Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-15 / 28. szám
200/. jÚliUS 15. 11 ‘Evangélikus ÉletS MOZAIK- m mmmmmmmmtmm ÉLJÜNK TERMÉSZETESEN! T eákról, kávékról ► Két egzotikus italról lesz szó az alábbiakban. Látni fogjuk, hogy persze egyáltalán nem csak kétféléről, hiszen megszámlálhatatlan tea- és kávéfajta közül válogathatunk. Közös jellemzőjük, hogy rendre kikiáltják őket egészséges és egészségtelen italoknak egyaránt. Mint az élet minden területén, ezekkel kapcsolatban is a mértékletesség elvének betartása a legfontosabb. Ötórai tea A fekete teában sok, az antioxidánsok csoportjába tartozó polifenol található. Ezek az anyagok megkötik, hatástalanítják a szabad gyököket, melyek sejtkárosító hatással bírnak. Rendkívül sokféle fajtája ismert, ki-ki tobzódhat a kínálatban. Igazán jó minőséget az egyre szaporodó teaszakboltokban találhatunk. A zöld tea abban különbözik a feketétől, hogy nem fermentálják. Rendszeres fogyasztása igazoltan egészségvédő hatású. Olyan értékes vegyületek találhatók benne, melyek többek között daganatmegelőző hatásúak, és védelmezik a sok káros behatásnak kitett érrendszert. Verba Mate, azaz paraguayi tea annak a speciális zöld teának a neve, melynek stresszoldó, élénkítő hatása ismert, illetve amely gyengíti a szervezet különböző allergiás reakcióit. Koffeint egyáltalán nem tartalmaz. Dél-afrikai vadon növő cserje zsenge hajtásaiból készült vörös tea a Honeybush (mézbokor) és a Rooibos (vörös bokor). Mindkettő gazdag flavonoidokban, C- vitaminban. Itala rendkívül ízletes, megunhatatlan. A 1 apacho teának sincs semmi köze a teacserjelevelekhez, hiszen egy dél-amerikai fa belső kérgéből készül. A vörös- barna színű nedű immunerősítő, gátolja a daganatsejtek szaporodását. Gyulladások, ízületi panaszok esetén is igen jótékony hatású. Különböző fák, bokrok, lágyszárú növények virágja, levele, termése, aprított szára készíthető el kellemes ízű és speciális gyógyteává forrázással, főzéssel, ázta- tással. Kamilla, borsmenta és hársfavirág talán minden háztartásban fellelhető. Házi praktikák sokaságát használják ma is sokan, amikor gyógyszerek ezreit lehet megvásárolni, hiszen a „fűben-fában orvosság” mondás szellemében egy sokkal szelídebb, mellékhatásoktól mentes gyógymóddal kúrálhatjuk magunkat a gyógyteák segítségével. Kúraszerűen ajánlott fogyasztani őket, de csak meghatározott ideig (orvos, fitoterapeuta javaslatát figyelembe véve), utána feltétlenül néhány hetes szünetet kell tartani. Néhány aranyszabály. Lehetőség szerint ne sajnáljuk az időt a tea elkészítésére, és szálas (nem filteres) teát főzzünk. A filter „ápol s eltakar”, nem tudni, mit rejt valójában. Főleg vigyázzunk a nagyon olcsó termékekkel. (Még ma is kapni gyerekkorom egyik rémét: a Garzon teát...) A teaszakboltban kimérve vásárolt tea talán drágábbnak tűnik, de ha árát elosztjuk a belőle elkészíthető csészék számával, biztosan jobban járunk, mint filteres társaik esetében. Az ízüket, aromájukat meg össze se lehet hasonlítani. Nagyon sok minden függ a teák helyes tárolásától. Aromájukat sokkal tovább megtartják, ha sötét üvegben vagy fémdobozban tároljuk őket. De itt is érdemes betartani a fél évet mint szavatossági időt, hiszen hosszú évekig csak a jó minőségű borokat ildomos tárolni. A teákat édesítés nélkül is próbáljuk ki. Rövidesen eszünkbe sem jut majd cukorral, édesítőszerrel, mézzel, citromlével „elrontani”. (A forró teába tett citromlé elveszíti C-vitamin- tartalmát és ugyanez a helyzet a mézzel is, amely áldásos hatását nem képes kifejteni, ha túlságosan felhevül.) Nagy melegben kitűnő alternatíva a jeges tea, melyet magunk is fillérekből elkészíthetünk, szemben a bolti, drága és nem túl egészséges variánsokkal. A másik lehetőség a forró tea, amelyet a távolkeleti népek az ottani hőségben elősze- reteítel'és nem"véletlenül fogyasztanak. Kér egy feketét? Legyen bár „Coffea Arabica” vagy „Ro- busta” a kiinduló növény, főzetét, a babkávét nagyon sokan isszák szerte az egész világon. Vajon miért? Mert finom, kellemes ízű. Mert mértékkel fogyasztva ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Bogdányi Mária E-mail: ararat@lutheran.hu jó hatással van a szervezet működésére, frissíti, élénkíti. Isszuk, mert egyszerűen a társasági, közösségi lét egyik „kelléke” lett: valakivel beülni valahova egy kapu- csínóra testünk-lelkünk számára kellemes időtöltés lehet. Ez persze nem ugyanaz, mint bedobni naponta öt-hat eszpresszókávét (gyakran ebéd helyett, gyümölcs, zöldség helyett). Cikóriából és árpamalátából készülnek azok a kávéízt utánozó italok (pótkávé, gabonakávé), melyek nem tartalmaznak koffeint, így gyerekek is fogyaszthatják őket a kakaó egészséges alternatívájaként. Pörkölt gabonaszemekből is készíthető ízletes, egészséges és tápláló ital. Általában rozsból készülhet, de lehet tönkölybú- zából is. Bármelyik napszakban iható. A kávét megannyi módon el lehet készíteni és utólag sokféleképpen lehet ízesíteni. Érdemes többféle módon is kipróbálni. Aki kizárólag feketén és erősen issza, számolhat vele, hogy előbb- utóbb kikezdi a gyomrát. Azonban gyengíthetjük a főzési technikával (hosszú kávé, törökös kávé), és adhatunk hozzá tejet, tejport. Az édesítést ne vigyük túlzásba, mert „sok kicsi sokra megy” alapon így rengeteg felesleges energiával terheljük szervezetünket, mindenekelőtt a hasnyálmirigyünket. A koffeinmentes valódi kávéból egy kémiai szerrel vonják ki a koffeint, de valamennyi biztosan visszamarad ebből az emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagból. Tehát bánjunk vele óvatosan, szűkmarkúan. Helyette érdemesebb „rászokni” a gabonakávékra, melyeket korlátozás nélkül ihat mindenki, akinek egyébként a valódi babkávé szívdobogást, alvási zavart okozna. Nyáron igazi finomság a jeges kávé, melyet egy gombóc vaníliafagylalttal tehetünk igazán kellemessé. ■ Bogdányi Mária Trendi Azon a reggelen csak azt hallottam, hogy mögöttem léptek koppannak, és valaki minden sarkon arra kanyarodik be, amerre én is. Az is meglehetősen furcsa volt, hogy az a valaki folyamatosan mond valamit mögöttem. Alig vannak az utcán, egy ember léptét hallom magam mögött... Vagy bolond az illető, vagy szónoki beszédet gyakorol, amely elég sűrűn tele van tűzdelve „heló”-val - gondoltam. Amikor a munkahelyem utcája előtti sarkon jártam, akkor már gyanús volt, hogy mégiscsak tőlem akar valamit Mr. Heló. Hátrapillantottam. A futó pillantásból nem sok dolog derült ki, csak az, hogy egy fiatalember jön utánam. Nem álltam meg, nem kérdeztem tőle semmit, és nem szándékoztam reagálni sem a helózására, hiszen nem szoktam idegenekkel bájcsevegni - még a végén kiderül, azért akar megállítani, hogy erkölcstelen ajánlatot tegyen, vagy drogra kérjen pénzt... Ismerem én ezt a fajtát - gondoltam, és szaporáztam a lépteimet. Azonban mégiscsak meg kellett állnom, mert a lámpa még nem váltott zöldre, így kénytelen voltam elengedni néhány autót. És ekkor beért Mr. Heló, aki a rohanó, számára szokatlannak tűnő tempó miatt kissé lihegett, mire közvetlenül mellém állt. Mosolygott, és egy kicsit közelebb lépett hozzám. Alaposan megnézhettem a halmozottan trendi fiúkát a trendi frizurájával, a trendi papucsában, ruhájában, trendi illatfelhőbe burkolva. Tulajdonképpen akármilyen csúnya dolgokat gondoltam is róla, mégis bátornak találtam, hiszen volt bátorsága megszólítani! Méregetés közben azon gondolkodtam, hogyan szégyeníthetném meg az utcán ismerkedő fickót a már-már szemtelennek ható merészsége miatt, mikor udvariasan megkérdezte: „Elnézést, ne haragudj, azért loholok utánad, hogy megkérdezzem: nem te hagytad véletlenül a pénztárban az egy kiló paradicsomot? Félretették a kettes pénztárba.” ■ - GERGELYTemplomrongáló színesfémtolvajok Nyíregyházán Színesfémtolvajok rongáltak meg két templomot Nyíregyházán; az épületekről a rézből készült csatornacsöveket tulajdonították el, a kár mintegy nyolc- százezer forint - közölte a rendőrség múlt csütörtökön az MTI-vel. A nyíregyházi református templomról még szerdára virradó éjjel lopott el egy ismeretlen tettes egy tíz-tizenkét méter hosszú, rézből készült esőelvezető csatornát száznegyvenezer forintos kárt okozva - mondta Fedor Rita, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányság helyettes szóvivője. Tájékoztatása szerint a város evangélikus templománál pedig csütörtök hajnalban kétszer is járt színesfémtolvaj. Először egy nyolc méter hosszú eresz- csatornát, majd négy méter hosszúságban réz ablakpárkányokat feszített le, ellopni azonban nem tudta őket, mert a helyszínre kiérkező rendőrjárőrök megzavarták, így az értékeket hátrahagyva elmenekült a helyszínről. Később a tolvaj visszament a templomhoz, s akkor mintegy negyvenöt méter hosszú csatornacsövet lopott el, amelynek értéke több mint hatszázezer forint. A helyettes szóvivő megjegyezte: a rendőrség megkezdte a nyomozást a templomrongálók kézre kerítésének érdekében. M MTI E VÉL& LE VÉL& E V É L & L EV É L Mi a jó, és mi a rossz? Megdöbbentő az a hír, hogy a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára homoszexuális. Ráadásul erről úgy beszél a sajtó liberális része, mint valamilyen nagy vívmányról vagy követendő magatartásról. Nem érzik, hogy más az értékrendjük, s ezzel nem szolgálják a jövőt és a fejlődést. Figyeljük meg, hogy a homoszexuálisok nem akarnak saját gyermekeket, és ezért nincsenek gyermekeik. Vagyis az élet és a jövő ellen vannak. Számukra ezért nem fontos a gyermekáldás támogatása, másodlagos az iskolák ügye, a nemzet fennmaradásáért és a nemzeti kultúra megőrzéséért sem tesznek meg mindent, hiszen nekik nincsenek saját utódaik, akikért érdemes „áldozatot” hozni. Ebből következik, hogy amikor egy ilyen embert bárki fontos állami tisztségre nevez ki, akkor azzal nemzetünk pusztulását támogatja. Hát csak politikailag világította át kinevezése előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal? Nem érezte maga is, hogy alkalmatlan erre az állásra? Mert az ilyen ember nem fogja a legalkalmasabb embereket a minisztérium családpolitikájába bevonni, nem fogja a gyes- és gyedterveket támogatni vagy az iskolák fejlesztését szorgalmazni, mert a fejével lehet, hogy helyesen gondolkodik, de egy családos ember a zsigereiben, a legbelsőbb énjében is érzi, hogy az utódokért mindent meg kell tenni, s ott is talál utat a jövőért, ahol az ész már csődöt mondott. Egyesek helytelenül értik az emberek egyenlősége fogalmát, és a tiltakozásunkat is téves megkülönböztetésnek veszik majd. Pedig az „életben” van szelektálás, és tudatosan is megkülönböztetünk embereket. Alkalmatlan zeneigazgatónak egy botfülű ember, a gyengén látó nem lehet pilóta, sőt még autóvezető sem. A pedofil hajlamú embert vagy az agresszív embert nem engedi pedagógusnak vagy rendőrnek az alkalmassági vizsga. Aki nem akar saját gyermeket, aki nem akar a jövőért tudatosan áldozatot vállalni, az nem alkalmas olyan hivatalra, ahol az ország jövőjét akarják intézni. Más helyen, gazdasági hivatalban vagy a termelésben még kiváló szakember lehet. Tudatosan nem írok most a bibliai értékrendről, mert akkor egyesek az egész cikket „középkori szellemiségnek” nyilváníthatják. De ha a világi, az „önálló”, a szekulá- ris fejlődési rend is utódképtelennek, továbbá fejlődésre alkalmatlannak ítéli a homo- szexualitást, akkor senki ne mondja azt, hogy ez az „élet” rendje. Bizony a halált és a pusztulást képviselik ők országunkban is. Merjünk elhatárolódni tőlük és azoktól is, akik a sajtóban vagy a politikában támogatják őket. Imádkoznunk azonban szabad és kell is értük! Missura Tibor nyugalmazott lelkész (Budapest) Avatás vagy szentelés? Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy a legutóbbi szám 3. lapján megjelenő két cikkel kapcsolatban a következőket írjam. Az egyik címben (A hit, remény, szeretet útján - Ponicsán Erzsébet lelkésszé avatása Kiskőrösön) és a cikkben is mindenütt lelkészavatás szerepel. Mellette egy másik cikk Lelkészszentelés Répcelakon címmel mindenütt lelkészszentelésről beszél. Remélem, ezen beszámolók alapján senki sem jut arra a téves gondolatra, hogy a Déli Egyházkerületben lelkészt avatnak, Dunántúlon viszont lelkészt szentelnek Kérem, ha a cikkíró nem tudja a helyes kifejezést, akkor javítsák ki! Agendánk szerint élettelen dolgot, épületet, orgonát stb. szentelünk, élőt, embert viszont avatunk, iktatunk stb. Tehát nincs lelkészszentelés, de van lelkészavatás! Köszöntéssel: Harmati Béla nyugalmazott püspök Munkamegosztás vagy mandátum? címmel az Evangélikus Élet 2006. augusztus 13-ai számának Égtájoló rovatában már kifejtettem az álláspontomat. Akkor így fogalmaztam: „Miközben a hivatalosan rögzített szöveget mindig pontosan olvasom, a nem kötött szövegeknél igehirdetés közben valóban többször használom a szentelés kifejezést. (...) Lelkészi szolgálatunk páratlan, semmivel össze nem hasonlítható, mert egyedül csak ezt a hivatást alapította az Úr jézus Krisztus, hogy legyenek igéjének hirdetői, a szentségekkel szolgáló megbízottai és népének pásztorai. És mivel így Isten szolgálatára elhívottaknak tudjuk magunkat, mégis jónak tartom, ha merjük használni a lelkészszentelés kifejezést" Most is csak ezt mondhatom. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke Egyházi gyakorlatunk, mint számos egyéb kérdésben, ebben is sokszínű. Jelenleg gyülekezeteink többségében az úgynevezett „Prőhle-agenda” használatos, amely tárgyakra nézve a szentelés, emberekkel kapcsolatban a lelkészavatás kifejezést használja. Indoklása: „A lelkészavatás nem emeli a lelkészt a hívek fölé egy magasabb papi rendbe (ezért nem beszélünk pappá szentelésről)..." A liturgikus reform tervezetében viszont már a lelkészszentelés szerepel. Igazi magyar evangélikus dilemma: a szentelés kicsit katolikus ízű, az avatás viszont túl profán, hétköznapi ......Klasszikus lutheránus megoldásként” használhatjuk a kicsit misztikus ordináció ki fejezést is, amely persze megint csak félreérthető vagy kívülállók számára érthetetlen. Úgy tűnik, nem sűríthető egyetlen szóba az a csodálatos esemény, amikor az egyház Ura hivatalosan elindít a lelkészi szolgálatba. Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke A Lelkipásztor címűfolyóiratban a közeljövőben tanulmányt szeretnék megjelentetni az ordiná- cióról. Egyebek mellett azt kívánom majd hangsúlyozni, hogy ez a korántsem csak egyházjogi aktus nem a teológiai tanulmányok ünnepélyes végét, hanem a szolgálatba állítás kezdetét jelöli. Valamire, jelesül odaszánt és elkötelezett életre, valamint a teljes hivatásként vállalt lelkészi szolgálatra ordinálja az előzetesen megvizsgált jelöltet a püspök. Őszintén meg kell vallanom, hogy a belső és a külső elhívás (a régiek szép szavával a voca- tio interna és a vocatio externa) e kettős kérdését égetőbbnek érzem a szóhasználatban kétségtelenül megmutatkozó bizonytalanságnál. Ha viszont az Evangélikus Élet erről kérdezett, azt kell mondanom, hogy engem nem győztek meg azok az egykori, egyébként tiszteletre méltó tanáraim, akik azt hangsúlyozták, hogy csak tárgyat, épületet szentelünk, embert viszont avatunk. Miért szenteljük fel - ad absurdum - a harangkötelet, ám „csak" avatjuk a lelkészt? Tú- róczy Zoltán a tiszai egyházkerület püspökeként értékes igehirdetési füzetet jelentetett meg Az első papszentelési beszéd címmel. Ó nem félt attól, hogy akár a pap, akár a szentelés kifejezés úgymond katolizáló tendenciát mutat. Magam a lelkész szavunkat mindennél szebbnek érzem, ezért jó szívvel tudok lelkészszentelésről beszélni, és - huszonöt évvel saját ordinációm után - lelkészeket szentelni. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke Hibaigazítás. Múlt heti számunk 7. oldalán a „Távoli találkozók" című írás egyik mondata értelemzavaró hibával jelent meg. Helyesen a mondat így hangzik: „A nyugalmazott evangélikus lelkész - aki nem mellesleg számos kötet szerzője - feleségével együtt Stuttgartból érkezett a találkozóra.” A hibáért az érintettektől és olvasóinktól elnézést kérünk. - A szerit.
