Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-02-04 / 5. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 200/. február 4. *► 11 Egyházi múzeumok a világhálón ► Az Egyház és világháló rovat eddigi története során az informatika és az egy­ház kapcsolatának számos területét érintettük. Körbejártuk az informatika egyházunkban való alkalmazásának lehetőségeit, megismertettük olvasóin­kat fejlesztéseinkkel, terveinkkel, bemutattuk általában és gyakorlatban a számítástechnika és az internet egyházi alkalmazását. Nem szeretnénk ezt az irányt lezárni, mégis szélesebbre kívánjuk nyitni kitekintésünket, és meg szeretnénk vizsgálni egy-egy szolgálati terület megjelenését testvéregyhá- zi, illetve nemzetközi vonatkozásban is. Elsőként az egyházak gondozásá­ban levő gyűjtemények, műkincsek, liturgikus tárgyak bemutatását - tehát az egyházi múzeumoknak az interneten való megjelenését - tekintjük át. A sort természetesen az Evangélikus Or­szágos Múzeummal (http://muzeum.luthe- ran.hu) kezdjük. A honlap dr. Lénárt István munkája. Az impresszumban azt olvas­hatjuk, hogy a weboldal a „Tájak - Ko­rok - Múzeumok Kiskönyvtár 263. szá­mának internetváltozata”. Tekintettel arra, hogy a honlap - mely nem is friss már - egy kiadvány tartalmát mutatja be csupán, eleve nem számíthatunk a mú­zeum anyagának a teljesség igényével történő ismertetésére. De talán bízik abban a látogató, hogy az oldalakon több kiállított tárgy képét megnézheti, olvashat (többet, mint most) az állandó kiállításokról, vagy rendszeres híreket találhat az időszakiakról. Csalódnia kell - sajnos. Személyes kiábrándulásom sem új keletű a honlappal kapcsolatban. Évekkel ezelőtt örömmel fedeztem fel egy linket Luther végrendelete címmel, és már akkor is csalódással állapítottam meg, hogy magát a dokumentumot nem láthatom. Meglepő, hogy az intézmény­ről bőségesebb információt találtam a Magyar Múzeumok Honlapján (www.mu- seum.hu). A katolikus egyház nálunk lényege­sen nagyobb számú gyűjteménnyel rendelkezik. Aki a katolikus.lap.hu olda­lon keresztül keres, négy múzeum link­jét találja meg. Első helyen az esztergo­mi Keresztény Múzeumra bukkan (www.keresztenymuzeum.hu), amely való­ban impozáns és tartalmas honlapon ismerteti tevékenységét, gyűjteménye­it, aktualitásait és kiadványait. Jó né­hány tárgyat is bemutatnak az egyes gyűjteményekből, a képanyag mellé alapos, mindenre kiterjedő ismertetők­kel. Az Aktualitások rovat folyamatosan frissül, de innen érhetjük el a már lezárt időszaki kiállítások ismertetéseit is. A honlap legimpozánsabb része a Virtuá­lis múzeum, ahol - mint egy tárlatvezeté­sen - végignézhetjük a gyűjtemény leg­szebb darabjait. Hasonlóan szép honlapja van a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárnak (www.gyor.egyhazmegyeikincstar.hu) is. Fel­építése hasonló az esztergomihoz, de itt találhatunk egy különleges interaktív le­hetőséget is, a Virtuális sétát. Jelenleg mindössze egyetlen termet tekinthetünk így meg, de azt minden részletre kiterje­dően. Ugyancsak ajánlom az olvasónak, hogy látogasson el a Kalocsai Érseki Kincstár honlapjára (www.asztrik.hu/kincs­EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ tar/muzeum/muzeum.htm), amely szintén gazdag anyagot mutat be. A Magyarországi Református Egyház Ráday Múzeumát (www.radaymuzeum.hu) is olvasóink figyelmébe ajánlom. Rög­tön kattintsanak A múzeumról menüben található Nézzen he hozzánk