Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-04-27 / 17. szám

6 2008. április 27.

PANORÁMA

‘Evangélikus ÉletS

mmite—:--------------------------Pá

lyázati felhívás

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos zenei bizottsága pályázatot hirdet evangélikus gyülekezeti énekkarok és hangszeres együttesek pénzügyi támogatására.

A pályázati eljárás során felosztható keret összege: 2 500 000 Ft. A pályázaton elnyert összeg a 2008. január 1. és december 31. között megvalósuló programokra és kiadásokra vehető igénybe. A szükséges önrész a pályázott összeg legalább 40%-a.

A felhasználásról 2009. január 15-ig szakmai és pénzügyi beszámolót kell benyújtani a pályázat kiírójához.

A pályázati űrlap letölthető a http://egyhazzene.lutheran.hu/ címről, vagy kérésre postai úton kérhető az alábbi címen: Kendeh Gusztáv, 8360 Keszthely, Hévízi út 46. Benyújtási határidő: 2008. május 31.

Beküldési cím: MEE Egyházzenei Bizottság, Kendeh Gusztáv, 8360 Keszthely, Hévízi út 46.

A pályázatok elbírálását a zenei bizottság 2008. június 15-ig elvégzi. (Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a gyülekezetek, amelyek a korábban az esperesi hivatalokhoz kiküldött kérdőíveket eljuttatták a zenei bizottsághoz.)

A pályázathoz csatolandó mellékletek: a csoport bemutatása (eddigi működésének fontosabb jellemzői, adatok); a gyülekezet lelkészének ajánlása; a felhasználási terv részletesebb leírása, indoklása.

Pályázati felhívás

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos zenei bizottsága pályázatot hirdet evangélikus templomi orgonák javításának, karbantartásának pénzügyi támogatására.

A pályázati eljárás során felosztható keret összege: 6 000 000 Ft.

Benyújtási határidő: 2008. május 31.

A támogatásra pontosan kitöltött és mellékletekkel együtt határidőre elküldött adatlappal lehet pályázni. A pályázati űrlap letölthető a http://egyhazzene.lu- theran.hu/ honlapról, vagy postai úton kérhető az alábbi címen: Kendeh Gusztáv, 8360 Keszthely, Hévízi út 46.

Beküldési cím: MEE Egyházzenei Bizottság, Kendeh Gusztáv, 8360 Keszthely, Hévízi út 46.

A pályázaton elnyert összeget legkésőbb 2008. december 31-éig szerződéssel le kell kötni.

A felhasználásról 2009. július 15-ig szakma és pénzügyi beszámolót kell benyújtani a pályázat kiírójához.

A pályázatok elbírálását a zenei bizottság által felkért szakértők végzik. (Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a gyülekezetek, amelyek a korábban az esperesi hivatalokhoz kiküldött kérdőívet eljuttatták a zenei bizottsághoz.)

A pályázati lehetőség kiterjedhet - elsősorban filiákban - szerényebb orgona beszerzésére is, amellyel megoldódik a gyülekezeti ének vezetése.

Pályázat evangélikus gyülekezetek informatikai felszereltségének támogatására

A zsinat által elfogadott 2008. évi költségvetés alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetei a következő eszközökre pályázhatnak:

a) notebook (hordozható) számítógépre Linux operációs rendszerrel (önrész nélkül)

b) használt asztali számítógépre Linux operációs rendszerrel (önrész nélkül)

c) multifunkciós nyomtató/fénymásolóra (önrész: 40 000 Ft)

d) projektorra (videó-számítógép kivetítőre) (önrész: 75 000 Ft)

Az a) és b) önmagában is pályázható, a c) és d) csak az a) vagy b) valamelyikével együtt, mindegyik eszközből csak egy darab.

