Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-03-25 / 12. szám
IO 2007. március 25. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A TELEVÍZIÓBAN A győr-nádorvárosi evangélikus templom mtv Győrött nagyon hosszú ideig csak egy templom szolgálta az evangélikus hívek lelkigondozását. 1784-ben, II. József türelmi rendelete után kezdték építeni, és 1785-ben szentelték fel. E műemlék templom torony nélkül épült. Az 1930- as évek közepén az egyházközség vezetői foglalkoztak a torony utólagos megépítésének gondolatával, de a várhatóan magas építési költség miatt inkább egy új istenháza építésébe fogtak. így készült el Nádorvárosban az új templom. A terveket Sándy Gyula egyetemi tanár készítette el, a kivitelezés igényes munkája pedig Káldy Barna építési vállalkozó érdeme. A templom dr. Winkler Gábor Ybl-díjas építész szerint a magyar népies szecesszió kiemelkedő hazai emléke. A templom építése 1940 őszén kezdődött, és 1944-ben készült el építészetileg. Ekkor a falak még csak vakolva voltak, a padozat is beton volt, de a háborús események miatt mégis felszentelték. Első lelkésze Ittzés Mihály volt. A templombelsőt fokozatosan, az anyagi lehetőségek függvényében rendezték Evangélikus istentisztelet a Magyar Televízióban Április i-jén, virágvasárnap 11 órakor istentiszteletet láthatunk a Magyar Televízió egyes csatornáján Győr- Nádorvárosból. Igét hirdet Ócsat Zoltán igazgató lelkész. (Ismétlés ugyanaznap 14 órakor a kettes csatornán.) be. Először a nyolc lábon álló oltár, majd a szószék és a papi pad készült el, míg a padok csak 1960-ban kerültek a helyükre. A vörös márványból készült keresztelőmedence Borsos Miklós alkotása. A medencét a négy evangélista alakja tartja oszlopként. Külön érdekessége, hogy az alkotó az evangélisták fejét a kor nagy művészeiről mintázta: Máté evangélistának Kodály Zoltán, Márknak Barcsay Jenő, I.ukácsnak Egry József, Jánosnak pedig a művész maga volt a modellje. A medence fedele vörösrézből készült, szintén Borsos Miklós alkotása. Ő készítette az Angyali híradás című hatalmas réz domborművet is. Az oltárt díszítő feszület és a hat, kovácsoltvasból készült gyertyatartó a híres győri szobrászművész, Schirmt Bandi alkotása. Egy részük 1940-ben készült, s megjárta a milánói egyház- művészeti kiállítást is. < A templom orgonája a > pécsi Angster-gyárban kési szült: az 531 kilogrammos 1 harangot Gombos Lajos ha- ■ö rangöntőmester készítette 2 Orbottyánban 1997-ben. mm Déli harangszó Csöngéről A március 26-ával kezdődő héten minden délben a csöngei evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. A Vas megyei község nevét egy 1409-es határjáráskor írták le először. A ma is látható barokk templomot 1784-ben szentelték fel. Huszonnégy méter magas tornya 1902-ben készült el. A csöngei evangélikus templom tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló 527 kilós harang Seltenhofer Frigyes soproni öntödéjében készült 1936-ban. H Forrás: RTV Részletes ISTENTISZTELETI REND / 2007. március 25. - Budapest Böjt 5. vasárnapja (Judica). Liturgikus szín: lila. Lekció: iMóz 22,1-13; Zsid 9,11-15. Alapige: Jn 8,46-59. Énekek: 199., 379. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer: de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Horváth-Hegyi Olivér; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (orgonazenés áhítat) Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; du. 6. (ifjúsági) Kézdy Péter; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Győri Gábor; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. Gazsóné Verasztó Teodóra; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpádné; de. n. (úrv.) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Schulek Mátyás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre: Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (szuplikáció) Balázs Viktória; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. (szuplikáció) Balázs Viktória; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Gazsóné Verasztó Teodóra; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Gazsóné Verasztó Teodóra; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Orosz Gábor Viktor; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. n. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor: Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Presbiterek a presbiteri szolgálatról A tavaly megszületett Győr-Mosoni Egyházmegye történetének első presbiteri csendesnapját rendezték meg a múlt hétvégén a győr-ménfőcsanaki gyülekezetben, mégpedig - talán a tavaszi időjárásnak és a hosszú hétvégének is köszönhetően - több mint száz gyülekezeti tisztségviselő részvételével. A nyitóáhítatot Koháry Ferenc lébényi lelkész, egyházmegyei missziói előadó tartotta a templomban. Igehirdetésének alapjául az útmutató egyik aznapi igéjét, Lk 17,28-33-at választotta. Az áhítat után Kiss Miklós esperes köszöntötte a megjelenteket, majd Percze Sándor helyi lelkész mutatta be a nemrégiben önállósult győr-ménfőcsanaki gyülekezetét. A csendesnap további eseményei már a gyülekezeti házban zajlottak, amely majdnem kicsinek bizonyult. Számtalan pótszéket kellett bevinni utólag, hogy mindenki helyet találjon magának a gyülekezeti teremben. A délelőtti programban két előadás hangzott el. Elsőként dr. Gardái Péter biológus, a budaörsi gyülekezet felügyelője beszélt a presbiteri szolgálat kihívásairól, feladatairól, sokrétűségéről. Őt Sólyom Tibor megválasztott egyházmegyei felügyelő, a mosonmagyaróvári önkormányzat főtanácsadója követte, aki a gyülekezetek és önkormányzatok kapcsolatáról szólt. Délután fórum keretében vitatták meg a résztvevők a délelőtti előadásokon elhangzottakat, majd végül Percze Sándor úrvacsorái istentiszteletével zárult a hiterősítő, lélekgazdagító egyház- megyei presbiteri csendesnap. ■ K.M. A prédikátorok megmentője Négyszáz éve született de Ruyter admirális ► Hollandiában emlékévet hirdettek Michiel Adriaenszoon de Ruyter születésének négyszáz éves jubileumára. Az admirálist a magyar protestantizmus a Habsburg-idők- ben zajlott legvéresebb üldözés idején, az 1670-es években gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok megmentőjeként ismeri. De Ruyter 1607. március 24-én született Vliessingenben (Hollandia) egy tizenhárom gyermekes parasztcsalád negyedik sarjaként. 1617-ben egy jó hírű hajózási vállalkozásnál kezdte a kötélverő mesterséget kitanulni, de már a következő évben inkább hajósinasnak állt, s ettől kezdve a hajózás tudományát űzte. Amikor ifjan az Orániai-ház szolgálatában először vett részt hadivállalkozásban a spanyolok ellen, könnyű fejsérülést szenvedett; ez élete egyetlen sebesülése volt 1676. évi halálos ütközetéig. Rövid spanyol fogság után először a kereskedelmi hajózáshoz tért vissza, megjárta nemcsak az északi vizeket, de Brazíliát és a Nyugat-Indiákat is. Csatákat ekkor szinte csak kalózok ellen vívott, csupán 1641-ben vett részt ellentengernagyként a portugálokkal együtt a spanyolok elleni háborúban. Katonai pályafutása a nagy holland-angol tengeri háborúskodással ért a csúcsra. 1652-ben tört ki az első összecsapás, amelyben de Ruyter számos sikeres ütközetet vívott meg, majd harcolt a svédek ellen is a dánokkal és a lengyelekkel szövetségben. A második angol-holland háború 1665. évi kitörésekor kapta meg az öt holland admirálisi megbízatás egyikét, amelyben A Hét Tartomány (De Zeven Provincien) nevű zászlóshajóján még a Temze mentén is előrehatolt. Az 1672-es harmadik háborúban olyan derekasan állt helyt, hogy 1673-ban fővezéri kinevezést kapott. Alighogy az angolokkal befejeződött a háborúskodás, 1674-ben Hollandiának egy újabb tengeri rivális, Franciaország flottájával kellett összemérnie az erejét. Ennek során Palermónál 1676. április 21-én de Ruy- tert súlyosan megsebesítette egy ágyúgolyó az Eendracht zászlóshajó fedélzetén, és sebeibe nyolc nappal később bele is halt. Hatalmas nemzeti tiszteletadással temették el Amszterdamban. Élete utolsó hónapjaihoz köthető a magyar prédikátorok kiszabadítása is. A gyászévtized (1671-1681) egyik leggyalázatosabb bécsi döntéseként a magyar protestáns lelkészeket, akik végsőkig kitartottak hitvallásuk és szolgálatuk mellett, spanyol evezősökre adták el gályarabokként. Svéd és holland diplomaták, itáliai és osztrák protestánsok közbenjárására Lipót császár végül engedélyt adott kiváltásukra. 1676 elején de Ruyter admirális hajózott Nápolyba, s az életben maradt maroknyi prédikátorcsapatot megszabadította fogságából. Születése évfordulóján ezért mi is hálával emlékezünk meg róla. ■ Dr. Korányi András In memóriám Dubovay Géza 1919-2007 Dubovay Géza 1919. november 25-én született Pápán. Lelkészcsaládba érkezett, de édesapja korai halála miatt csak rövid ideig (nem egészen ötéves koráig) élhetett családjával a bezi parókián. Az özvegyen maradt édesanya két kicsi gyermekével (Gézával és Gizivel) Pápán élő szüleihez költözött. Géza itt végezte alap- és középfokú iskoláit. A Pápai Református Kollégiumban kitüntetéssel érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára. Pár hónapi vívódás után otthagyta az egyetemet, és a soproni evangélikus teológiai fakultásra adta bejelentkezését. Sikeres szigorlata után 1942. június 21-én Kapi Béla püspök avatta lelkésszé. Első szolgálati helye Sárszentlőrinc, principálisa Fábián Imre, a Tolna-Bara- nya-Somogyi Egyházmegye főesperese volt. Ez a kétéves szolgálat jó alapot adott a későbbi évekhez. Sárszentlő- rincről Enyingre küldte püspöke. A kedves kis templom szó szerint otthonává lett. A kívül dúló háború idején a templomi csendben készült az igehirdetésekre, innen indult látogatni, vitte a vigasztalás és bátorítás igéit. Enying- ről Győrbe vezetett útja, ahol a fokozódó légitámadások miatt alig tudták ellátni a szolgálatokat. 1944-ben kanyargós úton, a háborús frontokat kerülve, tehervonatok rakományának tetején vagy éppen fékkezelő fülkékben utazva érkezett meg egyetlen bőröndjével Kaposvárra. A Békesség Fejedelmébe kapaszkodó ifjú lelkész hitét és igyekezetét látva egy idő után teljes bizalom és szeretet vette körül őt a gyülekezetben. Lelkészvizsgája után helyettesként, majd a gyülekezet választása alapján parókus lelkészként folytathatta szolgálatát Kaposváron. Ott találta meg élete társát Májunké Emíliában; 1948-ban kötöttek házasságot. Isten két gyermekkel és ötvenöt közös esztendővel ajándékozta meg őket. Az egyre fokozódó politikai nyomás idején a pasztorális munka erősítésével, intenzív családlátogatással igyekezett építeni, szilárdítani a gyülekezetét. Kiépített egy bensőséges, bibliaórás imádkozó kört, amelynek tagjai e nehéz körülmények között is a közösség tartóoszlopai voltak. A lelkészi hivatalban saját kézzel készített bibliai térképei és szemléltetőeszközei beszélnek arról, hogy milyen fontosnak tartotta a tanítás szolgálatát is. 1970-ben a Somogy-Zalai Egyház- megye gyülekezetei esperessé választották. Saját elmondása szerint nagyon szeretett volna kitérni e feladat elől, de nem tudott. Huszonegy évig volt az egyházmegye esperese. Isten szerencsés testi adottságokkal ajándékozta meg. Szikár alkata, szellemi frissessége és gyülekezetének szere- tete lehetővé tette számára, hogy aktív szolgálatát egészen hetvenöt éves koráig ellássa. 1994. szeptember 25-én adta át a stafétabotot e sorok írójának. Amit fél évszázaddal korábban megfogadott, betartotta. Hivatalát nem úgy adta át utódának, ahogyan ő kapta. Eltérő gondolkodásunk ellenére is szeretetben, békességben, kölcsönös tiszteletben éltünk. Istentiszteleteinken gyakran leült az öreg harmonium mellé, és kántorizált. Szívesen látogatta a lelkészi munkaközösség alkalmait is. Később megfogyatkozott az ereje, jöttek a betegségek. Az utolsó, legnehezebb időszakban, miután élete társa, szeretett felesége elhunyt, csendes óráiban sokat imádkozott, és készült a nagy útra. Elment. Viszontlátásra, Géza bácsi! ■ Szemerei János
