Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-14 / 2. szám

„Az Evangéliumi Aliansz ezekben a napokban, a január első vasárnapját követő héten tartja éves imahetét a keresztények egységéért. Az ökumenikus imahétre pedig január harmadik hetében szokott sor kerülni...”

!► Két imahét - egy egységért - 4. oldal

.....tanítók vagyunk magunk is, nincsen

nekünk se aranyunk, se gyémántunk, amivel Péterfy Sándor tanítóját, amivel Önt, nagyon tisztelt Urunk, méltán megjutalmazhatnánk.”

!► Evangélikus néptanítók - 6-7. oldal

.....mondhatjuk ugyan, hogy »utóvégre

én is emberből vagyok«, de semmiképpen nem fog látszani rajtunk, hogy mi keresztény emberek, azaz Krisztus tanítványai vagyunk.”

!► „Érted is, amit olvasol?” - 8. oldal

Öten az esztendő igéjéről ► 3. oldal

Könyv a lelke mindennek ^ 5. oldal

Farkasok völgye: Irak & 5. oldal

Lesz-e Evangélikus Egészségügyi Centrum? !► 7. oldal

A globális felmelegedés erkölcsi kérdés !► 11. oldal

Szeressetek! !► 11. oldal

SEMPER REFORMANDA

„Bizonyos is, hogy a félelem és szomorúság nem Krisztustól való. Mert ő nem azért jött, hogy megrettentsen, és szomorúsággal terheljen meg. Sőt azért jött, s égi trónját is azért foglalta el, hogy elvegye szívünk szomorúságát és félelmét, s adjon helyébe örvendező szívet. De hiszen - mondhatná valaki - Krisztus maga is rettent és fenyeget az evangéliomban, mikor felszólít: »Térjetek meg!« »Ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek.«”

H Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének!

(Szabó József fordítása)

Szemző Sebestyén kovácsoltvasból készült alkotása a mohácsi evangélikus templom szószékén

Munkaévkezdet egyházunk országos központjában

► Hagyományos újévi köszöntéssel, biblikus indítással, elnök-püspöki és országos felügyelői beszéddel.vette kezdetét a 2007-es munkaév a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjában, az Üllői úti épületegyüttes templomában január 3-án. Az MEE Országos Egyházi Irodájának dolgozói, a püspöki hivatalok és az országos munkaágak képviselői minden év első munkanapján összegyülekeznek, és Isten áldását kérik egész éves munkájukra, az egyház életére, népére, tagjainak szolgálatára.

Az idei esztendő (is) Isten igéjére való figyeléssel kezdődött: Hafenscher Károly országos irodaigazgató szolgált lelki útra- valóval iMóz 16,13a alapján („Te vagy a látás Istene"). Áhítatában az elrejtőzködő, de karácsonykor emberré lett Istent, Jézust hirdette. „Krisztusban láthatjuk Isten, a szerető mennyei Atya igazi arcát. A testté lett Ige, Krisztus belülről látta az életet. Általa és benne megajándékoz minket a látás Istene, benne bízva indulhatunk útnak a 2007-es esztendőben. O vezessen útjainkon, vele lássuk meg feladatainkat, korlátáinkat...”

Itt zés János elnök-püspök köszöntő beszédében arról a „másról” szólt, amit Jézus tanítványai tehetnek mindenkor, hiszen nincsenek kiszolgáltatva sem a

korszellemnek, sem a körülményeknek, jézus tanítványai igazán „másként gondolkodók, élők, szolgálók, másként szeretők lehetnek a világban”. Az elnökpüspök hozzátette: ki-ki akkor teszi a legtöbbet az egyházért, Jézus népéért, ha a maga helyén hűséggel végzi a munkáját, ha megmarad szolgálata koordináta- rendszerében. „Minket nem a körülmények, a külső erők, a saját indulataink határoznak meg, hanem az, aki kézen fog, és egy irányba vezet ebben az esztendőben is: Jézus. Legyen ez az év, 2007 mindannyiunk számára Jézus-év!” - zárta újévi köszöntőjét Ittzés János.

Prőhle Gergely országos felügyelő a családok, a gyermekek szemszögéből szólt az egyház jövőjét meghatározó jelenbeli

feladatokról. „Milyen egyházat fognak látni az új év első napjaiban megszületett evangélikusok húsz-harminc év múlva?” - tette fel a kérdést. Az ige fényében és élethelyzetünket komolyan véve az országos felügyelő arra emlékeztetett: legyünk tudatában annak, hogy nagyon fontos évek állnak előttünk. „Vizsgáljuk meg, mit tehetünk ma azért, hogy ez az egyház éljen, és ne csak vegetáljon, hogy olyan képet mutasson kifelé, amely belül, közösségeinkben látható, érezhető!” Utalt az evangélikusok egymás között használt köszöntésére: „Erős vár a mi Istenünk!”, rámutatva: ezt az erőt érezze és sugározza mindenki, aki tagja ennek az egyháznak, az evangélikusok közösségének a világ bármely részén.

Prőhle Gergely végül reális helyzetáttekintésre, a helyes cselekvési irány megtalálására és optimista, bizakodó jövőbe tekintésre biztatott a 2007-es év kezdetén, hogy húsz-harminc év múlva egy jól működő, vidám, boldog közösség legyen a Magyarországi Evangélikus Egyház, amelyben mindenki meglelheti helyét, feladatát.

N Evangélikus Hírlevél

Ittzés János elnök-püspök köszönti az egybegyűlteket

A történelmi örökség kötelez

Már csak egy rövid évtized választ el bennünket a lutheri reformáció megindulásának ötszázadik évfordulójától. Hittudományi egyetemünk egyháztörténeti tanszéke, a gyűjteményeinkben dolgozók, a művelődéssel, néprajzzal és hazai egyházunk múltjával foglalkozó történészeink egy kis csoportja szükségesnek érzik, hogy felmérjék őseink gazdag örökségét, és konkrét terveket is készítsenek elő e történelmi jubileum méltó megünneplésére.

Elődeink nemzedéke, közöttük a Luther Társaság is így tett egy évszázaddal ezelőtt: „a reformáció négyszázados fordulójának örömünnepére és emlékezetére” már 1904-ben elkezdte és - a világháború kitörése miatt - 1914-ben befejezte Luther Márton műveinek hat kötetre terjedő kiadását.

Mai nemzedékünk az embert próbáló 20. század terheivel a vállán egyszerre tekint vissza a távoli és a közelmúltra - és előre, a jövő feladataira. Jómagam kerek három évtizeden át, 1969-1999 között voltam felelős evangélikus múltunk megismertetéséért és értékeléséért. E cél érdekében hívtam életre múzeumunk egyháztörténeti gyűjteményét is.

Teológiai akadémiánkon egy lelkes gyülekezetilelkész-gárda jött össze hosszú éveken át, hogy először az Üllői úti, majd a zuglói tantermünkben dolgozzon. Az így megalakult Egyháztörténeti Szakcsoport az egyházi vezetőség által akkoriban kiírt pályázatra is benyújtott egy „Egyház és haza” jeligés, kétszáz oldalas pályamunkát egyházunk 1945- től 1970-ig terjedő negyed évszázadáról. (A bírálóbizottság óvatosságból letétbe helyezte a munkát az egyház székházában.) A részben már elhunyt, de többségükben még ma is élő szerzők a kádári korszak feszültségeit és korlátozásait kényszerűen figyelembe véve, még mai szemmel is egyházhoz méltó igazságérzettel és objektivitással igyekeztek feltárni a második világháborút követő két és fél évtized egyházi és társadalmi történéseit.

Az akkori szakcsoport mintegy húszhuszonöt tagja örömmel vállalta, hogy gyülekezeti munkája mellett - többnyire távol a könyvtáraktól - fokozatosan elkészíti egyházi folyóirataink egyháztörténeti vonatkozású cikkeinek a bibliográfiáját. Akkoriban még ismeretlen volt a számítógép és az internet: voltak, akik

kézzel, mások hagyományos vagy elektromos írógéppel írták cédulákra a cikkek és tanulmányok pontos adatait. A gyűjtemény ma is megtalálható (és feldolgozandó) egyetemünk tanszéki szekrényeinek mélyén...

Az az igény is jelentkezett akkoriban, hogy állítsuk össze egyházmegyénként a gyülekezetek lelkészeinek, kántortanítóinak és felügyelőinek a listáját. Ez az anyag is nagyobbára elkészült a kilencvenes évek közepéig, s ez a kezdeményezés nőtt hatalmas fává a sajnos korán elhunyt idősb Magassy Sándornak az Ono- masztikon nevű átfogó történeti lelkésznévtáraként. Ennek a rendkívül értékes anyagnak a számítógépes feldolgozása most van folyamatban.

A történelmi évforduló közeledtével óránkat ébresztőre kell állítanunk. Ennek érdekében hívjuk össze az ügyért felelősöket és remélhetően önként is jelentkezőket január 17-ére, szerdára a hit- tudományi egyetem zuglói épületébe. Terveink szerint a lelkészfiak délelőtt megemlékeznek „in memóriám” idősb Ben- cze Imréről és idősb Magassy Sándorról, de lerójuk hálánkat az egykori munkatársak (Hulej Alfréd, Kovács Géza, Sólyom Károly, Németh Tibor, Hemád Tibor) emléke előtt is, tudván, hogy munkájuk nem volt hiábavaló az Úrban. Délután 14-17 óra között azonban a legfontosabbra: a jövőre irányítjuk tekintetünket. Veres Emese- Gyöngyvéra 2002-ben megalakult Vallási Néprajzi Munkacsoport eddig megjelent köteteit, illetve terveit ismerteti. Dr. Hubert Gabriella, a Gyűjteményi Tanács elnöke a testület feladatairól vállalt ismertető előadást. Múzeumunk igazgatója és művészettörténész doktorandusza, Harmati Béla László a tavaly megalakult Evangélikus Országos Gyűjtemények (Könyvtár, Levéltár és Múzeum) ökumenikus összefogásának terveiről ad ismertetést, végül pedig a hittudományi egyetem rektora, dr. Csepregi Zoltán tekint előre, a reformáció fél évezredes évfordulójának hazai előkészítésére.

Krisztus Urunk egykori megállapítása ma is megszívlelendő: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.” Hívjuk és várjuk tehát mindazokat, akik szívesen csatlakoznának mozgalmunkhoz és az egyház iránti szeretet örömével vennének részt múltunk gazdag örökségének további együttes ápolásában.

■ Dr. Fabiny Tibor (id.)

Az ez évi ökumenikus imahét nyitó istentiszteletére 2007. január 21-én, vasárnap 18 órakor kerül sor a Deák téri evangélikus templomban.

Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

Igét hirdet D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.

Az istentisztelet liturgiájában az ökumenikus tanács tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vesznek részt. Minden érdeklődő testvérünket szeretettel várjuk.