Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-05-04 / 18. szám
‘Evangélikus Éltó MOZAIK 2008. május 4. 11 msmmmm. Táborbeharangozó ► „Kedves Barátom! Szeretettel hívlak az idei evangélikus természetvédő táborba, ha már voltál a korábbi években, és lenyűgözött a természet közelsége; ha még nem voltál, és szereted a természetet; ha szeretsz játszani, kirándulni; ha szereted a nyüzsgést, ha szereted a csendet; ha érdekelnek a teremtett világ titkai, melyek körülvesznek mindannyiunkat; ha szeretnél találkozni hasonló gondolkodású fiatalokkal; ha szereted a meglepetéseket, és ha nem szereted a meglepetéseket!” - e szavakkal ajánlja minden érdeklődő fiatal figyelmébe az immár hagyományosnak számító evangélikus természetvédő tábort Benkovics Sándor. A tábor idei szervezőjét a program részleteiről kérdeztük.- Mi a tábor célja?- Megismerés. Felismerés. Érzékenység. Ismerjük meg egy kicsit közelebbről a természetet, ismerjük fel saját felelősségünket a megőrzésében. Váljunk érzékennyé a teremtett világ apró csodáira. Ezek a célok jellemezték már az első, 2002-ben megrendezett természetvédő tábort is. A kezdeményezés Kodácsy-Simon Eszter nevéhez fűződik, öt éven át ő vezette igen nagy lelkesedéssel a tábort. Minden évben újabb és újabb lenyűgöző helyszíneket ismerhettek meg a résztvevők, hiszen mindig más és más nemzeti parkban táboroztak. Bár a korábbi években a program igen nagy sikert aratott a fiatalok körében, tavaly mégsem sikerült megrendezni. Egy év kihagyás után azonban ismét belevágunk!- Mely korosztály számára hirdetik meg?- Elsősorban a középiskolásokat várjuk, tehát a tizennégy-tizennyolc év közöttieket. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb, azt ne látnánk szívesen. Sőt... • - Tanárként milyen tapasztalatai vannak: menynyire érzékenyek vagy fogékonyak a mai fiatalok a környezeti problémák iránt? HIRDETÉS A közhasznú Magyar Bibliatársulat Alapítvány kuratóriuma ezúton is tájékoztatja támogatóit, hogy a 2006. évi, 2007-ben megkapott i%-os felajánlások teljes összegét, 195 480 forintot a „Biblia az iskolákba" elnevezésű bibliaosztási akcióban kívánjuk felhasználni. Minden további támogatást köszönettel veszünk és A Biblia éve 2008 elnevezésű programsorodat megvalósítására fordítunk. Köszönjük! Adószámunk: 19700739-2-43. Számlaszámúnk: 11714006-20267306. HIRDETÉS Egyházunk Női Missziói Szolgálata a Biblia évében asz- szonyhétvégét rendez Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban május 22. és 25. között (az alkalom 22-én vacsorával kezdődik, és 25-én ebéddel fejeződik be) Szótlan rábeszélés - Az élet igehirdetése címmel. A cím bibliai ihletésű, Péter apostol szavaira utal, aki a nők szolgálatának érdekes, új aspektusára hívja fel a figyelmet levelében (iPt ib—4). A konferencián lelké- szi és világi előadók (újságíró, pszichológus) hozzák . közel a résztvevőkhöz az egyház és a mai magyar társadalom gondjait, gyógyításra váró sebeit. A jelentkezéseket május 8-ig kérjük eljuttatni a Női Misszió Szolgálat címére: 1085 Budapest, Üllői út 24. Érdeklődni a 20/824-2791- es mobilszámon, illetve a marta.pinter@lutheran.hu e-mail címen lehet. ■■ü lüiil Törékeny élet Az elmúlt héten a csontritkulással kapcsolatos cikkem után nagyon sok levelet kaptam az olvasóktól. Tragikusabbnál tragikusabb eseményekről tájékoztattak, és szinte mindegyik levélíró arra kért, ha módomban áll, írjam meg az esetüket, ha másért nem, akkor azért, hogy tanulság legyen azok számára, akik úgy gondolják, hogy egészségünk büntetlenül elhanyagolható. A szerző Eleget téve Szabó Zoltánná olvasónk kérésének, a minap látogatást tettem székesfehérvári otthonukban. A megadott címen kicsi, szerény, de nagyon tiszta