Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-18 / 46. szám
‘Evangélikus Éltó KULTÚRKÖRÖK 2007. november 18. !► 5 Prúsz-hétvége újságírói kérdésekre. A Prúsz elnökségéPompásabb az aranynál és üdítőbb a fénynél - a beszélgetésnek ezzel a goethei „meghatározásával” köszöntötte a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) - áhítatokkal keretezett - szakmai hétvégéjének résztvevőit Novotny Zoltán, a szervezet elnöke. A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Misszió Otthonban november 9. és 11. között megrendezett alkalmon valóban sok lehetőség adódott a beszélgetésre - vélemények ütköztetésére éppúgy, mint egymás jobb megismerésére. Ez utóbbira pénteken este az Evangélikus Elet fő- szerkesztője, T. Pintér Károly vezette Tollfordító játék kínált lehetőséget. Szombaton a Prúsz két másik elnökségi tagja — Faggyas Sándor és Szentesi Zöldi László - moderált érdekfeszítő eszmecserét. Délelőtt dr. Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a Fidesz nemzetstratégiai műhelyének vezetője, délután pedig dr. Csepregi András evangélikus lelkész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója válaszolt keresetlen őszinteséggel az nek nyilvános ülése után a kötcsei evangélikus gyülekezet gondnoka, Opperhdm József révén kóstolhattak bele a jelenlévők a borászszakma gyümölcseibe... ■ — vitális — Matolcsy György Ritka könyvtári kezdeményezés Reformáció ünnepéhez kapcsolódva különleges szakköri foglalkozásra hívta olvasóit a soltvadkerti városi könyvtár. Az 1590-ben lefordított és kinyomtatott Károli-Biblia története, jelentősége, valamint olvasása volt témája annak az egy órának, melyet két helyi történész - ifi. Káposzta Lajos és Légrády Andor - tartott. A reformáció magyarországi történetével bevezetett foglalkozáson szó esett a főúri támogatókról, a nyomdák működéséről és az akkori magyar nyelvről. A hallgatóság nemcsak kivetítőn láthatta a kor dokumentumait, hanem kézbe is vehetett néhány fénymásolt oldalt - a Ká- roli-féle Biblia ugyanis 1981-ben megjelent hasonmás kiadásban, melyből a könyvtár birtokában is van egy példány. A szöveg olvasásánál nagy, de nem megoldhatatlan feladatot jelentett a régi írásmód megfejtése, például: WR, azaz Úr; uilagh, azaz világ. Az alkalom végén a bátrabbak megpróbálkozhattak néhány korabeli kézirat elolvasásával is. ■ K.L. Hitvalló színész A Celebrity című folyóiratnak adott interjúból kiderül, hogy a hollywoodi sztár, Russell Crowe - aki a Gladiátor című filmben nyújtott alakításáért 2000-ben Oscar-díjat nyert - keresztény lett. Fiával, Tennyson- nal együtt meg akar keresztelkedni. Döntését azzal indokolta a negyvenhárom esztendős, új-zélandi származású színész, hogy a földön nagyon sok megmagyarázhatatlan, csodálatos dolog árulkodik Isten létezéséről. „Szakítson csak le egy szál virágot - fordult a riporterhez -, és meglátja, milyen aprólékosan meg van tervezve.” M A Glaube und Heimat híre nyomán Szentesi Zöldi László és Csepregi András Mesterduett ► Van egy csodaszép villa az And- rássy úton. Az egykor tűrt avantgárdot, rendszerellenes dekadenciát és rengeteg füstöt látott, elhasználódott falak ma ragyognak, s köztük nagyszerű tárlatok, sőt ígéretes étlapok és igényes rendez- ■ vények találhatók. A hajdan a Fiatal Művészek Klubjának otthont adó épület a ma nagyon jól csengő Kogart Ház nevet viseli. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány - többek között - a kortárs művészetet támogatja, igen bőkezűen. Ebben a házban rendezték meg Patay László születésének 75. évfordulója alkalmából a Mesterem, Szőnyi című kiállítást. A kiállítás plakátjain Patay Mesterem, Szőnyi című portréja látható. A megdöbbentő erejű kép egyrészt Szőnyi monokróm, néhány határozott vonallal felépített arcképe, másrészt legjelentősebb műveiből vett idézetek által egyfajta belső portré is. Az emberközpontú realizmus és a látomásszerűség, a tökéletes szerkesztés és az idézetek sokasága teszik ezt a képet Patay festészetének egyfajta védjegyévé, éppen a szeretve tisztelt mester emléke és nagysága előtt tisztelegve. Nem túlzás azt állítani, hogy a 20. század második felének festészete - nagyrészt - Szőnyi és Barcsay köpenyéből, illetve ecsetjéből bújt elő. Szőnyi István zebegényi háza a magyar festészet elkö' ettjei számára zarándokhely lett. . iínyi-művészetének egyes darabjai mára a magyar festészet alapműveivé váltak, így az antik szobrokat idéző, klasszikus hangvételű Danaidák, a reálist, a szimbolikust és az emelkedettet egyesítő, kont- rasztos Zebegényi temetés, a lágy-melanko- likus Este vagy a franciásan könnyed, szellemes Esernyők. A művészetben és a tanításban egyaránt igényes Szőnyi mester volt a szó klasszikus értelmében. Maga a tanítvány mondta róla, „amikor, már főiskolásként, hozzá kerültem, kiderült, az égvilágon semmit nem tudok... Amikor először kimondta, hogy elégedett, az fölért egy Kossuth-díjjal.” Patay a Kossuth-díjat sosem kapta meg. Kritikusai szerették volna őt örökre eltüntetni a magyar festészet történetéből. Hol túl realista volt, hol nem volt eléggé az. Hol banálisnak tartották, hol túl magasröptűnek. Festő volt, aki remekül szerkesztett kompozíciókban Patay László: Mesterem, Szőnyi vágyott a világ teljességére, feszegette a konkrét műalkotás kereteit, a saját lehetőségeit - és gyakran, igen, a nézők ízlésének határait. A Mesterem, Szőnyi című kiállítás látogatóinak nagy szerencséje, hogy Patay tudott más utat választani, mint elődje. Bár művészetükben kimutatható jó néhány fontos összekötő kapocs - a vízparti táj „életbe szervesülésétől” az alapvető emberi mértékig, a világhoz való karakteresen egyenes viszonytól az egyetemi katedráig, a kisméretű táblaképek személyes hangjától a hatalmas, közösséget megszólító muráliákig -, Patay mégis kicsit többet akart vinni robusztus vállán, mint mestere. Tág ölelésű munkásságában kiváló, lényegre törő portréja (Barcsay) egyik fő műve. Táblaképeinek többségén az Ember - akinek anatómiájával olyannyira tisztában volt - jelenik meg, időnként irodalmi ihletettségben (Madách emlékére. Ezredforduló), máskor mitologikussá növelve testben (Asszonyok, Vihar) vagy lélekben (Menekülő, Nyugdíjban vagyok). Hatalmas szubjektív tablói a kortársak és az elődök, a családtagok - élők, holtak - és a mesterek, az európai festészet nagy pillanatai vagy a Szőnyi sírja köré gyűlt tisztelők egyéni ízű, gondosan és szellemesen komponált tömegjelenetek, melyek bizonyára segítették a falképfestő Patay kompozíciós technikájának kialakulását. Sok-sok négyzetméternyi kopár falat népesített be szentekkel és angyalokkal. (Némi ízelítőt ezekből is nyújt a kiállítás.) „Az angyalok föloldják sűrű realizmusomat. Levegőt és fényt hoznak sötét templomainkba. Éteri közegbe visznek el, ahol én is szeretek lubickolni, feloldódni” — vallotta. Földi és mennyei tájaiban a hite szerint mindenütt jelen lévő Istent vallotta. Vannak, akiket nem zavar késői képeinek festékszóróval elért, némileg felszínes lírát is hordozó realizmusa. Vannak, akik lélegzet-visszafojtva, ismerősöket keresve állnak hatalmas tablói előtt. Vannak, akik reneszánsz egyéniséget látnak falképei mögött. És vannak, akiknek legtöbbet a szénnel, néhány vonallal felvázolt angyalai, e finom angyalígéretek mondanak. A műértés nem tudás, hanem szeretet kérdése - vallotta Szőnyi, a mester Kép cí- .mű írásában. „A műalkotást szeretni kell. Hiába közeledünk hozzá tudományos felkészültséggel..., mindez nem segít közelebb hozzá. Csak szeretette, belülről