linkre, ahol egy húsz másodperces kisfilmmel kö­szöntik a látogatót. A Kiállítások menü­ben ízelítőt találunk a három állandó ki­állításról, de itt tájékozódhatunk az idő­szaki kiállításokról is. A honlap a ma­gyar nyelven kívül angolul is elérhető. Német nyelvterületen számos helyi evangélikus gyűjtemény található az in­terneten, ezek közül egy ausztriaira, a rutzenmoosi felső-ausztriai evangélikus múzeumra (www.evangi.at/museum-ooe) hívom fel a figyelmet. A honlap részlete­sen bemutatja az intézményben látogat­ható gyűjteményt, a múzeummal kap­csolatban számtalan információt olvas­hatunk rajta, a belső nyitóoldalon pedig diavetítést találunk. A pályázatok korát éljük. Ha van erre irányuló szándék, és rendelkezésre áll az induláshoz szükséges összeg is, talán pályázati források felhasználásával elké­szülhet egy korszerű és informatív hon­lap az Evangélikus Országos Múzeum­ról is. Így teljesebbé válhat a kép rólunk, evangélikusokról. ■ ERDELYIK „Nem jó az embernek egyedül lenni...” ► Huszonhat évvel ezelőtt, 1981-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára, és vált rövid időn belül igen sikeressé a Hiszürtfe a házasságban nevet viselő akció. Bálint napján hirdette meg Baron Rouge város polgármestere, Louisiana állam kormányzója és a katolikus egyház. A kezdeményezéshez 1983 óta a házasság világnapja elnevezés kötődik; ezt február második vasár­napján tartják. Hazánkban ebben az esztendőben az evangélikus egyház is megemlékezik erről az alkalomról - tudtuk meg Szabó Györgytől, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület felügyelőjétől.- A Nagycsaládosok Országos Egye­sülete (NOÉ) nevű civil szervezet 1987 októberében alakult. Létrejöttének hu­szadik évfordulóját rendezvénysorozat­tal ünnepük; a megnyitó - a házasság vi­lágnapja alkalmából - Pécsett lesz febru­ár 10-én a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében. Általá­ban és azért is, mert ez a nap közel esik az ökumenikus imahét időpontjához, szerettem volna, ha a római katolikus egyházon kívül más felekezetek is be­kapcsolódnak a világnap megünneplé­sébe. És még nagyobb örömömre szol­gált volna, ha ebben mi, evangélikusok vagyunk a kezdeményezők... Ez az elképzelés végül sajnos nem való­sult meg. Ezért azzal a kéréssel fordultam Ittzés János püspökhöz, hogy szorgalmaz­za a lelkipásztorok között, hogy a február 11-i istentiszteleteken imádkozzanak a há­zasságokért és a családokért. Négygyer­mekes apaként, a Házas Hétvége lelkiségi mozgalom tagjaként, valamint a Família Nagycsaládosok Egyesülete elnökeként nagyon lényegesnek tartom felhívni gyü­lekezeteink figyelmét a házasság intézmé­nyének fontosságára. Hiszem, hogy a más utat, kapcsolatokat keresgélők előbb- utóbb rájönnek: a házasságnál jobb kap­csolati formát ők sem tudnak kitalálni. ■ GaZsu Az erdélyi kopó titka Állítólag egy evangélikus vallású erdélyi vadász mentette meg a teljes kihalástól az erdélyi kopót. A 19. században ez a nemes tartású vadászkutya még meglehetősen elterjedt volt Magyar- országon, de a vadászati módszerek változása miatt a 20. szá­zad első felére - Erdély kivételével - mindenhonnan eltűnt. Az erdélyi kopó ugyanis a hegyvidéki kopóztatáshoz „értett”, ha­zánknak pedig csak a keleti végeiben volt olyan összefüggő, er­dős hegységrendszer, ahol a vadászok megfelelő módon ki tudták használni a kutya képességeit. Amúgy a fajta virágkorát a középkorban élte, amikor is a főúri