Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-09-23 / 38. szám

IO 2007. szeptember 23. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletB HIRDETÉS A Deák Téri Evangélikus Gimnázium újraindításának 15. évfordulója alkalmából október 4-én, csütörtökön délután három órakor ünnepi istentisztelet tartunk a Deák téri evangélikus templomban. Erre az alkalomra szeretettel várjuk, a volt le­ánygimnázium egykori diákjait és a kedves érdeklődőket. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium október 5-én, pénteken délután öt órakor szeretettel várja 1996 után érettségizett volt diákjait az iskola újraindításának ti­zenötödik évfordulóját ünneplő istentiszteletre a Deák téri evangélikus templom­ba, valamint az azt követő rendezvényre az iskola épületébe, ahol találkozhatnak volt diáktársaikkal, tanáraikkal, és bepillanthatnak alma materük jelenlegi életébe. A részletes program megtekinthető az iskola honlapján: http://www.deg.sulinet.hu/. HIRDETÉS Meghívó Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa tisztelet­tel meghívja dr. Kustdr Zoltán egyetemi docens (Debreceni Református Hittudomá- nyi Egyetem) nyilvános habilitációs előadására az egyetem épületének (1141 Buda­pest, Rózsavölgyi köz 3.) 10-es számú tantermébe. Szeptember 25-én, kedden 15.45- kor „Ein Gottesvolk - oder mehrere Völker Gottes? Ein Konzept aus der »Peripherie« der biblischen Eschatologie (Jes 19,18-25)” címmel német nyelvű nyilvános előadás, majd 16.45- kor ,JVz Úr szenvedő szolgájáról szóló negyedik ének (Ezs 52,13-53,12) - az újabb kuta­tások fényében” címmel magyar nyelvű nyilvános előadás. Az EHE DHT nevében: Dr. Reuss András elnök HIRDETÉS .....így szól az Úr, a te teremtőd (...): Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, en yém vagy!” (Ezs 43,1) Az Evangélikus Alkohol- és Szenvedélybeteg-mentő Misszió gyógyító csendes­hetet tart a szarvas-ótemplomi evangélikus gyülekezet Középhalmi Missziójában október 8-tól 13-ig. Szeretettel hívjuk lelki gyógyulást, megerősödést kereső, alkohol- és szenve­délybetegségben, valamint depresszióban érintett testvéreinket. Lelkész testvére­inket kérjük, biztassák és segítsék a rászorulókat, hogy az alkalmon részt vehes­senek, szükség esetén családtaggal együtt. A részvételi díj 7500 Ft személyenként. A rászorulókat lehetőség szerint támogatjuk. Mindenki hozzon magával tisztál­kodási szereket, Bibliát, jegyzetfüzetet. Érdeklődni és jelentkezni október 4-ig lehet dr. Sárkány Angyal orvosnál (tel.: 20/824-6669) vagy Selmeczi Lajos nyugalmazott lelkésznél (tel.: 34/383-819, 20/824-3011). Az étkezés megfelelő biztosítása végett arra kérjük az érdeklődő­ket, hogy tartsák be a jelentkezési határidőt! Szeretettel kérjük azokat a testvéreket, akik ezért az országos missziós szolgá­latért felelősséget éreznek, hogy adományukat az Országos Egyházi Iroda szám­lájára fizessék be a 11707024-20347257-es bankszámlaszámon „Adomány az al­koholbeteg-mentő misszióra” megjelöléssel. HIRDETÉS Pályázat lelkészi állásra A Vadosfai Evangélikus Egyházközség meghirdeti megüresedett lelkészi állását. A gyülekezet a lelkészválasztást előkészítő folyamatban a pályázati meghirdetés sza­kaszába lépett. Az egyházközség várja azon lelkészek jelentkezését, akik szívesen szolgálnának az ősi artikuláris helyen, Vadosfán és a hozzá tartozó filiákban. Pályázatukat egy példányban kérjük benyújtani a Soproni Egyházmegye Esperesi Hivatalába (9400 Sopron, Bünker köz 2.), ahol a lelkészi állásról, az elvégzendő szol­gálatokról, a díjlevélről és az esetleges bemutatkozó alkalomról is részletes informá­ciókat kaphatnak Gabnai Sándor esperestől (20/824-6902; gabmas@freemail.hu). Kérjük, hogy pályázatukhoz csatolják kézzel írt önéletrajzukat, a gyülekezeti szolgálatról való elképzeléseiket és terveiket, valamint hogy a teljes pályázati anya­got postai úton küldjék el 2007. szeptember 30-ig az esperesi hivatal címére. Az állás november i-jével tölthető be. A gyülekezet presbitériuma fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényi előírásoknak meg­felelően a gyülekezeti közgyűlés dönt. Várja jelentkezését a Vadosfai Evangélikus Egyházközség és a Soproni Egyház­megye. ISTENTISZTELETI REND / 2007. szeptember 23. - Budapest Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. , Lekció: E/3,13-21; Lk 7,11-17. Alapige: JSir 3,22-26.31-32. Énekek: 355., 322. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Veperdi Zoltán; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. n. (úrv.) Bence Imre; du. 6. (zenés áhítat) Veperdi Zoltán; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Balicza Iván; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. dr. Szabó Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv., tanévnyitó) Aradi György, Szántó Enikő; VIII., Üllői út 24. de. fél n. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. Győri Veronika; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Győri Veronika; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Győri Veronika; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; du. 6. (Új találkozás) Szabó B. András; Rákosszent­mihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Győri Gábor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., P.éceli út 146. de. 9. ifj. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. ifj. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. ío. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. dr. Zsigmondy Árpád. ................................. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa A teremtő Isten tisztelete ► A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend, valamint a Missziói és Kör­nyezetügyi Központ több mint tíz éve végzi szolgálatát. Az Európai Keresz­tény Környezetvédelmi Hálózat (European Christian Environmental Net­work, ECEN) a 2. európai ökumenikus nagygyűlés után hamarosan prog­ramjába vette, hogy önálló teremtési liturgiái ünnepkört hozzon létre. Cél­jainak és jogi helyzetének megfelelően javaslatot küldött valamennyi tag­egyházhoz ezen új ünnepkör bevezetése érdekében. Magyarországon evangélikus részről a Budavári Evangélikus Egyházközség tet­te először lehetővé 2006-ban a teremté­si ünnepi istentisztelet megtartását, majd a budahegyvidéki gyülekezet nyi­totta meg templomának kapuit a kezde­ményezés előtt. A nagyszebeni ökumenikus nagygyű­lés a maga részéről önálló kiadvánnyal segíti a témakörben munkálkodni kívá­nók tevékenységét; címe: Liturgiái keretek megteremtése a környezet védelmének és Isten­nek mint teremtőnek a tiszteletére, dicsőítésére és magasztalására. Való igaz, hogy az új ünnepkörhöz kapcsolódóan sok minden - így a meg­szokott szavak egy része is - megválto­zott; a gyalázatos és tömeges környezet­szennyezésről is mint súlyos bűnről te­szünk gyónási vallomást. Ha talán - első olvasásra - szokatlan ezen új megköze­lítés, témafeldolgozás, akkor vennünk kell a fáradságot, hogy a témakörre vo­natkozó kiadványok (Budapest, 1966 és Brüsszel, 2007) megfelelő szövegeit is megismerjük. A teremtési ünnepköri istentisztelet liturgiájában szeptember 16-án a buda­hegyvidéki templomban az eredeti programnak megfelelően az egybegyűl­tek a következő gyónó imádság alapján kértek feloldozást: „Bocsásd meg, Urunk, hogy az élet forrásának megtalálása ellenére is gono­szul bántunk magukkal. Képtelenek vol­tunk észrevenni, amikor valós korláttal találtuk szembe magunkat, és nem ju­tott időnk hálát adni mindazért, amit az előttünk járt nemzedékeken keresztül adtál nekünk. Bocsásd meg azt is, ami­kor beszűkültek gondolataink, és nem álltunk elegendően azok mellé, akik a vi­lág fenntarthatóságáért vállaltak felelős­séget. Bocsásd meg, hogy mértéktelenül túlfogyasztottunk az anyagi világból és az időnkből, majd könnyedén szemetel­tünk a közelünkben lévő földekre és a kozmikus térségbe is. Ezért én is vallom előtted, szent és igaz Isten, hogy vétkeztem ellened, kör­nyezetem és embertársaim ellen gondo­lattal, szóval és cselekedettel. Sok jót el­mulasztottam, és sok rosszat elkövet­tem. Szent Fiadért, az Úr Jézus Krisztu­sért kérlek, bocsásd meg bűnömet.” A hitvallásban pedig a jelenlévők ta­núságot tettek arról, hogy a világ Jézus Krisztus által lett, és mi munkatársai va­gyunk a fenntartásában. ■ Széchey Béla József lelkész, a Missziói és Kömyezetügyi Központ elnöke Melanchthon veje és a csillagok Caspar Peucer emlékezete ► Négyszázöt évvel ezelőtt halt meg Caspar Peucer, a kiváló német humanista, lutheránus teológus, orvos, matematikus és csillagász. írásunkban életútját, kiemelten pedig csillagászati munkásságát, valamint ennek érdekes magyar tudománytörténeti vonatkozását vázoljuk. A cikk megírásához nyújtott se­gítséget a szerző ezúton is köszöni Farkas Gábor Farkasnak, az ELTE Egyetemi Könyvtár régi nyomtatványok osztálya vezetőjének. Caspar Peucer 1525. január 6-án helyi polgárok, Gregor Peucer és Ottilie Simon gyermekeként a szászországi Bautzen- ben született - abban a német város­ban, mely néhány évtizeddel korábban, 1469 és 1490 között Mátyás királyunk­nak hódolt. Tanulmányait a városi is­kolában, majd a Goldberger latin isko­lában kezdte. A tehetséges szász ifjú 1540-től a hí­res-neves wittenbergi egyetemen mate­matikát, csillagászatot és orvoslást ta­nult, valamint teológiai képzettséget szerzett. Magisztrátusi fokozatát 1545- ben szerezte. 1553-ban a matematika, 1554-ben a bölcselet, 1560-ban pedig az orvostudományok professzora lett, va­lamint ettől az esztendőtől az oktatási intézmény rektori feladatait is ellátta. 1566-ban Miksa császártól - és magyar királytól - nemesi címet kapott. 1570-től August szász választófejedelem udvari orvosaként, valamint az egyetem ta­nácsadójaként és latin iskolai szuperin­tendánsként tevékenykedett. Utazásai és kapcsolatai révén humanista nézetei Eu- rópa-szerte ismertté váltak. Egyetemi évei alatt Luther Márton leg­közelebbi munkatársa és barátja, Me­lanchthon Fii lop reformátor és humanis­ta házában nyert szállást. 1550-ben fele­ségül vette Melanchthon legifjabb lá­nyát, Magdalénát; házasságuk gyümöl­cseként tíz gyermek született. Peucer sokat tett Melanchthon munkásságá­nak megismertetéséért: kiadta leveleit, beszédeit, nevéhez fűződik a filippisták álláspontját tartalmazó, 1560-as Corpus Doctrinae Philippicum, illetve apósa nép­szerű egyetemes világtörténete, a Chro- nicon Carionis 1581-es folytatása. Ennek okán személye a korszak hitvitáinak szempontjából is jelentős. Melanchthonhoz hasonlóan - aki a lutheri és kálvini tanok közelítésén munkálkodva az ökumenikus szemlé­let egyik előfutára volt - az ortodox szászországi lutheránusok Peucert is titkos kálvinizmussal gyanúsították. Egyetlen vádpont alapján, filippista né­zeteiért 1574-ban letartóztatták. 1576- ban családjának tagjait is Rochlitz várá­ba záratták. Peucer fogva tartását ugyanebben az esztendőben megszigo­rították, és további tíz esztendőn át magánzárkában raboskodott Lipcse városában. A fogságból 1586-ban szabadult. Az Anhalti'Hercegség székhelyén, Dessau­ban városi tanácsnokként, a herceg ta­nácsadójaként és az ifjú trónörökös ne- velőjeként tevékenykedett, illetve orvos­ként dolgozott. Matematikai, csillagásza­ti, orvostudományi, történelmi, teoló­biltnvs D- CAS ' PEV«J0 /EíattAcV DES H:H: PARIS tefeCEEJ. W£SW8-4-8 WVNDES. WIR HIE KV SAC ER GLEICH- DAS CoT disn¥man BECATST SO REICH MIT VIELEN KVNSTEN AVSERW3RNL7- IN WELCHEN ER wer, DOCTOR WORN A8IR ALLEIN 1NNDR ARCANE! eúSí ~~ST ERSICHSCHELTENlTBOCÉorr™ giai, vallás- és egyháztörténeti vonatko­zású műveket jegyzett, de megjelent ön­életrajzi írása, valamint verseket is írt. El­ső feleségének 1576-ban bekövetkezett halála után 1587-ben Bautzen polgármes­terének özvegyével, Christina Schilddel kö­tött házasságot. A lutheránus hit német- országi apostola 1602. szeptember 25-én Dessauban hunyt el; a városi templom­ban helyezték örök nyugalomra. „A csillagászat Isten jobb megértését szolgálja, s a hit ösztönzőleg hat a mi­nél pontosabb megfigyelésekre” - vélte Peucer. Mint az Elementa doctrinae de cir- culis coelestibus et primo motu című, 1569- ben Wittenbergben kiadott művéből egyértelműen kitűnik, világosan elkü­lönítette az asztronómia tudományát és az asztrológiát, és világlátása ponto­san beleilleszthető Melanchthon ke­resztény csillaghitének rendszerébe. Peucer asztronómiai tevékenységével Farkas Gábor Farkas, az ELTE Egyetemi Könyvtár régi nyomtatványok osztályá­nak a vezetője foglalkozott több tanul­mányban, igen nagy alapossággal. Meg­tudhatjuk belőlük, hogy Peucer 1551-ben megjelent csillagászati kézikönyvét a következő negyven esztendőben hat­szor adták ki. Ebben - Melanchthonhoz és Lutherhez hasonlóan - hipotézisnek tekintve elutasította Kopernikusz helio­centrikus világképét. Ettől függetlenül a lengyel tudóst az ókorban élt görög Pto- lemaiosz óta a legnagyobb csillagásznak tekintette; Peucer műve az első olyan munka, amelyik egyáltalán tanulmá­nyozásra méltónak tartotta a koperni­kuszi elméletet. 1571- ben Wittenbergben megjelent, is­kolai oktatásra szánt művének (Hypoteses astronomicae, seu theoriae planetarum. Ex Ptolemaei et aliorum veterum doctrina ad ob- servationes Nicolai Copemici, et canones mo- tuum ab eo conditos accommodatae) beveze­tőjében arról írt, hogy az abszurd koper­nikuszi teória csak összezavarja a tanu­lókat, ezért nem tanítja. A műben Peucer pontról pontra összehasonlította a ko­pernikuszi és a ptolemaioszi rendszert, s konklúzióként azt tanácsolta tanulói­nak - kissé ironikusan -, hogy ha meg akarják érteni a kopernikuszi elmélet bi­zonyítását, akkor konzultáljanak sze­mélyesen Kopernikusszal. A korszak egyik legjelentősebb aszt- ronómusa, Tycho Brahe 1566-ban csilla­gászati tanulmányait Peucer irányítása alatt végezte Wittenbergben. A két csil­lagász még évtizedekkel később is tar­totta a kapcsolatot, s levelekben szá­moltak be egymásnak kutatási eredmé­nyeikről. 1572- ben Peucer levelet írt Hieronymus Wolf német humanista filológushoz. Eb­ben beszámolt egy új és magányos csil­lag létrejöttéről, amely nem mozgott a Cassiopeia csillagképben, s a Vénusz ki­vételével az összes égitestnél fényesebb volt. Egy IV. Vilmoshoz írt levelében isteni csodaként beszélt az objektumról, amely szerinte egyike a Krisztus utolsó eljövetelét megelőző napon feltűnő égi jeleknek. Az eseménynek egy költe­ményt is szentelt, de ebben nem foglalt állást az új csillag meghatározásáról, csak annyit állapított meg róla, hogy nem üstökös, hiszen nincs csóvája. Az új csillagot, néhány más csillagászhoz hasonlóan, a bolygók fölé, az állócsilla­gok szférájába helyezte. Bár megfigyelé­sei ellentétben álltak az arisztotelészi természetfilozófia elveivel, teológiai in­terpretációja lehetővé tette, hogy Isten különleges gondviselésébe vetett hitével feloldja ezt, és az új csillag pozícióját jól határozza meg. Az új csillag a Tycho Brahe nevéhez fűződő, 1572. évi szupernóva volt. A 2005. esztendő magyar vonatkozású tu­dománytörténeti és könyvészeti szenzá­ciója volt, hogy Farkas Gábor Farkas fel­fedezett egy kéziratot, amely Peucer és Friedrich Widebrand wittenbergi iskola- mester és lelkész méréseit és asztrológi­aijövendöléseit tartalmazza ezzel az ob­jektummal kapcsolatban. Az anyagot a 16. század végén egy 15. századi kódex­töredékbe kötötték. A könyv eredetileg Matthias Flacius Illinois horvát származá­sú hebraista és teológus tulajdonában Volt. Jelenleg az Egyetemi Könyvtár állo­mányát gyarapítja. ■ Rezsabek Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents