghatékonyabban a lelkes bibliaolvasó számára a Szentírás eredeti szövegeinek tükrében megvilágított bibliai üzenet és apostoli szerzőt szándék mélyebb és teljesebb megértését, ■ P. G. Dr. Cserháti Sándor: Pál apostolnak a ko- ■ rinthusiakhoz írt első' levele. Luther Kiadó, Budapest, 2008. Ára 5600 forint. Cserháti Sándor kötetének ünnepi bemutatójára május 27-én 17 órakor kerül sor a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának Üllői úti székházában (Budapest VIII. kerület, Ülló'i út 24.). Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában Előadás-gyűjtemény a Kálvin Kiadótól Lehet, hogy első olvasásra mi is azt gondoljuk, hogy kicsit furcsa, de legalábbis egymástól idegen fogalmak kerültek itt egymás mellé: vezetés, menedzsment, egyház, diakónia. Alig több mint két évtizede még a gyakorlati teológián belül is uralkodott az a nézet, hogy az egyház tevékenysége, működése annyira más jellegű, mint a piaci viszonyokra figyelő és építő gazdasági rendszereké és vállalkozásoké, hogy nem szükségszerű az egyházi életben vagy a teológiai gondolkodásban mélyebben foglalkozni ezekkel az összefüggésekkel. Időközben azonban olyan gyors változások érték el az egyházakat, hogy napjainkra kétségtelen lett: nem lehet alapvető vezetési, irányítási szakismeretek nélkül „igazgatni” még a gyülekezeti életet sem, a diakóniai intézményrendszert pedig egyáltalán nem. A magasabb egyházi vezetői szinteken is megmutatkozik az, hogy a vezetés mennyire sokoldalú és komplex feladat napjainkban. Ezzel a megállapítással nem kell belebonyolódnunk abba a vitába, amely nagyon gyorsan kirobban, amikor a „menedzser típusú” lelkész mellett vagy ellen szólunk. Még abba a kérdésbe sem kell belefutnunk, hogy fontos-e az egyházi menedzsment, vagy minden szépen megy e nélkül is. A fiatal lelkésznemzedék ma Magyar- országon a saját bőrén érzi, hogy milyen terhekkel, örömmel és fájdalommal jár az, amikor valakinek odakerül a neve mellé az „igazgató” szócska. Sokszor már a következő napon ráébred a régi mondás igazságára: nem dolgozni nehéz, hanem „dolgoztatni”, irányítani és másokat inspirálni, illetve olyan kisugárzással betölteni vezető posztokat, hogy a környezetünkben dölgozók valóban hatékonyan alkossanak és tevékenykedjenek. Egyértelmű elsőbbsége van egy vezető hitelességének, lelkiségének, de napjainkban ezenfelül még szükség van alapos szervező- és irányítóképességre is, hogy az előbbiek valóban érvényesülni tudjanak. A marketing szó idegesíthet minket - különösen egyházon be-( lül -, de naponta felfedezzük a hiányának vagy az egyházi, gyülekezeti kommunikáció ügyetlenségének a káros következményeit. Emlékszem, amikor gyülekezeti lelkészként komoly hitű presbiterektől a következő tömör megállapítást hallottam: „Nem elég az árut megtermelni, hanem el is kell adni...” Mérgesített ez a mondat sokszor, de nem tudnám felsorolni azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban mégis rá kellett ébrednem a megállapítás fontosságára. Hasonlót állít a „spirituális gyülekezetmenedzselés" talán legelső markáns képviselője, Hans-Jürgen Abromeit püspök: „Az egyház minden tevékenységét lelkileg és teológiailag kell megalapozni. Annak azonban mindig van gazdasági aspektusa is. Ezt figyelmen kívül hagyni inkább elvakultság, semmint teológiai tisztesség.” Ebből a megállapításból következik az is, hogy álszent dolog kritizálni a gazdasági rendszert a maga egészében, ha ugyanakkor gyülekezeti és egyházi szinten profitálni szeretnénk belőle. Már pusztán ennek a néhány összefüggésnek az alapján is csak üdvözölni tudjuk azt az előadás-gyűjteményt, amelyet Fazakas Sándor református rendszeres teológus szerkesztett és a Kálvin Kiadó jelentetett meg Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában címmel. (Abromeit püspök föntebb idézett gondolata is e kötetből, a 27. oldalról való.) Néhány éve már folyamatosan rendeznek szakkonferenciákat ezzel a témával kapcsolatban, és egyházi intézményvezető szakirányú továbbképzés is folyik a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, ahol a most megjelent kötet szerzői kutatásaikkal és oktatói tevékenységükkel aktívan közreműködtek. Kiváló gyakorlati érzékkel választotta ki a kötet szerkesztője azokat a nagyon aktuális írásokat, amelyek igényt tarthatnak lelkészek, teológiai hallgatók és a gyülekezetben aktív civil szolgálók, presbiterek érdeklődésére. Alfred Jäger írásai pedig a diakóniai szolgálatban állók számára jelentenek „kötelező” olvasmányt. A kötetben megjelent mindegyik tanulmányra igaz, hogy rendkívüli módon gyakorlatorientált és a mai kihívásokra figyelő munka. Hézser Gábor, Fazakas Sándor, Fruttus Levente, Környei Imre és Michael Herbst tanulmányai az egyházi élet minden vezetési szintjén tevékenykedő lelkészt és nem lelkészt komoly, önkritikus vizsgálathoz és átgondoláshoz segíthetnek. Még arra is kapunk útmutatást, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott hivatalosság vagy a vállalkozás szélsősége. Mielőtt bármilyen formában is megnyugtatnánk magunkat azzal, hogy a tapasztalatunk és a hagyományos eszköztárunk elegendő, adjunk esélyt ennek az egészséges professzionalitást ébresztő könyvnek lelkészként, intézményvezetőként, egyházkormányzóként vagy olyan gyülekezeti tagként, aki kíváncsi arra, hogy milyen „időszerűségre és korszerűségre” van szüksége az egyháznak akkor, amikor új és új feladatok tornyosulnak előtte. Ezek a tanulmányok preventív olvasmányként megóvhatnak sok-sok túlkapástól, melléfogástól, szervezetlenségtől vagy éppen naiv tudatlanságból bekövetkezett bukástól. Lehet, hogy merőben új típusú körültekintést jelent ez a könyv, de valódi vezetés- elméleti segítséget nyújthat. N Szabó Lajos Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában. Szerkesztette: Fazakas Sándor. Kálvin Kiadó, Budapest, 2008,140 oldal. Ara 750 forint. Bevezetés Jonathan Edwards gondolkodásába Kevesebb mint egy éve adtuk hírül lapunk hasábjain, hogy 2007 májusában a Károli Gáspár Református Egyetem Hit- tudományi Kara nemzetközi konferenciának adott otthont (Jonathan Edwards Európában - Megkésett tudósítás egy igen jelentős egyháztörténeti konferenciáról; EvElet 2007/31. szám). A tanácskozás célja az volt, hogy „Amerika teológusa”- sokak szerint a valaha is élt legnagyobb amerikai teológus -, Jonathan Edwards (1703- 1758) bemutatkozhasson az „öreg” Európának. Egy évvel a rendezvény után az elhangzott előadások immár magyarul is olvashatók. A kötet célja, hogy e 18. századi polihisztor (teológus, filozófus, esztéta, bibliatudós, történettudós, igehirdető, ébredési mozgalom vezetője, indiánok misz- szionáriusa) jelentőségére rámutasson, személyiségét egyszerű és érthető módon hozza közel a magyar érdeklődőkhöz. A kálvinista Jonathan Edwards az amerikai „nagy ébredés’-nek volt az egyik vezéralakja, s az ébredés lecsengése után annak tanulságairól írt munkái a 21. század elején a vallásilag tarka, posztmodern világban élő keresztényeknek is komoly segítséget adhatnak. A magyar változat nemcsak az előadások magyar nyelvű fordítását adja kézbe, hanem az előadásokhoz készült AMERIKA TEOLÓGUSA BEVEZETÉS jfnxUüXyJ^á ’UA&Vutf * ■ 1703-1758GONDOLKODÁSÁBA SZERKESZTETTE FAB1NY TIBOR ES TÓTH SÁRA MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ DUNÁM ELLÉKI EGYHÁZKERÜLET HERMENEUTIKA! KUTATÓKÖZPONT • 2008 referátumok szövegét is. A címlapon Jonathan Edwards a magyar származású iparművész, Breuer Marcell székéből tekint az olvasóra. A magyarul eddig megjelent három Edwards-mű: Ébredés az egyházban (Koinonia, Kolozsvár), Értekezés a vallási indulatokról (Gondolat, Budapest), Az igaz erény természete (Helikon, Budapest) mellé nélkülözhetetlen kézikönyv ez a kötet, amely segítséget adhat abban, hogy hazai teológusok, irodalomtörténészek, filozófusok, esztéták, egyháztörténészek, vallástörténészek, bibliatudósok, amerikanisták számára megnyissa,kapuját a magyarországi Edwards-kutatás. ■ E.É. Amerika teológusa - Bevezetés Jonathan Edwards (1/04-1/48) gondolkodásába. Szerkesztette Fabiny Tibor és Tóth Sára. Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyház- kerület - Hermeneutikai Kutatóközpont. Ara 1200 forint. Megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1084 Budapest, Ülló'i út 24.), valamint a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1044 Budapest, Deák tér 4.) is.
