Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-09-16 / 37. szám

‘Evangélikus Élet®> KULTÚRKÖRÖK 2007. szeptember 16. )► 5 Egy páratlan utca páratlan programja Győrben Beszélgetés az Öt Templom fesztivál ötletgazdáival ► Amint egy évvel ezelőtt is megír­tuk, Európában mindenképpen egyedülálló, sőt talán az egész vilá­gon páratlan a Győr-Ujvárosban fekvő Kossuth utca: néhány száz méteren belül öt felekezet templo­ma található meg benne. A görög, illetve a római katolikus templom mellett itt áll a reformátusoké és az evangélikusoké is, és a nemrégi­ben megújult zsinagóga kupolája is a fák fölé magasodik. E páratlan egység adta az ötletet Borsa Katá­nak és Pál Kálmánnak, hogy immár második alkalommal - az idén szeptember 20. és 24. között - szervezzenek kulturális sereg­szemlét Öt Templom fesztivál cím­mel a folyók városában.- Amikor néhány évvel ezelőtt Győrbe köl­töztem, azt hallottam, hogy nincs a világon még egy olyan utca, ahol öt történelmi feleke­zet temploma ilyen közel lenne egymáshoz. Igaz ez? Pál Kálmán: Az bizonyos, hogy ezt a tézist már sokszor hangoztatták, és ed­dig még nem érkezett rá cáfolat. Győr egy olyan városa Magyarországnak, ahová sokan ellátogatnak a világ min­den tájáról, vagy éppen az itt élők for­dulnak meg a világ különböző tájain. És eddig nem jelentkezett senki, hogy látott volna már hasonlót. Borsa Kata: 2005-ben, amikor pályáz­tunk az Európa kulturális fővárosa címre, az anyagunkban ezt is leírtuk. A pályázatot nemzetközi zsűri böngészte át, és ők sem szóltak, hogy ne lenne igaz. Sőt akik a tavalyi fesztiválon felléptek, máshol is mesélnek erről. És mindenki nagy cso­dálkozással hallgatja, hogy tényleg van ilyen a világon; öt templom egy utcá­ban. Többen már nemcsak a művészek miatt jönnek a fesztiválra, hanem arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy ez tényleg így van.- Gondolom, utánajártak, miért itt alakult ki ez a páratlan együttes. _ P. K.: Amit ma Újvárosnak nevezünk, tulajdonképpen két kilométer hosszú földnyelv volt Győr nyugati részén. Már az őskorban lakott lehetett, hiszen hal­ban gazdag, védett terület volt a mocsár­világban, amit akkoriban a Rába és a Rábca vízi út határolt. Az 1500-as évek­beli várábrázolásokon egyértelműen lát­szik, hogy ez az újvárosi földnyelv lakott volt. Később hadiút vezetett itt keresztül Bécs és Sopron felé, amely mentén ipa­rosok és kereskedők telepedtek le. A püspöki városban, a győri várfalon belül alapvetően német ajkú katolikus la­kosság élt. Újváros a városfalon kívül re­kedt felekezetekhez tartozók otthona lett. A katolikusok pedig azért kerültek ide, mert ők magyar katolikusok voltak. Hiába voltak felekezetileg azonosak a városban élőkkel, ha szintén lenézettek lettek, mert magyarok voltak. A számki- vetettségből az emberek előnyt ková­csoltak, és a kirekesztettek összefog­tak... Az ember sok helyen képes lakni. De otthonának azt a helyet tekinti, ahol templomot is épít, ahol Istene lakik.- Honnan jött a fesztivál megszervezésének az ötlete? B. K.: Korábban létrehoztunk egy ala­pítványt a pannonhalmi zsinagóga kul- túrközponttá való átalakítására, és ren­dezvényszervezéssel kezdtünk el foglal­kozni. Már ekkor megfogalmazódott bennünk az Öt Templom fesztivál gon­dolata. Amikor pedig felkértek bennün­ket a kulturálisfőváros-pályázat második fordulós anyagának elkészítésére, mind­ezt leírtuk. Attól függetlenül, hogy e pá­lyázaton végül is nem Győr nyert, mi a vállalásunkat igyekeztünk megvalósítani. Minket a vallás mint kulturális közeg ér­dekelt. Ez a fesztivál is ezt reprezentálja. P. K.: A békés egymás mellett élés po­zitív példáját szeretnénk kiemelni, hogy ebből erőt merítsenek az emberek, és er­re törekedjenek. Gyermekeink szem­pontjából is fontos ez, és a fesztivál jó bi­zonyíték arra, hogy mi, magyarok tradi­cionálisan európaiak vagyunk. Nemcsak másolunk valamit, hanem egyedi érté­keink vannak. A fesztivál tulajdonkép­pen egy halk válasz az amerikai tömeg- kultúrára... Egyébként pedig ez nem egy ötlet, ha­nem valamiféle rendszer, aniéfjMek egyik célja megismertetni a győrieket városuk rejtett értékeivel. Ugyanakkor része az is, hogy nemzetközi figyelmet szerezzünk Győrnek.- Hogyan fogadták a gyülekezetek lelkészei a megkeresésüket? B. K.: Három fiatal lelkésznek is az utóbbi néhány évben kezdődött a meg­bízatása Újvárosban, ők lelkesedtek az elképzelésünkért. A zsinagógát pedig éppen akkor újították fel... Idén az összes istentisztelet és mise időpontját betettük a programfüzetbe; még az is szerepel benne, hogy a kántorok milyen zeneművel szolgálnak. Lehetséges per­sze, hogy azoknak az embereknek, akik egyébként nem járnak templomba, akik eddig nem mertek belépni, mert nem tudják, mit kell ott csinálni, ezek csak „előadások” lesznek. P. K.: Egyértelműen kitapintható Isten jelenléte ezen a fesztiválon. De ez nem hittérítő rendezvény. Van, aki nehezen lép be egy templomba, mert a gátlásai megállítják. Ilyenkor azonban örömmel jönnek az emberek. Reméljük, hogy aki betér a programokra, megtanulja be­csülni, értékelni és tisztelni a másik hitét.- A tavalyi volt az első alkalom. Érte Önö­ket valamiféle nem várt meglepetés? P. K.: Tavaly, amikor a fesztivált meg­hirdettük, drámai események zajlottak Budapesten. Tehát nagyon feszült politi­kai helyzetben kellett elindulni. Ez már az első napon érződött. Mindenki ott­hon ült, és nézte a tévét. Aztán szeren­csére napról napra többen lettek, és az utolsó két napon már minden program telt házas volt. B. K.: Amikor mintegy százötven em­berjött velem szemben az utcán, azt hit­tem, hogy ideért hozzánk is valami a fő­városból. De kiderült, hogy a mi újváro­si sétánk résztvevői voltak, akik közben művészettörténeti előadást hallgattak.- Milyen szempontok alapján állítják össze a programokat? B. K.: A vezérelv az, hogy minden templomban az oda illő zene szóljon. A programok úgy vannak felépítve, hogy aki egy fillért sem költ erre a dologra, an­nak is legyen fesztiválélménye. Hiszen az orgonahangversenytől a zeneiskolai kóruskoncerten és a gyermekprogramo­kon át a kézműveskedésig mindenfélét kínálunk ingyen. P. K„: Azt tapasztaltuk, hogy a zené­szek között van a legnagyobb presztízse a találkozónak, mert nagy fantáziát lát­nak benne, és ez jó visszajelzés. Egy amerikai zenekar például már most je­lentkezett a jövő évi fesztiválra...- Végül kérem, szóljanak néhány szót az idei programokról! B. K.: A katolikus templomban Bubnó Tamásnak a Szent Erzsébet-évre kompo­nált misztériumjátékában a Szent Efrém férfikar mellett hallhatjuk a Schola Canto- rum Budapestiensis kórust is. Az esten fel­lép Palya Bea, orgonán közreműködik Mezei János. A görög katolikus templom­ban a Capella Theresiana kórus klasszikus koncertprogramja után Ferenczi György és a Rackajam Petőfi Sándor verseit szólaltja meg akusztikus hangszereken. Az evan­gélikus Öregtemplomban Fassung László orgonaművész ad koncertet, és Szvorák Kati énekel. A Lengyelországból érkező The Saints együttes klezmerkoncertje után Müller Péter Sziámi és zenekara mu­tatja be Jeruzsálem közel van című új műso­rát a zsinagógában. És idén újra eljönnek közénk a Gtyllus testvérek; Mécs Károly színművész társaságában a református templomban lépnek fel. A részletes program a www.karzat.hu honlapon is megtekinthető. P. K.: ígérjük, hogy nem bánja meg senki, aki ellátogat a fesztiválra. ■ Menyes Gyula Bonyhádi iskolapéldák Atlétafieszta A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium udvarán egy évvel ezelőtt avatták fel a megújult atlétikapályát. Akkor a mai és a hajdani diákok atlétika­versennyel ünnepelték a modern létesítményt. A rendezvénynek akkora sikere volt, hogy az öregdiák sportolók jelezték: szívesen találkoznának minden év szeptembe­rének első szombatján. Nos, a gimnázium testnevelő tanárai idén is megszervezték az Atlétafieszta elneve­zésű versenyt, melyen négy generáció lépett pályára, hiszen volt, aki hozta magával az unokáját is. így a hatévestől a hatvanhat évesig közel negyvenen mérték össze ügyességüket az atlétika majd minden számában. A verseny után a legeredményeseb­beknek érmet akasztottak a nyakukba, majd fehérasztal mellett folytatódott az ered­mények „kiértékelése”. Régi-új cserkészzászló A bonyhádi evangélikus gimnázium tanévnyitóján Szuprics Vendel öregdiák átadta az iskolában működő 179. Számú II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapatnak a hajdani csa­patzászló újonnan elkészített mását. A nyolcvannyolc éves öregdiák az 1930-as évek­ben volt az intézmény tanulója, és akkoriban cserkészkedett itt. Ő ajánlotta fel, hogy elkészítteti az eltűnt csapatzászló hű mását. A gimnáziumi tanévnyitón Fauszt András cserkészparancsnok vezetésével felsora­kozott a mintegy húszfős csapat, és elénekelték a cserkészindulót. Három fiatal vette át Szuprics Vendeltől a zászlót, és kötötte fel rá a nemzetiszínű szalagot, melyen a cserkészfogadalomból olvasható részlet. A régi-új csapatzászlót Kráhling Dániel espe­res áldotta meg. Biológiatábor - egyházi támogatással Idén is megrendezték a gimnázium szaktanárai az ökológia-biológia tábort. Nagy Andrea táborvezetőtől megtudtuk, hogy huszonegy gimnazista vett részt a hollóházi táborozáson. Az egyhetes program megvalósulását segítette a Magyarországi Evan­gélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Osztályának pályázatán elnyert negyvenezer fo­rintos támogatás. A hét során a fiatalok meglátogatták Hollóházán a porcelánmanufaktúrát (képün­kön), Füzéren a református templomot, a ruszin tájházat és a várat, Füzérradványban a Károlyi-kastélykertet, Telkibányán az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörté­neti Gyűjteményét, az ungvári pincesort, Sátoraljaújhelyen a Magyar Kálváriát. Elő­adást hallgattak meg többek között a Zempléni-hegység természeti viszonyairól, a sziklagyepről és az „emberi taposás” következményeiről, a zempléni vasutakról, a vi­dék geológiai viszonyairól és bányászatáról, valamint a csillagképekről. A gimnazisták megismerkedtek a környező települések történelmével és a reformáci­óban betöltött szerepével is. Utolsó este vetélkedőt tartottak a hét folyamán tanultakból, és „felavatták” az évenként megrendezett táborban első alkalommal részt vevőket. ■ Máté Réka összeállítása

Next

/
Thumbnails
Contents