Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-15 / 15. szám
‘Evangélikus ÉletS FÓKUSZ 2007. április 15. xi Az internet védőszentje Szörfözés Szent Izidorral ► A katolikus egyház április 4-én emlékezett meg Sevillai Szent Izidor érsekről, egyháztanítóról, aki 636- ban ezen a napon hunyt el. Sevillai Izidor 2002 óta az internet védőszentje is. Egyházunk tanítása szerint közbenjárásért nem könyör- günk a szentekhez, de Krisztus előttünk járt követőinek életéből mi is tanulhatunk, példájukat követhetjük. Tanulhat-e bármit a ma internetfelhasználója az ókor és a középkor határán a vizigótok his- pániai királyságában élő érsektől? Nem árulok zsákbamacskát, előrebocsátom: tanulhat. Amikor 1999-ben felvetődött, hogy az internetnek és az internetezőknek is legyen védőszentjük, többen úgy gondolták, hogy a legújabb médiához jobban illene egy huszadik századi szent. A választás mégis Sevillai Izidorra esett; az ő munkásságában a Vatikán illetékes hivatala az internet előképét látta. Pedig a legmodernebb médium mai védőszentje már a maga idejében sem volt korszerű: nem nyilvánult meg a kor legfontosabb teológiai kérdésében, a Szentháromságról szóló vitákban. A bátyja által alapított kolostorban nevelkedett, ahol az önként vállalt szegénységgel is megismerkedett. Érsekként arra tanította a gazdagokat és tehetőseket, hogy a hatalom és a jólét nem érdem, hanem olyan állapot, amely kötelességekkel jár. A legfőbb erény a szeretet, amelyet a gazdagok úgy gyakorolhatnak, hogy gondoskodnak a szegényekről. Sevillai Izidor megpróbált a szerzetesi erények szerint rendszert teremteni egy gyorsan változó társadalomban. Izidor az ókor és a középkor határán élt. Tudós munkássága révén nagyon sokat tett azért, hogy az antikvitás felhalmozott tudása ne vesszen el a középkori Európa számára. Főműve huszonkét kötetben megjelent enciklopédiája, a befejezetlenül maradt Etymologiae („Szómagyarázatok”) volt, amelyben kora tudásának teljességét foglalta össze és rendszerezte. Műve „bestseller” lett, Sevillai Izidor a középkori könyvtárak negyedik leggyakrabban előforduló szerzője volt. Mai tudásunkkal mérve is elképesztően gazdag az Etymologiae által feldolgozott ismeretanyag: három kötetben fért el a „hét szabad művészet”, azaz az antik és a középkori tudomány alapjai. A többi kötet túlmutatott a kötelező minimumon: többek között a teológia, a jog, az orvostudomány, a növények, az állatok, a kövek, a fémek, a földrajz, a nyelvek, de még a játékok és az öltözetek is meg- , ismerhetők művéből. Új ismereteket nem közölt Sevillai Izidor, de az addig megjelent legfontosabb munkákat szinte mind felhasználta művéhez. Szerencsés helyzetben volt, hiszen Sevillában a kor egyik legnagyobb könyvtára állt rendelkezésére, amelyben munkatársak serege segítette az anyag- gyűjtést. Nem túlzás azt állítani, hogy az Etymologiae kötetei a bennük foglalt ismeretek gazdagsága és változatos forrásai okán a „középkor internetének” tekinthetők. E munkához képest az internet szabadsága, elérhetősége és információgazdagsága lenyűgöző, de nem ad segítséget ahhoz, hogy a rengeteg adatot rendbe is tudjuk szedni, hogy a világhálón felhalmozott tudást személyiségünkbe tudjuk integrálni. A katolikus egyház 2002-ben megjelent, az internettel foglalkozó dokumentumai egyszerre üd- vözlik a kommunikáció új szabadságának, korábban elképzelhetetlen gyorsaságának áldásait, és figyelmeztetnek az ezek által okozott veszélyekre: a bűn és az erény közötti különbség elhomályo- sítására, a fogyasztói szemlélet megerősítésére, az erőszak és az érzékiség „kultúrájának” gyors elterjedésére. Sevillai Izidor