külvárosi házat találtam. Csengetésemre negyvenes évei derekán járó, kellemes külsejű asszonyka tessékelt be. Ő volt Szabóné. A bemutatkozás után halkan csak ennyit mondott: „Kérem, jöjjön, bemutatom a férjemnek." A kis ház udvar felőli részén cseppnyi terasz húzódott meg, melyet az évek során gondos kezek szőlőlugassá alakítottak. Szabó úr, aki egy öregecske fotelban ült ezen a teraszon, szemmel láthatóan kínlódva felállt, és kezet nyújtott. Az asszonyka valamit motyogott az ebédfőzéssel kapcsolatosan, majd magunkra hagyott bennünket. Néztem a férfit, aki alig láthatóan remegő kézzel komótosan cigarettára gyújtott, majd belebámult a kifújt füstbe. Szomorú szemében láttam, hogy nem a füstöt nézi, hanem sokkal messzebbre tekint. Vártam, hogy megszólaljon. Ahogy a kifújt füst lassan elszállt, úgy riportalanyom tekintete is visszatalált a jelenbe, és keserűen kezdte mesélni a történetét. Megtudtam, hogy két gyermeke van. A lánya férjhez ment, a kis unoka már óvodás, fia pedig most végzi a középiskolát. Ő maga szinte soha nem volt beteg. Eddigi életét csaknem folyamatosan végigdolgozta egy fehérvári üzemben, és — szakmája révén — azon szerencsések közé tartozott, akiknek még sok évig biztosítottnak látszott a munkája. Mígnem egy napon megtörtént a tragédia. Dolgozni indult, a kertkapuban szerencsétlenül megbotlott, és a földre esett. Maga az esés nem volt nagy, hiszen máskor is esett már el életében, de ez mégis más volt, mint a többi. Felesége azonnal a segítségére sietett, próbálta felsegíteni a férjét, de nem sikerült; akkor már mind a ketten tudták, hogy nagy baj van. A mentő a városi kórházba szállította Szabó urat, ahol alig egy órán belül megtudták a kegyetlen igazságot: nagyfokú csontritkulása van, az esés következtében kettétört a combcsontja, és azonnali műtétre van szükség. A kezelőorvosa elmondta neki: olyan mértékű csontritkulásban szenved, hogy szinte a legkisebb fizikai teher elegendő ahhoz, hogy összeroppanjon valamelyik csigolyája, vagy ismét eltörjön valamelyik csontja. Befejezve a történetet lassan rágyújtott megint, percekig szótlanul bámult a semmibe, majd felém fordult, és szomorúan annyit mondott: „Úgy higgye el, ahogy mondom, soha nem említette senki, hogy a csontritkulás betegségbe akár bele is lehet nyomorodni." Ebben a pillanatban nyílt a kertkapu, egy fiatalasszony lépett be egy öt év körüli, szöszke kislány társaságában, aki nyílegyenesen viharzott el mellettem, és ugyanazzal a lendülettel belehuppant beszélgetőtársam ölébe. Csilingelő, kedves hangján faggatta nagyapját arról, hogy mikor fog vele labdázni. Szemem összetalálkozott Szabó úr tekintetével, néztük egymást, és mindketten tudtuk, bármi legyen is a válasz, az nem lesz igaz, mert bár annak a pici lánynak a szemében a nagypapa erős, biztos támasz, a teljes igazság az, hogy gyengébb és törékenyebb, mint az az ötéves kislány, akit az ölében tart. ORMOS INTÉZET~ Cím:1184 Budapest, Hengersor u 73. Bejelentkezés: 06-1/295-5963 NYITVA: Hétfőtől péntekig: 8-19 Szombaton: 8-13 Csontritkulás vizsgálat - 6000 Ft Orvosi konzultáció - 4500 Ft- Úgy gondolom, hogy ez a korosztály minden olyasmire nyitott, amiben felismerheti saját felelősségét, feladatát, esetleg még saját magát is. Ezért minden azon múlik, hogyan „tálaljuk” ezt nekik. Lehet bármennyire is kidolgozott, különféle tudós emberek által díjazott valamely módszer, úgyis a gyakorlat dönti el, hogy tetszik-e, „bejön-e” a fiataloknak, vagy sem.- Mivel szólíthatok meg leginkább, milyen jellegű programokban vesznek részt szívesen a középiskolás korosztály tagjai?- Természetesen általános recept nincs, de nem árt, ha egy program provokatív. Az sem hátrány, ha kihívást jelent számukra. Fontos, hogy mindig tudjunk valami újat, valami meglepőt nyújtani úgy, hogy közben a lényeget megőrizzük. És hogy valami konkrétumot is mondjak: mindig erős hatása van annak, ha nemcsak beszélünk egy témáról, problémáról, hanem a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, illetve orrunkon át is érezzük, hogy miképpen működik egy szennyvíztisztító telep vagy egy szemétégetőmű. Esetleg belebújunk - drámajáték keretében - egy multinacionális cég igazgatótanácsa tagjainak a bőrébe, akik a haszon reményében súlyos környezet- szennyezésre készülnek. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu ' - Inkább természetvédelmi vagy környezetvédelmi jellegű a tábor?- Fontos különbséget tennünk a két fogalom között, hiszen a természetvédelem a természetes környezet - az erdők, mezők, patakok - megóvását jelenti, míg környezetvédelem alatt inkább az ember által használt és beszennyezett területek vizsgálatát és védelmét értjük. Mivel a természetes és az épített környezet egyaránt hozzánk tartozik, nem függetleníthetjük magunkat egyiktől sem. Szeretnénk a táborban mindkettővel foglalkozni, persze elsősorban nem száraz tudományos módszerekkel, hanem inkább sok játékon keresztül, melyek között biztosan lesz néhány meglepetés is. Mindezeken túl azonban elsősorban keresztény táborról van szó, ahol mindennap áhítatok, elcsendesedések, imádságok, énekek segítségével próbálunk közelebb kerülni a teremtett világhoz, megérteni a Teremtő által nekünk adott feladatot.- Megvan-e már a pontos időpont, illetve a helyszín?- A Duna-Dráva Nemzeti Parkban táborozunk július 3-ától 8-áig. A konkrét helyszín pedig Matty lesz. Ez a kis falu a Dél-Dunántú- lon, a horvát határ közelében, Harkánytól és Siklóstól nem messze található.- Az érdeklődők hol tudhatnak meg további részleteket?- Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a www.termeszettabor.hu címet, ahol folyamatosan tájékozódhat a részletekről. Egyébként én is szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre, és várom a jelentkezéseket a benko- vics.sandor@yahoo.com e-mail címen. Találkozzunk júliusban! B Jerabek-Cserepes Csilla Érmelléki barangolások Húszrészes értékőrző sorozatot vetít az mi ► A Magyar Televízió tudáscsatomája április eleje óta sugározza az Érmellékről szóló húszrészes sorozatát. A filmmonográfia egyedülálló a magyar televíziózás történetében. Az alkotás keletkezéséről, a forgatás körülményeiről Pékár Istvánt, a Duna Televízió egykori elnökét, a műsor szerkesztőjét kérdeztük.- Az Érmellékről az alábbi összegzést olvashatjuk a vidék honlapján: ,A Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, ahol mintegy harminc-harmincöt, részben vagy egészben-magyarlakta község is található. Nevezetes helységei: Margittá, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg. Az Érmellék a kora Árpád-kor óta magyarlakta táj, nagy múltú történeti borvidék.” Az Ön számára, aki hosszú hónapokig forgatott e tájon, a leírtak talán egy kicsit sommásan hangzanak.- Szerintem igen szerény a honlapon található adat, mivel tudomásom szerint az Ermellék ötven-hatvan települést fog össze. A Székelyföld után a legnagyobb terület, ahol a romániai magyarság egy tömbben él. A közel százezer lélek három tájegységen: az Érmelléken, a Berettyó mentén és a Hegyközben lakik. Az utóbbi már Nagyváradnál kezdődik, Hegyközpályit mint lakóhelyet nemrégiben fedezték fel a váradi újgazdagok.- Honnan származik a forgatás gondolata?- A Bihar megyei önkormányzat ötlete volt, hogy a megye magyar többségű településeiről filmsorozat készüljön. Kiss Sándor, az ön- kormányzat elnöke karolta fel a kezdeményezést, s Bimbó Szuhai Tibor produceren keresztül kérték fel a Magyar Televíziót a közreműködésre. Nemcsak a helyismeretem, korábbi munkáim is hozzájárultak ahhoz, hogy az MTV végül rám bízta a feladatot.