Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-30 / 39. szám
"Evangélikus ÉletS 2007. szeptember 30. >► 5 KULTÚRKÖRÖK A közösség optikáján keresztül Dobos Menyhért zsűrielnök a debreceni Kálvin Kamera fesztiválról ► Szeptember elején a cívisváros adott otthont az immár hagyománnyá váló Kálvin Kamera fesztiválnak. A kulturális hét vezérmotívuma idén a környezetvédelem és a közösségépítés volt. Dobos Menyhértet, a televíziós szekció zsűrielnökét, a Magyar Televízió közéleti igazgatóját kérdeztük benyomásairól, emlékeiről.- A két kiemelt témát akár egy világi fesztivál is vállalhatta volna. Mennyire sugalltak keresztényi lelkületet a levetített filmek?- Mindegyik alkotás kötődött a ke- (resztény-keresztyén szellemiséghez. A győztes alkotásnak már a címe, a Szeretet is válasz a kérdésére. A film egy olyan egyházi gyermekotthon életét mutatja be, amelynek kis lakói mind sérültek, s amelyben egyértelművé válik a hit gyógyító szerepe. Több, környezetvédelemmel foglalkozó film is bibliai témából, a Genezisből indul ki, továbbgondolva a leírtakat: „Kötelesek vagyunk megóvni a ránk bízott világot.”- Az alkotókhoz melyik téma állt közelebb? . - A tizenhat nevezett pályaműben a környezetvédelem és a közösségépítés egyenlő arányban szerepelt. At kidolgozásban volt némi különbség. Az utóbbi bemutatása jóval hálásabb téma volt, ezt színvonalasabban oldották meg az alkotók. A környezetvédelmen belül a riport kategóriában végül nem is osztottunk ki díjat.- A fesztivál célja a fiatalság megszólítása volt. A filmek képi világában hogyan tükröződött az eredmény?- Határozottan. Bebizonyosodott, hogy a fiatal alkotók jeleskednek a dinamikus, ugyanakkor professzionális vágástechnikában; modern képi világukat az ifjabb generáció nagy ovációval üdvözölte. A Kecskeméti Református Gimnázium csapatának A világvége című kompozíciója akármelyik hivatásos műhely dicsőségére válna. De a környezetvédelem etűd kategóriája is kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy az alkotók szabadjára engedjék fantáziájukat, megmutassák kreativitásukat.- A Szeretet és a Tűnj el! című film nyerte a versenyt. A zsűriben egységes döntés született, vagy hosszas viták előzték meg a végeredményt?- A két díjnyertes alkotás kimagaslott a mezőnyből, a zsűri egységesen és igen rövid idő alatt vita nélkül döntött. Mint a zsűri elnöke a zárszóban is hangsúlyoztam, hogy soha nem volt ilyen fontos a közösségépítés és a szolidaritás, mint a mostani, megosztott világban. Ilyen körülmények között felértékelődik az egyház oltalmazó, összetartó szerepe, melynek eleget is tud tenni. A filmfesztivál erre szintén rámutatott.- Az ünnepségsorozatban a filmvetítések mellett kulturális programok egész sorát láthattuk Mennyire érződött a fesztiválhangulat a városban?- Debrecenben igazi eseménynek számít a rendezvénysorozat. Nagy várakozás előzte meg, és mind a sajtó, mind pedig az önkormányzat támogatását élvezte. Noha az ünnepi hetet még csak harmadik alkalommal rendezték meg, máris hagyományt teremtettek. Nem csak a hívők körében. Különösen a fiatalok voltak aktívak. A szervezés egyébként már átível az országhatárokon, a versenyben részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem csapata is. A kt- * egészítő rendezvények jól illeszkedtek a főprogramhoz, amelynek a záróakkordjaként megtartott nagytemplomi Varnus Xavér-orgonakoncert telt házat vonzott.- A szélesebb közönség mikor és hol láthatja a filmeket?- Először októberben a Magyar Televízió vallási műsoraiban, később az m2 csatornán látható Átjáróban adunk ízelítőt a programból. Szeretném hangsúlyozni, nem mi teszünk szívességet a filmek bemutatásával, a kommercializáló- dott és egyre vulgárisabbá váló televíziós világban ezek a művek üde színfoltot jelentenek. Érdemes figyelemmel kísérni az alkotók pályáját is, hiszen ennek az új szellemű, elkötelezett generációnak a foglalkoztatása az egész filmszakma hasznára válhat. ■ Csermák Zoltán Kunhalmok tetején Az Alföld jellegzetes, laikusok által is könnyen felismerhető tájképi elemei a mesterségesen emelt dombok, az úgynevezett kunhalmok. A mai Magyarország területén élt egykori és jelenlegi népcsoportok szakrális világába is bepillantást engedő, általában öt-tíz méter magas, kúp vagy félgömb alakú halmokról Illyés Gyula így ír: .....ti vagytok a m i - katedrálisaink!”;.....óh ti, pirami saink!” A szakmai szempontból talán helytelen, de azóta széles körben elterjedt megnevezést Horváth István használta először a 19. század elején, a mesterséges kiemelkedéseket kizárólag az itt megtelepedő kunoknak tulajdonítva. Az azóta végzett vizsgálatok a kunhalmokat négy csoportba sorolják. A viszonylag nagy kiterjedésű, szabálytalan halmok a lakódombok (úgynevezett Teli-halmok) voltak, melyek a neolitikum, a réz- és elsősorban a bronzkor embere számára szolgáltak élettérként. A geometriailag legpontosabb kiemelkedések a halomsírok (kur- gánok), melyeket a rézkortól kezdve a népvándorlás, majd a honfoglalás korán át az Árpád-korig emeltek, több esetben ténylegesen előkelő kunok síremlékeként. A viszonylag alacsony dombok az őrhalmok, melyek láncszerű hálózatot alkottak információtovábbítás céljaira. A határhalmok általában településeket és közigazgatási egységeket választottak el egymástól; a magyar címer hármas halma is ezekre utaló ábrázolás. A valaha létezett összesen mintegy negyvenezer kunhalom nagy része mára elpusztult, e különleges dombok mégis több szempontból is érdekesek a 21. század embere számára. Például a gyakran a környezettől radikálisan eltérő, értékes állat- és növénypopulációjuk miatt, nem beszélve a feltáratlan régészeti emlékek soráról - a halmok 95%-ában eddig még nem végeztek ásatásokat... Az egyes kiemelkedésekhez kötődő történetek és legendák, valamint az érdekes helynevek kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. De fontos a kunhalmok turisztikai vonzereje és az ezzel kapcsolatos beruházási lehetőség is, bár mindez napjainkban még teljesen kihasználatlan. ■ Rezsabek Nándor A Nap fiai A nyár folyamán került a boltokba a Biblia csillagászati eseményeinek kutatásáról ismert csillagász-kronológus, Porton Thewrewk Aurél legújabb kötete A Nap fiai címmel. (A tudóssal készült interjú, amelyben a betlehemi csillag mibenlétéről beszél, az Evangélikus Elet 2005/52. számában olvasható.) Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatójának 128 oldalas művét a lciadói tevékenységéről is jól ismert Magyar Csillagászati Egyesület gondozta; a könyvbemutatóra a budavári Litea könyvesboltban került sor. A mű egyaránt izgalmas szellemi élményt kínál a csillagászat- és az egyetemes kultúrtörténet, az ókori és kora középkori népek históriája, valamint az ó- és újszövetségi vonatkozások iránt érdeklődők számára. Végigkalauzolja olvasóit az európai, közel- és távol-keleti, valamint közép-amerikai civilizációkon, részletesen bemutatva a központi égitestünk, a Nap tiszteletével összefüggő mondákat, legendákat, csillagászattörténeti Vonatkozásokat. A szerző külön fejezetben foglalkozik az Ótestamentum, illetve a korai kereszténység időszakának napmítoszaival. ■ - REZSABEK Ponori Thewrewk Aurél: A Nap fiai. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2007. Ara: 945/orint. Ősi napmítosz és hősi népmonda Új könyv Sámson történetéről Heller Ágnes filozófus újabb munkái bibliai témájúak. Előző könyve Imhol vagyok címmel a Teremtés könyvének filozófiai értelmezéseit kutatta, mellékelve saját olvasatát. Következő kötetében a Bírák könyvéről, azon belül is Sámson hatalmas, drámai alakjáról és különös történetéről szól. A szerzőnek a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent, Sámson - Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében című munkája természe-' tesen szintén filozófiai megközelítéssel, de egyben a művészi és irodalmi feldolgozások bemutatásával közelíti meg a történetet, amelyben - látása szerint - az ősi napmítosz (Sámson neve azt jelenti, „a Nap fia”) és egy népi hősmonda keveredik. A mű elején megtaláljuk a Bírák könyve vonatkozó részét (13-16. fejezet), majd a szerző személyes hangú előszavában megindokolja, miért éppen Sámson históriája ragadta meg a Biblia nagy történetei közül. Heller Ágnes utal a „Sámson-rejtély” felidézésének és értelmezésének két és fél ezer éves múltjára. Sámsont Hérak- lészhez hasonlították, a kereszténység Krisztus előképét tisztelte benne, de történetének vándormotívumai felismerhetők Gilgames és Siegfried alakjában is. A szerző álláspontja szerint azonban Sámson története nem mítosz, nem történelem, még kevésbé regény vagy példabeszéd - leginkább talán tragédia. Könyvének első részében a Biblia történetsorozatában elemzi hősét, vizsgálva születését és elhívatá- sát, rejtélyét, taglalva „nazir” voltát, külön fejezetet szentelve szerelmeinek, majd szenvedésének. A szerző új szemszögből elemzi az egyes eseményeket (például az oroszlán megölését és a Sámson által a filiszteu- soknak feladott találós kérdést). Hangsúlyozza Izrael seregének gyenge fegyverzetét, amelyet a szamárállkapocs fegyverként való forgatása is igazol. (Ne feledjük, lóállkapcsot a pusztai népek még a 17. században is használtak háborúkban, a bibliafordító Károli akár még láthatta is ezeket tatár kezekben!) A könyv második részében (Sámson a képzőművészetben) sok alkotást - szobrot, képet, üvegablakot - elemez a szerző, ezek közül azonban sajnos egyet sem mutat' meg. (Az egyik fejezpt Rembrandt bibliai festészetében vizsgálja Sámson helyét. Rembrandtra később is többször visszatér a könyvben, nem véletlen, hogy a kötet címlapján a művész Máno- áh áldozata című képe látható.) Hatalmas feladatot vállal a harmadik rész, amely Sámsont a költészetben, a Heller Ágnes SÁNSOH ERÓSZ ÉS THANATOSZ A BÍRÁK KÖNYVÉBEN zenében, a drámában és a regényben kutatja. Heller két alfejezetbe csoportosít. Az egyik a protestáns recepciókat tárgyalja Milton művére koncentrálva, amelyet részletesen elemez, ismertetve a későbbi zenei feldolgozást is. A második fejezet a zsidó Sámson-történetekről szól, amelyek a zsidó sorsot testesítik meg. Kiemeli Felix Saltennek a Simson és David Grossmannak a Lion's Honey - The Myth of Samson című regényét. (Saltent a magyar közönség legfeljebb mint a Bambi íróját ismeri; Grossman Izraelben él.) A kötet hátsó borítóján lévő fénykép tanúsága szerint Sámson állítólagos sírját a szerző is felkereste. Könyvének utószavában azonban Heller Ágnes már túllép hősén, és a bibliai szövegek revizionista olvasatáról szól, a mai bibliakritikáról. Meggyőző irodalomjegyzék zárja munkáját, tiszteletet ébresztve a vállalt és megoldott feladat iránt. H Róbert Péter Heller Agnes: Sámson - Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében, Múlt és Jövő Kiadó, 2007. ÁraióooEt. V*\ • >V«'»
