Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-11-19 / 47. szám

4

2006. november 19.

KERESZTUTAK

‘Evangélikus ÉletS

8HMM

Nyolc koncert - nyolc ország - egy nemzet

► A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) delegációját fogadta a Déli Egyház- kerület Püspöki Hivatalában Gáncs Péter püspök november 8-án. A találkozó előzménye az a szeptember 15-i parlamenti tárgyalás volt, amelyet Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője szervezett, s amelyen Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke a történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést az Új Magyarország fejlesztési terv egyházakat érintő stratégiai céljairól.

Ötödik alkalommal rendez gálakoncertet Határon túli magyarok zenéje címmel a Periferic Records-Stereo Kft. A november 23-án 19 órakor kezdődő ünnepi esemény a cég 8 koncert - 8 ország - egy nemzet elnevezésű CD-adományozó akciójának nyitórendezvénye.

A budapesti Thália Színházban tartandó est fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök felesége, Sólyom Erzsébet, egyházi védnöke ár. Bölcskei Gusztáv református püspök. Fellép a Misztrál együttes (Magyar- ország és Felvidék), az Üsztürü zenekar (Erdély), Herczku Ágnes, Pál István „Szalonna" és Pál Eszter (Kárpátalja), továbbá a Söndör- gő/Vujicsics, valamint a Flótás együttes (Magyarország) és Agócs Gergely (Felvidék).

E budapesti koncert után, 2007 február-márciusában ismét a határon túli városokba indulnak - tudtuk meg Böszörményi Gergely kiadó- érkoncertigazgató- tól -, de a tavalyi négy helység (Révko- márom, Beregszász, Kolozsvár, Szabadka) mellett ellátogatnak még Horvátországba, Szlovéniába és Ausztriába is. Így a hazánkat körülölelő hét ország magyarságához tudják eljuttatni magyar zenei CD-iket és a koncerteket.

A hanganyagot a korábbi évekhez hasonlóan mind a szervező kiadó, mind pedig a programhoz csatlakozó zenészek és kiadók ellenszolgáltatás nélkül bocsátják rendelkezésre.

Lapunk olvasói e nemes kezdeményezést a Határon túli magyarok zenéje című dupla CD megvásárlásával támogathatják A korongon a 2005/2006-os év fellépői hallhatók: a Bástya citerazenekar (Felvidék), Agócs Gergely (Felvidék), Bakos Árpád (Vajdaság), a Vujicsics-Söndörgő válogatott, a Kerekes és a Tímár testvérek (Gyimes), valamint Demeter Erika (Sepsiszentgyörgy), Pál Lajos zenekara (Kárpátalja), a Kormorán, Ivá- novics Tünde (Vajdaság), továbbá a Rozsdamaró, a Misztrál és a Dongó együttes.

A befolyó összeget határon túli koncertek megrendezésére fordítják; az adományozást és a rendezvényeket most is a Magyarországi Református Egyház segítségével és közreműködésével bonyolítják le.

M EvÉlet-infó

A szeptemberi találkozón Gáncs Péter beszámolt arról, hogy a Déli Evangélikus Egyházkerület területén két egyházi fenntartású népfőiskola is működik - Szarvason és Sárszentlőrincen -, melyek elindítása a Magyar Népfőiskolái Társaság által készített pályázatok nyomán vált lehetségessé. Mivel a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szerződésben álló Magyar Népfőiskolái Társaság a déli püspöki hivatal székházában bérel irodahelyiségeket, kézenfekvő volt a következő, a népfőiskolák helyzetét fókuszba állító megbeszélést a déli püspöki hivatal tárgyalótermében megtartani.

A történelmi egyházakkal való kapcsolatépítés jegyében Lantos Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs igazgatója, ár. Szabó Zoltán, az

NFÜ Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettességének vezető program- menedzsere és Sági Zsolt, az NFÜ Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Irányító Hatósága Tervezési Főosztályának vezetője érdeklődött a népfőiskolák jelenlegi helyzetéről, problémáiról, fejlesztési terveiről. Gáncs Péter püspök oldalán Mihályfi Márta, a Magyar Népfőiskolái Társaság főtitkára és Fesztbaum Zsófia koordinátor válaszolt a népfőiskolák célcsoportjaira, szakképzéseire és a végzettek nyomon követhetőségére vonatkozó kérdésekre.

A megbeszélés fő témái a népfőiskolái pályázatok támogatási rendszerbe való beilleszthetőségének, a felnőtt- képzés szakmai módszertanának, a népfőiskolák hálózatosodásának, az

intézmények infrastruktúra-fejlesztésének és a felnőttképzések helyi elérhetőségének a kérdései köré csoportosultak. Mihályfi Márta kiemelte, hogy a szarvasi és a sárszentlőrinci intézményben folyó munka példaértékű, és akár modellként is lehetne alkalmazni a kidolgozandó népfőiskolái képzési módszertanban. Külön hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház rendkívüli érzékenységgel nyúlt hozzá a súlyosan hátrányos helyzetű helyi roma lakosság szociális problémáihoz.

Mivel a népfőiskolái társaság elképzelései egybeesnek az NFÜ humánerőforrás-fejlesztési terveivel, a közös célok biztosítják a két szervezet jövőbeli tartós együttműködésének szakmai kereteit. Lantos Gabriella elmondta: mindegyik történelmi egyház vezetését meg fogják kérni, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó embert, aki az EU-pályáza- tok figyeléséért felelős, és koordinálja az NFÜ és a küldő egyház együttműködési projektjeit. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kapcsolattartókat az ügynökség saját költségén a pályázatok figyelésével és írásával kapcsolatos képzésben részesíti a jövő év elején.

■ - PETRI Vízre szállt a Ladik

Az ifjúság körében kívánja végezni szolgálatát a Ladik szakcsoport, mely idén tavasszal alakult meg a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) keretében. Munkájukra - amelyet a magyar Johannita Segítő Szolgálat, valamint az I. kerületi Népjóléti Közalapítvány támogat - a szervezet javára szervezett jótékonysági koncerttel kívánták felhívni a figyelmet november 12-én. A budavári evangélikus templomban tartott alkalom kezdetén a helyi gyülekezet lelkésze, Balicza Iván prédikált, majd az ismert és sokak által kedvelt, népdalokat és megzenésített verseket játszó Misztrál együttes lépett fel.

■ G. Zs.

HIRDFTtS____________________________________________________________________________________________________

Pályázat a Luther Kiadó intézményvezetői munkakörére

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma pályázatot hirdet az egyház fenntartásában működő országos intézmény, a Luther Kiadó (1085 Budapest, Üllői út 24.) teljes állású intézményvezetői munkakörének betöltésére.

Az intézményvezetőnek felsőfokú végzettségű, evangélikus vallású, konfirmált személynek kell lennie, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább öt éve megfelel.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat (diploma, konfirmációs igazolás, erkölcsi bizonyítvány);

b) a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát;

c) az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot és a szakmai helyzetelemzésre épülő elképzeléseket (a kiadói tevékenységre, kiadványokra vonatkozó elképzeléseket tartalmazó terv, illetőleg az intézmény működtetésére vonatkozó gazdasági terv);

d) lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől.

Az intézményvezetőt az alábbi juttatások illetik meg:- alapbér - megegyezés szerint;- szükség esetén lehetséges a szolgálati lakás megoldása.

Az intézményvezetői megbízás 2007. január 1. napjától hatéves időtartamra, 2012. december 31. napjáig szól.

A pályázatokat legkésőbb 2006. december 1. napjáig kell benyújtani a Magyar- országi Evangélikus Egyház Országos Irodájának titkárságán (1085 Budapest, Üllői út 24.1. emelet).

A pályázat iránt érdeklődők a pályázat elkészítéséhez szükséges tájékoztatást ár. Fabiny Tamás püspöktől, az egyház médiabizottságának és a kiadó igazgatótanácsának elnökétől kaphatják meg; tel.: 1/394-2335. Az intézmény munkájába való betekintésre előzetes egyeztetést követően kerülhet sor.

A pályázati eljárás szabályairól az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 16-20. és 34. §-ai rendelkeznek.

Hibaigazítás. A lapunk ez évi 45. számának 7. oldalán olvasható, 1956-ról szóló kronológiai összeállításban hibásan jelent meg, hogy 1956. december n-én az egyházegyetem tanácsa elfogadta Mágócsy (sic!) Emil egyházkerületi felügyelő lemondását. Margócsy Emil északi egyházkerületi felügyelő 1954. július n-én volt kénytelen lemondani tisztségéről. Utódjának, Fekete Zoltánnak a lemondását fogadta el az egyházegyetem tanácsa 1956. december n-én. A tévedésért az olvasók és különösen a leszármazottak elnézését kérem - Kertész Botond.

A feldarabolt gyertya és a lángja

► A szinte számmisztikái erővel bíró fél évszázados évforduló - akár külső kényszerből, akár belső indíttatásból - számos emlékező alkalmat hívott életre. Konferenciát rendezett a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány is Magyar Katolikus Egyház -1956 címmel. A felemásra sikeredett állami ünnepségsorozatban e november 6-i konferencia tisztán és egyértelműen világított.

Mi kell egy jó konferenciához? Először is jó téma, sokakat érintő. Idén ez kézenfekvő: 1956 kényszerít emlékezni, gondolkozni, számot vetni. Továbbá kellenek emberek, akik felvállalják a témát, és elvállalják a szervezést. A rendező alapítvány 2006 tavaszán jött létre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia határozata nyomán. Az alapító okirat szerint „az üldözés során legendás személyiséggé vált Lénárd Ödön piarista szerzetes nevét viseli”. Célja pedig „a Magyar Katolikus Egyházat ért XX. századi támadások, üldöztetések történetének kutatása, feltárása a történettudomány eszközeivel, a tudományos eredmények közzététele”.

A konferenciát Erdő' Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg. Jelenléte és beszéde több volt puszta protokollnál. Inkább „hivatalos pecsét” volt - nemcsak az alkalmon, hanem az alapítvány munkáján is. Az ülés jelentőségét Várszegi Ásztrik pannonhalmi főapát, kuratóriumi elnök (egyben a nap lelki-szellemi házigazdája) fogalmazta meg: „A Magyar Katolikus Egyház hivatalos minőségben csak most kezdi el feltárni a közelmúltját, és a mai nap mérföldkő e munkában.”

Kell továbbá egy helyszín, amely otthont ad az alkalomnak. Most ezt a Sapi- entia Szerzetesi Hittudományi Főiskola biztosította, ahol korábban az ELTE BTK működött, még korábban (eredetileg) pedig a piarista rend egyik központi épülete volt. Az egykori bölcsész kissé tanácstalanul bolyong a felismerhetet- lenségig átalakított, de barátságos hangulatú, otthonos levegőjű, felújított épületben. Igazán megfelelő környezet effajta rendezvényekhez.

Szükséges még a jól megtervezett program. Ennek gerincét az évfordulós tisztelgésen kívül az eddigi tudományos kutatási eredmények számbavételének igényével összeállított előadás-sorozat adta. Elhangzottak nagy ívű, áttekintő jellegű előadások: Ámyjáték a vasfüggöny mögött - a katolikus egyház és az állam kapcsolata; A katolikus egyház és a forradalom; 1956 mint lehetőség a Magyar Katolikus Egyház megújulására; A lengyel és a magyar katolikus egyház 1956-ban. Hallhattunk részterületekről: Keresztény pártprogramok és társadalomperspektívák 1956-ban; A magyar katolikusok elleni ítéletek, 1956-58; Az 1956-os forradalom hatása XII. Pius pápa megnyilatkozásaira. Figyelmet kapott néhány személyes életút: Papp Kálmán győri püspök 1956-os naplója; Az 1956-ot követő megtorlás hatása Kisberk Imre püspök életútjára. (Utóbbi előadója az állambiztonsági iratok alapján részletesen ismertette a püspök több mint egy évtizedes ügynöki tevékenységét, végül értékelésében, a dokumentumokon mintegy felülemelkedve ellentmondásoktól sem mentes véleményét fogalmazta meg.) Nagy figyelmet kapott a forradalom egyik emblemati- kus személyisége: Mindszenty József „ismeretlen” rádiószózata -1956. november 3. Többen kiemelték, hogy szükség van az eddiginél árnyaltabb, gazdagabb Mind- szenty-kép kialakítására. A záró előadás - Ferencesek az 1956-osforradalomban - rendi szemszögből mutatta be a forradalom napjait.

Többségükben élvezetes előadások, jól felkészült előadók, alapos kutatómunka jelentős eredményei - mindez biztosította a konferencia magas színvonalát. (Jólesően oldották a tömény szakmai légkört a bemutatott fényképek, korabeli filmrészletek.) Az előadók egyházhoz tartozása nem volt nyilvánvaló minden esetben, jó részük azonban a legfontosabb szakmai műhelyek dolgozója, sőt vezetője (Balogh Margit igazgató, MTA Társadalomkutató Központ; Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, a Lénárd Ödön- alapítvány kuratóriumi tagja). Szellemiekben gazdag egyház az, amelyik ilyen

erőket tud mozgósítani, akár egy téma köré is. (Csak egy csepp protestáns üröm az általános örömben: Ravasz László és Ordass Lajos nevének emlegetésén túl a konferenciára egyáltalán nem volt jellemző az ökumenikus kitekintés.)

Az előadások utáni „szellemi termékbemutatón” a főapát ismertette az eddigi feltáró munka egyik legújabb kézzelfogható eredményét, A katolikus egyház 1956-ban című kötetet (szerkesztette Rosdy Pál; Új Ember Kiadó, Budapest, 2006). Ezután kerekasztal-beszél- getés következett 1956, a megélt történelem témában.

Es a hallgatóság? Ismeretlenek és máshonnan jól ismert arcok, püspökök, papok, levéltárosok, kutatók. (Ez utóbbiak mintha mindig mindenhol ugyanazok lennének!) Szakemberek protestáns berkekből, főiskolások helyből és érdeklődő egyháztagok. A padsorok közt felvillant jó néhány ferences öltözet vagy a kalocsai iskolanővérek főkötője. Mindez itt nemcsak a katolikus sokrétűséget jelzi, hanem azt a szívszorító közös történelmi tapasztalatot is, hogy a diktatúra az egyház testének egészét megtiporta.

Ki ne felejtsem a végén: hogyan tud világítani egy feldarabolt gyertya? A konferencia programfüzetén érzékeny és finom szimbólum: darabokra vágott, mégis egészséges lánggal égő hófehér gyertya, fénye bevilágítja a mögöttes fekete hátteret is. Szalámitaktika a diktatúrában? Belső meghasonlásában darabokra törő egyház? Lehetséges értelmezések, de a kép legfontosabbat részlete a közepében húzódó ép és sértetlen kanóc. A gyertya csakis ezáltal képes világítani. Csakis ez tartja össze a kisebb-na- gyobb darabokat. Az, aki ugyanaz - tegnap, ma és mindörökké.

■ Mirák Katalin

Kormányzati delegáció a déli püspöki hivatalban