Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-03-04 / 9. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2007. március 4. 11 8WBWBW1 Misszió a virtuális térben ► Rovatunkban egy hónappal ezelőtt egyházi közgyűjtemények - hazaiak és külföldiek - internetes arculatával foglalkoztunk. Ez alkalommal azt vesz- szük górcső alá, hogy az egyházak missziói munkája miként jelenik meg a világhálón. EGYHÁZ ES VILÁGHÁLÓ Most is saját házunk táján kezdjük a vizsgálódást. Ellentétben a Deák téri múzeumunk honlapja láttán érzett csalódottsággal, most igazán büszkék lehetünk: az Evangélikus Missziói Központ honlapja (http://misszio.lutheran.hu) igazán szép és tartalmas. A közelmúltban e hasábokon is hírt adtunk róla; akkor a szerző még csak jelezte, hogy a felület és a tartalom hamarosan megújul. Nos, a korszerűsítés megtörtént. Az oldalakon bőséges tájékoztatást kap a látogató a központ munkájáról, kiadványairól, bemutatkoznak a szolgálatot vállaló munkatársak. Ami egyedülálló az evangélikus honlapok sorában: bőséges multimédiatárból válogathatunk, a rádiómisszió anyagai olvasható és meghallgatható formátumban is elérhetők. Talán kukacoskodásnak tűnhet, de kénytelen vagyok megemlíteni a számomra hiányzó elemeket is. Sajnos nem található anyag a börtön- és a cigánymisszióról, de a külmisszióról sem olvashatunk. Tekintettel arra, hogy a honlap az elmúlt években sokat fejlődött, feltételezem, hamarosan eljut odáig a fejlesztés, hogy ezekről a fontos területekről is olvashatunk. A. református Missziói portált a http://misszio.reformatus.hu címen találjuk. Összehasonlítva az evangélikus missziói honlappal, egy alapvető különbségre hívom fel a figyelmet. Míg a mi missziói felületünkön a tartalom elsősorban kifelé, a misszió „útjába kerülők” felé szól, addig a református oldalakon leginkább a református misszió definiálásáról, a feladatok felsorolásáról esik szó. Míg a mi honlapunk aktív eszköze a missziónak, addig a református gyakorlatilag annak ismertetésére szorítkozik. Azt gondolom, az ideális az lenne, ha mindkét szempont érvényesülne egy-egy missziói portálon, de - hogy talán hazabeszéljek - fontosabb a célcsoportok elérése, informálása, mint a tevékenység ismertetése. Igazságtalan lennék azonban, ha nem jegyezném meg, hogy itt is találhatunk aktív missziói tartalmat: részletes anyag ismerteti a 2007. évi vi- lágimanapot, valamint a Letöltések menüben számos érdekes olvasnivalót és zenét találhatunk. A katolikus oldalak között nem találtam kifejezetten a misszióról szóló honlapot, de sajnos kifejezetten a misszióról szóló tartalmat sem. Érdekességként a müncheni Magyar Katolikus Misszió honlapját (http://www.ungarische-missi- on.de) említem. Az oldal a Németországban élő magyar katolikusok lelkipásztori gondozása céljából alapított szervezet tevékenységét ismerteti. A magyarorRovatgazda: Erdélyi Károly val a Baptista Romamisszió honlapján (http://www.baro.baptist.hu). Érdekes tartalma miatt mindenkinek ajánlom. Ezenkívül számos más honlap is kínál tartalmat a témában, elég, ha rákeresünk a Google- ban a cigánymisszió kifejezésre. Ha ugyanitt a börtönmisszió kifejezést írjuk a keresőbe, ugyancsak rengeteg találatot kapunk. Sajnos az első találati oldalon református, adventista és egyéb oldalakat látunk, evangélikusát azonban nem. Az egyházak legfontosabb szolgálata az örömhír terjesztése, a misszió a társadalomban, az elesettek, a rossz körülmények között élők, a lelkileg megüresefriji SietKssztés ttéiet glöarjaényt* jcíjr.yvj*íaők gszGMóV §úgc Oj ' j O -■ á 15» vftí Http,/misszió.lutheran Hu'200 Tűnőt*-/.pnp ŰSÍT Tender p&ivázatofc Q Hitek •s.