Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-10-14 / 41. szám
6 2007. október 14. PANORÁMA ‘Evangélikus Élet3 „Asztali” évadkezdés a Fasorban OKTÓBER 15.: A FEHÉR BOT NAPJA Jeleníts István, Csepregi András és Galambos Ádám Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány által szervezett beszélgetéssorozat őszi évadkezdő alkalmára október 2- án került sor a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. Ezúttal Jeleníts István piarista szerzetes, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Csepregi András evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense folytatott eszmecserét a Hogyan él Isten törvénye az emberben? címmel megrendezett dispután. A beszélgetés moderátora Galambos Ádám, az alapítvány kuratóriumának elnöke volt. A beszélgetőpartnerek a hétköznapi életben leggyakrabban tapasztalható helyzetekkel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket igyekeztek körüljárni elsősorban teológiai, azon belül dogmatikai és etikai szempontból. A két teológiai tanár dialógusának - amely témájánál fogva is karakterisztikusan teológiai jellegű volt - homlokterében a törvény és az evangélium viszonyának, érvényesülésének és sorrendjének a központi motívuma állt; ennek az emberi élet morális határhelyzeteiben való különféle megnyilvánulási formáit vizsgálták a beszélgetés résztvevői. ■ - TRI Megnyílnak a pályázati lehetőségek az egyházi iskolák előtt Az evangélikus oktatási intézmények képviselői számára Pályázat- és projektmenedzsment-ismeretek címmel ötvenórás képzést szervezett az Országos Egyházi Iroda. A két hétvégén át tartó tanfolyamon harmincötén vettek részt, illetve vizsgáztak sikeresen. Oklevelüket az oktatást végző Limex Kft. ügyvezetője, Hutflesz Mihály szombathelyi presbiter és Hafen- scher Károly országos irodaigazgató adta át október 7-én. Az uniós pályázatokra való - egyházunkban zajló - felkészülési folyamat tapasztalatairól jövő héten számolunk be. ■ Hutflesz Mihály felvétele Megnyílnak az európai uniós pályázati lehetőségek az egyházi iskolák előtt - mondta az evangélikus egyházi fenntartású iskolák múlt pénteki konferenciáján Budapesten a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető programmenedzsere. Az infrastruktúra-informatika és az egészségmegőrzés terén várható gyors fejlődés- hangsúlyozta Szabó Zoltán az Egyházak és egyházi iskolák lehetőségei a 2007-2013 közötti időszakban című előadásában. Egy éven belül mintegy kétszáz pályázatot ' hirdet meg az ügynökség, ezek közül több mint százban lehetnek érdekeltek az egyházi intézmények - tette hozzá. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával kiírt pályázatok többek között a regionális operatív programok (ROP) keretében valósulnak meg- tudatta. Ennek keretében - egyebek mellett - digitális tábla vásárlására, tetőtérbeépítésre, közösségi helyiségek kialakítására nyílik majd lehetőség az iskolák számára - mondta előadásában a szakember, hozzátéve, hogy az iskolák önrészhányadát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormány és különböző hitelek segítségével igyekszik segíteni. Előadásában annak is hangot adott, hogy az európai uniós pályázatokkal az elöregedés és a migráció okozta népességproblémák egy részét is orvosolhatják, továbbá az oktatás szerkezetváltásával a kontinens munkaerőigényét is jobban kiszolgálhatják. Végezetül megjegyezte, hogy a különböző régiók együttműködési programjai segítségével az egyházak határokon átívelő kapcsolataikat is ápolhatják. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium október közepéig - konzultatív jelleggel - .várja az evangélikus egyház véleményét a tenderek kiírásával kapcsolatban, melynek .során a hozzászólások azonos súllyal esnek latba. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján elindult egy infovonal, amely az egyedi - például az adatlapok kitöltésekor felmerülő - kérdések megválaszolásában is segít, hírleveleiből pedig az egyházak is tájékozódhatnak az új pályázati lehetőségekről. M MTI „Nézhetetlen” kiállítás a belülről látók világáról ► Amikor kinyitjuk a hűtőszekrény ajtaját - feltéve, hogy nem égett ki benne az égő felgyullad a fény. Ezt várom a Láthatatlan kiállításon még a második frizsidernél is, noha az első „csalódás” után tudhatnám, hogy itt most hiába... A Népligetben található E-klubban augusztus 15-én nyílt meg az a 2008 júniusáig látogatható speciális kiállítás, melynek célja a látássérültek életének bemutatása. A két részből álló „tárlat" első felében néhány használati tárgyat vehetünk szemügyre, második szakaszában pedig - egy háromszáznyolcvan négyzetméteres, teljesen besötétített, több helyiségre tagolt „labirintusban” - egy vak vezető kíséretében különböző életterekbe és élethelyzetekbe csöppenhetünk. Például utcai forgalomba vagy konyhai miliőbe. A teljes sötétségbe való burkolózás előtt Adél, a születése óta vak lány segítségével néhány, a látássérültek életében fontos tárggyal ismerkedem. A kiállítás honlapján „beígért” tejőrt és tűbefűző tornyot ugyan sehol nem látom - és így sajnos nem is tudom meg, hogy mik ezek -, de a beszélő karóra és vérnyomásmérő, valamint a speciálisan látássérültek részére kialakított dominó és sakk ott sorajcozik az asztalon. Akárcsak a képernyőolvasó programmal „felszerelt” számítógép és a Braille-írógép, valamint néhány, Bradle-jelekkel nyomtatott könyv. Az írással-olvasással összefüggő tárgyak alkotják a kiállítás látható felének leghangsúlyosabb részét. Engem is ezek érdekelnek a legjobban, örömmel élek hát a kipróbálás lehetőségével. A mindennapokban általában ha nem is vakon (milyen különös is most ebben az összefüggésben ez a kifejezés.,.), de azért elég nagy rutinnal verem a számítógép klaviatúráját gépelés közben, a kevesebb mint tíz billentyűt felvonultató Braille-írógép azonban zavarba hoz. Adél viszont hihetetlen gyorsasággal „zongorázik” rajta. Én még csak az első betűnek megfelelő billentyűkombinációt keresem, ő ugyanannyi idő alatt már leírta a teljes nevem. A papíron szép sorban ott domborodnak a kis pöttyök, s ha jártas lennék a megfejtésükben, mutatóujjamat végighúzva rajtuk magam is ellenőrizhetném, nem köve- tett-e el hibát. Így azonban csak a szememre hagyatkozom, és a falon függő Braille-ábécét tanulmányozom. Közben már vár Szilárd. Mielőtt belépnénk a teljesen besötétített térbe, elmondja, hogy ha úgy érzem, akár egykét perc után is visszafordulhatunk, illetve figyelmembe ajánlja az ajtóban sorakozó fehér botok egyikét, de hozzáteszi, szerinte anélkül jobb lesz. Míg máskor meglehetősen hosszú, határozott és erőteljes léptekkel járok, most alig merem felemelni a talpamat a földről, szinte csak egy helyben csoszogok. Hiába mondja Szilárd, hogy menjek bátran... Szükségem van egy kis időre, hogy hozzászokjak a helyzethez: legfontosabbnak gondolt érzékszervemnek most semmi hasznát nem veszem - egy teljesen ismeretlen terepen egy alig néhány perce megismert, szinte még vadidegen emberre vagyok utalva. Rá kell, hogy döbbenjek: bizalom nélkül nem megy... Szépen lassan csak-csak elindulunk, sőt egy idő után kifejezetten gyorsnak tűnik a tempó. Utóbb persze kiderül, hogy szó sem volt rohanásról, hiszen jó negyven percbe telt, míg végigjártuk a termeket. Hogy a sötétségen kívül pontosan mi várt odabent - vagyis hogy konkrétan milyen tárgyak kerültek az utamba, illetve a kezeim közé -, talán nem is olyan lényeges. Sokkal fontosabb, hogy milyen érzelmeket, reakciókat váltottak ki belőlem a „látottak”, illetve az a tény, hogy felcserélődtek a szerepek, és ezúttal én szorultam rá egy nem látó embertársam segítségére. Ez a segítség azonban nemcsak abból állt, hogy kézen fogott és végigvezetett egy rövid útszakaszon, hanem abból is, hogy ráébresztett a bizalom és a (belső) látás fontosságára... És bár maradéktalanul soha nem ismerhetjük meg egymás életformáját, egy ilyen helyzet megtapasztalása után talán mi, látók közvetlenebbül és nyitottabban fordulunk látássérült embertársaink felé - nemcsak október 15-én, hanem az év minden napján. ■ Vitális Judit A kiállítás 2008. június 15-ig, legfeljebb nyolcfős csoportokban tekinthető meg az E- klub épületében (Budapest X., Népliget, a Planetárium mellett). Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 12-től 20 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 10-től 22 óráig. Bővebb információk és jegyrendelés a http://www.latha- tatlan.hu/ honlapon vagy a 20/771-4236-os telefonszámon. OKTÓBER 16.: ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP Egy falat segítség a rászorulóknak Keresztény fiatalok az éhezőkért ► Európában közel huszonötmillió alultáplált ember él, több millióan éheznek. Nekik nem az jelenti a legnagyobb problémát, hogy válasszanak a kaviár és a sült csirke között, hanem hogy mindennap legyen legalább egy falat ennivalójuk. Afrikában, ahol a negyvenkét legkevésbé fejlett ország közül huszonnyolc található, még elszomorítóbb a helyzet, de a fejlődő országok népességének körülbelül 20%-a sem rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel megszerezhetné a napi elégséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszermennyiséget. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek egészsége és jó közérzete attól is függ, hogy életük korai szakaszában megkapják-e minden tápanyagból a megfelelő mennyiséget. Az ázsiai országokban a gyerekek 43%-át, a szovjet utódállamokban 32-70%-át érinti a növekedésben való visszamaradás veszélye; a mikrotápanyagok (például vas, jód, vitaminok) hiánya a gyermekek agyi fejlődését is visszatarthatja, és vérszegénységet okozhat. Eközben — többek között az étkezési szokások megváltozásának és az ételminőség háttérbe szorulásának következményeként - közel százötvenmillió túlsúlyos ember él földünkön. A többség számára természetes a napi többszöri, bőséges étkezés, így sokan fel sem fogják, mi a nélkülözés. 1979 óta október 16-a élelmezési világnap, melynek célja felhívni a közvélemény figyelmét az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslásának fontosságára. Idén a Keresztény Fiatalok az Ifjúságért Egyesület (Kefi) szervezésében Gödöllőn is sor kerül egy segítségnyújtó akcióra. Az egyesület tagjai - nagyrészt keresztény egyetemisták vagy főiskolások- október 16-án, kedden reggel 7-től 19 óráig gyűjtik a Coop áruház (Szabadság tér 4.) előtt a rászorulók számára a tartós vagy aznap elfogyasztható élelmiszereket. Minden falat számít; egy tál sütemény vagy pár szendvics éppoly fontps, mint például a tízóraiból megmaradt alma, mely úgyis a kukában landolna. Az összegyűlt élelmiszereket az egyesület tagjai továbbadják a rászorulóknak: hajléktalanoknak, időseknek, illetve nagycsaládosoknak. Ami tőlünk egy kis odafigyelést, esetleg egy apróságról való lemondást igényel, az nekik egy kis szelet élet. ■ Bokor Péter Ismerkedés a Braille-írógéppel
