Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-03-18 / 11. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2007. március 18. ^ 11 WMHHHHHMní I HM - HM HM HMM WM Templomok és harangok az interneten ► Tudta, hogy egyetlen honlap segít­ségével virtuális kirándulást tehet a történelmi Magyarország két­száz keresztény templomában? A www.templom.hu honlapra az el­múlt hetekben került fel a kétszá- zadik templom. Magánkezdeményezésként, amolyan sze­mélyes gyűjteményként indult útjára mint kicsiny, ismeretlen honlap, s a Temp­lomok és harangok honlapja nevet viselte. A gyűjtemény, amely hosszú évek óta avval a céllal bővül, hogy az interneten kalan­dozóknak részletes és igényes ismeret- anyagot nyújtson hazánk templomairól, időközben egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Évek alatt - a technikai változá­soknak is köszönhetően - nagy olvasótá­borral rendelkező oldallá vált. A kezdetben egyszerkesztős honlapot az utóbbj években lelkes segítőtársak tá­mogatják saját képeikkel és történeti ku­tatómunkájukkal, így kisebb templom­történeti mozgalom indulhatott el. A www.templom.hu weboldal a világháló ke­resztény kulturális kínálatát szándéko­zik bővíteni, színesebbé tenni. A templomok mind Isten házai, de alig találunk köztük két egyformát. Hű­en tárják elénk az adott felekezet és a templomépítési korstílus jellemző vo­násait. Némelyiket túldíszített, beszédes volta, némelyiket harmonikusan egy­szerű vagy éppen puritán volta miatt ér­demes megcsodálni. Egyes templomok magukon viselik a történelem nyomait, míg mások napjaink újszerű megoldása­ival kápráztatnak el bennünket. Nem egy templomon végigkövethetjük az év­századok során végzett átépítéseket, míg másoknak éppen eredetiségük adja az értéküket. A honlapon kiemelt hangsúlyt kap­nak a tornyokban függő harangok. A harangok, melyeknek hangját halljuk, melyek Isten házába hívnak, hirdetik az örömöt és a bánatot, régmúlt története­ket mesélnek, de amelyekről mégis oly keveset tudunk. Kevesen tudják, hogy nagyjából mekkora egy harang, hogy hazánk legnagyobb - kilenctonnás! ­harangja a budapesti Szent István-bazili­ka tornyában van, a világban a legna­gyobb pedig a moszkvai Kreml kétszáz tonnás harangja... Kevesen tudják - vagy rosszul tudják -, hogy miből ké­szülnek a harangok, milyen feliratok gyakoriak rajtuk, vagy hogy kik a neves harangöntők, s miként vannak felszerel­ve alkotásaik. Kevésbé köztudott az is, hogy nem a harang nyelve, hanem a pa­lástja mozog, amikor a harang szól. De azért a templomok titkait fejteget­ve nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezeket az épületeket az kü­lönbözteti meg más építményektől, hogy köveik élő kövek. Felépülésük a EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ lom.hu oldalon ezt is megteheti. A hon­lap szerkesztője és segítőtársai a temp­lomismertetők mellett ugyanis esztéti­kai élményt is szándékoznak nyújtani a látogatóknak; ilyenek a templomképek­ből készült igés képeslapok, amelyek magáncélra szabadon felhasználhatók. keresztény emberek áldozatkészségét mutatja. A templom szimbolikája több­rétű: jelképezi az Istenhez vezető utat, hiszen tornyával az ég felé mutat, és fel­hívja a figyelmünket, hogy a mennybe vezető út egyedül Krisztus; másrészt jel­képezi az embernek Istennel való kap­csolatát; harmadrészt pedig jelképez egy közösséget, amelynek lelki otthona. Jelenleg ez az egyetlen olyan, templo­mokat bemutató portál, amely kifejezet­ten ökumenikus keresztény szemlélettel