Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-04-06 / 14. szám
‘Evangélikus ÉletS PANORAMA 2008. április 6. )► 7 leszdnsza Mátyás király egyházpolitikája ► Az egyik legtehetségesebb magyar király volt Mátyás; trónra léptekor III. Kallixtusz pápa úgy üdvözölte, mint Isten küldöttét, ki hivatva van nemzetét a belső viszályoktól megszabadítani s az ország erejét a törökök kiűzésére szentelni. Az antik kultúra és a pogány életörömök felé forduló reneszánsz uralkodókat Európa-szerte a legjobb esetben is csak humanistákként lehet jellemezni, mintsem példamutató életet élő keresztény királyokként. Nincs ez másként az egyik legnagyobb magyar uralkodóval, Mátyással sem. A kortársak szemében ennek ellenére egyértelmű volt, hogy a magyar király szilárd tartópillére az egyháznak. A király temetéséről szóló beszámoló is ezt erősíti. A törté-' netíró Bonfini lejegyezte: „Ranzano Péter lucerai püspöknek, a tudós férfiúnak, a nápolyi követnek adatott az a megbízatás, hogy a szertartás alatt a királyt magasztalja. Dicső tetteiről eléggé ékes és hosszú beszédet mondott. Az országtanács és az összes főpap helyeslése közben részletesen kifejtette, hogy Mátyás királyt mint a keresztény világ védelmezőjét, a legyőzhetet- . len fejedelmet, s aki a római egyházért mindig hatalmas érdemeket szerzett, joggal a szentek közé kellene iktatni.” A kortársak tudták: nem túlzott a nápolyi követ, midőn Mátyás vallásosságát dicsérte, aki noha szilárdan hitt Istenben, mégis akár még a katolikus egyházzal is szembefordult, ha politikai céljai úgy kívánták. Erre számos példát lehetne hozni. Éles vitába került a főpapokkal az egyháziak örökös főispánsá- gával kapcsolatban. Ráadásul a magyar egyház fejeként tisztelt esztergomi bíborost, Vitéz Jánost két ízben le is tartóztatta. Ilyenre egyébként legközelebb ötszáz évvel később vetemedett uralkodó. (Csupán érdekességként: őt is Mátyásnak hívták. Családneve Rákosi volt - Hunyadi Mátyást pedig azok kiáltották ki királyukká, akik a rákosi mezőn gyűltek össze.) De térjünk vissza a 15. századba, hiszen Mátyás király, ha kellett, még a Szentszékkel is vitába szállt. A vita pedig nem nélkülözte a komoly fenyegetéseket sem. Az egyházi javadalmak betöltésével kapcsolatban is szembeszállt a pápa akaratával, és boszniai hadjárata miatt is vitába keveredett vele. Mátyás reálpolitikus volt, és ha az érdekei megkívánták, kemény hangú fenyegető levelet is írt a pápának. Egy ízben például megüzente, hogy kész „a kettős keresztet hármas keresztté alakítani”, vagyis a latin kereszténységből a keleti egyházba átmenni, ha a pápa nem enged. És a pápa engedett... Mindez azonban csak a mérleg egyik serpenyője. A másikba a személyes hitéről szóló tudósításokat kell berakni. Epre példa az az 1480-ban írt levél, melyben IV. Sixtus pápának kifejti: „Gondjaim, bajaim közül kiváltképp a szívemen viselem, hogy uralkodásom alatt országom minden templomát a hívek áhítata tölthesse be.” Mátyást ifjúkorában Szánoki Gergely, Kapisztrán János és Vitéz János nevelte. Jól ismerte azt a történetet, amelyet II. Pius pápa írt le apjáról, aki a nándorfehérvári diadal előtt így biztatta katonáit: „Vagy megszabadítjuk Európát a törökök erőszakos uralmától, vagy elesvén Krisztusért, elnyerjük a mártírok koronáját!... Véd- jétek meg Krisztust!” Ezt a szemléletet hozta a szülői házból. Mátyás király képmása - ismeretlen olasz szobrász alkotása (1480-90) Uralkodása alatt végig nagy tisztelettel tekintett a szentekre. Ezt még az ellenségei is tudták róla. A török szultántól például ajándékba kapta Alamizsnás Szent János mumifikálódott holttestét, a porta így akarván elnyerni jóindulatát. A tetemet Mátyás a budai Vár kápolnájában helyeztette el, amelyet egy ajtó választott el a vallásos írások százait tartalmazó világhírű könyvtárától. Szorgalmazta boldog Margit és Kapisztrán János szentté avatását, a pálos rend tagjai iránt érzett szeretete pedig legendás volt. Mint ahogyan legendás volt a műveltsége, beleértve a teológiát is. Bonfini feljegyezte, hogy több esetben is komoly teológiai vitát folytatott az udvarában megfordulókkal. Ha tehát Mátyás király vallásosságát nézzük, akkor ezt az ellentétpárt egységben kell szemlélni. Az összképből pedig semmit sem von le az a tény, hogy Estei Hippolitot, Beatrix királyné rokonát hatéves korában esztergomi érsekké nevezte ki. H JezsóÁkos anizmus hazánkban építése felé. 1468-ban ezt írta a pápának: „Főpapoknak nem mernék meggondolatlanul, találomra akárkiket kinevezni (...), csak olyanokat, akiknek, egyéb erényeiken túlmenően, irántam való őszinte és szilárd hűségéről meggyőződtem." Egy alkalommal megfenyegette a pápát, hogy inkább országával együtt elszakad a római egyháztól, semhogy tűrje, hogy a pápa nevezze ki a magyarországi püspököket - a király hozzájárulása nélkül. Mátyás visszautasított mindenfajta, Magyarország belügyeibe történő beavatkozást, megakadályozta a pápa adószedését is. Egy alkalommal szemébe mondta a pápa követének: „Őszentsége tehát tizedeket akar kapni. Bizony, nem fogtok kapni!” Egyházkormányzati érdekesség, hogy 1483-ban a gyermek Estei Hippolitot, felesége unokaöccsét tette meg esztergomi érsekké. A magyar főpapság elvilágiasodása segítette az itáliai eszmék térhódítását. A főpapok mint kincstárnokok, kancellárok sokszor és sokat adtak a művészetekre, és nemegyszer maguk is tevékenykedtek a művészetek valamelyik ágában (Vitéz János, Janus Pannonius, BakÖcz Tamás, Oláh Miklós, Brodarics István, Temesvári Pel- bárt, Laskai Osvát...). Mátyás király különösen második felesége, Beatrix hatására tette Budát a külföldi és hazai humanisták kedvelt tartózkodási helyévé. Közülük is kiemelkedett Galeotto Marzio és Johannes Regiomontanus. Mátyás corvinái a humanista műveltség jelentős dokumentumai. Úttörő vállalkozása volt Hess Andrásnak, hazánk első könyvnyomtatójának a budai nyomdája. A humanizmus terjedését segítette a közeli bécsi, krakkói és természetesen a pécsi egyetem, mert már nem kellett a humanista műveltségért a távoli Itáliába menni. A rövid ideig létező óbudai és pozsonyi egyetem is humanista jelleggel működött. Mohács humanistáink és alkotásaik temetője lett. A független Erdély művészet- pártoló fejedelmei mentették értékeinket. II. Lajos király felesége, Mária királyné is művelt humanista volt. Különösen férje halála után rokonszenvezett a reformációval, amelyről már egyre gyakrabban beszélgettek, írtak... A latint tartósan felváltó magyar nyelvű kiadványok szerzői már a reformáció előfutárai: Komjáthy Benedek, Pesti Mizsér Gábor és Erdá'si Sylvester János. A Biblia egyes részeit fordították magyarra. Sylvester az első magyar grammatika (1539) mellett az Újszövetség első, teljes fordítását is elkészítette (1541). Műveik művészi módon, veretes magyarsággal szólalnak meg. Ezután a nagy részben magyar nyelvű, reformációs jellegű irodalmi alkotások következnek: prédikációkkal, népies iratokkak hogy az ige továbbadása mellett tanítsanak s erősítsenek a hazafiság- ra, az igaz emberségre. A reneszánsz-humanista kultúra értékei szervesen beépültek hazánk történetébe: gazdagították a gondolkodást, a szép térhódítása pedig széppé tette a lakosság egy részének életét. Végezetül vegyük sorra, hogy melyek a humanizmus és a reformáció közötti kapcsolópontok! Az emberszeretet. Az embernek és alkotásainak a megbecsülése egyaránt megtalálható a humanizmusban és a reformáció egyházaiban. A függetlenség. A katolikus dogmák és előírások halma- zatával szemben hangsúlyos az egyén szabadsága és embertársaihoz, népéhez, hazájához való viszonya. Az egészséges kritika az egyházi és a társadalmi életben. Ezt a kritikát már nem lehetett elnémítani. Az anyanyelvű műveltség hangsúlyozása. Ezért sokat tett a humanizmus és a reformáció. Nyelvi-filológiai kutatásaival a humanizmus komoly segítséget adott a reformációnak. „Patva- ros” nyelven hangzott a jó szó, hogy biztasson a jelenre és a jövőre. Hunyadi-emlékhelyek a budai Várban 1458. január 24-én választották királlyá Hunyadi Mátyást. Mátyást, az igazságost, akit mind a hivatalos történetírás, mind a magyarság emlékezete, sőt a környező államok nem magyar ajkú népessége is minden idők egyik legjelentősebb uralkodójaként tisztel. Az évforduló alkalmából 2008-ban a reneszánsz éve elnevezéssel zajlik eseménysorozat: az egyes programokról a napisajtóból bőséggel lehet tájékozódni. Az alábbiakban néhány, Corvin Mátyással és a Hunyadi családdal kapcsolatos - „rejtőzködő” - emlékhelyet keresünk fel a budai várkerületben. Első állomásunk a Szent György tér. Itt, a Sándor-palotában székelő Köztársasági Elnöki Hivatal és a Nemzeti Táncszínház - a korábbi Várszínház - épületének, valamint az egykori Honvéd Főparancsnokság évtizedek óta romos építményének ölelésében, a tér közepén egy hajdani templom konzervált alapfalait találjuk. Az 1410 táján Zsigmond királyunk által emelt királyi kápolna régé- szetileg feltárt és a nagyközönség számára is láthatóvá tett maradványairól van szó. Az egykori templomban helyezték örök nyugalomra Corvin Mátyás első feleségét. Az 1449-ben született Pod- jebrád Katalin Podjebrád György cseh király lánya volt. Igen fiatalon, első gyermekének, a leendő trónörökösnek a világra- hozatala közben, 1464-ben halt meg. A templom török időket túlélt falait 1767- et követően bontották el. Szintén a templomrom őrzi a trónon Mátyást követő II. Ulászló király feleségének, az utolsó vegyes házi király, II. Lajos édesanyjának, Candalei Anna királynénak a földi maradványait. A Hess András tér 4. számú épület napjainkban vendéglátóipari egységként üzemel. Kevésbé ismert, hogy ez a tulajdonképpen három, az 1300-as években emelt házból az 1700-as években összeépült építmény egyik középkori tagja a Hunyadi család budai városi palotája volt. Egykori fontossága és szépsége ma is átsugárzik az épülettömbön. Elég csak a bal oldalán láthatóvá tett egykori falmaradványaira, első emeletének eredeti ablakkeretére, kapubejáróira, két kapu- aljának gótikus ülőfülkéire és gótikus lakótermeire pillantani. A másik két középkori épületrész egyikét 1522-ben Bát- hori István erdélyi vajda bírta, a másik Szeged város tulajdonú volt. Mátyás király második, Aragóniái Beatrixszal kötött házassága is gyermektelen maradt. Egyetlen utóda az 1457-ben házasságon kívül - egy német polgárlánytól, Edelpeck Borbálától - született fia, Corvin János volt. Mátyás őt szemelte ki utódjául, de a király halálát követő küzdelmekben Corvin alulmaradt. Az utolsó Hunyadi, Corvin János Kristóf nevű kisfia hatéves korában, 1505-ben hunyt el. Korai halála a Hunyadi-ház fennmaradásának minden esélyét és reményét szertefoszlana. A budai várkerületben, az Úri utca 49. szám alatt ma is áll és látható Corvin János palotájának egy része. A 14. században emelték gótikus stílusban. Eredeti tulajdonosa után Szerecsen-háznak hívták 1410-től a Gara család birtokolta, majd ezután került az ifjú Hunyadi János tulajdonába. A 18. században beépült a kla- risszák kolostorába, melyet 1784-ben a Királyi Kúria, majd a magyar Helytartótanács számára terveztek át, az országgyűlés is többször tartotta itt üléseit. A napjainkban az MTA intézeteinek helyet adó épülettömb déli oldalán láthatjuk a páratlanul ékes Hunyadi-emlékhelyet. Végezetül térjünk vissza a Hess András térre, az 1-3. szám alá. A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Studium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták. Az épületegyüttesre a felszabadító ostrom mért újabb csapást. Ezután a templom megmaradt részeiben a hadsereget kiszolgáló pékség működött, majd a jezsuiták palotájának egyik szárnyába olvasztották be. A kolostor az 1784-ben épült gimnázium épületébe tagozódott. Szerencsére számos részlete manapság is megfigyelhető a Hilton Szálloda részeként előtűnve, illetve a bástya falát képezve. Ilyen a két modem épülettömb között emelkedő, 1926-ban felújított, 15. századbeli templomtorony, a ma is látogatható főhajó és szentély, illetve a templom és kolostor számos alap- és támfala. A Hess András térre néző jelenlegi toronymaradvány ékessége a kilenc méter magas Mátyás-emlékmű. A gazdagon díszített, reneszánsz stílusú műemlék eredetijét Hans Olmützer készítette a szászországi Bautzen városa számára 1486-ban - Hunyadi Mátyás iránti hódolata jeléül. A Várban álló másolatot Lux Kálmán tervei alapján a főváros állíttatta 1930-ban: érdekesség, hogy létezik ezenkívül egy másik másolat is, ez a VI. kerületi Epreskertben található. A kompozíció központi alakja a teljes királyi díszben feltűnő Hunyadi Mátyás életnagyságú szobra; koronáját két angyal tartja. A feliratokon kívül azoknak a területeknek a címerei láthatók, melyek felett egykor az igazságos király uralkodott. ■ Rezsabek Nándor Mátyás emlékműve a budai Várban A SZERZŐ FELVÉTELE