udvarok kedvelt vadász­kutyája volt. Két alfaja alakult ki, a rövid és a hosszú lábú. A két fajtát más­más feladatra használták: míg a hosszú lábút főként erdei vadá­szatokon nagyvadak - például medve, bölény, vaddisznó vagy hiúz - ellen vetették be, addig a rövid lábút apróvadak, illetve a sziklás terepen zergék vadászatára alkalmazták. Amikor aztán Erdélyt elfoglalták az előretörő román csapatok, az erdélyi ko­pó a kihalás szélére sodródott. Erdély új urai ugyanis nem is­merhették el román nemzeti fajnak, lévén hogy az állat a be­jegyzett kilenc magyar kutyafajta egyike. Ezért aztán inkább kártékony dúvadnak minősítették, és a magyar agárral együtt az erdélyikopó-állomány teljes kiirtását is elrendelték. És ez majdnem sikerült is. Miután Romániában 1944 és 1969 között egyetlen almot sem regisztráltak, a Nemzetközi Kutyaszövetség kihaltnak nyilvánította a fajtát. 1968-ban a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetői hosszú ke­resgélés után Máramarosszigeten, egy vadásznál mégis találtak néhány „túlélő” egyedet. Az állatkert vezetői a legnagyobb ti­tokban két kölyköt vettek a vadásztól, és hajmeresztő körül­mények között átcsempészték őket a román-magyar határon. Mindezt „természetesen” hamis iratokkal tudták megvalósíta­ni, igazolva, hogy a két kopó nem más, mint a román diktátor, Ceausescu elvtárs személyes ajándéka a magyar pártfőtitkár, Ká­dár elvtárs részére. A román határőr nem mert kételkedni a pa­pír hitelességében, még tisztelgett is a vámsorompó mellett. így lett Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka a budapesti állat­kert lakója és a modem erdélyi kopó fajtájának a megteremtő­je. Azóta az összes hazai erdélyi kopó ennek a két állatnak a le­származottja. Romániába, azon belül is Erdélybe, vagyis az őseik földjére is innen, a budapesti állatkertből tértek vissza az erdélyi kopók. ■ Jezsó Ákos EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Hazaköltözött Jézus hűséges szolgája Az EvÉletben nemrég rövid hír tudatta, hogy Ács Gyula volt zánkai lakos nyolcvannyol­cadik életévében hazatért Teremtőjéhez. De ki is volt ő? Zánka község elemi, majd általános iskolájának elhivatott, nagyszerű tanítója, evangélikus gyülekezetének sok éven át hűséges kántora, de mindezek előtt és felett: egy Krisztusnak átadott életű, áldott szolgálattevő, a protestáns egyházi ébredés lel­kes híve és munkálója. Az 1940-es években Zánkán Kovács Lajos lelkészen kívül a gyü­lekezetnek volt még egy vezetője - ma úgy mondanánk: a lelkész laikus munkatár­sa -, Ács Gyula tanító „bácsi”. Meghatározója volt iránykereső fiatal életünknek. Gyula bácsi a legkisebbekkel is foglalkozott: vasárnapi iskolát vezetett. Ilyenkor mindig csordultig telt a gyülekezeti ház kisterme. Elmaradhatatlan hegedűjével segítette ott is, a bibliaórákon is és az is­kolában is az énektanítást. Pár év múlva, ahogyan a diktatúra keményebbé vált, eltiltották az iskolai oktatás­tól, amiért nem volt hajlandó Isten nemlétét tanítani. Ezt a csapást ő, aki Ura kezéből kapott hivatásának hitte és vallotta a tanítást, nagy-nagy lelki válságban élte meg. Reggelente, amikor ablaka alatt csivitelve vonult az iskolás csapat, nehéz férfi­könnyei hullottak, és évekig perelt Istenével, hogy akkor miért hívta őt el erre az út­ra, ha ezt a gyalázatot nem tudta megakadályozni. Sok idő telt el, mire fájó lelke újra megtalálta nyugalmát Krisztusában. (A magyar tanulóifjúság pedig így vesztette el sorban a legrátermettebb, legjobb pedagógusokat.) Felesége, Franciska néni halála után is még évekig szolgálta a Balaton-felvidék gyü­lekezeteit, az egyház, az ébredés ügyét. A zánkai gyülekezet hűséges kántora volt. Örök derűjével fáradhatatlanul járta a szolgálat útját. Utolsó éveit a szombathelyi idősek otthonában élte - ott is szüntelen szolgálatban társai között. Volna egy kérésem az olvasókhoz, hátha valaki ismeri közülük azt az éneket, ame­lyet ő egy régi-régi konferenciáról hozott haza bibliaóránkra, s amely így kezdődik; „Hogy kereshetsz utcazajban s a fellegek felett, / Hisz szívednek ajtaján már régen zör­getek.” Ha valaki tudja, kérem, küldje el az ének kottáját a Mohács-Magyarbóly-Sikló- si Társult Evangélikus Egyházközség címére (7700 Mohács, Deák tér 4.)! Köszönettel: Dr. Simor Ferencné Bokody Éva (Siklós) Pályázati hirdetmény Az Aszódi Evangélikus Egyházközség lelkészi állása 2007. június 30-án megüresedik. Felhívjuk a lelkészeket, hogy amennyiben az állást meg kívánják pályázni, jelent­kezésüket február 28-ig adják be az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperesi hi­vatalába (2683 Ácsa, Petőfi u. 4.). A díjlevél tartalma iránt érdeklődni Mekis Adóm esperesnél lehet (tel.: 20/824-3801: e-mail: adam.mekis@lutheran.hu). A lelkészi álláshoz szorosan hozzátartozik az Evangélikus Egyház Aszódi Pe­tőfi Gimnáziuma és Kollégiumával és annak mindenkori vezetésével való együtt­működés. Pályázati hirdetmény A Domonyi Evangélikus Egyházközség lelkészi állása 2007. augusztus 31-én megüresedik. Felhívjuk a lelkészek figyelmét, hogy amennyiben az állást meg kívánják pá­lyázni, jelentkezésüket február 28-ig adják be az Észak-Pest- Megyei Egyházmegye esperesi hivatalába (2683 Ácsa, Petőfi u. 4.). A díjlevél tartalma iránt érdeklődni Mekis Ádám esperesnél lehet (tel.: 20/824-3801; e-mail: adam.mekis@lutheran.hu). A pályázatok elbírálásánál a finn és német testvér-gyülekezeti kapcsolatok mi­att előnyt élveznek azok, akik valamelyik nyelvet társalgási szinten beszélik. 1% - Rozetta Alapítvány Kérjük jó szándékú és adakozó testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk alapítványoknak adható i%-ának felajánlását a Pesterzsébeti Evangélikus Egy­házközség Rozetta Alapítványa számára, a 18250152-1-43-as adószámra tegyék meg! Adományukkal a gyülekezet szűkebb és tágabb terüle­tén élő idős, hajléktalan, hátrányos helyzetű emberek között végzett karitatív, hitéleti, valamint gyülekezeti és gyülekezetfenntartó munkát támogathatják. Sághy András, a kuratórium elnöke A Duna Televízió az idei, 38. Magyar Filmszemle alkotásait bemuta­tó sorozatában február 5-én, hétfőn 22 óra 25 perckor tűzi műsorra az Esti szürkületben - dr. Ferdinánd István című, 2005-ben készült ma­gyar dokumentumfilmet. Forgatókönyvíró-rendező: Mátis Lilla: ope­ratőr: Mohi Sándor. A film dr. Ferdinánd István (1911-1992) evangélikus teológiai professzor és lelkész életútját mutatja be. Közreműködik dr. Böröcz Enikő lelkész, az Evangélikus Országos Levéltár munkatársa. Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet □ egy hónapra: 780 forintért EH fél évre: 4680 forintért I I három hónapra: 2340 forintért EH egy évre: 9360 forintért Név: Cím: ................................................................................................................... ......... A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents