Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-02-04 / 5. szám
6 2007. február 4. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Evangélikus kollégiumi körkép «= R égen intemátusnak hívták, ma kollégiumnak nevezik. A diákotthontól az különbözteti meg, hogy tagjainak nemcsak szállást és ellátást, hanem szellemi irányítást is nyújt. Ha pedig - mint esetünkben - egyházi kézben van az intézmény, akkor ezt a szellemi irányítást a hitre nevelés, a keresztény életre való felkészítés is kiegészíti. A kollégium „hívei" szerint bár a családot (különösen a harmonikusan működő' családot) semmi nem pótolhatja, érdemes megfontolni, hogy a gyermek szempontjából melyik a jobb megoldás: ha naponta akár többórányit ingázik az otthona és az iskolája között, és az utazás fárasztó volta mellett a „Minden jó iskolai programból kimaradok... ” érzéssel is meg kell birkóznia, vagy pedig az, hogy ugyan csak a hétvégéket tölti a legközelebbi hozzátartozói körében, de cserébe olyan sajátos világlátásra, önállóságra, életre szóló emlékekre és barátságokra - hogy csak néhányat említsünk a kollégiumi lét pozitív hozadékai közül — tehet szert, amelyek kompenzálják, kompenzálhatják az otthon hiányát. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak jelenleg hét középiskolai kollégiuma van. Közülük öt valamely középiskolához kötődik, kettő viszont - a Budapest-Rózsák terei és a nyíregyházi - intézménytől függetlenül működik. Az előbbiek elsősorban az iskolák saját tanulóinak elhelyezésére szolgálnak, az utóbbiak vegyesen fogadják a diákokat. Alábbi összeállításunkban - az intézmények igazgatóinak megkérdezésével - azt igyekszünk bemutatni, hol milyen oktató-nevelő munka folyik. Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Aszódon már az 1700-as évek elejétől, egészen pontosan 1728-tól volt evangélikus alapfokú latin iskola. A főgimnáziumi státust 1912-ben kapta meg az intézmény, Petőfi Sándor nevét pedig, aki 1835 és 1838 között volt az iskola tanulója, 1915-ben vette fel. 1931-ben új helyre költözött; az eredeti épület (a mai Petőfi Múzeum) fiúinternátusként működött tovább egészen 1948-ig, az intézmény államosításáig. A rendszerváltást követően, 1994-ben kezdte meg újra működését az evangélikus gimnázium; új épületét 1997-ben avatták fel az evangélikus templom mellett. Az első tervek szerint a tanulók elszállásolása ezúttal a Pod- maniczky-Széchenyi-kastély falai között valósult volna meg, de - amint arra dr. Roncz Béla, a gimnázium igazgatója emlékeztet - a régi épület nem volt elég korszerű a megváltozott igények kielégítésére. Az iskola jelenlegi, ötvenhat férőhelyes internátusi szárnyát 2003-ban adták át. A gimnázium hatszázkilencven diákja közül most negyven tanuló - huszonkilenc lány és tizenegy fiú - lakik a kollégiumban. Ok elsősorban Nógrád, Pest és Heves megyéből, illetve a fővárosból érkeztek Aszódra, de van például bakony- csemyei diákja is az intézménynek. Az aszódi gimnáziumban igen magas az evangélikus diákok aránya: az összes tanulónak több mint a harminc százaléka, a kollégistáknak pedig a fele evangélikus. Bár az iskola és a gimnázium egy épületben van, napközben a kollégistákra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bejáró társaikra. így például tanítási időben nem mehetnek fel a szobájukba azzal az ürüggyel, hogy ott felejtették a felszerelésüket, hiszen így (jogtalan) előnybe kerülnének a többiekkel szemben. Mivel a rossz tömegközlekedési lehetőségek miatt a gimnazisták többsége nem tud ott maradni a délutáni foglalkozásokon, a stabil szakköri tagok a kollégisták közül kerülnek ki. Szinte minden tantárgyból van lehetőségük az anyagban való alaposabb elmélyülésre. Kérdéseikkel és problémáikkal két nevelőtanárhoz fordulhatnak. Az alacsony létszámnak (is) köszönhetően a kollégiumban családias légkör uralkodik, amelyben a közösségi érzés, az odafigyelés és a segítségnyújtásra való törekvés dominál. A keresztény alapelvek bibliaórán történő továbbadása mellett - ezt a helyi evangélikus gyülekezet életébe való aktív bekapcsolódás is erősíti - fontos szerepe van az önállóságra és a rendre való nevelésnek is. Békéscsabán százötvenegy évvel ezelőtt, 1856-ban került a helyi evangélikus gyülekezet felügyelete alá az egy évvel korábban megalapított algimnázium. 1897 és 1948 között főgimnáziumként működött az intézmény; a rendszerváltás után 1993-ban indult újra az oktatás. Az azóta háromprofilúvá vált intézmény gimnáziumi részébe elsősorban békéscsabai, illetve a város közvetlen vonzáskörzetében élő gyerekek jelentkeznek; a szak- középiskolába járók a Kecskemét-Deb- recen-Szeged határolta területről jönnek a békési megyeszékhelyre. A nagy létszámú diákság - mintegy hétszázötvenen tanulnak az iskolában - negyvennegyvenöt százaléka evangélikus. Az iskola életében legutóbb tavaly szeptemberben, a 2006/2007-es tanév kezdetekor történt jelentős változás; a korábbi MÁV-kollégium megvásárlásával - ez egybenaz ott lakó kollégisták automatikus átvételét is jelentette - saját kollégiuma lett az iskolának. A százhúsz férőhelyes kollégium lakói közül jelen pillanatban hetvenötén az iskola saját diákjaiból kerülnek ki, a többiek más békéscsabai középiskolába járnak. Az eddigi felmérések szerint a gimnáziumnak körülbelül nyolcvanöt-kilencven tanulója igényli a kollégiumi elhelyezést; a maradék harminc helyet a jövőben is kívülről töltik majd fel. Esetükben a kollégiumba való felvételnek két feltétele lesz: legyen jó a jelentkező tanulmányi eredménye, és fogadja el a kollégium értékrendjét. A tavaly fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő, 1992-től újra evangélikus kézben lévő bonyhádi középiskolának 1935 óta van kollégiuma. Az új, minden igényt kielégítő kollégiumépületet 1996-ban avatták fel. A gimnázium hatszáztizennégy diákjának tizenegy százaléka evangélikus. A háromszáz - többnyire Tolna és Fejér megye területéről érkező - kollégista között ez az arány valamivel magasabb, tizennégy százalékos. (A szekszárdi Du- na-híd megnyitása óta egyébként egyre többen jelentkeznek a bonyhádi középiskolába Bács-Kiskun megyéből, ezen belül is Kiskőrösről és Soltvadkertről.) A gimnáziumba való bekerülés tekintetében - ahogy azt Ónodi Szabolcs igazgatótól megtudtuk - elsőbbséget élveznek azok, akik kifejezetten egyházi volta miatt választják ezt az iskolát; közülük is elsősorban azokat részesítik előnyben, akiknek tényleges, élő kapcsolatuk van valamelyik gyülekezettel. A kollégiumba való felvétel esetében rászorultság szerint „rangsorolják” a gyerekeket, vagyis azt mérlegelik, hogy mennyire veszélyeztetné tanulási lehetőségeiket az, ha nem lennének kollégisták. A nagy létszám ellenére megpróbálnak családias légkört kialakítani a kollégiumban. A zárkózottabb diákok beilleszkedését többek között Makán Hargita iskolalelkész is segíti, aki a hétfői áhítaton kívül olvasóesteket is szervez a diákoknak. A hitélet gyakorlását segíti még a bibliaóra és a hittan. A kollégisták szabadidejének hasznos eltöltését huszonhétféle program segíti. A tizenkét fős nevelőtestület tagjainak, illetve külsősöknek, például zenetanároknak, táncoktatóknak a segítségét is igénybe veszik ahhoz, hogy értelmes elfoglaltságokat tudjanak felkínálni az ottlakóknak. Mivel a kollégiumot évente csak száznyolcvan napon át használják a diákok, az év fennmaradó napjain vendéAz új értékrend elfogadtatásának azonban - tekintettel a szervezeti változásokra - még csak a kezdetén járnak. Kolarovszki Zoltán szerint három-négy év kell ahhoz, hogy kialakuljanak az alapvető szokások. „Addig is toleránsnak kell lennünk azokkal a kollégistákkal szemben, akik a kollégiumba való felvételük kérelmezésekor még nem tudhatták, hogy az intézmény az evangélikus egyház kezébe kerül” - mondja az iskola Kollégiumi karácsony igazgatója. „Egyelőre csak lehetőségként kínálhatjuk fel nekik azokat az iskola által, ökumenikus alapon szervezett alkalmakat, amelyek egyházi intézmény voltunkból adódnak, de nem kötelezhetjük őket arra, hogy éljenek is velük. Azonban idővel természetesen bizonyos algeknek adja ki a szobákat az iskola. Az így befolyt összeget visszaforgatja és a kollégium fejlesztésére fordítja. így gazdagodott a szabadidős kínálat két szaunával. Az elmúlt tanévben olyan jól sikerült a nyári szezonjuk, hogy a bevétel egy részéből a kollégisták (mind a háromszázan...) Bécsben töltöttek egy hétvégét advent idején. Az iskola vezetősége így köszönte meg nekik azt az önzetlenséget, amellyel hétről hétre hozzájárultak az iskola idegenforgalmi tevékenységéhez, vállalva a szobájuk átengedésével járó kellemetlenségeket. Természetesen évente több alkalommal saját kollégistáiknak is szerveznek bentlakásos hétvégéket, amelyeket szakmai, kulturális és sportprogramokkal töltenek meg. Az üzemi konyhaméret miatt ez csak egy bizonyos létszám - általában negyven fő - felett lehetséges, így a csupán néhány tanulót érintő hétvégi programok esetében vagy a nagy távolságból (például Szerbiából) érkező kalmakon minden kollégistának részt kell majd vennie.” Természetesen a kollégium eddig kialakult hagyományait sem engedik veszni hagyni. így például kéthavonta ezentúl is megtartják a nagy közös születésnapozásokat, amelyeken egy-egy évfolyam felköszönti az adott időszak ünnepeltjeit. A szabadidő aktív és hasznos eltöltéséhez sokféle lehetőség közül választhatnak a diákok. Ezek között olyan „megörökölt”, de népszerűségük miatt mindenképpen folytatódó kuriózumok is vannak, mint például hogy a kollégista lányok csatlakozhatnak az átlagosan húsz fővel működő mazsorett- csoporthoz, a fiúk pedig a lövészklubba léphetnek be. diákok hétvégi elszállásolásakor kollégiumon kívüli megoldást kell találnia az iskolának. A probléma megoldására több lehetőség is van. A majosi parókián - Makán Hargita gyülekezetében - kétszobás diákszállót alakítottak ki a részükre, illetve az iskolatársaiknál is tölthetik a hétvégét. „A kollégisták máshogyan viszonyulnak a világhoz. Megismerik és magukévá teszik, elfogadják a keresztény értékrendet. Megtanulnak szeretetteljes környezetben együttműködni. Megtapasztalják és elfogadják, hogy egymásra vannak utalva” - mondja Ónodi Szabolcs. „A nap huszonnégy órájában azonos pe- dagógiai hatás éri őket. Ezzel jól szervezhető a szabadidős kínálat, mely kiegészíti a délelőtti tanítási rendet. Reményeink szerint így együtt tudunk megfelelni a kétszáz éves bonyhádi hagyományoknak, annak, hogy az iskola megszentelt tűzhelye az örökké való eszméknek és ideális eszményeknek.” Ünnepi vacsora karácsony előtt Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Néprajzóra élő „szemléltetőeszközzel” - sióagárdi népviselet