- Ha az alkotó nem akar rögtönözni, egy ilyen munka elkészítése hosszú időt igényel...- Valóban összetett feladat volt; alapos felkészülés kellett hozzá, hogy húsz részen keresztül lekössük a nézőket, és ne ismételjük önmagunkat. Sokat számított a helyismeret: 1999-ben, még a másik köz- szolgálati televízióban, az Elfeledett tájak sorozatban forgattam egy félórás epizódot Érmelléken, s emellett vagy féltucatszor fordultam meg a vidéken. Nagy segítségemre volt még egy kiadvány, a Dukrét Géza szerkesztésében megjelent Partiumi Füzetek, de szorgalmasan forgattam a Pallos nagy lexikonát, és böngésztem a helyi honlapokat is.- Mennyire őrzi az Érmellék a hagyományait?- Ez soha sem volt olyan gazdag tradíciókkal büszkélkedő vidék, mint a Palócföld vagy Kalotaszeg. Élő népviselete nincs, a hagyomány- őrző csoportok is ritkák errefelé. Érdekes módon a helyiek az egykori lápvidékre a legbüszkébbek, ebben Értarcsa jár az élen. A hitbéli hagyományok ápolását tekintve a katolikusoknál a Szent Jobb említhető. Egyébként a vidék református többségű. Egy aktív lelkész igen sokat tehet hívei összefogásáért, s erre számos szép példa is akad. A nép igen vallásos, s talán ezzel függ össze, hogy noha az Érmellék igen szegény, mégis megvan a gyermekvállalási kedv.- Sokat beszélnek napjainkban a román gazdasági csodáról. Van ennek nyoma arrafelé?- Sajnos nincs. Ha a gondos szemlélő Nagyvárad fejlődését kíséri figyelemmel, meglepődik a változáson. A földből nőnek ki a logisztikai központok, az olasz tőke a könnyűipart virágoztatta fel. Az építési telkek ára az egekbe szökött. Az Érmelléket azonban még nem érte el a változás: mintha a hatvanas évek Magyarországán lennénk. Földuta- kon jutunk ki a földekre, ahol igen kevés a gép. A családi vállalkozások próbálnak megélni a mezőgazdaságból - nagyon keservesen sikerül. Ottlétemkor még nem érkeztek meg az uniós támogatások, s ez az emberek hangulatára is rányomta bélyegét.- Ez a táj egykor híres borvidék volt, de Románia nem dúskál a jó nedűben. Lehet-e a szőlőtermelés a jövő egyik útja?- A történelmi Magyarországon az Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérborvidéknek számított Tokaj és a Balaton-felvidék után. Napjainkban csak Bihardiószeg környékén készítenek minőségi bort, máshol a kevesebb vesződséggel járó direkt termő fajtákat látni. Viszont mindenütt megmaradt a pincerendszer, amelyre a helybéliek igen büszkék. Érszalacson több mint ezer pince van, lakóház ennél kevesebb. Ha felélesztik az ősi szőlőtermesztési hagyományokat, és napjaink borturizmusa is felfedezi a pincesorok egyedi báját, a települések csak profitálhatnak az idegenforgalomból.- Hogyan emlékszik vissza a filmsorozat készítésének közel két évére?- Némi büszkeséggel állíthatom, hogy úttörő munkát végeztünk: ilyen léptékű, egy adott vidéket feldolgozó monográfia még nem született a magyar televíziózásban. Rockenbauer Pál munkáját, a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot újból és újból műsorra tűzik, mert semmit sem vesztett értékéből. Remélem, hogy az Érmelléki barangolások is forrásértékű lesz évtizedek múltán. A magam részéről nosztalgiával gondolok vissza a forgatásokra. Gerard Gui operatőr személyében új barátra leltem, és a kemény munka ellenére is mindig élményekkel feltöltődve térhettem haza. A vidéket ma még elkerülik a turisták, de talán ez a film hozzájárulhat az Érmellék felfedezéséhez, s akkor az odalátogató és a helybéli is gazdagabb lesz. B Csermák Zoltán A sorozatot május 16-áig láthatják a nézők szerda, csütörtök és péntek délutánonként az mi-n.