készül. Ezt hangsúlyozzák a templomle­írások közötti igék és versek, melyeknek száma a tervek szerint bővülni fog az el­következendőkben. Küldött már ismerősének virtuális templomos képeslapot? A www.temp­A honlapon bemutatott épületek nemcsak kívülről és belülről, hanem most már felülről is megtekinthetők a légi fotós cégek által felajánlott, kiváló minőségű felvételek segítségével, továb­bá készül az oldal angol nyelvű változa­ta a külföldi érdeklődők számára. A honlapra bármely keresztény temp­lom felkerülhet, felekezeti és egyéb megkötések nélkül. Bárki, akit érdekel­nek a templomok, és szeretné gazdagí­tani a honlap tartalmát, fényképes és/vagy szöveges ismertetőt küldhet a honlapon található e-mail címre, s ezál­tal bekapcsolódhat a templomtörténeti adatgyűjtésbe. Látogasson el hozzánk; http://www.templom.hu! ■ Bajkó Ferenc HMMM... Képzelt szavak a szabadságról Mottó: „A szabadság a szeretetben ölt testet. Nincs szabadság szeretet nélkül." (Samuel Vollenweider berni teológus) Tiszteletem, Uram! Köszönöm, hogy meghall­gat. Tudja, szoktam olvasni az írásait. Na per­sze nem mindenben értünk egyet. De azért sze­retném mindig tudni, miként vélekedik a másik oldal. Hát hogy képben legyek, hisz tudja! Csak szeretném Önnel megosztani, mire is jutottam a minap. Hátha megírja, és ez jó kis reklám le­het nekem. Tudja, Pesten jártam, mivel ott akadt dolgom. Hamarabb végeztem, így volt még időm a vonat­indulásig. Gondoltam, miért ne nézném meg, amit ugye a tévében is olyan sokat mutogatnak, meg már a vízcsapból is az folyik. Na szóval, úgy­is tudja, mire gondolok. Hát arra a kordonra, ott a Parlament körül. Na hát hallja, az tényleg úgy van, ahogyan a tévében mutatják! jó erős vasrács, összesrófolva, hogy ne lehessen könnyedén szét­kapni. Megnéztem a tévészékházat is. Már kifes­tették, nem mondom, szép munka, a park is rend­ben. És ott is ott a kordon, nehogy bárki emberfia csak úgy egyszerűen odamehessen. Meg látom, hogy kordon veszi körül az amerikai nagykövet­séget is meg a szovjet hősi emlékművet. Ezt bizto­san a miatt a pesti betyár - valami Budaházy ne­vezetű- miatt van, ha netán előjönne az illegali­tásából. Nem is tudom, miért akarta lerombolni azt a szép, nagy emlékművet, amire olyan szépen van fölírva, hogy „vecsnaja szidva" - tudja, én még tanultam ám oroszul. Na szóval, ahogyan ott nézegetem azt a . sok-sok kordont, látom ám, mennyi külföldi turista fényképezi a szép vasrácsokat. Olyan ferde szemű emberek, talán japánok, még meg is kértek, hogy fényképezzem le őket a Parla­ment előtt, a kordonnal. Hogy tudok-e japá­nul? Uram, hát mutogattak, hol nyomjam meg. Mármint a gombot. Vendégszerető, jó magyar ember vagyok én, miért ne tettem vol­na? Hát megnyomtam, benne lesz nekik a kor­don is, mind a két sor. Voltak ám ott minden­féle népek, csak kapkodtam a fejem a sok kül­földi szó hallatán. S ahogy ott bámészkodom, támadt egy hatalmas ötletem. Ezt akarom Ön­nek elmesélni. Mert szerintem nagyon jó ötlet, és biztosan föllendítené a nemzetgazdaságot. Hát az jutott az eszembe, hogy ha már ennyi turistát vonz ez a kerítés, akkor miért ne lehetne belőle még többet csinálni? Mondjuk be kéne keríteni a minisztériumokat is, a képvi­selők irodaházát is. Azt hiszem, azt hívják „fe­hér háznak", tudja, arra a Margit híd felé. S ha már így vagyunk, szerintem izgalmas lenne be­keríteni az Operaházat is, meg az új Nemzeti Színházat is, meg minden nevezetes épületet. Ott sétálgatna a sok turista, és a kordonokon keresztül fényképezné ezeket a szép házakat. És más haszna is volna a dolognak: az ott dolgo­zó emberek, politikusok és művészek bizton­ságban mehetnének be a munkahelyükre. Kü­lön kis folyosókat lehetne kialakítani nekik, azokon csak ők közlekedhetnének. Aztán, ahogy így szárnyaltak a gondolata­im - még a tenyerem is nyirkos lett az izgalom­tól -, arra gondoltam: miért ne lehetne bekerí­teni szépen megmintázott kordonokkal az egyes pesti kerületeket is. Meg az egész várpst is. Minden bevezető útnál és fontosabb közle­kedési csomópontnál kapuk lennének, rendőrök ellenőriznék, ki mehet be, és ki nem. így meg le­hetne akadályozni mindenféle rendbontást is, mindjárt a turisták után egy másik haszna is lenne a dolognak. Mi tagadás, én még kordon­nal keríteném be a Demszky úr KRESZ-táblá- it is, tudja, azokat a traktorosokat, mert ilyen más országban nincs, talán még a világörökség részévé is lehetne nyilvánítani őket. És akkor már nem bírtam magammal. El- . képzeltem, hogy kordonnal kerítenénk be a me­gyéket is, meg a városokat és a falvakat is. Hogy ne lehessen csak úgy összevissza grasszálni, tün­tetni meg félpályás útlezárásokat tartani. Va­sárnap este kivittem a gyereket az állomásra a hatórás vonathoz, hát mit látok? Kígyózik a hosszú sor a jegypénztár előtt. Azt mondja, azért, mert sok diák ezzel a vonattal utazik? Le­het, de most már ott álltak sorban nálunk a szomszédos településekről is, a keceltek meg az öregcsertőiek és a kalocsaiak is. Hogy miért? Hát mert feléjük már nincs vonat, minek az ne­kik, tegnap ment el az utolsó, így most itt veszik meg a jegyet. Áthozza őket az apjuk kocsival, így legalább föllendül a benzinfogyasztás is. Az állomásra is elkelne egy kordon, hogy ne csak úgy összevissza álljanak ott sorba. Én bizony még az országhatárra is kordont állítanék! Milyen szép is lenne, ahogy a sok osztrák meg más külföldi ott állna a kordon másik oldalán, és fényképezné a mi hazánkat. Most jut eszembe, ez azért mégsem olyan jó ötlet, bekeríteni az országot. Mert akkor hogy jönnének ide a turisták? A nevemet kérdi? Bocsánat, az elején kellett volna. Tessék, itt a névjegyem: Rács Béla kerí­tés-, tüskésdrót- és kordonkészítő vagyok. - Vagy fogjak inkább valamiféle idegenforgalmi vállalkozásba??? ■ Lejegyezte: Lupták György EVÉL&LEVÉL&EVÉL& LEVÉL Levél Svédországból Édesapám, Koltai Rezső svédországi magyar nyugalmazott evangélikus lelkész állam­fői kitüntetéséről szeretnék hírt adni. 2006. december 14-én a stockholmi magyar nagykövetségen Iklódy Gábor nagykö­vet nyújtotta át a Magyar Köztársaság elnöke által adományozott Magyar Köztársa­sági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést és emléklapot. Gyenge egészségi állapota miatt mint legközelebbi hozzátartozója vehettem át édesapám nevében a szép kitün­tetést. Az ünnepélyes fogadáson Iklódy Gábor nagykövet „a svédországi és észak-eu­rópai magyar menekültek lelkigondozásáért, anyanyelvének megőrzéséért végzett sokoldalú tevékenységéért”, példamutatásának kihangsúlyozásával méltatta Koltai Rezsőt. A megtisztelő alkalmon a nagykövetség főkonzulja, valamint keresztapám, Strivelius-Szücs Kálmán, a magyar gyülekezet volt országos ellenőre is jelen volt. Családunk élete mindmáig összefonódott a svédországi magyar gyülekezettel; pá­lyaválasztásomat édesapám küldetése mellett ez a kedves kapcsolat inspirálta. A szűkebb család örömében sokak szeretettel osztoznak: testvéreink a skandiná­viai magyar gyülekezetekben, a nyugat-európai evangélikus lelkészi munkaközössé­gek, a nyugat-európai evangéliumi ifjúsági konferenciák, cserkésztáborok résztvevői és szívében hordozott pesterzsébeti anyagyülekezete. Áldáskívánó szeretettel: Koltai Margaréta, a Diakónia Ökumenikus Szeretetszolgálat ázsiai ügyintézője (Svédország) Deméné Smidéliusz Katalin Istentől rendelt helyemről énekelek O, áldott hazám, drága Magyarország, Nélküled pokol az élet, nem mennyország. A föld, a fa, a víz, az étel Egyedül itt ízlik mindenképpen. Gondok gyötörte, háborúk verte Európa öklömnyi szíve. Nélküled mégis kevesebb szín lenne... Milyen szenvedés formált ilyenre? Milyen viharok tarolták fáid, Törték össze a koronáid? Hogy hajt ki rajtad újra a virág, Ha nem törődik veled a világ? Kicsiny ország is nagyot alkothat, Gazdagíthat és gyarapodhat, Ha hittel, érzéssel, értelemmel Van benne telve minden ember. Itt a tavasz! Március 21-én hajnali i óra 7 perckor a Nap áthalad az égi egyenlítőn, és bekö­vetkezik a tavaszi napéjegyenlőség. így ezen a napon egyforma hosszúságú a nappal és az éjszaka, központi égites­tünk pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik - a március i-jei meteorológiai után csillagászati értelemben is megkez­dődik végre a várva várt tavasz. A nap és az éj csaknem egyenlő hosz- sza órákban és percekben is jól mérhető: a nappali időszak 12 óra 8 perces, míg az éjszakai - minimális különbséggel - 11 óra 50 percig tart. A nappalok tehát egy­re hosszabbodnak, hiszen gondoljunk csak a december 22-ei téli napfordulóra, amikor a világos órák száma mindössze 8 óra 26 perc volt, míg 15 óra 34 percen át sötétség borult ránk! A tavaszi napéjegyenlőség már a rég­múlt korok emberének is fontos ese­mény volt. Ekkortól számíthatjuk az iga­zi tavasz kezdetét; a természet felébred téli álmából, a föld újra termékennyé vá­lik, a növények kihajtanak. Már az ókor - sőt nagy valószínűséggel az őskor - né­pei is ekkor ünnepelték a természet újjá­születését. Az egyiptomiak által a Kr. e. 3. évezred közepe táján épített gízai pira­misoknak az alapélei mind pontosan észak-dél, illetve kelet-nyugat irányba néznek, így segítségükkel a Nílus mentén élők pontosan ki tudták számítani a ta­vaszi és az őszi napéjegyenlőség idejét. Az április 8-án beköszöntő húsvét is szorosan a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódik. Az ókori zsidó hagyomá­nyokon nyugvó, a keresztény egyház ál­tal 325-ben bevezetett egységes gyakor­lat alapján ugyanis ezt az ünnepet a ta­vaszi napéjegyenlőséget követő holdtöl­te utáni vasárnapon kell megtartani. En­nek a régmúltba nyúló, de máig elő ha­gyománynak megfelelően várjuk mi is Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét a 2007. esztendőben is! ■ Rezsabek Nándor : : . :■ -::í: ESS :r r — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ^ \ Megrendelőlap i J Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet I □ egy hónapra: 780 forintért O fél évre: 4680 forintért I I EH három hónapra: 2340 forintért EH egy évre: 9360 forintért I I ! Név: ‘ I Cím: 1 I I I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! | J Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, I és küldje vissza az alábbi címre: I Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) | I A szelvényt az 1/486-1195-ÖS faxszámra is elküldheti. | J Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. I Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. • I - I — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — j

Next

/
Thumbnails
Contents