Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-04 / 44. szám
14 -«H 200j. november 4KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS dJÜQEILS_______________________________________________________________________________________________________________ A gyülekezetimunkatárs-képzés modelljei és új lehetőségei Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) következő havi alkalma november 8-án, csütörtökön 17 órától lesz egyházunk központi irodaházának utcáról nyíló földszinti termében (Budapest VIII., Üllői út 24.). Előadást tart a Magyar Református Presbiteri Szövetség képzési programjáról Mikó László és ár. Ritoók Pál.-IIRBfTFS In memóriám Dietrich Buxtehude címmel folytatódik az orgonakoncert-sorozat a békásmegyeri evangélikus templomban. A második hangversenyre november 4- én, vasárnap 18 órakor kerül sor, melyen Pál Diana orgonamű'vész Dietrich Buxte- hudénak, valamint a mester híres tanítványának, Johann Sebastian Bachnak és orgonista elődjének, Franz Tündérnek az orgonaműveiből válogat. A belépés díjtalan; az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel vár a békásmegyeri evangélikus gyülekezet (cím: 1038 Budapest, Mező utca 12.; telefon/fax: 1/368-6118). HIRDETÉS Prúsz-hétvége Balatonszárszón 2007. november 9-n. A Protestáns Újságírók Szövetsége hétvégi szakmai prográmot szervez Balatonszárszón, az Evangélikus Konferencia- és Misszió Otthonban (8624 Balatonszárszó, Jókai u. 41.). Szeretettel várjuk tagjainkat és a protestáns újságírás iránt érdeklődőket! TERVEZETT PROGRAM November 9. (péntek) 17 órától: érkezés, beszélgetés • 19 óra: áhítat • Vacsora • 20 óra: „Tollfordító” - Játékos szakmai ismerkedő est November 10. (szombat) Reggeli • 10 óra: Novotny Zoltán elnök köszöntője, kötetlen beszélgetés • n óra: Költségvetés és lelkiismeret - Beszélgetés dr. Matolcsy György volt gazdasági miniszterrel. Moderátor: Faggyas Sándor, a Prúsz elnökségi tagja • 12.30: Ebéd • 14 óra: Egyház az államban vagy állam az egyházban? - Vendégünk dr. Csepregi András evangélikus lelkész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója. Moderátor: Csorna Aron, a Prúsz alelnöke • 16 óra: Nyilvános Prúsz-elnökségi ülés • 18 óra: Vacsora • 19 óra: Opperheim József kötcsei borász bemutatója, borkóstolás November 11. (vasárnap) Reggeli • 10 óra: áhítat • Hazautazás Részvételi díj (amely péntek estétől vasárnap délelőttig egy főre tartalmazza az étkezéseket és a szállást): Prúsz-tagoknak - 6000 Ft; nem Prúsz-tagoknak - 8000 Ft. Aki szombat délelőtt kapcsolódik be a programokba, a jelzett ár felét fizeti. További információk kérhetők Boda Zsuzsától (tel.: 20/824-8283; e-mail: zsu- zsa.boda@lutheran.hu). Jelentkezési határidő: november 5., hétfő. A Duna Televízió Isten kezében című sorozatműsorának következő adásában, november 17-én, szombaton 12.15-től a sárszentlőrinci evangélikus gyülekezet életébe nyerhetünk bepillantást. Sárszentlő- rinc alig több mint ezerfős község Tolna megyében, kétszáznyolcvanöt évvel ezelőtt Szeniczei Bárány György lelkész alapította meg evangélikus családok letelepítésével egy, a török idők során elnéptelenedett pusztán. Ma az elöregedés és a lakosság elvándorlása fenyegeti a falut, miként az ország sok-sok más hasonló települését. A Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség aktív részt vállal abban, hogy a helyieket megtartsa a hitben és lakóhelyükön egyaránt - többek között egy sikeresen működő népfőiskola által. Ismétlés: november 20., kedd, 8.40. Szerkesztő: Nevelés Zoltán; rendező: Horváth Tamás. MagyarRádió^Z Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Október 31-én, szerdán, a reformáció ünnepén 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi Kossuth rádió hullámhosszán Sopronból. Igét hirdet Gabnai Sándor esperes. ISTENTISZTELETI REND / 2007. november 4. - Budapest Szentháromság ünnepe után 22. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mik 6,6-8; Fii 1,3-11. Alapige: Mt 18,(21-22)23-35. Énekek: 466., 79. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bittner Abigél; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Missura Tibor; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, Il.^Ördögároku. 9. de. fél 10. (úrv., cíaládi) Fodor Viktor: Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36 38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Smidéliusz Gábor; de. 11. (kantátás, úrv.) Gáncs Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Aradi György; de. n. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 7. (vespera) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András: Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Arpádné; de. fél 10. (úrv., családi) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) Blázy Arpádné; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) Keczkó Pál; de. fél 12. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. q. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV.,Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Heinemann Ildikó; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI. , Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII. , Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos: Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Hálaadó istentisztelet és gyülekezetiház-szentelés Szolnokon ► Amikor Győri Péter Benjámin lelkész 2001-ben Szolnokra került, a gyülekezeti ház (amely egyúttal a parókiának is helyt adott) már nagyon rossz állapotban volt. Az épületet - a felújítási munkálatok befejeztével - október 27-én adta át rendeltetésének ár. Fabiny Tamás püspök. A házszentelőt ünnepi istentisztelet előzte meg, amelyen a templom felszentelésének 75. évfordulójára emlékeztek. Az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője Ef 2,19-22 alapján hirdette az igét. Prédikációjában egyebek mellett arról szólt, hogy a szolnoki evangélikusok hitéletének alapvető tere az Isten háza, az az épület, amelyet annak idején a wittenbergi vártemplom mintájára tervezett Gerey Ernő budapesti műépítész. Épp így a megújult gyülekezeti ház is lelki otthon, amelyben közösségre lelhetnek az oda érkezők. A gyülekezeti ház, illetőleg a parókia „előéletéről” szokatlan helyszínen, a Tisza Hotel és Gyógyfürdőben tudhattak meg további részleteket az érdeklődők. A szentelést követően ugyanis itt tartották meg az ünnepi közgyűlést. Dr. Mü- nich Béla felügyelő ismertette az épület történetét. A valamikori családi ház a második világháború idején került az egyházközség tulajdonába. Később az épület egyik felét - amelyet az állam albérlőknek utalt ki - a gyülekezet eladta és 1999-ben tudta csak visszavásárolni. A felújítást a kárpótlásként kapott összeg, a helyi önkormányzattól és az Országos Egyházi Irodától érkezett támogatás, nem utolsósorban pedig a szolnoki evangélikusok áldozat- készsége, valamint a finn testvérgyülekezet, Riihimáki anyagi segítsége tette lehetővé. ■ GaZsu Házaspártfogás Ifjú házasok családos „hételeje” Piliscsabán ► Gyermeknevelés, megbocsátás, férfi-, női szerepek a Bibliában. E témák köré csoportosultak az előadások és beszélgetések az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) Alapítvány október 21- től 23-ig tartó, ifjú házasok számára rendezett programján, melyre huszonkét házaspár érkezett gyermekeikkel együtt Piliscsabára, a Béthel Missziói Otthonba. A mai gyermekek mások, mint régen? Ebben a témában hallhattak a résztvevők hétfő délelőtt világos, érthető, személyes példákkal szemléletessé tett előadást Veresné Kovács Judit gyermekpszichológustól. Az előadás alapja Péld 22,6 volt: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Rengeteg konkrét, sok családban meglévő problémáról esett szó az anyák „megosztottságától” (család és hivatás) az eredménytelen és a hatékony nevelési módszerek megemlítéséig. Nem szabad megfeledkeznünk a világos értékrend- szer kialakításáról és életünkben való következetes betartásáról! „Keressétek először Isten országát... ” Dr. Veres Sándor pszichológus hétfő délután a megbocsátásról beszélt. Elgondolkodtunk már azon, hogy Isten jókedvűen, szívesen bocsát meg nekünk? Ráadásul úgy, hogy többé nem emlékszik a bűneinkre: a tenger mélyére veti őket! - emlékeztetett Mik 7,18-19 alapján. Mi hogyan bocsátunk meg másoknak? Még hetvenszer hétszer (azaz végtelenszer) is? Mt 18,21-27 és Ef 4,32 alapvetése után ez az előadás is a hétköznapi életben gyakran előforduló problémákra világított rá, s felhívta a figyelmet a párkapcsolatban és a gyermeknevelésben jól alkalmazható módszerekre. Hétfő este, amikor a kicsik ágyba kerültek, a pároknak a szervezők meglepetéssel kedveskedtek: gyertyafényes, szépen megterített asztaloknál, finom sütemények mellett beszélhettek meg olyan kérdéseket, amelyekre napközben nem volt idő. Másnap délelőtt a férfi- és női szere- ’ pékről Pintér Károly lelkész hozott számos pozitív és negatív bibliai példát, amelyeket személyes, házassággondozásban szerzett élményeivel és saját családjában megélt tapasztalataival egészített ki. (Egészen életszerű dolgokról esett szó, mint például: Ki hordja a kalapot? Következetesség egyenlő kegyetlenség? stb.) Akinek kérdése volt, feltehette, így az előadás végén tartalmas beszélgetés alakult ki. A résztvevők köszönettel tartoznak a gyermekfelügyelőknek, akik lehetővé tették, hogy a szülők részt vehessenek a lelki alkalmakon, s hogy a nagyobbacska gyermekekkel ötletes és hasznos ajándékot is készítettek a részt vevő házaspárok számára. ■ Gulyásné Czanek Dóra 1987. október 24. ■ Frenkl Róbert Október esemény dús forgatagában szerényen húzódott meg az évforduló. Húsz évvel ezelőtt, 1987. október 24-én iktatták be a Déli Egyházkerület új elnökségé, Harmati Béla püspököt és jelen visszaemlékezés íróját mint egyházkerületi felügyelőt. Az egyháztörténelem választ ad majd a kérdésre, hogy valóban, tényszerűen, a hatalmi szférát is érintően ettől az időponttól számít- ható-e az evangélikus egyház érdemi változása, megújulása, vagy csak a leszálló ágba került diktatúra zárófejezetének voltunk a résztvevői. Tőlünk, tőlem nem vehető el az élmény. A zsúfolt templom - sem azelőtt, sem azóta nem volt ennyire tele az ország temploma -, a reményteljes,'felemelő hangulat, a rádió- és a tévéközvetítés mind arról szólt, hogy igazi változás indulhat meg. Számomra ezt igazolták az előzmények is, annak ellenére, hogy természetesen nyilvánvaló volt: az Állami Egyházügyi Hivatal azért fogadott el minket, azért döntött mellettünk - még ez a fogalmazás is vállalható -, mert úgy vélte, a mérsékelt reform engedélyezésével elejét veheti a radikális változásoknak. De éppen ez volt a Testvéri Szó közösség egyértelmű sikere. Nyilvánvalóvá vált, hogy az evangélikus egyházban jelentős erők igénylik a megújulást. Nem a társadalmi rendszer megdöntése, hanem az egyházépítés, az egyház megújítása a reformerek célja. Az érdemi változásokat többek között a személyi döntések jelzik. Mindig igyekeztem nem túlértékelni magamat és a tényekre szorítkozni. Az 1986. végi országos közgyűlés megválasztott az országos presbitérium tagjává. Abba a testületbe kerültem be, amely alig fél évvel korábban teljesen elmarasztalta a Testvéri Szó közösséget, az általuk közreadott iratot és persze engem is mint szóvivőt. 1987 tavaszán, Káldy Zoltán távozása után még inkább felgyorsultak az események. Eldőlt, hogy nemcsak püspököt választanak a déli kerületben, hanem betöltik a hosszú ideje megüresedett felügyelői posztot is. Részben megható, részben elgondolkodtató volt, hogy milyen széles körben - az úgymond ellenzékiektől a rendszerrel lojálisakig - biztattak a jelölés elfogadására. Sokat számított, hogy kifejezetten kértek azok a kiváló értelmiségiek - Andorka Rudolf, Szentágothai János -, akik szintén szóba kerültek, de különböző okokból nem vállalták a jelölést. Végül Szó- rády István szegedi orvosprofesszor barátom is visszalépett, így az akkor igen hangsúlyos, demokratikus többes jelölés is elmaradt. Harmati Bélát is erős egyházi közvélemény támogatta. Eredetileg ő nem szerepelt az állam jelöltjei között, de elfogadták. Volt olyan forgatókönyv, hogy Harmatit beiktatják ünnepélyes keretek között, azután ő majd kisebb feltűnéssel beiktat engem. Jellemző módon az egyháztól jött ez a javaslat, ahol nem mindenki rokonszenvezett a Testvéri Szóval, illetve képviselőjével. Harmati Béla azonban ragaszkodott a közös iktatáshoz. Beszédeinket senki nem olvasta előzetesen. Nagy Gyula püspök csupán arra kért, hogy a Fasorról ne szóljak, ne legyen ilyen követelés. Mosolyogtam lélekben. Annál is kevésbé volt szándékom az iskolaügyet feszegetni, mert ekkor már célegyenesben voltak az erre vonatkozó informális megbeszélések 1988 januárjában közölték is a püspök-elnökkel, hogy visszakapjuk nagy hírű iskolánkat. Valamennyire ez is a történet része. Nem az én dolgom - és főleg nem ebben a rövid visszaemlékezésben - azt eldönteni, hogy végül is a reformkoncepció vagy az állami taktika érvényesült-e. Azaz beiktatásunk, tevékenységünk felgyorsította-e a kívánatos, szükséges egyházi változásokat, vagy éppen lassító hatású volt. Akkor talán némileg naiv is voltam, úgy vélve, hogy mindenki partner lesz a megújulásban. Utólag jobban megértem, hogy sokak számára nehéz volt az oldódás, nehéz volt elhinni, hogy az egyházi „hatalmasságok” a mi embereink Talán leginkább Csepregi András egyik megnyilatko- zása fejezte ezt ki. Balatonszárszón találkoztunk - Harmati Bélával meglátogatva őket - a Me- visz megalakulását előkészítő fiatalokkal. Többórás beszélgetés után a fiatal lelkész -ma a kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelősfőtanácsadója -felkiáltott, hogy annyira szeretné elhinni, amit mondunk de ez szinte lehetetlen. Igen, még merevek voltak a frontok Számomra nem a vita eldőltét - hiszen afelől nem volt kétségem -, hanem tevékenységünk megerősítését jelentette, amikor 1989 nyarán, immár három jelölt közül megválasztottak országos felügyelőnek. Ezt tartották akkor a hozzáértők - például dr. Boleratzky Ló- ránd - az első igazán demokratikus szabad egyházi választásnak. A frontáttörés 1987. október 24-én volt.
