Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-10-28 / 43. szám

io 2007. október 28. KRÓNIKA ■^■■mííiií«^ iiHTiMmiiniifi i'i" ‘Evangélikus ÉletS Siketek segítője Cházár-emlékszoba Vácott és Jólészen ISTENTISZTELET-KÖZV-ETITES A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Soproni Evangélikus Egyházközség Annak, hogy Cházár András evangélikus ügyvéd személye és munkássága mennyire nincs benne a köztudatban, egyik bizonyítéka lehet az is, hogy csak kevesen ismerik vezetéknevének helyes kiejtését: e sorok írója a buda­pesti Cházár András utcát útba ejtő autóbuszon nemegyszer hallotta már „cázár” alakban, noha a helyes forma „császár”. Hogy ki volt Cházár András (1745-1816)? A Siketnémák Váci Országos Királyi Intézetének egyik igazga­tója szerint olyasvalaki, akit ....elfeledtek honfitársai, bár valamikor régen mé g az idegenben is híre volt nevének”. Borbély Sándornak e múlt század ele­jén tett megállapítása 2007-ben azért túlzásnak tűnhet, hiszen - hogy mást ne mondjunk - ma már két országban is található Cházár-emlékszoba... A reformáció hamar gyökeret vert Sop­ronban: 1521-ben Kristóf ferences szerze­tes már lutheri szellemben prédikált a városban, majd a század közepére a pol­gárság nagy része evangélikussá lett. A gyülekezetét Gerengel Simon híres kátéíró lelkész szervezte meg 1565-ben. Eleink hosszú ideig az átvett katolikus templomokban tartották istentiszteletei­ket. E templomok visszavétele után is mód volt evangélikus alkalmakat tartani, mégpedig Eggenberg hercegnőnek kö­szönhetően. Az ő házának a kőből ké­szült udvari szószékéről Lang Mátyás pré­dikátor hirdette az igét az udvaron álló „ázott lutheránusoknak” - innen szár­mazik evangéljkusságunk gúnyneve. jelenlegi „hajlékunkat”, hazánk har­madik legnagyobb evangélikus templo­mát a türelmi rendeletnek köszönhetjük. Tornyát majd száz évvel később építet­ték fel; jelenleg négy harang van benne. Amikor a későbbi civitasfidelissima (a leg­hűségesebb város) 1921. december 14-én szavazott a hovatartozásról, a népszava­zás eredményét harangunk hirdette ki: Sopron Magyarország része maradt. Legnagyobb tragédiánk az volt, ami­kor 1946-ban a német nyelvű gyülekezet mintegy kétharmadát kitelepítették. Az egyházkerület egykori legnagyobb kö­zössége, a valaha tizenkétezer fős gyüle­kezet mára háromezer-hatszáz nyilván­tartott tagot számlál. A következő érvá­gás intézményeink, ingatlanjaink és földjeink államosítása volt; az egykor gazdag gyülekezet elveszítette mind gazdasági alapjait, mind tagállományát. A rendszerváltozást követően egyhá­! (14 Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Október 31-én, szerdán, a reformá­ció ünnepén 10.04-től istentisztele­tet hallhatunk az MRi Kossuth rádió hullámhosszán Sopronból. Igét hir­det Gabnai Sándor esperes. zunk ismét gazdagodhatott: ma már a lí­ceum, a kollégium, az Eötvös-gimnázium és a Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola is végzi szolgálatát, a szociális munkát pedig a nemrégiben fel­épült nyugdíjasház segíti. Vasárnaponként öt istentiszteletet tar­tunk, valamint ellátjuk nagy szórványterü­letünket. Számos megszokott hétközi al­kalmunkon (Luther-szövetség, Gemeinde­nachmittag és így tovább) kívül idén közel hétszáz különböző programmal vártuk- várjuk híveinket, köztük számos koncert­tel (orgonánk egyházunk legnagyobb szakrális hangszere). A bajor egyházzal va­ló kapcsolatnak köszönhetően német anyanyelvű lelkész is szolgál közöttünk. Az egykori szeretetszolgálat hagyománya­it követve építjük diakóniai munkánkat is a barkácskörrel, a betegápoló alapítvánnyal és a már említett nyugdíjasházzal. 2006 óta az újjáalakult Soproni Egyházmegye esperesi székhelyeként is működünk. A magyarországi emlékszoba - koránt­sem meglepő módon - Vácott tekinthe­tő meg, a Cházár András által 1802-ben alapított siketnéma-intézetben, a ma már nevét viselő „többcélú közoktatási intézmény”-ben. Határainkon túli em­lékszobáját pedig a napokban avatták fel szülőfalujában, a szlovákiai Jólészen (Jovice). A településen már 1995 óta em­léktábla jelölte a felújított és a helybéliek által büszkén mutogatott szülőházat; az épületben kialakított emlékszobát pedig szeptember 22-én szentelte fel Beer Mik­lós váci római katolikus püspök. Itt ka­pott helyet többek között Jakab Miklós református lelkésznek (1912-2002) a ké­pe és két dolgozata is, aki elsősorban a vakok és siketek pásztora volt. (Utóbbi­aknak 1937-től Budapesten jelnyelven hirdette az igét.) Jólész falu 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A kúriát, amelyben Cházár András szü­letett - s amelyhez később hozzáépítet­ték a helység kultúrházát - valószínűleg a család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok használatának díjából. Miután a Cházár család kihalt, az épület adomá­nyozással a római katolikus egyház tu­lajdonába került. Ezután falai között is­kola létesült, s az intézmény a második világháború után is itt működött. Falán emléktáblát helyeztek el 1902-ben, a si­Cházár András szobra a váci siketnéma- intézet belső udvarán ketnéma-oktatás megindulásának szá­zadik évfordulóján, majd 1995. szeptem­ber 21-én, Cházár születésének 250. év­fordulója alkalmából.. * * * Hazánk lakosságának megközelítőleg tíz százaléka szenved valamilyen mértékű halláskárosodásban, a súlyosan nagyot­halló, illetve siket emberek száma 360 ezer fő körül van. A Magyarországon élő siketek és nagyothallók sokat köszön­hetnek a kétszázhatvan éve született evangélikus ügyvédnek és megyei fő­jegyzőnek, aki elhatározta, hogy - idéz­zük - „a mások nyomorúságát fogom enyhíteni, hogy a magamét felejtsem!” 1800. január 27-én hétezer példány­ban és három nyelven nyomtatta ki Chá­zár azt a „kérlelő levelet", amellyel a ha­zai siketoktatásért szállt harcba. Idézte ebben a Példabeszédek könyve 3. részének 27. versét, hozzátéve híressé vált mon­dását: „Nem tudván élhetsz-e a nap le­szálltáig? Tégy jót a Némákkal, Élted vég fogytáig!” O azután ennek szellemében is élt és dolgozott. Cházár Andrásnak köszönhetően nyithatta meg tehát kapuit Vácott ha­zánk - már említett - siketeket oktató el­ső iskolája. A siketek első érdekvédelmi szervezetét, a Cházár András Siketnéma Otthont pedig épp száz éve, 1907-ben alapították meg Oros Kálmán betűszedő vezetésével. Az országos siketnémaott- hon 1952-től Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) néven működik tovább. A Siketek Sportklubja is idén jubilál, működését kilencvenöt esztendeje kezdhette meg. ■ Gazdag Zsuzsanna ISTENTISZTELETI REND / 2007. október 28. - Budapest Halála mint széttört ablakok Szentháromság ünnepe után 21. (Biblia-) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Ám 8,11-12; ApCsel 8,26-38. Alapige: Jn 20,30-31. Énekek: 438., 451. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Kalácska Béla; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László: Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Keczkó Pál; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. (orgonazenés) Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán: VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. fél 5. Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de; 8. (úrv.) Szávay László; de. 11. (úrv.) Szávay László; du. 6. (vespera) Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Blázy Árpádné: Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél ii. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László: Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. (úrv., záró istentisztelet) Herzog Csaba. ISTENTISZTELETI REND / 2007. október 31. - Budapest Reformáció ünnepe. Liturgikus szín: piros. Lekció: Gál 5(1-3)4~6; Mt 5,r-io. Alapige: Ézs 62,3b-/. 10-12. Énekek: 254., 258. I., Bécsi kapu tér de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 6. Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. du. 6. Iványi Gábor, előadást tart Szent-Iványi Ilona; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér du. 6. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. du. 6. (reformációi emlékpark alapkőletétele) Gáncs Péter; VIII., Karácsony S. u. 31-33. du. 6. (úrv.) Kertész Géza; IX., Gát utcai római katolikus templom du. 6. (vespera) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. fél 5. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 11. dr. Joób Máté; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. du. 6. (úrv.) Barthos Gergely; XIII., Kassák Lajos u. 22. du. 6. Kendeh K. Péter, előadást tart dr. Reuss András; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. du. 6. (úrv.) Tamásy Tamásné; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) du. 6. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél n. Blatniczky János; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 6. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 6. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom téri. du. 6. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri'János Sámuel; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. du. 6. (úrv.) Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa A hazai evangélikus egyház törtéúeté- nek ismert fejezete Sztehlo Gábor evangé­likus lelkész 1944 és 1950 között végzett embermentő és gyermeknevelő tevé­kenysége. (Az Evangélikus Elet 2005. évi 5. számában közölt róla cikket. Saját fel­jegyzései halála után Isten kezében címmel jelentek meg.) Most azonban nem róla lesz szó, hanem unokatestvéréről, Szteh­lo Lili ipárművészről, aki szintén rejtege­tett üldözötteket. Apai ágon mindketten ugyanabból a nagy múltú Sztehlo famíliából származ­nak, amely kétszázötven éven át szinte minden nemzedékből adott lelkészeket az egyháznak. (Nevük rövid és hosszú ó-val is előfordul.) Lili édesanyja katolikus volt, így őt ínint lánygyermeket 1897-ben katolikusnak keresztelték. Bár - Vaszary János tanítványaként - képzőművészeti főiskolát végzett, és olajfestményekkel in­dult, főként díszítő festészettel, kerámiá­val és üveggel foglalkozott. Elsősorban a katolikus egyház számára készített festett üvegablakai révén vált ismertté; vagy tu­catnyi templomban láthatók a munkái. A győr-gyárvárosi templom üvegabla­kára az 1936-ban megrendezett milánói egyházművészeti kiállításon, a városma­jori templom egyik ablakára pedig az 1937. évi párizsi világkiállításon kapott nagydíjat. Aranyérmet kapott az 1935- ben tartott brüsszeli és az 1938. évi varsói világkiállításon, valamint több más nem­zetközi és hazai pályázaton is. Férje, Árkay Bertalan és apósa, Árkay Aladár műépítész volt. Hivatásukban jól kiegészítették egymást Lilivel. A város­majori nagytemplomot és a mohácsi fo­gadalmi templomot például Árkay Ala­dár tervezte. Halála után mindkettőt fia fejezte be, üvegablakait pedig Sztehlo Li­li tervezte. 0ó nevű építész volt Árkay Aladár apósa, Kallina Mór is.) AII. világháborúban Sztehlo Lili több műve elpusztult. A Budapestre hullott első szovjet bomba - a Déli pályaudvar helyett - az új városmajori nagytemp­lom szentélye mellé csapódott be, sze­rencsére a beboltozott Ördög-árokba, amely valamennyire felfogta a detoná­ció erejét. De a robbanás így is szilán­kokra zúzta a nem sokkal korábban el­készült üvegablakokat. A templom környékét elborították a színes cserepek, mintha Isten meg­könnyezte volna a pusztítást. (Romba dőlt a sekrestye, összeomlott a főoltár, lehullott a templom kőlapos burkolata.) A főhajó és a torony vasbeton szerkeze­te azonban szerencsére épségben ma­radt, ezért a hívek - hálából az égieknek - elhatározták, hogy minden évben elza­rándokolnak Mariazellbe, a becsapódás helyén pedig magas posztamensen álló Mária-szobrot emeltettek. 1959. október 28-án egy teherautónak elromlott a fékje a Városmajor utcában, s az akkor még romos Barabás-villa előt­ti emelkedőről lelépő művésznő a kocsi alá került. Több mint félszáz csonttörést szenvedett, mintha maga is üvegablak lett volna. (A sors iróniája, hogy a kocsi vezetője az ostrom alatt és után elisme­résre méltó humanitárius tevékenységet végzett.) Dr. Molnár Ernő egyházművészeti igaz­gató sírbeszédében a következőket mondta: „Mily szomorú és megdöbbentő, hogy amilyen gyorsan, pillanatok alatt enyésztek el a második világháború zivat­arában legszebb alkotásaid: a győri és a vá­rosmajori ablakaid, ugyanoly tragikus hir­telenséggel mentél el tisztelőid köréből.” Somogyi Aladár, aki később tanul­mányt írt Sztehlo Lili művészetéről, bú­csúztatójában elmondta, hogy a baleset napján akarta megbeszélni Lilivel a Szent László-hermát őrző győri kápolna elkészült ablakterveit. Tervezőjük már nem láthatta a megvalósulásukat. ■ Kérész Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents