Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-07-22 / 29. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2007. július 22. 11 Tudnivalók az Evangélikus portál eseménytáráról ­EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Csak prédikálj és írj! Ribár János esperes tavasszal megjelent könyvét, amelyet ajándékba kaptam, nem tud­tam letenni. Nagyheti és húsvéti töltekezés volt ez számomra, különösképpen azért, mert - adottságaim folytán - nem tudom elhagyni az otthonomat. Az első olvasás után másodszor is böngészve vettem kézbe. Méltatni a könyvet nem lenne szép tőlem, hiszen Gáncs Péter püspök a kötet beveze­tőjében Köszönő köszöntő címen ezt már megtette (EvÉlet 2007/13. szám, 10. oldal); püspö­künket „überelni” pedig nem kívánom, de nem is lenne illendő. Ami azonban engem külön is megkapott, azt néhány mondatban elmondanám. A 40. és a további oldalakon, de másutt is foglalkozik a hivatott szerző a tanatoló- giával, vagyis a halállal és annak okaival foglalkozó tudománnyal. A szakemberek­nek ez ismerős, de a szélesebb közönség nemigen olvashat e témáról. Nos, a kötet kö­zöl e tárgykörben népszerű formában megírt, egyben tudományos ismereteket. A szerző tiszta hitbeli állásfoglalásai egyéb kérdésekben is szinte tananyagként lenné­nek használhatók az egyházi iskolákban, sőt valamennyi - népünk életéért felelőssé­get érző — oktatási intézményben. Itt csak néhány oldalszámra hívom fel a figyelmet - a teljesség igénye nélkül. A 23., 63., 76., 82., 113., 121., 150. oldalon kezdődő anyagokat említem. Címeket szándékosan nem írok - talán felcsigázom olvasóink érdeklődését, hogy utánanézzenek, elolvas­sák, és épüljenek belőlük. Meleg szeretettel ajánlom a kötetet - még akkor is, ha az idők folyamán újságunk­ban is olvashatták az egyes anyagokat - lelkészeknek, felügyelőknek, ifjúságunkért, népünkért felelősséget érzőknek, valamint közép- és felsőfokú oktatási intézmények diákjainak. Köszönjük a szerzőnek ezt a szolgálatát, és köszönjük, hogy egyházközsége felka­rolta a kiadást. „Csak prédikálj és írj!” - szólhat a biztatás. Én is köszönöm testvéri szeretettel: Odor István (Budapest) SZERETETVENDÉGSÉGRE... Kókuszos, nyári gyümölcstorta ► Lapunkban legutóbb 2005 tava­szán írtunk a http://naptar.luthe- ran.hu címen elérhető eseménytár­ról. Akkor Bogddnyi Gábor cikké­ben olvasható volt, hogy az ide be­küldött hírek moderálás után meg­jelennek a webes felületen, illetve a kapcsolódó hírlevélre feliratko­zott felhasználók e mail útján is megkapják a friss híreket. Most a naptár működésének tapasztalatai­ról szeretnék írni, illetve néhány, az űrlapok kitöltésével kapcsola­tos tanácsot adok. Először vegyük a hír szövegét magát! Gyakran előfordul, hogy az eseményre szóló meghívó érkezik be, vagyis a kül­dő egyszerűen átmásolja a meghívó szö­vegét. Több felhasználónak elmondtuk már - illetve többször volt szó erről egy­házi levelezőlistánkon is -, hogy az ilyen szövegeket nem tudjuk automatikusan átengedni a szűrőn! Mindenkit kérek, hogy a beküldött szöveget alakítsa át úgy, hogy az hírként jelenjen meg. Az esemény rendezőjét egyes szám harma­dik személyben jelölje: „X. gyülekezet hálaadó istentiszteletet rendez...”, ne pedig .....hálaadó istentiszteletet rende­zü nk. ..” A szövegben jelenjen meg min­den, az alkalommal kapcsolatos infor­máció, az alkalom helye, időpontja, a közreműködők neve stb. A naptár szol­gáltatásban alapvetően evangélikus hí­reket, eseményeket jelentetünk meg, de szívesen fogadjuk az egyházhoz kapcso­lódó eseményekről, szóló híreket, illetve a társegyházak minket érintő híreit is. Ha kész az előkészített szöveg, akkor azt a fenti címen elérhető oldalon talál­ható Új hír, esemény beküldése linkre kat­tintva megjelenő űrlapon kell beküldeni. Fontos, hogy az űrlap valamennyi me­zőjét szükséges kitölteni! A cím legyen egyértelmű, rövid. A „Részletek" mező­be kerüljön az előkészített szöveg, majd ki kell választani a beküldött hír típusát: hír vagy esemény. Hírként a már megtör­tént dolgokat kezeljük, eseményként a jövőbelieket. Fontos ennek helyes meg­határozása, hiszen a rendszer másként kezeli a két adattípust. Ezen az oldalon kell megadni a beküldő nevét és e-mail címét is, majd a „Küldés” gombra kat­tintva jut el a hír beküldője a részletes adatok megadására szolgáló oldalra. Az ez után megjelenő oldalon megje­lennek az előző oldalon megadott ada­tok, majd további adatokat kér az űrlap. A következő mezőben az alkalomhoz kapcsolódó „Helység”-et kell beírni. Nem azt a helyiséget, amely otthont ad az alka­lomnak, hanem annak a településnek a ne­vét, ahol rendezik. A helyiség megneve­zését a hír szövegében kell megadni! Az esemény dátumát is pontosan kell közölni. A dátum alapján rendszerezi a rendszer a híreket, így - mivel a megjele­nítés a portálon automatikus - a helyte­len dátumnak akár a hír elérhetetlensége is lehet a következménye. Kéri az űrlap azt is, hogy a beküldő jelölje meg a kapcsolódó szervezetet. A beküldött hírek megjelennek a kapcso­lódó szervezet adatai mellett az on-line Névtárban is, csakúgy, mint az Evangéli­kus Életben olvasható, egy-egy szervezet­hez kapcsolódó cikkek linkje. Sokan el­mulasztják beírni a kapcsolattartó sze­mélyét és elérhetőségeit, pedig ez a to­vábbi információt kérők számára hasz­nos lehet. Röviden essék szó arról is, hogy mi történik a beküldött hírrel. A naptár mo­derátora a hír beküldése után azonnal értesül róla e-mail útján, majd a fent leírt szempontok alapján ellenőrzi, jellemző­en - ha nincs szükség visszakérdezésre - a hír néhány órán belül megjelenik a we­újra EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ bes felületen, majd éjfélkor a hírlevéllel is kiküldjük. A jövőbeli események hírét az alkalmat megelőző hét péntekén újra kiküldi a rendszer, hogy semmiképpen ne sikkadjon el az információ. Végezetül röviden arról, hogy mi lesz a beküldött hírek további sorsa. A webes felületen havi rendszerezéssel jelennek meg a hírek, a honlapon tehát bármikor megtekinthetők évek múlva is. Minden hír megjelenik a kapcsolódó egyházke­rület honlapján is egészen addig, amíg aktuális, ezért fontos, hogy jól adjuk meg a rendező szervezet nevét. Az ese­ménytárban megjelenő hírekből tallóz az Evangélikus Hírszolgálat szerkesztője is (ezért is fontos, hogy hírt küldjünk, ne pedig meghívót), így ezek a hírek jutnak el a sajtóhoz is. Lapunk is gyakran ebből az adatbázisból értesül egy-egy egyházi alkalomról. Mára felértékelődött a sajtó szerepe és okos használata az egyházak szolgálatá­ban is. Ezért örülnénk, ha minél több al­kalmunkat megjeleníthetnénk, és az Ese­ménytáron keresztül minél szélesebb kör értesülhetne róluk. ■ ERDELYIK Hozzávalók: 10 dkg finomliszt, 20 dkg kó­kuszreszelék, 10 dkg Rama margarin. 30 dkg kristálycukor, 2 tojássárgája, 4 tojásfehérje, 10 dkg tönkölyliszt, egy kevés tej, 1 csipet só, gyü­mölcs, vaj a sütőforma kikenéséhez. Elkészítése: A finomlisztet 5 dkg kó­kuszreszelékkel, a margarinnal, 10 dkg cukorral, a tojássárgákkal, sóval és pici tejjel sima tésztává gyúrjuk. Letakarva 30 percre a hűtőbe tesszük. Közben a to­jásfehérjéket nagyon kemény habbá ver­jük, apránként hozzáadjuk a maradék cukrot. A maradék kókuszreszeléket és a lisztet a tojáshabba forgatjuk. Egy kap­csos sütőforma alját vékonyan kivajaz­zuk. A tésztát a forma méretére nyújt­juk, és kibéleljük vele a formát. A kóku­szos tojáshab felét rákenjük. A megtisz­tított gyümölcsöt elosztjuk rajta. ízlés szerint megszórhatjuk még cukorral, majd rákenjük a maradék fehérje­masszát. A sütőt körülbelül 170 fokra melegítjük, a süteményt negyven percig sütjük. Tejszínhabbal, vaníliás puding­gal tálalhatjuk. Felelősség, jó erkölcs, fenntartható társadalom Új szemléletmódot nyújt a globális képzés A Bocs Alapítvány az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemmel együttműködve idén tavasszal rendezte meg a Fenntartha­tóság és globalizáció című ismeretterjesztő képzését, melynek vezérgondolata az volt, hogy mindenkinek joga van a glo­balizáció kihívásaira felkészítő képzésre. Az Evangélikus Elet környezetvédelmi rovata az elmúlt években többször is foglalkozott a globális képzés fogalmá­val, amely a környezeti nevelés, békére nevelés, emberi jogi képzés, nemzetközi fejlesztési-segítségnyújtási képzés, inter- kulturális és demokráciára nevelés együttese egy adott helyzetben élő kö­zösség részére. Magyar keresztényként átérezhetjük felelősségünket azok iránt az embermilliárdok iránt, akik nálunk rosszabb anyagi körülmények között él­nek, és akikre a globalizáció révén a mi életmódunk és fogyasztásunk is hatással van. Az Európai Unió tagjaként pedig Magyarország köteles támogatni a sze­gény országokat. Vajon tudjuk-e, hogy adónkból miként lehet ez igazán haté­kony segítség? A globális képzés szem­léletmódja és eszközei ezekben a kérdé­sekben próbálnak segíteni. Az alábbiakban az idei kurzus előadói­nak egy-egy gondolatát felidézve muta­tom be, hogy a hét péntek délutánból álló budapesti, illetve ezzel párhuzamosan Székesfehérváron, Szegeden és Szombat­helyen megtartott kurzusokkal hogyan fejlődött tovább a globális képzés nem­zetközi programja Magyarországon. Simonyi Gyula közgazdász, teológus, a Bocs Alapítvány elnöke interneten is el­érhető számítógépes animációkkal mu­tatta be, hogy a Föld országai milyen mértékben terhelik túl környezetüket. Társadalmaink fenntarthatatlanságának a túlfogyasztás és a túlnépesedés a két legfőbb oka. Míg a 20. század végéig bio­lógiai létalapunk, a művelésbe vont ter­mőföld területe nőtt, addig mára már csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szem­ben a Föld népessége - bár lassuló ütem­ben - de még mindig rohamosan nő, te­hát csökken az egy főre jutó termőföld. Egyszerű, jól megjegyezhető hasonlattal élve az emberiség növekedése közben már „beverte a fejét a plafonba”, a Föld el­tartóképességének a határához értünk. Ezt mutatja be a mellékelt ábra. E veszélyes növekedésnek a nem anyagi gazdagságra törekvésre való átállással és a Földünk egyes területein nagy méreteket öl­tő nem kívánt gyermekfo­gantatások visszafogásával, azaz józan családtervezéssel lehet ellene menni. Az ilyen tudatformálást célzó progra­mok támogatása hatékony segítség végső soron az egész emberiség jóléte érdekében. Varga Attila és Jakab György, az Oktatáskutató és -fejlesz­tő Intézet munkatársai a pe­dagógia felelősségéről, az emberi gondolkodásmó­dokról beszéltek. A modern kor. tudományos-technikai fejlődésbe vetett hite után a posztmodern gondol­kodás számol azzal, hogy jólétünk bár­mikor véget érhet, akár katasztrófákkal is. Kiszámíthatatlan a jövő: nem tudjuk például, hogy az éghajlatváltozás követ­keztében milyen mértékű népvándorlá­sok, háborús konfliktusok lesznek. Az oktatásban már nem elég csak tárgyi is­mereteket közvetíteni, a multikulturális környezetben kialakult értékválságban jó erkölcsöt is át kell adni. Előtérbe he­lyeződik a nevelésben a problémameg­oldó készség fejlesztése, a csapatmunká­ban, helyi környezetvédelmi akciókban való részvétellel megszerzett tudás. Takács Sánta András, az MTA Szocioló­giai Kutatóintézetének munkatársa négy fő globális környezeti problémát muta­tott be (éghajlatváltozás, édesvízkészle­tek változása, tömeges fajpusztulás, ózonréteg elvékonyodása), amelyekről egyre inkább felismerjük, hogy nagy­részt az emberi tevékenység következ­ményei. Az egyik legalapvetőbb tenni­valónk e problémák miatt is a gazdasági növekedés szükségességének szemléle­tével való szakítás. Lányi András filozófusnak, az ELTE Társadalomtudományi Kara oktatójá­nak számomra egyik legemlékezete­sebb gondolata, hogy a fenntartható társadalmak kialakulásához elengedhe­tetlen a közösségszervezés, hogy egyál­talán legyen helyi politika, azaz egy te­lepülés, egy régió, egy ország közös cél­jairól való megegyezés. A globalizáció mozgatói a nemzetközi vállalatbiro­dalmak, amelyek például a helyi piacok megszűnésének irányába hatnak, s így a helyi közösségek szerve­ződését is befolyásolják. Kajner Péter közgazdász, a Szövetség az Élő Tiszáért el­nökségi tagja főként a ma­gyar vidékgazdaság jelentő­ségéről beszélt. Magyaror­szág jelenlegi természeti adottságaira még erős, helyi önfenntartó közösségeket lehetne szervezni, amelyek a globális gazdasági-kereske­delmi rendszerek válsága esetén különösen felértéke­lődhetnek. A képzésen átadott szem­léletmód és tudás vélemé­nyem szerint jó eszköz arra, hogy amíg Isten éltet, addig erőt, szeretetet tőle kér­ve munkálkodjunk a világ jóléte és bé­kessége érdekében, ahogyan meghagyta ezt a babiloni fogságba hurcolt zsidók­nak is: „Fáradozzatok annak a városnak bé­kességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak bé­kességétől függ a ti békességetek is!" (Jer 29,7) O új, örök közösségbe emeli a hozzá térőket, amelyet már ebben a világban alkalmassá tesz az embertársainkért és környezetünkért való felelősségvállalás­ra, hogy jó cselekedeteink által is magá­hoz vonzzon minden embert. ■ Biczó Dénes ngjlliárd fő*o millió hektár gabonaföld aa 10+1000 * ■ 2300 négyzetméter/fó 8- ­4--400 2--200 1950 1980 1 2000 2050 > %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents