Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-10-01 / 40. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2006. október 1. 11 ■■■■■■HHnHMHMI IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A MEZOGAZDASAGI MÚZEUMBAN 1956 és a magyar agrártársadalom ► Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szeptember 12-én konferenciával egybekötött időszaki kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 1956 és a magyar agrártársadalom címmel. A látnivalókról az egyik rendezőt, Farkas Gyöngyit kérdeztem.- A kiállítás célkitűzése, hogy bemutassa azokat a Rákosi-korszakban kialakult agrár- problémákat, amelyek megoldását a magyar társadalom az 1956-os forradalomtól várta. Mely fő témák köré rendeződik az anyag?- Olyan, az 1950-es években a paraszti társadalmat érintő kérdéseket mutat be, mint a kötelező beszolgáltatás, a kollektivizálás, a gazdálkodói szabadság korlátozása, a nagygazdák - „kulákok” - diszkriminációja vagy a tagosítások. A nagyarányú állami elvonás és a parasztellenes politika következtében a gazdák már az ötvenes évek elején tömegesen hagyták el a mezőgazdaságot, és nagy területek kerültek ki a művelés alól. A problémákat előidéző gazdaság- és társadalompolitika megváltoztatására először 1953-54-ben történt kísérlet. 1955- ben azonban - Nagy Imrének a hatalomból való kiszorulásával - újra visszatért a korábbi politika. 1956 őszén így a Ráko- si-rendszer „szocializmust építő” politikájával elégedetlen társadalmi rétegek által megfogalmazott követelések között számos olyan volt, amely a korábbi évek mezőgazdaság- és parasztellenes politikáját bírálta, és megváltoztatására szólított fel.- Mit tudott tenni a Nagy Imre-kormdny 195 6 októberében?- Éppen csak hozzákezdhetett a sérelmek orvoslásához: eltörölte a gazdálkodókra nehezedő legsúlyosabb terhet, a kötelező beszolgáltatást. A falvakban a szövetkezés önkéntességére hivatkozva, központi utasítások nélkül is megindult az erőszakkal létrehozott termelőszövetkezetek bomlása. A szövetkezetből való kilépésnek, illetve a szövetkezetek felszámolásának a szabályozására több településen az újonnan létrejött helyi forradalmi szervek tettek kísérletet. A forradalom fegyveres leverése pedig nem jelentette a korábbi agrárpolitika változatlan visszatérését. A társadalmi támogatást nélkülöző Kádár-kormány a paraszti követelések részleges teljesítésével próbálta konszolidálni hatalmát vidéken, szűkíteni a vele szemben állók körét. A kötelező beszolgáltatási rendszert nem állította vissza, és - taktikai okokból, valamint politikai-ad- minisztratív erő hiányában - a felbomlóban lévő termelőszövetkezetek erőszakos együtt tartására sem törekedett, sőt a gazdálkodási mód szabad megválasztására tett ígéretet. Korlátozottan lehetővé tette a szabad földforgalmat, megszüntette a vetéskényszert, és vissza lehetett igényelni azokat a földeket, amelyeket tulajdonosaik korábban felajánlottak az államnak. Az úgynevezett mezőgazdaság-fejlesztési járulék eltörlése a paraszti társadalom felső rétege elleni politika végét ígérte. Mindezek a változások - a növekvő adóterhek és a kinyíló agrárolló ellenére is - sokak számára újra vonzóvá tették az egyéni gazdálkodást, és a korábbi években a mezőgazdaságot elhagyók tömegei - százötven-kétszázezer fő - kezdtek el ismét önállóan gazdálkodni. Úgy tűnt, hogy a bukás ellenére a társadalom egy széles rétege, a parasztság mégis haszonélvezője lehet a forradalomnak: a hatalom komolyan számol az önkéntes szövetkezeti társulások mellett a paraszti kisüzemek tartós jelenlétével. Ezeket az illúziókat az 1958 végén újrainduló kollektivizálási kampány oszlatta szét, amely - a szocialista tömb elvárásaihoz igazodva - 1961-re teljes egészében kollektivizálta a magyar mezőgazdaságot.- Milyen forrásokból állt össze a gyűjtemény? Milyen dokumentumok tekinthetők meg?- Korabeli fotók, nyomtatványok, röplapok, plakátok segítségével kívánjuk bemutatni az 1948-49-től 1961-ig ÜZENET AZ ARARATROL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu terjedő időszakot. A Rákosi-korszakban készült fotók nagy része propagandacélból készült. Hasonló funkciója volt a Ludas Matyiban - szatirikus hetilap - megjelenő karikatúráknak, amelyekből több szintén látható a kiállításon. Találkozhat még a látogató többek között a beszolgáltatás teljesítését igazoló vételi jeggyel, élelmiszerjeggyel, sertésvágási engedéllyel, téeszt, vagyis termelőszövetkezetet népszerűsítő brosúrákkal, belépési nyilatkozattal, téesz számára kiadott működési engedéllyel, a micsurini biológia alapjait fejtegető tankönyvvel, Rákosi hatvanadik születésnapjára küldött díszes hordókkal, valamint a forradalmi követeléseket deklaráló röplapokkal.