A 2008. évi pályázat prioritása a Linux operációs rendszerre való széles körű átállás előkészítése egyházunkban. Ezért elsősorban számítógépek beszerzésére kerül sor, csak másodsorban lehet szó (indokolt esetben) multifunkciós nyomtató, illetve projektor beszerzéséről. A b) pontban említett használt asztali számítógépek az Országos Egyházi Iroda oktatóterméből valók (5 db Dell márkájú, keveset használt gép).

A pályázatokat 2008. május 20-ig (postai bélyegző dátuma) kérjük postai úton beküldeni a következő címre: „Számítógép-pályázat”, Országos Egyházi Iroda, 1085 Budapest, Üllői út 24. Benyújtandók a pályázati űrlap és mellékletei 5 példányban. Határidő után érkező, illetve hiányos (az űrlapot mellőző) kérvényeket nem bírálunk el.

A teljes pályázati kiírás, valamint a pályázati űrlap és mellékletei egyházunk honlapjáról tölthetők le (http://www.lutheran.hu), illetve kérésre az Országos Egyházi Iroda postán megküldi őket (telefon: 1/483-2260).

Pályázat

A Luther Kiadó pályázatot ír ki ügyviteli adminisztrátori és marketing ügyintézői munkakör betöltésére.

Feladatok:- a kiadó mindennapi ügyviteli teendőinek szervezése, elvégzése (iratok érkeztetése, iktatása, szignálása);- kapcsolattartás a kiadó partnereivel;- a kiadó vezetője munkájának közvetlen segítése;- a kiadó marketingtevékenységének szervezése.

Elvárások:- szakirányú végzettség a marketing területén;- hivatali ügyintézésben való jártasság;- számítógépes felhasználói ismeretek.

Előnyt jelent:- német- és/vagy angolnyelv-tudás;- jogosítvány;- szakmai gyakorlat a lap- és könyvkiadás területén;- az evangélikus gyülekezetek és intézmények alapvető ismerete;- kiadványszerkesztői ismeretek.

A pályázatnak tartalmaznia kell:- szakmai önéletrajzot;- a kiadó marketingtevékenységének fejlesztésére irányuló javaslatokat.

Bérezés és egyéb juttatások: megegyezés szerint.

A pályázat beadásának helye: Luther Kiadó titkársága, 1085 Budapest, Üllői út 24.

A pályázat beadásának határideje: 2008. május 30.

A pályázathoz szükséges információk beszerezhetőek a kiadó igazgatójától, Kendeh K. Pétertől (Budapest, Üllői út 24.; tel.: 1/317-5478, 20/824-5518; e-mail: kiado@lutheran.hu).

Kultúrateremtés és értékőrzés

Folytatás az 1. oldalról

Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának docense A klerikálisok szerepe a közművelődésben címmel tartotta meg szakmai alapokra helyezett, személyes példákkal fűszerezett referátumát. Leszögezte: a klerikusoknak a közművelődésben csapatjátékosnak kell lenniük a laikus szakemberekkel való együttműködés keretei között. A lelkipásztorok egy része alkalmatlan a művelődésszervezés feladataira, mert képzésükből hiányzik az erre való felkészítés, és segítségük sincs ehhez,

művelődésben betöltött szerepén belül az egyházi oktatásügy kérdésére irányította a figyelmet Egyházi iskolarendszer a közművelődés szolgálatában című előadásában. Kifejtette, hogy az egyházi oktatás szükségessége a közművelődés részeként a missziós parancson alapul. A kultúra és a kultusz szó közös gyökerű, s e kettő kapcsolatából kettős cél fogalmazódik meg az egyházak számára: a kul- túrateremfés és az értékőrzés. Szűcs Ferenc a protestáns iskolarendszer kultúraterjesztő küldetése mellett arról is szólt, hogy az egyházi iskolákban megvalósított kultuszi tradíció a műveltség

D. Szebik Imre előadása (az asztalnál az ülésnap két levezető elnöke: Kádár Zsolt és Kiss László)

holott sok településen a gyülekezet a művelődés egyetlen lehetséges színtere. Az átfogó kép megrajzolásán kívül Kamarás István életszerű és időnként megrendítő példákat mesélt el arról, hogy az elmúlt évtizedekben egyes papok és lelkészek milyen nagy jelentőségű munkát végeztek el a közművelődés területén.

A Károli Gáspár Református Egyetem rektora, dr. Szűcs Ferenc az egyházak közértékein túl a gyerekek spirituális fejlődését is elősegítheti.

A konferencia délutáni szekciójának levezető elnöke Kádár Zsolt református esperes, az Egyházi Közművelődési Egyesület elnöke volt. O tartotta a szekció első előadását Az EKE szarvánál címmel: a 2003-ban megalakult egyesület történetéről és munkájáról számolt be.

Ezt követően az egyházak közművelődésben betöltött szerepének egy-egy részterületével ismerkedhettek meg az érdeklődők. Tislér Géza református lelkész, újságíró, a Magyar Televízió egyházi műsorainak szerkesztője e programok kulisszatitkaiba avatta be hallgatóságát annak a szerkesztési alapelvnek a jegyében, hogy a vallási műsorok célja nem hittérítés, hanem orientálás. Fritz Zsuzsa, a Bálint Zsidó Közösségi Ház igazgatója A zsidó közösség építése címmel a programszervezés mindennapi gyakorlatának sikereiről és gondjairól mesélt lendületes és figyelemfelkeltő stílusban.

„Hinnünk kell abban, hogy érdemes" - ezt a címet adta előadásának Novotny Zoltán újságíró, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke, aki a szervezet munkájáról, alapélveiről, az egyházi és a világi médiában betöltendő sajátos küldetéséről számolt be a közönségnek. Böszörményi Gergely, a Periferic Records Kiadó igazgatója, az évente megrendezett református zenei fesztivál főszervezője a tradicionális és modem egyházzene kultúrában betöltött szerepét és a zenei rendezvények fontosságát, kultúrateremtő erejét ecsetelte. Az utolsó előadást Bo- bory Zoltán, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház igazgatója tartotta egy nagyvárosi kulturális intézmény mindennapi életéről, szervezeti hátteréről, kiadványairól és a közművelődés terén tett erőfeszítéseiről Egyházi intézmény a nagyváros központjában címmel.

A tartalmas konferencia a hozzászólásokat és kérdéseket követően Kereszti Ferencnek, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus regionális referensének a zárszavával fejeződött be.

■ Petri Gábor

A nyilvánosság nyilvánvalósága

► A második nyilvánosságkonferencia. Az első tavaly november végén volt a Gellért Szállóban, a mostaninak pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont április idusán. A rendezvényt az „Értünk” Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jegyezte. A meghívott előadók ezúttal Babar- czy Eszter kultúrtörténész, publicista, Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, Hack Péter jogász, egyetemi adjunktus, L. Simon László költő, író, Rubovszky Rita kulturális menedzser, Seres László újságíró és Simon János politológus, egyetemi docens voltak. (Csoóri Sándor egészségi állapotára hivatkozva lemondta a részvételt.)

nosságban való megjelenésének problematikáját boncolgatta. Szerinte míg a magyar kultúra belső nyilvánosságai terén nagyjából megfigyelhető az orientáció, addig a szélesebb társadalmi nyilvánosságot a magyar kultúra alig éri el, és azok a szerzők, akik mégis elérik, politikai erővel, azaz a politikai érdek által motivált térbe kerülnek. Piac és politika így ér aztán össze a kultúra kapcsán.

Nemzeti taburendszer kimunkálását vélte szükségesnek Rubovszky Rita. Közmegegyezést néhány - alapvetően identitást adó - elemet illetően, olyat, amelyre természetesen sok példa van a világban (Franciaországban ilyen a forradalom, a köztársaság és az enciklopémondván, itt jelen pillanatban egy-egy vélemény esetében annál, hogy mit tartalmaz, sokkalta inkább az a szempont, hogy ki mondja. Példaként említette a nyolcvanas évek Spanyolországát: a húsz évvel későbbi ország víziójának megteremtésére az összes politikai erő mögött álló szellemi világ összefogott, míg nálunk ez hat-hét bennfentes ügye volt - jó pénzért.