fakadó, őszinte odaadásra van szükség, olyan elfogulatlanságra, mely nem vesz tekintetbe semmi külső, mellékes körülményt. Ez kell ahhoz, hogy az ember feloldódjon, és teljes mértékben tudja értékelni és élvezni a műalkotást.” ■ Zászkaliczky Zsuzsanna A Kogart Házban (Budapest VI., Andrássy út 112.) november 25-ig látható Mesterem, Szőnyi című kiállítás egyszerre tiszteleg Szőnyi István (1894-1960) és Patay László (1932-2002) munkássága és emléke előtt. Nyitva - november 14., i5„ 16. kivételével - naponta 10 és 18 óra között A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJJAL KITÜNTETETT Evangélium Színház DUNA PALOTA Budapest V., Zrínyi u. 5. 2007. november 17-én, szombaton este 7 órakor bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményét két részben. szereplők: Csongor, ifjú hős Kalmár, vándor Fejedelem, vándor Tudós, vándor Balga, földmívelő Kurrah, ördögfi Berreh, ördögfi Duzzog, ördögfi Tünde, tündérlány Ilma, Balga hitvese Mirigy, boszorkány Ledér Éj Énekes Külső hangok O. Szabó Soma M ucsi Sándor Bitskey Tibor Kossuth-díjas érdemes művész Bánffii György Kossuth-díjas kiváló művész 0. Szabó István Jászai-díjas színművész Farkas Tamás Gyurin Zsolt Szabó-Lencz Péter Lass Bea Buzogány Márta Szoboszlai Éva Martin Adél Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész Huzella Péter Kossuth-díjas színművész Medgyessy Pál A pogány kunok idejéből Díszlet- és jelmeztervező Hums Anna Mária Zene Huzella Péter Kossuth-díjas színművész Ördögjáték Gyöngyösi Tamás Rendező Udvaros Béla további előadások: november 18., vasárnap este 7 óra november 24., december 8., 15., szombat este 7 óra november 25., december 2., 9., vasárnap délután 4 óra Jegyárusítás hétfő, szerda, péntek délután 14 és 18 óra között a Duna Palota portáján (telefon: 1/235-5500). Helyárak: 2500,1700,1500 forint. Egykori diákok nevét kapják az osztálytermek A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium vezetői elhatározták, hogy az intézmény híressé vált egykori diákjairól neveznek el egy-egy tantermet. Az első névadás idén november 6-án történt, a magyar tudomány ünnepe keretében; a terem ezentúl Lotz Jánosnak, a világhírű nyelvészprofesszornak a nevét viseli. Az egykori bonyhádi diákra többféleképpen is emlékeztek ezen a napon: Lotz-emléktáblát avattak az iskolában, és díjazták a professzor életét bemutató filmet készítő diákokat. A negyvenperces alkotást levetítették a gimnázium 9. osztályosainak, majd a diákok szövegértési tesztet töltöttek ki; a legjobb eredményt elérők jutalmat kaptak. Az immár Lotz nevét viselő teremben a nyelvész életéről összeállított tablót lepleztek le az anyanyelvi szakkör tagjai, majd a magyar tudomány ünnepe alkalmából diákelőadásokra került sor. ■ - MRRaffay-kiállítás a Deák téren „A néhai bányakerületi püspök életét felidézve elmondhatjuk, hogy kapcsolatrendszerét és egyházi munkáját tekintve Raffay Sándorban kora egyik legtekintélyesebb személyét tisztelhetjük. Képviseletében az egyház része volt a nemzet életének, és a nemzet élete elképzelhetetlen volt az evangélikus egyház élete nélkül” - fogalmazott Gergely Jenő történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető professzora kiállításmegnyitó beszédében az Evangélikus Országos Múzeumban. Az Evangélikusok a két világháború között - Raffay Sándor emlékezete című időszaki kamarakiállítást november 7-én, a néhai püspök halálának hatvanadik évfordulója alkalmából nyitották meg. A korabeli fotók - templomszentelésekről, gyülekezetlátogatásokról, konferenciákról - bepillantást engednek az egyházvezetői munka mindennapjaiba csakúgy, mint az ágyhoz kötötten is aktív püspök utolsó éveibe. A tárlat 2008. március végéig látogatható. ■ Bottá Dénes felvétele
