Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-02-26 / 9. szám

‘Evangélikus ÉletS ÉLŐ VÍZ 2006. február 26. *► 9 HETI ÚTRAVALO jézus így szólt hozzájuk: „M őst felmegyünk Je­ruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mind­az, amit a próféták megírtak” (Lk 18,31) Ötvened hetében az Útmutató reggeli igéi a nagyböjt küszöbén a kereszt felé indu­ló Jézusról szólnak, és az Istennek tetsző böjtről tanítanak. „Légy pártfogóm és menedékem, siess, válts meg engem, Istenem!” (Zsolt 31,3; LK) Ő a mi erős kősziklánk és erős várunk, aki megtart minket a szenvedés útján is, ha követjük Mesterünket. Jézus a legkiválóbb úton indult el, mert ,a szeretet soha el nem mú­lik”! Isten szeretete benne lett teljessé: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e há­rom; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.” (iKor 13,8.13) Csak Isten szeretetének fényé­ben érthető helyesen Jézus négy „kell” kijelentése és követésre hívó szava! Reformáto­runk is ezt kérdezi: „Akarsz keresztet? Ismerd meg magadat és a Krisztus keresztjét. S akkor szíveden megtalálod a keresztet. Ha itt meg nem találod, a külső mit sem ér. íme, a kereszt ebben van: »Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel [na­ponként] a keresztjét, és kövessen engem.«” (Mk 8,34) Ha szeretjük az Emberfiát, nem szé- gyellhetjük őt az emberek előtt! Jézus küldetését a Heródesek sem befolyásolhatták, mint ahogyan a Jeruzsálem feletti ítélet bekövetkeztét (Jme, elhagyottá lesz a ti házatok") és Jézus második eljövetelét sem akadályozhatták meg (Lk 13,35). Jézus tanítása a böjt­ről: „vőlegényfüggő”! A törvény és a kegyelem nem elegyíthető, mint ahogy nem aján­latos a régi ruhát új ruhából tépett darabbal megfoltozni, vagy ahogy nem keverhető össze károkozás nélkül a régi meg az új bor sem (Lk 5,33-39). A kérdés: szívünkben él- e a vőlegény? Hamvazószerdától nagyszombatig tart (vasárnapok nélkül) a negyven­napos böjti időszak. Ennek nyitányaként Jézus titkos böjtről és kincsekről beszél: „. ..hogy böjtölésedet ne az emberek lássák hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami ti­tokban történik megfizet neked.” (Mt 6,18) Ki a szíved igazi kincse? A testté lett és élő Ige! „Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk...” (Róm 5,2) Böjt a magunk kedvére - avagy megszokásból sírjunk-e, ahogyan évek óta tesszük? „Ezt mondja a Seregek Ura: Igazságos ítéletet hozzatok szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással! ...és ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat!” (Zak 7,9-10) Felismerjük ebben a böjti programban az aranyszabályt (lásd Mt 7,12)? A passió kezdetén Jézus kétszer is bemutatkozik: „Ki vagy te?".....ha nem hiszitek hogy én [Isten] vagyok meghaltok bűneitek­ben.” .Amikor felemelitek az Emberfiát [a keresztre], akkor tudjátok meg, hogy én [Isten] va­gyok..." ,Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne." (Jn 8,21-30) És mi? A böjtelő utolsó napjának igéje évtizedek óta Bélsaccar lakomájáról tudósít; ő nem böjtölt! Dániel megfejti falra írt halálos ítéletét: Isten számba vett, megmért, felosztott (Dán 5,1-30). Isten mérlegén mi is könnyűnek találtatunk, de ha elveszítjük életünket Jézusért és evangéliumáért, örökre megmentjük azt. S „ki így hal, él az, él” (EE 200,4)! ■ Garai András Kedves Gyerekek! > Hat hete indult sorozatunkban két keresztes lovagnak segíthettek a rájuk vá­ró próbák teljesítésében. Királyuk azzal a feladattal bízta meg őket, hogy ke­ressék meg a Tudás erdejében álló várat, amelyről egy nagyon régen íródott kódex tesz emh'tést. Albert lovag és Pongrác lovag nem is késlekedett, azonnal útnak indult. A kódex leírása szerint nyolc feladatot kell teljesíteniük. Mind­egyik próba egy-egy bibliai történethez kapcsolódik. Segítsetek nekik! Ha megoldottátok a feladatot, küldjétek el a szerkesztőség címére a megfejtést. Jutalmul minden egyes alkalommal megkapjátok a várat ábrázoló kép egy-egy darabját, így mire véget ér a sorozat, összerakhatjátok a kódexben látható ké­pet. A megfejtéseket utólag is elküldhetitek. Címünk: Evangélikus Élet szer­kesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. C. S. Lewis - a legvonakodóbb megtérő bűnös 4­Albert lovag és Pongrác lovag követke­ző úti célja a kódex szerint Csipkebokor országa volt.- Én nagyon szeretem a csipkebo­gyóteát - szólalt meg Albert, miután már jó ideje mindketten gondolataikba merülve lovagoltak. - Egy-egy lovagi torna előtt megiszom belőle egy ku­Túrmezei Erzsébet Nem ejti le Földgömb az utazási irodában. Szép, nagy, kerek Forgatni is lehet. Ragyogó szemmel nézi egy gyerek S míg édesanyja sorra intéz ügyeket, jegyeket, 0 is bekalandozna tengereket és hegyeket. De anyai szem ilyet szó nélkül hogyan nézne! „Kisfiam, ne nyúlj hozzá, mert ha leejted, vége!" Elkapja kis kezét, s csodálja mozdulatlan. Kimennek Elvegyülnek az utcaforgatagban. Tűnődik Hiába hívja kirakatok szépsége. „Ha a jó Isten ejti le, anyu, akkor is vége?” ,Minek kisfiam?" „Hát a Földnek! Azt mondtad, ő tartja kezében. De ha elfárad a keze? Ha leejti valamiképpen?” „Kisfiam, attól sose félj! Ha leejtené, nagy baj lenne. De Isten keze oly erős, a Föld biztosan pihen benne." S a fényes, tiszta gyerekszemben felragyog a csoda titka: „Úgy-e, ha az egyik elfárad, akkor átveszi a másikba?!” pávai, és szinte érzem, ahogy a vitami­nok végigszaladnak bennem! Ha pedig sebesülés ér a bajvívás során, csipkebo- gyótea-borogatást teszek rá. Egykettőre begyógyul tőle a seb. Erre az útra is hoz­tam belőle, csak már fogyóban vannak a tartalékaim.- Hát akkor itt majd kedvedre feltölt­heted a készletedet! De ugye tudod, hogy nem ez lesz az egyetlen feladatunk ezen a vidéken?- Persze hogy tudom! A negyedik próba vár ránk! A Biblia leírása szerint az Úr egy égő csipkebokor képében szó­lította meg Mózest. Ekkor bízta rá a fel­adatot, hogy a zsidó népet kivezesse Egyiptom földjéről. Pongrác lovag bólogatva folytatta:- Bajusz király kódexe azt írja, hogy ha majd elértük Csipkebokor országát, egyes bokrokon találunk bizonyos meg­határozásokat. Ezek eredetileg ebben a könyvben is benne voltak, csak hát az egerek ezt is megrágták. Még az a szeren­cse, hogy az ábra, amelybe bele kell ír­nunk a megfejtést, megmaradt. Ha meg­oldottuk a Mózessel kapcsolatos rejt­vényt, teljesítettük a negyedik próbát is!- Hát akkor rajta, ne késlekedjünk! - kiáltotta Albert lovag megsarkantyúzva lovát. írjátok ti is be a megfejtéseket a csipkebogyókba! A kiemelt oszlopban levő betűket összeolvasva megtudjátok hogy mit ígért Isten Mózesnek Meghatározások: 1. Mózes is ebből a népből való volt 2. Vörös-... 3. Ez lett a vízből az első csapásnál 4. Isten kiválasztott embere, aki a fáraó első embere lett 5. A 10. csapásnál ez a gyermek halt meg az egyiptomi családokban 6. Innen vonult ki a nép 7. A fáraó ezt tette a kivonult néppel 8. Ez az állat húzta a fáraó harci kocsiját 9. Ennél a hegynél jelent meg Isten Mó­zesnek 10. E növény sűrűjébe rejtették el kisba­bakorában Mózest 11. Jelentése: „a vízből húztam ki” 12. ...-oszlop - ebben vezette nappal az Úr a népet 13. A második csapás ► Namia az a csodálatos birodalom, amelyről a gyerekek álmodnak. Egy ósdi szekrényen keresztül tá­rulnak ki kapui, és álombéli beha­vazott tájra kerül a látogató. A me­sebirodalmat beszélő állatok, fau­nok, kentaurok lakják, s az örökös hótól csak az odatévedt négy gye­rek mentheti meg őket. A C. S. Lewis meseregényéből készült fil­met december vége óta vetítik a mozikban. A filmpremiert követő­en hatvan országban mintegy száz­hetven, Lewis által írt vagy vele kapcsolatos könyv jelent meg. Meglepő, hogy egy modern ke­resztény apologéta ennyire foglal­koztatja ma a közvéleményt... i960 végén, felesége halála után egy is­kolás füzet lapjain a keresztény hit vé­delmezője szabadjára engedte kétségeit: „Hol van Isten? - kérdezi. - Mivel fogad, ha odamenekülsz hozzá, amikor szo- rongatóan nagy szükséged van rá, ami­kor senki más nem segíthet? Becsapja előtted az ajtót, ráfordítja a kulcsot, és ráfordítja még egyszer. Azután csönd. Mehetsz. Minél tovább vársz, annál mé­lyebb a csönd. Az ablakok vaksötétek. Lehet, hogy a ház üres. Lakta valaki vala­ha is? Volt idő, amikor úgy tűnt...” Lewis csaknem hatvanéves koráig agglegényként élt, és távol tartotta ma­gától a gyöngéd érzelmeket attól való fé­lelmében, hogy csak fájdalom szárma­zik belőlük. Egy amerikai nő - későbbi felesége - azonban feltörte ezt a páncélt, és az élmény csodálatosnak bizonyult. Szerelmük és házasságuk történetét bi­zonyára sokan ismerik az Amyékország című filmből. De hogy előtte és utána mi történt Lewisszal, az már nem ilyen köz­ismert. Clive Staples Lewisnak keresztelték, de négyéves korábán kijelentette, hogy már­pedig őt Jacknek hívják. Attól kezdve min­denki így szólította. Tízéves koráig báty­jával a fantázia világában éltek: egy süte­ményes dobozba játékkertet varázsoltak, benépesítették beszélő állatokkal és lova­gokkal. Talán ekkor született meg benne az a kép, amellyel Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című műve kezdődik: egy faun, amint behavazott tájon szökdé­csel ajándékdobozokkal megrakodva. 1908-ban azonban édesanyjukat ágynak döntötte a rák. Jack gyermeki hitének minden erejével csodáért imádkozott, ám amikor a csoda elmaradt, tudomásul vet­te, hogy az ima hatástalan maradt. Apja egy bentlakásos iskolába íratta, ahol naponta végig kellett néznie, ahogy tanárai megvesszőzik az engedetleneket. Talán ez a reménytelen légkör tette őt fo­gékonnyá a kereszténység iránt; itt kez­dett el Bibliát olvasni. Lelkesedése azon­ban nem tartott sokáig. „A veszteség min­den fájdalma nélkül vetettem el hitemet, sőt hatalmas megkönnyebbülés töltött el” - írta később. Életében a bibliai történetek helyét a német és kelta mitológia vette át. Rengeteget olvasott, ókori szerzőket ta­nulmányozott, végül - mint írja - „görö­gül kezdtem gondolkodni”. Iskolája legte­hetségesebb diákjai közé tartozott, így ta­lán egyedül csak ő lepődött meg, amikor felvették „az” egyetemre, Oxfordba. Ám a tizenkilencedik születésnapját nem itt, ha­nem egy franciaországi lövészárokban ünnepelte 1917-ben. Rövidesen megsebe­sült, legjobb barátja pedig meghalt. Amikor visszakerült Angliába, termé­szetesnek tartotta, hogy a háborúban el­esett barátja édesanyját magához veszi, és gondját viseli. Moore-né ettől kezdve évtizedekig irányította az életét. A visszaemlékezések szerint Jack fél órá­nál többet soha nem volt képes tanulni vagy dolgozni, mert Moore-né mindig talált számára valami munkát. O azon­ban ezt zokszó nélkül tűrte. Oxfordban kialakult körülötte egy szoros és zárt baráti társaság, amelynek csaknem minden tagja keresztény volt. Jack ekkor a vad istentagadás állapotá­ban leledzett, és heves vitákat folytatott például Tolkiennal. „Figuráim - írta Az öröm vonzásában című önéletrajzában - egyre hátrányosabb helyzetbe kerültek a sakktáblán... Ellenfelem a végső had­mozdulatokhoz fogott.” „1929 tavaszán megadtam magam, és elismertem, hogy Isten: Isten; letérdeltem és imádkoztam. Azon az éjszakán talán én voltam a leg­inkább levert és a legvonakodóbb megté­rő bűnös egész Angliában.” Tolkien se­gítségével ráeszmélt, hogy Krisztus törté­nete a valóra vált mítosz, és az a döbbe­netes, hogy ez valóban megtörtént. Jack ekkor már irodalomtörténész, egyetemi professzor, tanít, ír és olvas. A negyvenes években rádióelőadásokat tart Mit hisznek a keresztények? címmel, könyvei jelennek meg, például a Csűrcsa­var levelei, amelyben a kísértés lélektanát mutatja be alulnézetből. Egy idő után rá­jött, hogy a „szentbeszédeket” bármi­lyen műfajban képes tálalni. Akár mese formájában is. így keletkezett Az orosz­lán, a boszorkány és a ruhásszekrény című műve, amelyben Aslan, a gyönyörű és hatalmas oroszlán halála és feltámadása a megváltás jelképévé vált. így teremtő­dött meg Namia csodálatos világa és az a hét kötet, amely aztán hatalmas sikert aratott. Hitelesen szólt a képzelet biro­dalmáról, amelyet minden ember gyer­meki szíve mélyén őriz. Ekkor már dőltek hozzá a levelek a vi­lág minden tájáról, amelyben az olva­sók, hallgatók tanácsot kértek a kor jeles apologétájától. Nem akármilyen lehetett az a levél, amely ebben az özönben fel­tűnt Jacknek. Márpedig 1950 januárjá­ban egy ilyet hozott a postás. )oy David- man azok közé az amerikai nők közé tar­tozott, akiknek a gondolkodását gyöke­resen átformálták Lewis művei. A sűrű levélváltást találkozások követ­ték. Ezt nem kis gyanakvással figyelték Jack barátai. A megrögzött agglegény még a szigorúan „nőmentes” találkozók­ra is elvitte új ismerősét. Joy két fiával át­költözött Angliába. 1956-ban polgári há­zasságot kötöttek, hogy a nő brit állam- polgárságot kaphasson, és elkerülhesse a kiutasítást. Ám csak három év boldogság adatott nekik: rövidesen kiderült, hogy Joy rákos, és Jack ráeszmélt, milyen ször­nyű lesz számára az elválás. Joy hihetet­len kitartással küzdött a rák ellen, de csak haladékot kapott. Kórházi szobában fo­gadtak Isten színe előtt örök hűséget egymásnak. Tudták, hogy csak hónapok adattak nekik. Joy halála után mindenki arra számí­tott, hogy Jack vigaszt talál majd a hité­ben. Nem így történt. A legnyomasztóbb gondolatokkal kellett szembenéznie, hogy leküzdhesse őket. Három irkafüzet is megtelt, mire lassan csitult a fájdalom: „Lehet, hogy Isten éppen akkor nem tud segíteni rajtad, amikor a segítségért kiál­tás tölti be egész lelkedet - olyan vagy ek­kor, mint a fuldokló, akit nem lehet ki­menteni a vízből, mert összevissza ka­limpál, és görcsösen kapaszkodik. Lehet, hogy szüntelen kiáltozásod tesz süketté arra a hangra, amelyet hallani szeretnél.” Jack lassanként visszanyerte hitét, de so­ha többé nem tudott visszatérni korábbi életéhez. Három évvel élte túl Joyt. ■ Jánosi Vali 4­8. 13. I I )

Next

/
Thumbnails
Contents