- SFF Tenderen f 2“ szági katolikus misszióról legtöbbet a katolikus.hu-n elérhető „keresés” funkció segítségével találtam, az Új Ember katolikus hetilap, illetve az Új Ember Magazin ötven körüli cikkét kaptam találati eredményként. Az evangélikus missziói honlap kapcsán hiányoltam a cigánymisszióval foglalkozó oldalakat. Nos, a baptista felekezet külön honlapon foglalkozik a témádén emberek között. Ha tágabb értelemben nézem, missziónak számít minden internetre felkerülő, az egyházak szolgálatáról hírt adó oldal, de ezek nem helyettesíthetik egészen azokat a tartalmakat, amelyek egy-egy társadalmi réteghez, csoporthoz szólnak, amelyek ezek segítését, kézen fogását, egyházba hívo- gatását kívánják szolgálni. 8 ERDELYIK E-generációs egyházak a Magyar Televízióban Dokumentumfilm készült az egyházi honlapokról A magyarországi egyházak 21. századi kommunikációjában fontos szerepet kap az internet. A Magyar Televízió március elején sugározza azt a kétrészes dokumentumfilmet, amelyből kiderül, hogy a hagyomány és az új idők kihívása miként ötvöződik a „technika nyújtotta ökumené” jegyében. új kommunikációs technikák elfogadtatása a papokkal, a lelkészekkel és rabbikkal. A kisebb egyházak viszont nem területi alapon szerveződnek, híveik szétszórtan élnek, így a kapcsolattartásban új korszakot jelenthet az internet. „Az érintettek kicsit meglepődve, de pozitívan fogadták a műsor ötletét” mondta a forgatás műhelytitkairól Kocsi Zsolt szerkesztő. Hozzátette: „A megszólaló szakemberek és egyházi személyek egyöntetűen kiemelték, hogy hivatásuk az örömhír terjesztése, ez pedig csak az adott kor nyelvén lehet igazán hasznos.” 8 Csernák Zoltán Az évezredes hagyományaikat ápoló egyházaknak nagy kihívást jelent a számítógépen és az interneten felnövekvő új generációk megszólítása, bevonása a közösség kulturális és szociális életébe. Noha az egyházi honlapok már egy évtizedes múltra tekintenek vissza, a modem portálok csupán négy-öt éve jelentek meg. A Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége kétrészes dokumentumfilmet készített Egyházi honlapok címmel. A nézők március 4-én és 11- én délelőtt az mi-en és ismétlésként délután az mt-n ismerkedhetnek meg a korántsem hétköznapi témával. Az első rész a négy nagy történelmi egyház - a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet - honlapjaival foglalkozik, a második pedig rá egy hétre az unitárius, a metodista, a baptista és az ortodox egyház gyakorlatát mutatja be. Mindkét rész érdekes szempontokat vet fel. Rámutat például arra, hogy a nagy egyházak évszázadok alatt kiépített infrastruktúrában működnek, és generációs okokból sem könnyű feladat az 2007. tel« IMI 70. I <+ Nyitólap I ■* Püspökök I °+ Egyházmegyék I »j* Plébániák _ § « szerzetes« Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet nyomában (2) Aisónána, Magyarbóly, T ottos ■ UvSS, P Intézménye Katolikus L _ impresSZU* ? ^ RSS bír sző MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS SB EGYHÁZ ««HEUS«1 Bib|iao|vaso RWA.0K J, ■ kalauz __ Y-> **.«**» r 1 SS-sfcs fe EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL Tudomány és hit Tisztelt Szerkesztőség! Először bemutatkozom, mert nem szeretem a névtelen leveleket. A nevem dr. Gertner Mihály. Negyven évig az egyetemi oktatásban dolgoztam. Egy évig külföldi egyetemen vendégtanárként tanítottam, és öt évig egy külföldi kutatóintézetben tudományos szakértőként tevékenykedtem. Újévi, Kérés az Olvasóhoz című felhívásuknak eleget téve szeretnék néhány javaslatot tenni. Az elmúlt öt-hat évben ugrásszerűen megnőtt a lap tartalmi színvonala. Azóta azonban sok tekintetben megváltoztak a körülmények, s ennek megfelelően az igények is. Előtérbe kerültek az egyház megújulásával kapcsolatos programok, melyek bizonyára a szerkesztőség számára is feladatot jelentenek. A lapnak kezdettől fogva előfizetője vagyok, figyelemmel olvasom a megjelent írásokat, és amelyeket továbbgondolásra érdemesnek tartok, azokat megőrzőm. Ezek közé tartozik dr. Frenkl Róbert egyik cikke, mely arról szólt, hogy az egyház elvesztette az értelmiségét, amelyet vissza kell szereznie. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolható az a gondolat, amely dr. Szabó Lajosnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem korábbi rektorának egyik előadásán hangzott el. Ebben az egyház megújulásának fontosságáról beszélt, melyhez nem lelkész képzettségű külső segítőkre lenne szükség. Felsorolta, hogy biológusok, orvosok, tanárok tudnának a legtöbbet segíteni. Szólt arról, hogy a tudomány és a hit világa speciális szellemi munkát igényel. A rektor úrnak ebben tökéletesen igaza van. Ahhoz azonban, hogy az említett „külső segítség” be tudjon kapcsolódni a megújulást szolgáló munkába, meg kell teremteni a gyülekezetek fogadókészségét. Fizikából ismert az a jelenség, hogy bár a generátor forog, nem termel áramot, ha a fogyasztó nincs bekapcsolva. Emlékeztetni kell a gyülekezet tagjait arra, hogy a tudomány művelői régen a papok voltak. Jelen korban a természettudomány művelői tudnak segítséget nyújtani az egyház megújulásához. A lelkésznek tudatosítania kell, hogy Isten nemcsak a Szentírásban, hanem alkotásaiban és műveiben, a teremtésben is megmutatja magát. Az egyház megújulását nagyban segítené, ha a lap a tudomány és a hit témaköréből is közölne cikkeket. Ezzel elősegítené azt is, hogy a bibliaórákon a megjelent írásokra hivatkozva szóba lehessen hozni a tudományos eredmények gyakorlati fel- használásával kapcsolatos etikai és morális problémákat, melyek már a keresztény egyházak állásfoglalását is igénylik. Alapvető szempont, hogy a közösség tagjai a napi újsághírekben olvasottakkal kapcsolatban egyházi oldalról is kapjanak megvilágítást. Gondolok itt elsősorban a szervtranszplantációra, a génmanipulációra, a klónozásra, az embrióból származó őssejttel végzett kísérletekre, illetőleg gyakorlati fel- használásukra. Ha az ilyen tárgyú híranyagot mint aktuális társadalmi kérdést teológiai szempontok szerint is értelmezik, elősegítjük az említett témakörben való tájékozódást, és érzékeltetjük az egyház szerepének fontosságát. A tudományos előrehaladás ma már olyan fokú, hogy az ember kutatómunkája során az Isten teremtőműhelyében dolgozik, és az ő eszközeit használja. Ismeri a természeti törvényeket, amelyek valamennyi tudományágra egyetemesen érvényesek. Az ismeretanyag szélesedésével az egyes tudományágak határai elmosódnak, és az őket elválasztó határterületek átjárhatóvá válnak. Általános tapasztalat, hogy minél messzebb megy vissza az időben a természettudományos kutatás, annál közelebb kerül a teológiához. Példának említeném azt őssejtkutatás legújabb eredményeit. A petesejt a megtermékenyítés után osztódni kezd, növekvő számban új sejtek keletkeznek. Megindul az embrióképződés, melynek során az úgynevezett embrionális őssejtek a fejlődésük során differenciálódnak, átalakulnak, vagyis a lény teljes kialakulásáig, megszületéséig mintegy kétszáz különböző funkciójú, formájú sejtet hoznak létre. (Ezenkívül úgynevezett átdifferenciálódásra is képesek: a művi úton máshova áthelyezett sejtek az új igénynek megfelelően átalakulnak.) Gondoljuk el, hogy mindez a képesség egyetlen mikroszkopikus nagyságrendű sejtbe már be van programozva. Logikusan felmerül a kérdés, hogy ki programozta? Amikor ez a kérdés elhangzik, ott ül a teológus is, és a biológiai téma átkerült az ő asztalára. A kérdésre adott válaszon a biológusnak és a teológusnak szinkronban együtt kell dolgoznia. Dr. Gertner Mihály (Budapest) Kiadós öröm <r. A tágabb család, a Luther Kiadó munkatársai - köztük szerkesztőségünk tagjai - is osztoznak a Kendeh szülők örömében. Február 23-án látta meg ugyanis a napvilágot Kendeh- Kirchknopf Sebestyén Pál, a kiadó igazgatójának, Kendeh K. Péternek és feleségének, Kendeh Johannának az első gyermeke. Születésekor a fiatalember 3750 grammot nyomott, a hosz- sza 58 centiméter volt. Baba és mama egyaránt jó egészségnek örvendenek. Isten áldását kérjük - olvasóink nevében is - a Kendeh családra! Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet I I egy hónapra: 780 forintért n fél évre: 4680 forintért El három hónapra: 2340 forintért E egy évre: 9360 forintért Név: Cím: % A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL tcrtse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.
