Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-03-02 / 9. szám
‘Evangélikus ÉletB MOZAIK 2008. március 2. )► 11 Káros tartalmak az interneten Talán már a cím is magyarázatra szorul, hiszen mi is a „káros tartalom”? Az internet magyarországi térhódításával egyidejűleg terjedt az a vélemény is, hogy a világháló ha nem is teljesen káros, de mindenképpen ártó. Art a megszokott kommunikációs csatornáknak, árt a bejáratott szórakozási formáknak, de legfőképpen árt az egészséges erkölcsöknek. Szemlesütve kell megjegyeznünk, hogy egyházi körökben szintén sokan eltúlozták a veszélyeket, és aggódtak a társadalom - már akkor sem feddhetetlen - erkölcseiért. Volt, ahol a szószékről hangzottak el az aggódó szavak. Az evangélikus köröknél sokkal hangosabban érkeztek a féltő sirámok katolikus testvéreinktől, mígnem alapvetően megváltozott a Római Kúria álláspontja. A Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa 2002-ben adott ki iránymutatást, amely már támogatta az internet használatát, sőt buzdított arra, hogy a fiatalok aktívan éljenek az új médium kínálta előnyökkel. Vajon azok az aggodalmak, amelyek ezt megelőzően megalapozottnak tűntek, mára már érvényüket vesztették? A rovatot figyelmesen olvasó bizonyára kapásból sorolja, hogy az internetet használókra a korlátok nélkül hömpölygő pornográfia, a moderálatlan erőszak és a gátlástalanul terjedő szélsőséges nézetek ártalmasak leginkább. Sajnos nem jelenthetek e téren semmi biztatót, ezek a tartalmak manapság is ellepik a virtuális világot, sőt egyre kifinomultabb módszerekkel terjeszkednek. A kilencvenes évek vége óta az ártó szándékú, interneten terjedő, majd gépeinket tönkretevő, adatainkat ellopó programocskák, egyéb trükkök egyre nagyobb számban keringenek a bitek országútjain. Az internet nem lett biztonságosabb tehát, még akkor sem, ha mi, felhasználók már jobban odafigyelünk. E cikk terjedelmi korlátái miatt most csak a tartalmi károsító tényezőkkel foglalkozunk. Bizony, gyermekeink elől nem könnyű elzárni sem a világhálón terjedő pornográfiát, sem a szélsőséges nézeteket, az erőszakot pedig - mert az bizony snassz a suliban, ha nem - már maguk keresik. Léteznek különböző, böngészőbe illesztett vagy egyéb programok, amelyekkel a gyermekét féltő szülő szűrheti az elérhető oldalakat. De ne legyenek illúzióink! Túl azon, hogy az ilyen’tartalmak kínálói felkészülnek a blokkoló szoftverek ellen, a gyerekek, ha igazán érdekli őket valami, megtalálják a módját, hogy el is érjék. Én magam éppen ezért nem vagyok híve az ilyen korlátozásoknak, illetve más irányban gondolkodom. Az egyház fizikai létében sem egyszerűen emberek gyülekezése, hanem gyülekezetek sokasága. Kisebb-nagyobb gyülekezetek, egyházmegyék, egyházkerületek alkotják magát az egyházat. Emberek szerveződése az egyház, emberek alkotják, akik valami másra szomjaznak, mint amit a mindennapok kínálnak. Ha ezeket az embereket össze akarjuk gyűjteni a világháló sok hívságot kínáló ka- valkádjában, akkor olyan internetes tartalmakat kell számukra létrehozni, amelyek mást nyújtanak, mint az olyan oldalak, amelyek üzemeltetőit csak a gátlástalan kereskedelmi érdek vezérli. Ha féltjük a gyermekeinket, akkor EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ olyan izgalmas és mégis okos tartalmat kell készítenünk, hogy ne az erőszakos játékokat keressék, hanem a mi játékainkat, az evangéliumok örömét kínálókat. Ha féltjük a tizenéveseket a személyiséget eltorzító pornográfiától, akkor közösségbe kell hívnunk őket. Ha féltjük mindannyiunkat a szélsőséges, a másként gondolkodók emberi méltóságával nem törődő nézetektől, akkor meg kell ismertetnünk mindenkit az emberi méltóság fontosságával, azzal az igazsággal, amellyel kétezer éve Jézus járta Izráel népeit. A rossz ellen sohasem tiltással kell harcolni. Sokkal eredményesebb az értelmet megvilágosítani. Többet használ a tilalomfánál a segítő szándékkal kinyújtott kéz. Még akkor is, ha az össze- kulcsolódni akaró kezek között viliódzó monitorok állnak. ■ — ERDELYIK — ParentalSoftware.org EilÜULTil See Everything Your family is Doing Online ■ Chats and Instant Messages ■ Sent and Received Emails B Web Sites Visited B Keystrokes Typed B Capture Screen Shots As a parent, you have to ask yourself: 'Is my child sofo when they're online?'Don't bet on it. With an estimated One MILLION pedophiles online, you need internet monitoring software to protect your children from child molesters and sexual predators. Recommend 'Mtß ParentaiSoftware.org WshWaUhcr Porcntei Cantra! Software With WebWatchefs internet monitoring software you will easily begin monitoring internet usage for your child from any computer in the world. Using the same IGAZI ÜNNEP VOLT... II. evangélikus borfesztivál ► Úgy tűnik, hagyomány született. Az idén másodszor - ám a lelkes résztvevőket látva valószínűleg nem utoljára - adott otthont a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ az evangélikus borászok és szőlőtermelők találkozójának, versenyének és szakmai továbbképzésének: február 22-24. között rendezték meg a II. evangélikus borfesztivált. A február végi időpont kedvezőbb volt, mint a tavalyi, hiszen még csak részben indultak meg a munkák a szőlőben. Az előző évinél többen jöttek el: a népes csapat szombatra megtöltötte a házat. Az előkészítők - Nagy Eörs, Smidéliusz Zoltán és e sorok írója - nagy örömmel végezték a szervezés munkáját. Élőre érezték a találkozás örömét, de érezték a felelősséget is: az első fesztivál varázsán már túl vagyunk, vajon másodszorra is elegendő számú résztvevő jön-e el, lehet-e megfelelő színvonalat biztosítani, hasonlóan jó hangulatot teremteni? Az előzetes aggodalmakra rácáfolva a siker felülmúlta a tavalyit. Több résztvevő, több borfajta, emelkedő minőség volt jellemző az összejövetelre. A lelkesedés töretlen, a hangulat egyre jobb. A folytatás vágya egyre határozottabb. A tizennyolc éves szakközépiskolás diák és a nyolcvanéves gyülekezeti felügyelő, az országos hírű pincészetet vezető vállalkozó és a hobbiborász egyaránt megtalálta a helyét, beilleszkedik a közösségbe. A tavalyiak családtagként üdvözölték egymást, akár Borsodból, akár Baranyából, akár Nyugat-Magyarországról, akár a Balatoni borvidékről érkeztek. Az újak percek alatt szót értettek a régiekkel, és közös témát találtak. Az együttlét szakmai, baráti és testvéri volt egyszerre. Éjszakába nyúló beszélgetések, nagy nevetések, mély gondolatok cseréje, no meg egy kis nótázás is belefért a programba. Mondanom sem kell, a kommunikációt nagyban „oldotta” a főszereplő, a bor kóstolgatása. Elmélet és gyakorlat egymás mellett futott... Hungarikumnak számító borokról tartott érdekes, vetített képes előadást ár. Májer János, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója. A fajták bemutatásához sok olyan információt fűzött, amely elgondolkodtató volt a szakembereknek éppúgy, mint a jelen levő „laikusok” számára. Dr. Urban András, a Hegyközségek Országos Tanácsának korábbi főtitkára állandó tagnak számít. Kedves személyisége, nagy szakértelme, segítő hozzáállása, építő kritikája idén is sokakat lenyűgözött. Vitaindító előadásában felvázolta a magyarországi szőlészet és borászat helyzetét, megfogalmazta a legfontosabb aktuális kérdéseket - szavai komoly visszhangra találtak, tartalmas fórumbeszélgetés alakult ki. A versenyben ebben az esztendőben Sopron vitte el a pálmát: a két fődíj - nagyarany minősítés - a hűség városába vándorolt. A Lövér pince 2004-es zöld veltelinije és 2007-es királyleánykája megközelítette a maximális pontszámot (a húszas skálán 19,58, illetve 19,41 pont). A több mint nyolcvan borfajtából tizenkettő kapott aranyérmet. Külön öröm volt, hogy egyházunk egyetlen mezőgazdasági iskolája, a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakképző Iskola nemcsak tanárokat küldött a találkozóra, hanem diákokat is delegált. Néhány borász pedagógus felesége már el is határozta, hogy a következő évben máshonnan is hoznak tapasztalatszerzésre diákokat. Az egész fesztivált végigkísérte a már állandó mottóvá váló zsoltárvers: (Isten ajándéka) a bor, ami felvidítja az ember szívét. A vidám szívű evangélikus borászok - deo volente - jövőre is találkoznak. ■ Hafenscher Károly (ifj.) EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Válasz Gregersen-Labossa György írására Tisztelt Lelkész Úr! Kedves Gyuri! Az Evangélikus Élet február 24-i számának 3. oldalán megjelent Evangélikus kertecske című cikked bennem vegyes érzéseket keltett. Egyfelől jó érzéssel töltött el, hogy mennyire fontos neked egyházunk közössége, élete, az a bizonyos evangélikus ker- tecske. Másfelől viszont rossz érzéssel töltött el néhány következtetésed. Ez a kertecs- ke nekem is hihetetlenül kedves és fontos. Ezért éreztem belső kötelességemnek, hogy cikked néhány állításával vitába szálljak. Teljes egészében osztom a véleményedet és tapasztalatodat, hogy a kertecské- ben felütheti fejét sokféle vadhajtás. A te felsorolásodban: „a kishitűség, az önsajnálta- tás, az ügyeskedés, az erkölcsi könnyedség, a bigott protestantizmus, az öntörvényűség és a bizalmatlanság". A probléma illusztrálására ezt írod: „Sajnos a zsinat munkája is, minden kegyes szólam ellenére, a kuszaságot és az egyre gazosodó kert képét mutatja." Ennek példájaként elsőként említed, hogy az egyház legerősebb embereinek, a püspököknek, a kerületi és országos felügyelőknek nincs állandó szavazati joguk. Majd folytatod, hogy az ő felszólalásukkor „sikk nem figyelni". Ezután szólsz árról, hogy „egyes testületek rossz döntései kényszerhelyzet elé állítják a többséget". Ebből még továbblépsz, amikor leírod a következő mondatot: „Bizony gyakran testületek mögé bújva születnek a demokrácia színlelésével olyan döntések és szabályok, amelyek fékezik és zavarossá teszik az egyház mindennapjait." Cikkedből úgy tűnik, hogy a vadhajtások jelenlétéért nem a bűnös emberi szívet, hanem egyházunk bizonyos demokratikus intézményeit és gyakorlatát állítod a célkeresztbe. Az első felvetésed az erős emberek szavazati jogának és legitimációjának kérdése. Nem vadhajtás, hanem a világon mindenütt (társadalomban és egyházban) a demokratikus elvekből következik, hogy a hatalmi ágakat megosztják. A világi és egyházi történelem iszonyú szenvedései intették óvatosságra és olyan elvek megfogalmazására eleinket, hogy ne azok alkossák a törvényeket, akiknek a végrehajtás a feladatuk. Érvelésedben „legnagyobb legitimációval” rendelkezőnek nevezed a püspököket és a felügyelőket. Miért írod ezt? A zsinati atyák és anyák az egyházi szolgálat más területére ugyanolyan értékű legitimációt kaptak. Ők ugyanúgy az egyház népétől kapták felelős felhatalmazásukat, mint a püspökök vagy a felügyelők. Természetesen egyik sem arra, hogy a másik fölé kerülve hatalmaskodjon. Abban is egyetértek veled, hogy az egymásra nem figyelés vadhajtás. Figyelnünk kell egymásra, tiszteletben kell tartanunk egymást. De hozzáteszem, a testvériség és a kölcsönösség elvei szerint oda és vissza. Nem engedheti meg magának a tag, hogy ne figyeljen a vezetőire, és a vezető sem, hogy ne figyeljen a tagokra. Isten egymásra bízott bennünket! Abban is egyetértünk, hogy demokratikusan születhetnek rossz döntések is. Az az állításod viszont nem áll meg, hogy a kisebbség hozza nehéz helyzetbe a többséget. Az a diktatúrákban van. A demokratikus testületekben mindig a többség dönt. A zsinati törvényalkotás esetén kétharmados többség kell. Az pedig a dolog természetéből adódik, hogy aki helyesnek vélt véleményével kisebbségben maradt, az úgy érzi, hogy a felelőtlen többség rossz döntést hozott. Befejezésül érvelésed legkényesebb részére reflektálok. Ha ugyanis a zsinat esetében a demokratikus döntéseket a tévedések lehetősége miatt kétségbe vonjuk, akkor egyházunkban minden demokratikus döntés kétségbe vonhatóvá válik. Ilyen alapon a szavaiddal „erős emberek” - egyházi vezetők, a püspökök és a felügyelők - demokratikus (választáson alapuló) legitimációja is elbizonytalanodik. Zárásként. Egyetértek veled, hogy a kertecskét vadhajtásoktól lehetőleg óvni kell. De legyenek előttünk Jézus óvatosságra intő szayai. Amikor a tanítványok a kert megtisztításában akartak buzgólkodni, és a búzát a konkolytól meg akarták tisztítani, Urunk a következőt mondta nekik: „Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is.” (Mt 13,29) Szemerei János lelkész (Kaposvár) Tisztelt Esperes Úr! Kedves János! Örülök, hogy cikkem elérte az ingerküszöböt, és gondolataid kifejtésére sarkallt éppen léged, aki egyházunk vezetői, sőt az országos presbitérium tagjai közé tartozol. Csak a pontosság kedvéért: 1. Az egyház legfőbb vezetőit a bázisdemokrácia elvei szerint, közvetlenül több ezer gyülekezeti tag választja. Nincs is ezzel semmi baj, de akkor ismerjük el, hogy a gyülekezetek által választott vezetőinknek kellő súllyal kell jelen lenniük az egyházi közéletben, akár a törvények alkotásában is. A vezetőkkel szembeni félelmektől ideje volna már megszabadulni. 2. A misszió és a szolgálat ügye nem a jogi keretektől függ. Az egyház története, de a mai egyetemes kereszténység helyzete sem azt mutatja, hogy a mi gyakorlatunk az egyedüli „üdvözítő” út. Nemcsak római katolikus vagy ortodox testvéreinkre gondolok, hanem egyes egyháztestekre is. Mellesleg te is tudod, hogy a permanens zsinat gyakorlata idegen evangélikus hagyományainktól. A hatalmi ágak teljes szétválasztása valóban egy olyan demokratikus dogma, amely beépült az európai politikai gondolkodásba. Egyrészt teológiai értelemben vita tárgyát képezi, másrészt mostani gyakorlatunkban, éppen a zsinat vonatkozásában e területen némi összemosódás észlelhető. A mostani ülés erre számos példát szolgáltatott. 3. A modem demokráciák a betegség tüneteit mutatják szerte a világban és főként hazánkban. Már a görögök is tudták, hogy autonóm gonáolkozású emberek nélkül a demokrácia könnyen cirkusszá válhat. Jó lenne, ha az egyház nem sodródna a világgal, hanem példát mutatna. A felelős és őszinte gondolkodásmód nélkül a testületi munka játszmák színterévé lesz. A játszmák a lényegről terelik el a figyelmet: ugyan talmi örömöt nyújtanak a szereplőknek, de nem építik a közösség egészét. Csak az őszinte kommunikáció vezet tiszta kapcsolatokhoz. Törekedjünk tiszta kapcsolatra Istennel és egymással! A vitát újságunk hasábjain a magam részéről lezártnak tekintem. Baráti köszöntéssel: Gregersen-Labossa György lelkész (Szombathely) SZERETETVENDÉGSÉGRE... Nagyon egyszerű böjti keksz Hozzávalók: szögletes alakú, egész háztartási keksz, főzni való pudingporok). Elkészítés: egy tetszés szerinti méretű tepsit kibélelünk alufóliával; ráteszünk egy réteg háztartási kekszet szorosan egymás mellé. A leírás szerint elkészített pudingot még forrón ráöntjük és egyenletesen elsimítjuk. Befedjük egy újabb réteg keksszel, majd ismét puding és keksz kerül rá. Az így elkészített süteményt befedjük alufóliával, Hogy puhul- jon, és hűlni hagyjuk. Hidegen, a kekszdarabok széle mentén szeleteljük. (A puding mennyisége a tepsi méretétől függ; egy rétegre körülbelül egy csomaggal lehet számolni. Még finomabb a sütemény, ha különböző ízesítésű pudingokat használunk hozzá.) FOTÓ: NAGY BENCE