azért válhatott az internet patrónusává, mert munkássága nemcsak a tudás felhalmozására és terjesztésére, hanem az ismeretek rendszerezésére is irányult. A 21. század internethasználója számára éppen ez a legtanulságosabb a munkásságában. Izidor a világot a maga teljességében, a Teremtő harmonikus alkotásaként látta és láttatta. A világhálón ránk zúduló, feldolgoz- hatatlannak tűnő információáradatban ma is aktuális minden Krisztust követő ember számára életének legfontosabb üzenete: bár világunk nem megismerhető, a hittel párosult tudással megérthető, és benne megtalálhatjuk a magunk helyét is. ■ Dr. Kertész Botond Tűnődés a hazugságról Nyolc óra; a konfirmandus-hétvége résztvevői éppen megérkeznek a révfülöpi konferencia-központ ebédlőjébe a reggeli tornából, hogy leüljenek enni. Előttük a reggeli: kemény, száraz kenyér és hideg víz. Némi megdöbbenést látok az arcokon, de én szívélyesen köszöntöm őket, és elmagyarázom: Révfülöpnek - mint nevében is benne van - Néri Szent Fülöp a katolikus védőszentje, akit a Legyetek jók, ha tudtok című filmből ismerhetnek. Mivel az ő legkedvesebb ünnepnapja virágvasárnap volt, kedvenc igei szakasza pedig az a páli mondat, mely szerint „tudok szűkölködni és tudok bó'völködni is”, Révfülöpön régi hagyomány, hogy ezen a napon nagyon „szűkölködő” a reggeli, és „bővölködő” az ebéd. „Most pedig, ahogyan szoktuk, egy imával kezdjük el az étkezést” - zárom mondandómat. Az ima után percekig rágcsálom saját száradt kenyeremet - a konfirmandusok szintúgy. Miután legyűrtem, a gyerekek felé fordulok, akik még saját kemény eledelükkel birkóznak, és hozzáteszem: „Elfelejtettem mondani, hogy ma még egy ünnepnap van: április 1., úgyhogy ha van egy fél perc türelmetek, megkapjátok az igazi reggeliteket.” Ekkor a (beavatott) pincérek segítségével feltálalom nekik a friss, omlós kalácsot, a vajat, a dzsemet, a mézet és a kakaót. Óriási a hangzavar, a nevetés. Az átverés sikerült. Szerencse, hogy csak tréfa volt. Mert engem is megdöbbentett, hogy milyen könnyű hatásosan, sima szavakkal hazudni. Félig igazak a tények, mert Néri Szent Fülöp valóban létezett, és Pál valóban leírta azt a mondatot Fii 4,12-ben, de hamisak a kapcsolódási pontok - a magyarázat mégis a lehetségesség látszatát kelti. Elég, ha összeszedek néhány félinformációt, jól vagy kevésbé ismert alakokra - Pálra, Néri Szent Fülöpre - hivatkozom, könnyedén összekeverek össze nem illő dolgokat, és íme, a hallgatóság már rágja is a szinte ehetetlen ételt - ünnepi reggeli gyanánt. Némi gyanú lappang ugyan bennük, de elfogadják, mert olyan hatásosan hangzik. Megdöbbent mindez, mert rádöbbenek, hogy milyen könnyű átverni a másikat - és így milyen könnyen megy, hogy bennünket verjenek át felelőtlenül mások, s velünk etessenek meg mindenféle hulladékot. Politikusok és újságírók, krimiszerzők, ezoterikus tanítók és szektaalapítók ismerik és művelik magas szinten ezt a technikát - a félinformációkon alapuló átverés technikáját. És csak a reménység él bennünk, hogy közülük többeket a belső emberség, az erkölcs visszariaszt attól, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. Mindenesetre úgy érzem, a kísértés egyre nagyobb, és egyre többen nem tudnak neki ellenállni. Magam is voltam olyan békés, ünnepélyes rendezvényen, ahonnan hazatérve a tévéből tudtam meg, hogy szélsőséges, gonosz elemek gyülekezetébe keveredtem - mindenesetre a kameravágások, a kommentárok mintha egy másik eseményről szóltak volna, mint amelyen én jelen lehettem... Magam is olvastam A Da Vinci-kódot, amelynek elemeiről a gimnáziumi rajzórán tanultunk - és amely összességében valójában színtiszta mese. Beszélgettem már vallási közösség elragadtatott hívével, aki úgy dobálózott a bibliai idézetekkel, mint más a pingponglabdával, még meg is szégyení- tett hatalmas bibliaismeretével - és csak utólag raktam össze, mekkora őrültségeket hordott össze. A hatásos érvelésekre támaszkodó félrevezetés nem ismeretlen számomra. Ami megriaszt, az az a tudat, hogy én is képes vagyok erre. Engem persze ment a tény, hogy egy egyszerű áprilisi tréfáról volt szó, s hogy utólag saját kezemmel szolgáltam föl a gyerekeknek a friss, foszlós kalácsot. A bennünket érő átverések igazi nagyágyúi azonban vajmi ritkán teszik meg ezt a gesztust: nem leplezik le magukat, és nem állítják helyre azt a rendet, az igazságot, amelyet ők maguk rúgtak föl. Kezdem félteni konfirmandus gyermekeimet: ész- reveszik-e, ha ennél sokkal gonoszabb szándékkal akarják őket félrevezetni? Születik-e bennük elég bölcsesség ahhoz, hogy átlássanak ezeken a játékokon? Mindenesetre én megkaptam a büntetésemet: bő két órával a történtek után a srácok nem hitték el nekem, hogy a horvátok megvertek minket a vízilabdadöntőn... ■ Hegedűs Attila Ima húsvét után Uram, nagy itt a baj... Ólmos zsibbadtság telepedett ránk. Tétován emeljük kezünk-lábunk. Erőnk fogytán. Kapdosunk ide, keresünk amott, minden járható ösvényt megpróbálunk. Hátha... De kezünk csak a levegőt marko- lássza. Nem jutunk előbbre. Egyre mélyebb a gödör,, egyre jobban lehúz a mocsár. Néha-néha felcsillan a szemünk. Talán majd erre... Vagy inkább amott? Új arc, jónak tűnő ötlet, na most, mondjuk. Itt a megoldás. S aztán újra csak a süket csönd. - Uram, lesz itt még feltámadás? Uram, nagy itt a baj... Rég kiveszett már belőlünk a tisztesség. Kapni, kapni és mindig csak kapni akarunk Meg kell élni, hajtogatjuk egyre csak. Szemesnek áll a világ, aki lemarad, ahhoz nem hajol le senki. S nem nézünk mi sem Istent, sem embert. Átverjük mi még a saját apánkat is a pillanatnyi haszonért. Világelsők lettünk sumákolásban, talpnyalásban. Gerincünk megpuhult. Semmi nem számít már, csak a nagy Én. Siker, gyors karrier, és nem számít, milyen áron. - Uram, lesz itt még feltámadás? Uram, nagy itt a baj... Mindenkinek mindent szabad, mondják. Tedd azt, ami jólesik Nem számít semmi más, csak hogy érezd jól magad. A szabadságot eldobtuk, s helyette a szabadosság kalitkaajtaját zártuk magunkra. Férfi a férfival, nő a nővel förtelmeskedik, felrúgván ezzel a tejó, bennünket védelmező törvényeidet. S még tüntetnek is másságukkal ahelyett, hogy egy sötét lyukban húznák meg magukat. Nem szent már a házasság sem, boldog boldogtalannal bujálkodik családok zuhannak szét, elvált szülők gyermekei vergődnek és tanulják el a rosszat, éppen szüleiktől. Uram, mi lesz ebből? - Lesz itt még feltámadás? Uram, nagy itt a baj... Magyarnak lenni? Ugyan, mit számít az? Magyarság? Most Európa a divat. Hogy ugyanebben az Európában más, kis népek éppen újra fölfedezik magukat, mint az írek vagy a finnek? Nem, mi nem. Mi föladtuk önmagunkat. Boltjaink tömve vannak külföldi áruval, mert nekünk jobban kell az olcsó külföldi szemét, mint az értékes hazai. Nekünk nem kell István király, fittyet hányunk múltunk nagyjaira, mit nekünk a nagyok, akik meghalni is készek voltak e darab hazáért! Mi inkább üveges szemekkel bámuljuk a tévén beömlőglobális mocskot. Bartók-év? Kodály-év? Minek az nekünk? Uram, van még megbocsátás? - Lesz itt még feltámadás? Uram, nagyon nagy itt a baj... Hiszen hitünk sincs már. Nem kell nekünk se templom, se iskola. Rég elfeledtük már, hogy őseink ezeket egyszerre és egymással összefogva építették Hiszünk mi a pénz hatalmában, mondjuk. Mert akinek pénze van, mindent megkaparinthat magának. A mi istenünk a kéj, a szex, az élvhajhászás lett. S ki gondol arra, mi lesz majd, ha kopogtat az ajtón a betegség, az öregség és a sor végén a halál? Őseink élő hitét dobtuk el magunktól. Az élő Isten, éppen te nem kellesz nekünk, Uram! És nem kell legnagyobb ajándékod, a megváltás sem. Mi okosabbak vagyunk nálad, mi majd önmagunkat váltjuk meg. - Félve kérdem: lesz itt még feltámadás? Uram, nagyon nagy itt a baj... Mert önmagunkat emésztjük el éppen. Egymás torkát szorongatjuk. Ha nincs külső ellenség, találunk mi magunknak, magunk között. Egymás kezét megfogni? Netán egy irányba húzni, vonszolni azt a szekeret? Ugyan már! Mi a széthúzásban és a marakodásban vagyunk nagyok. Mekkora vésznek kell még ránk zúdulnia, hogy végre összefogjunk? Valóban, nekünk megint Mohács kell? Rajtunk már csak egy nagy tisztító tűz segíthet, égetheti ki a salakot belőlünk? - Lesz itt valaha is feltámadás? Uram, már nem is tudom, mit mondjak. A legnagyobb baj tán az, hogy nincs kire fölnéznünk. Nincs, aki lelkesítsen, példát mutasson. És hazudnak nekünk, már évek óta folyamatosan. Még a megbánásuk sem valódi, itt már minden hamis. Lóvá tesznek minket épp azok, akiknek inkább példát kellene mutatniuk. Becsapnak, kizsebelnek, s az útonállás közben azt mondogatják: ez nektek lesz jó. Ők ott fenn csak gyarapodnak, mi itt lenn - az ügyeskedni képtelen többség - meg csak nyelünk. Már évek óta csak nyelünk. És közben akaratunkat veszítettük. ..Ez az igazi tragédia. Nem vesszük kezünkbe a sorsunkat. Lemondtunk a saját jövőnkrój... ... Uram, a nép, melynek már a saját jövője sem kell, feltámadhat-e még? ■ Lupták György Negyvenegyezer tojás egy fészekben Gigantikus méretű húsvéti fészket állítottak ki a Duna menti sváb városka, Lauingen főterén, és - a világon páratlan módon - negyvenegyezer darab festett tojást helyeztek el benne. A hatalmas tojásokat gipszből és betonból készítették. A húsvéti fészek tizenhat méter átmérőjű, és április 15-ig tekinthető meg. Természetesen nemcsak óriástojások töltik meg: található közöttük harmincnyolcezer-ötszáz kisebb műanyag tojás is - ezeket a városka polgárai a nagyhét előtt vásárolták, majd ők maguk festették meg. A település szorgos és tojásszerető lakói teljesítményükkel be akarnak kerülni a Guinness-rekordok könyvébe. M Forrás: epd EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Egy orvos bizonyságtétele Április i-jén, virágvasárnap böjti szeretetvendégséget rendezett az esztergomi evangélikus gyülekezet. Meghívott vendégként dr. Micsinay Ervin nyugalmazott szülész-nőgyógyász mondta el bizonyságtételét. Mint mondta, egy igazi orvos csak hívő lehet, hiszen számtalan olyan szülést vezetett le, ahol az orvostudomány már nem tudott segíteni, csakis az isteni csoda, Jézus hozta vissza a halálból a vajúdó anyákat... A bizonyságtétel után szeretetvendégséggel zárult a meghitt délután Esztergomban. Dezső László (Esztergom) mKmiMmmmMmmmmmHmmimmmmmmMfflsmMtinmaimrmmmtmmmmmmffimmmmmmmm I Megrendelőlap i ' Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet 1 I ED egy hónapra: 780 forintért ED fél évre: 4680 forintért I I dl három hónapra: 2340 forintért ED egy évre: 9360 forintért Név: I Cím: I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! | [ Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, . és küldje vissza az alábbi címre: • Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) I A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. | Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. I Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. •
