Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-04 / 44. szám
EVANGÉLIKUS 72. évfolyam, 44. szám - 2007. november 4. - Szentháromság ünnepe után 22. vasárnap Ára: 180 Ft „Mert Isten igazsága az az igazság, mellyel minket Krisztus által igazzá tesz és megvált, így ezeket az igéket megszerettem. A Szentírás értelmét ebben a toronyban tette világossá előttem a Szentlélek” m Az igaz ember hitből él - 9. oldal Gyöigyi ajándéka pedig az volt Gábor számára, hogy megzenésítette ezt a verset, betanította a gyerekeknek, és előadták (...) egészen természetesen adódott, hogy a szülők és a gyerekek családi ének- együttessé formálódtak...” I* Árnyék és fény között a Szemerei család - il oldal „Az egyháztörténelem választ ad majd a kérdésre, hogy valóban, tényszerűen, a hatalmi szférát is érintően ettől az időponttól számítható-e az evangélikus egyház érdemi változása, megújulása, vagy csak a leszálló ágba került diktatúra záró fejezetének voltunk a résztvevői.” 1987. október 24.-14. oldal Átutazóban ^ 2. oldal A Luther Kiadó könyvajánlója ^ 6. oldal Deutsche Anlage & Slovenská príloha ^ 7. és 10. oldal Reményik-napok Szombathelyen 11. oldal Temetőink felé ^ 12. oldal 480 éves az Jims várunk” 12. oldal Luther „wittenbergi katolikus” egyháza ■ D. dk. Harmati Béla 2000 szeptemberében a Lutheránus Világszövetség és a Vatikán tizenöt tagú dialógusbizottsága Olaszországban tartotta iilésá. Programunk során látogatást tettünk Milánóban is. Martini bíboros, a város egyházi feje ezekkel a szavakkal üdvözölt minket, a világ különböző országaiból származó evangélikus és katolikus teológusokat: „Kérem, itt most jól nézzenek körül! Ez itt nem a»római«, hanem a»milánói«katolikus egyház, Ambrosius püspöktől származó gazdag egyházi tradíríó- val, gyönyörű templomokkal és Ambrosius korára visszavezethető külön liturgiával.” Örömmel válaszolhattam a bizottság evangélikus vezetőjeként: „Mi pedig a *wittenbergi katolikus«egyházat képviseljük!” Reformáció ünnepén arra kell emlékeznünk hogy Luther 1517- ben kilencvenöt tételének a wittenbeigi vártemplom kapujára történő kiszögezésével, egyházát megújító, Jézus Krisztushoz közelebb vivő munkásságával nem akart külön, új egyházat alapítani, hanem a hitvallások szerinti egy, szent, apostoli, egyetemes, azaz „katolikus” egyházat kívánta megreformálni. Mindössze egy mérföld, mintegy másfél kilométer Wittenberg óvárosában a távolság a Vártemplomtól Luther egykori kolostoráig: ez ma a Luther Múzeum. Ez az egy mérföld az egyetemmel, a reformátortárs Melanchthon, Lucas Cranach polgármester és festőművész, valamint Bugenhagen lelkész lakóházával, a Stadtkirche, azaz a városi templom és az 1523-ban épült városháza tiszteletet ébresztő épületeivel volt a központi színtere annak a történelmi eseménysorozatnak, amelyet lutheri reformációnak nevezünk. A múlt emlékeit felkereső emberben felvetődik a kérdés, vajon mennyire határozza meg máig hatóan Európa és a világ történelmét az a Luther, aki 1517-től kezdve szembe mert szállni Krisztus ügyében pápával és császárral, és akinek a tevékenységét négyszázkilencven év után is csodáljuk. Folytatás a 9. oldalon Reformációi istentisztelet és GAS-megemlékezés Győrött Az országos protestáns napok ünnepi záró istentiszteletét ebben az esztendőben október 28-án a győri Öregtemplomban tartották A közös - úrvacsorával (képünkön) egybekötött - reformációi istentiszteleten Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője emlékezett meg a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat (GAS) fennállásának százhetvenötödik évfordulójáról. Igét hirdetett dr. Bölcskeí Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A liturgia szolgálatában - Ittzés Jánosnak, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének a vezetésével - a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői vettek részt. ■ Menyes Gyula felvétele „Oltalmam és erős váram” Új evangélikus szociális intézményt adtak át ^ „Ma nem célba értünk. Az igazi munka még csak most kezdődik eL Felértünk ugyan a hegy tetejére, de csak azért, hogy megkapjuk a küldetésünket, amiként Mózes is a hegy tetején kapta meg mandátumát” - e szavakkal köszöntötte a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat Nappali Szolgáltató Központjának október 26-i átadó ünnepségére érkezőket Laborczi Géza, az intézmény igazgató lelkésze. Ragyogó napsütésben, pénteken kora délután adták át a Magyarországi Evangélikus Egyház legújabb létesítményét. A korábban a családsegítő szolgálat keretében működő hajléktalanellátó szolgálat fenntartója 1999 októberétől a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség lett. Folytatás a 4. oldalon Jubileumzárás '► Nemcsak Sopron, hanem az egész mai Magyarország egyik legrégebbi középiskolája a soproni líceum, teljes nevén: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum), Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény ebben az esztendőben emlékezett meg alapításának 450. évfordulójáról. A nagyszabású ünnepségsorozat záró eseményeit október utolsó hetében rendezték. A programsorozat csütörtökön 450 perces kosárlabda-mérkőzéssel vette kezdetét: ezzel párhuzamosan a líceum díszterme - ugyancsak 450 percen át - a hálaadás és könyörgés színhelye volt. Mintegy a soproni ünnep kísérő rendezvényeként este fél 8-tól az ausztriai Lépesfalván (Loipersbach) tartottak jótékonysági hangversenyt, tekintettel arra, hogy az osztrák faluban a líceum és a lépesfalviak együttműködésével kezdődött el a magyamyelv-oktatás. A koncerten - amelynek bevétele az ünnep költségeihez járul hozzá - fellépett a líceum Rauch András kórusa és németországi testvérintézményük, a neuendettelsaui Laurentius-Gymnasium énekkara is. A jubileumi események másnap tudományos és ismeretterjesztő előadásokkal folytatódtak az intézmény sikeres életpályát befutott öregdiákjainak közreműködésével. Délelőtt ennek keretében köszönthették például Winkler Barnabást, a Pesten élő híres építészt vagy Richly Zsolt rajzfilmrendezőt. Bensőséges hangulatú házi ünnepségen nevezték el a biológia-szaktantermet egykori kiváló növendékükről, a Kossuth-díjas Gombocz Endre botanikusról. A felsőbb évfolyamok számára a pénteki nap programja között szerepelt még a Berzsenyi-em- léktúra - Nikla, Egyházashetye és Duka útvonalon. Az egykor szintén licista diák evangélikus költő nevét az 1945 utáni államosításkor kapta az 1991 óta újra evangélikus intézmény. Az ünnepségsorozat egyik kiemelkedő eseménye volt az az iskolatörténeti kiállítás, amely a Lábasházban nyílt meg. Szombat délelőtt mutatták be dr. Kárpáti Györgynek a soproni alma materről készített filmjét, valamint a líceum karácsonyra megjelentetendő zenei CD-jét, amelyen az ünnepkörhöz kapcsolódó dalok hallhatók. Ugyancsak e nap délelőttjén tartották meg a kerek évfordulójukat jegyző osztályok közös érettségi találkozóját. A délutáni jubileumi díszünnepség színhelye a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ volt. Az ünnepségsorozatot vasárnap délelőtt istentisztelet zárta, melyen Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdette Isten igéjét. ■ Menyes Gyula (Összeállításunk az 5. oldalon) Útmutató szimbólum Kétszázharminc éves az orosházi templom tornya k’ Hajdan néha előfordult, hogy egy templom először torony nélkül épült fel - mivel arra már nem futotta a rendelkezésre álló pénzből. Templom nélküli toronyról azonban aligha lehet sűrűn hallani. Az orosházi evangélikus templom ebből a szempontból különleges építmény: 1777-ben először a tornya készült el, míg a templomépület csak kilenc évvel később. Idén, a torony felépítése kétszázharmincadik évfordulójának évében fejezték be a felújítását. Az Orosházi Evangélikus Egyházközségben ebből az alkalomból tartottak hálaadó istentiszteletet október 28-án. Az ünnepi alkalmon Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A széles körű összefogással, hárommillió forintos összköltséggel megújult templomtorony az istentisztelet előtt ritka zenei eseménnyel hívogatta Isten házába az orosházi híveket. A torony külső körfolyosóján egy fúvószenekar játszott, amely így nemcsak zeneszóval töltötte be a környéket, de látványosságnak sem volt utolsó, hiszen az építmény messzire ellátszik a városban. A hálaadó istentisztelet liturgiái szolgálatát Ribár János, az egyházközség igazgató lelkésze, a Nyugat-Békési Egyházmegye esperese végezte. Gáncs Péter püspök Jn 20,30-31 alapján tartotta prédikációját, amelyben a torony szimbólumának jelentéstartalmait állította párhuzamba az egyház és a hívek életének legfontosabb helyzeteivel, problémáival. Folytatás a 3. oldalon Az MEE püspöki tanácsának határozata A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) püspöki tanácsa - a közelmúlt eseményeinek kiértékelése alapján, az esperes! tanács előzetes tájékoztatása után - a Budapesten október 25-én tartott ülésén egyhangúlag a következő határozatot hozta: az MEE lelkészei szabadon élhetnek állampolgári jogaikkal, és mint a Magyar Köztársaság polgárai lelkiismeretük szerint, személyes felelősséggel vesznek részt társadalmi és politikai szervezetek rendezvényein. Ugyanakkor nyilvános, politikai eseményekhez kapcsolódó bármilyen egyházi jellegű szolgálatban, lituigikus cselekményben - akár civilben, akár liturgikus öltözékben - csak az illetékes püspökkel való előzetes konzultáció után és a püspök hozzájárulásával működhetnek közre. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül, és az illetékes fegyelmi tanács eljárását vonja maga után (2005. évi IX. tv. 13-16. §). Budapest-Győr, 2007. október 25. Az MEE püspöki tanácsa