A kerekasztal-beszélgetés jó ideig az időközben távozó Seres László előadása körül forgott, igaztalan és tendenciózus állításainak cáfolatával. Babarczy Eszter kijelentette, hogy ezzel a Hírszerző munkatársa éppen az általa előbb említett civilizációs normát lépte át.

Babarczy Eszter arról beszélt, hogy a demokrácia meglehetősen széles terepe a véleményeknek, ám jól különválasztott területek állnak rendelkezésre ezek kifejtésére. Amerikai példákat említve arra hívta fel a figyelmet, hogy nálunk az utóbbi időben központi helyre kerültek az extremitások. Nem mentes ezektől a tengerentúl sem, ám ezek ott nem emelkednek a politika rangjára, magyarán az a színpad, amelyet politikának nevezünk, zárva van az egyébként létező, nagy tömegeket maguk mögött tudó szélsőséges nézetek előtt. Ehhez kapcsolódva olyan, néhány pontban rögzíthető civilizációs normarendszer szükségességét hangsúlyozta, amelyet a magyar közélet szereplői egyként tudnának elfogadni, és amelyet nem lépnek át.

A demokrácia működtetője Hack Péter szerint a tájékozott állampolgár. Arra az önmaga által felvetett kérdésre, hogy vajon a magyar nyilvánosság elő-, segíti-e a polgárok tájékozódását és ezzel együtt a köz ügyeiben hozott felelős döntéseket, azt válaszolta: meglehetősen korlátozott mértékben. Felvetette, hogy fokozatosnak mondható az alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott intézmények szerepének háttérbe szorulása.

L. Simon László a kultúra nyilvánosságát, illetve a kultúra szélesebb nyilváSimon János, Rubovszky Rita, L. Simon László, Balog Zoltán, a panelbeszélgetés moderátora, Babarczy Eszter és Hack Péter

dia, az Egyesült Államokban a Függetlenségi nyilatkozat és így tovább), s amelyet önmagára nézve mindenki kötelezőnek fogad el, tudomásul veszi sérthetetlenségét.

Seres László volt az egyetlen, aki nem tudott vagy nem akart - vagy nem tudott és nem is akart - kilépni a napjainkat átható és formáló beszédhelyzetből, miszerint itt és most felesleges dolog nyilvánosságról beszélni, hiszen antiszemitizmus van. Citált Bayer Zsolt cikkéből ugyanúgy, mint Csoóri Sándor Nappali holdjából, melyek szerinte a fokozatosan romló tendenciát szemléltetik. Véleménye szerint a két pusztító néze£~ rendszer, a fasizmus és a kommuni -mus után a harmadik a posztmodernizmus, remény tehát nemigen van, ahogyan nyilvánosság sincs.

Simon János nagyjából a megosztott Magyarország fura viszonyait festette le,

Hack Péter elmondta, hogy a közelmúltban különböző országok más-más módon léptek át a diktatúrából a demokráciába. Ezek közül két szélső verzió: az egyikben számon kémek, míg a másikban amnéziát hirdetnek. Az előbbire Spanyolország, az utóbbira Görögország a példa. Mint kifejtette, nálunk sajátos megoldás született. Semmit sem kértünk számon, és semmit sem. feVejtettúnk el. Véleménye szerint ez a lehető legrosszabb megoldás, bár a jelenkori Spanyolország - ahol ez idő tájt bukkannak elő a> feledettnek hitt múlt sérelmei - példája arra kell, hogy figyelmeztessen: nem lehetséges a kibeszélés nélküli feledés.

Természetesen a hazai sajtó alig - sőt szinte abszolút nem - foglalkozott a konferenciával. Ismerve a viszonyokat, ez annyit jelent, jó úton járnak a szervezők.

■ -SGY-