- Az idősebb és a középkorosztály nagy részének az emlékezetében talán még sok minden él mindebből. De mivel hívogatná a múzeumba az iskolásokat?- Egy igen mozgalmas, eseményekkel teli korszakot ölel fel a kiállítás, melynek bemutatását igyekeztünk minél élmény- szerűbbé tenni, hogy a fiatalok is bepillantást nyerhessenek abba az - eddig talán csak hallomásból ismert - korba, amikor szüleik, illetve nagyszüleik voltak fiatalok. ■ JCsCs Trópusi esőerdők Kiállítás és óriás társasjáték A National Geographie Kids támogatásával nyílt vándorkiállítás és óriás társasjáték szintén a Vajdahunyadvárban, a mező- gazdasági múzeumban tekinthető meg. Ezt elsősorban kisgyermekes családok figyelmébe ajánljuk. Az érdeklődők egy tizenöt állomásból álló társasjáték keretében mérhetik le tudásukat, és ismerkedhetnek meg az esőerdők titokzatos élővilágával: növényekkel és állatokkal. Lehetőség nyílik továbbá állatokkal való közeli ismerkedésre is - az élethű, fából és gipszből készült szobrok ugyanis megtapinthatók. Naponta háromszor természetfilmeket vetítenek, hétvégén pedig játszóház várja a gyerekeket. Csoportos látogatás esetén érdemes telefonon előre bejelentkezni. A kiállításokkal kapcsolatos további információk a www.mmgm.hu honlapon találhatók. ■ JCsCs Az r956 és a magyar agrártársadalom című kiállítás december 31-ig látogatható. Nyitva hétfő kivételével 10-től 17 óráig. A Trópusi esőerdők című kiállítás október 15-ig tart nyitva. Megtekinthető kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap 10-től 17 óráig, szombaton 10-től 18 óráig. Napórabarátok találkozóján ► Az Evangélikus Élet 2005/31. számában olvasóink egész oldalas írásban tehettek virtuális napóratúrát - felkeresve Magyarország jelenlegi határain belül azokat az evangélikus intézményeket, templomokat és iskolákat, amelyeken napórák találhatóak. A cikkhez e sorok írója jelentős segítséget kapott a hazai napórabarátoktól, a Magyar Csillagászati Egyesület égisze alatt működő napóraszakcsoport tagjaitól. E szerveződés szeptember 23-án a Komárom-Esztergom megyei Táton rendezett országos napórás találkozót. A stílszerűen az őszi napéjegyenlőségre időzített és a helyi művelődési központban közel negyven érdeklődő előtt megtartott eseményt a napóraszakcsoport vezetője, Marton Géza nyitotta meg. A szakmai program kezdő előadásaként Klotz József - tucatnyi napóra tervezője és kivitelezője - az időmérés történetét foglalta össze. Keszthelyi Sándor, a Meteor című folyóirat csillagászattörténeti rovatvezetője, a magyarországi árnyék- óra-irodalom alapműveinek tekinthető Magyar napóra-katálógus és a Magyarország napórái című könyvek szerzője a középkori eredetű napórákat ismertette, kiemelten bemutatva az ebben az időszakban hazánkban készült árnyékórákat. Maróti Tamás fizikus, lelkes numizmatika az érméken és papírpénzeken megjelenő napórákról beszélt. Záró prezentációként Marton Géza egy napóratervezésben használható angol eredetű segédeszköz használatát szemléltette. CVM DEO PRO PÁTRIÁDÉT LIBERTAU J5 2- \ , I , ^ i \ 1 ' 4- . ^ * Ü M \ l % (FALSA TEMPORE AC SPAT10 VANESCVNT Az esemény alatt Fodor László hordozható napóráit, illetve Bereczky Ákos külföldi napórákról készült tablóját lehetett megtekinteni. Nem maradt el a folytatás bejelentése sem: a 2007-es találkozót Bács-Kiskun megyében, Hartán szervezik. Ebéd után - stílszerűen - valódi napóratúra következett a közeli Esztergom városába. Esztergom amellett, hogy kiemelkedően fontos szakrális hely, valódi „napóraváros”. Tréfásan azt is mondhatnánk, hogy minden lakosra jut egy árnyékvető, hiszen Budapest után itt ismert a legtöbb egykor létezett, illetve ma is „működő” ősi időmérő eszköz. Ennek megfelelően a résztvevők láthattak magánházon levő, illetve köz- és egyházi intézményen elhelyezett árnyékórákat egyaránt. A napóra időbe zárt történelem? Valóban! Jól példázza ezt az a Bajcsy-Zsi- linszky utcai árnyékóra, melyre az egész rendszerváltozás küzdelme vetül. Az épület 1989-ben MSZMP-székháznak épült, majd 1990-ben lett városi szabadidőközpont. A számai között elrejtve a pápalátogatás idejét is rögzítő, 1991-ben készült napórája még Pro patria et libertate (A hazáért és a szabadságért) formában, megcsonkítva viselte II. Rákóczi Ferenc jelmondatát. 1993-ban aztán országos hullámokat is keltő súlyos helyi közéleti vita után az időmérő felirata végül kiegészítést nyerhetett: Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért), mindezzel egy új időszámítás kezdetét jelezve. ■ Rezsabek Nándor A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) révfülöpi szervezete szeptemberi összejövetelének vendége dr. Fabiny Tamás volt. Az Északi Egyházkerület püspöke Az egyházak a média asztalán című előadásában a médiának és a kommunikációnak a Bibliában is felfedezhető gyakorlatáról beszélt. A megjelentek megtekinthették az 1956- os eseményeket az evangélikus egyház szemszögéből feldolgozó, Lutheránus forradalom címet viselő filmet, és beszélgethettek az alkotás hátteréről, valamint szó volt az aktuális politikai és közéleti események keresztény szemmel történő elemzéséről. A rendezvényen közel százan vettek részt az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ nagytermében. ■ Horváth-Hegyi Olivér felvétele Jubileumi világnap Száz esztendeje diagnosztizálta a betegséget Alois Alzheimer ► Lapunk főmunkatársának, Gazdag Zsuzsannának az írása nyerte az első díjat a Feledékeny (Alzheimer- kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által az évfordulóra meghirdetett pályázaton. Az írás Kis hópelyhek az örömök címmel az Evangélikus Elet 2005/38. számában jelent meg. fő szenved a kórban; a hozzátartozóikkal együtt tehát körülbelül egymillió embert érint a betegség. Számukra is segítséget jelenthet a világnaphoz kapcsolódó, a Tesco áruházakban zajló felvilágosító kampány, valamint egy új - Az Alzheimer-kór és a demencia egyéb fajtái című - kiadvány, amely a SpringMed gondozásában jelent meg. A Kilimandzsáró tetejéről érkező telefonhívás szakította félbe a hatodik Alz- heimer-világnapon, szeptember 21-én a Vöröskereszt Arany János utcai székházában tartott sajtótájékoztatót, amelyen Non Graham, a Nemzetközi Alzheimer Társaság alelnöke is részt vett. A tízfős nemzetközi expedíció magyar tagja, Sipos Anikó hívta a FEHT elnökét, Himmer Évát. A Kilimandzsáró-expedíció 2006 legfőbb célja nem Afrika legmagasabb csúcsának meghódítása volt, hanem az, hogy ezzel az akcióval hívják fel a betegségre az emberek és az ENSZ figyelmét. Az Alzheimer-kórnak, valamint a demencia egyéb formáinak világszerte több mint huszonnégymillió áldozatuk van, hét másodpercenként diagnosztizálnak egy-egy új beteget. Hazánkban a hatvanöt év feletti lakosság 12-15%-a, mintegy kétszázötven-háromszázezer A világnapot a Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében neves művészek közreműködésével megrendezett gospelkoncert zárta, amelynek keretében részletek hangzottak el Gazdag Zsuzsanna (képünkön) említett írásából. M EvElet-infó SZERETETVENDEGSEGRE... Márta krémese Hozzávalók a tésztához: 20 dkg liszt, 16 dkg Rama margarin, 1 tojássárgája, egy csipet só, 3 evőkanál langyos víz. A töltelékhez: 5 tojás, 20 dkg porcukor, 15 dkg darált dió, 3 evőkanál keserű kakaópor, 1 csomag sütőpor. A krémhez: 5 dl tej, 2 csomag vaníliaízű, főzős pudingpor, 2 kanál kristálycukor, 75 dkg Rama margarin, 15 dkg porcukor. Elkészítés: a tésztához valókat egy tálban összegyúrjuk, majd letakarva három-négy órára hűtőbe tesszük. Ezután két egyforma cipót gyúmnk belőle. Az egyiket egy lapos tepsiben vagy a mélyebb tepsi hátoldalán százhatvanöt fokon körülbelül negyed óra alatt megsütjük. A másik tésztalapot ugyanekkorára kinyújtjuk és sütőpapírral bélelt vagy margarinnal jól kikent tepsibe tesszük. A töltelék elkészítéséhez a tojássárgákat a porcukorral kikeverjük, majd belekeverjük a darált diót, a kakaót és a sütőport. Legvégül a kemény habbá vert tojásfehérjéket adjuk hozzá. Ezt a masszát egyenletesen elkenjük a tepsiben lévő tésztán, majd az előbbi hőfokon körülbelül húsz-huszonöt percig sütjük. A krémhez beletesszük a tejbe a kristálycukrot, majd állandó keverés mellett felfőzzük benne a pudingport. Kihűtjük, a habosra kevert porcukros margarinba öntjük, majd az egész krémet a kihűlt tepsiben lévő tésztára simítjuk. Legvégül a magában sült tésztával befedjük és porcukorral gazdagon meghintjük.
