Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-02-19 / 8. szám
6 2 oo 6. február 19. MELLÉKLET ‘Evangélikus ÉletS Wittenbergből jöttem... A hit összeköt Luther nyomában tett ötnapos utazásunk sok élménnyel, benyomással, hitbeli gazdagodással ajándékozott meg bennünket. Ezek közül most a hit összetartó erejét emelem ki. Az utazásra az ország egymástól távoli településeiről verbuválódtunk össze, zömmel egyáltalán nem ismerve egymást. Mégis már az első fél nap alatt egységes, közös nevezőn álló közösséggé váltunk. A buszon az első reggeli áhítat után mindenki bemutatkozott, s pár mondatban összefoglalta, mit vár ettől az úttól. A több mint 3200 kilométeres utazás mintegy ötvenöt órája alatt szinte állandóan olyan témákról beszélgettünk, amelyek hitünkkel, vallásunkkal, egyházunk életével függtek össze. A városokban töltött idő alatt kisebb csoportokban folytattunk társalgást, kötöttünk egymással bensőséges és tartós ismeretségeket. Jellemző volt, hogy amikor a buszon egyik útitársunk megha- tódottan, sírással küzdve beszámolt a családját nemrég ért tragédiáról, minden útitárs elcsendesedett, arcukon a meghatottság és együttérzés tükröződött. Amikor pedig a wittenbergi vártemplomban egymás kezét megfogva körbeálltuk Luther Márton sírját, elénekelve az Erős vár a mi Istenünket, szinte éreztük a kézfogásban az egymás felé áramló hittestvéri szeretetet. Mindezekre a koronát a lipcsei szálloda egyik különtermében este tíz órakor tartott úrvacsorái istentisztelet tette fel. A hosszú asztalt körülállva vettük magunkhoz az Úr testét és vérét, igen bensőséges hitbeli közösséget alkotva. Mindannyian - vallástól függetlenül - hitben, testvéri szere- tetben meggazdagodva tértünk haza. ■ Juhász Dezső Luther n; Dévai Bíró Mátyásnak - „a magyar Luthernek” - és társainak az írásait böngészve beszámolóikban sokat olvashatunk a reformáció koráról. Sokan megfordultak közülük diákként a wittenbergi egyetemen, hallgatták Luther nagyszerű előadásait a könyvek könyvéről, a Szentírásról. A reformátor szavai mélyen belevésődtek az ott tanuló diákoknak a fejébe és - elsősorban - a szívébe. Wittenbergből hazatérve égő szívvel beszéltek az evangélium nagyságáról, Jézus Krisztus megváltói munkájáról. Ezekből a bizonyságtételekből gyülekezetek jöttek létre, sőt valamennyi magyar evangélikus testvérünkhöz rajtuk keresztül vezetett Isten útja. 2005 tavaszán az ország minden pontjáról (de legfőképpen Miskolcról) közel ötvenen vágtunk neki a hosszú útnak - immár nem gyalog vagy szekéren, hanem autóbuszon hogy felkeressük a reformáció jeles helyszíneit. Közel ötszáz év távlatából is megérintett minket a reformáció szele. A szél, a Lélek szele, ahogyan egykor, úgy ma is belefújt sokunk szívébe, és a hatását nem tudjuk magunkban tartani. Az úton velünk tartott a Zákeus Média Centrum két munkatársa: Győri János Sámuel és Győri András Timótheus is, hogy a többnapos zarándoklatról filmet készítsen. Ennek elkészülte jó alkalom volt arra, hogy a pesterzsébeti gyülekezeti teremben újra találkozhassanak az út résztvevői ez év januárjában. Itt született meg a gondolat, hogy az Evangélikus Élet hasábjain egy mellékletben adjuk tovább mindazt, amit átéltünk és szívünkben hazahoztunk Wittenbergből és a többi Luther-városból. így ajánljuk testvéreink írásait az olvasó szíves figyelmébe, valamennyiünk hitének az épülésére. ■ Sándor Frigyes Győri András Timótheus kamerája előtt Sándor Frigyes és egyik interjúalanya Az 1536-ban épült késő gótikus-reneszánsz épületben lakott, és itt is halt meg Philipp Melanchthon. A híres teológus nevét emléktábla őrzi a ház homlokzatán. A kis kertben még megtalálhatók 16. századi emlékek, többek között a városfal maradványa is. Luther mindenkihez! Luther az én szememben próféta volt. A bibliai próféták után az első! Az inkvizíciótól sem rettent meg, pedig tudta, hogy máglyára kerülhet. Az emberi ítélettől sem félt. „Itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen!” Az Úr megsegítette. A császár előtti kihallgatás után Bölcs Frigyes emberei ellopták őt, így menekült meg egy esetleges borzalmas haláltól. A „wartburgi fogságban” tíz hónap alatt lefordította német nyelvre az Újszövetséget. Micsoda nagy dolog! Csodálatos, hogy a Biblia fordításánál a szöveget hűen követte. Sem el nem vett, sem hozzá nem tett. Azzal szeretném befejezni, hogy Isten kegyelméből nagyon sok külföldi úton vehettem részt (Izrael, Finnország, Görögország stb.). Az utolsó napokban mindig hazavágytam. A sok utazás után ez volt az egyetlen út, amelyről nem vágytam haza. Isten gazdag áldását, a testvéri szeretet, a közös együttlétek, áhítatok, éneklések és az úrvacsora élményét elmondani nem lehet, csak átélni! Nagyon köszönöm a jó Istennek, hogy ott lehettem, és átélhettem gazdag szeretetét! Bár sok városból sokféle vallá- sú résztvevője volt az utazásnak, én hiszem, hogy erre az útra Isten „válogatott össze” bennünket. A különbözőségek ellenére „egy szív dobogott mindannyiunkban”. ■ Kovátsné Császár Veronika A település nevének első írásos említése 994-ből való: III. Ottó császár egy oklevélben megerősíti a helység vásártartási, vámszedési és pénz- verési jogát. A vásárhelyet vízi vár védte. Luther apja Márton fia születésének évében költözött a városba. Luther 1483. november 10-én született. Szülőháza, a szépen restaurált, 15. századi, színes üvegablakos, részben favázas épület még ma is látható. A közeli Szent Péter-Pál-templomban keresztelték meg az egynapos Luther Mártont. A szülőház konyhája Wittenberg Az út résztvevői a 95 tétel kapuja előtt A kapu a hétéves háborúban kiégett, helyére 1858-ban állították a Tézisek kapuját. A templom őrzi számos nagyúr mellett Luther és Melanchthon sírját és a reformátorok életnagyságú szobrait is. A Piac tér Melanchthon és Luther szobrával 1293-ban kapott városjogot, 1422-től a Wettin-házi szász választófejedelmek rezidenciája. Virágkorát az 1486-1525 között uralkodó Bölcs Frigyes, a nagy építő és egyetemalapító uralma alatt élte. Az egyetemet 1502- ben alapították. Luther Márton 1508-ban itt kezdte meg Ágoston-rendi szerzetesként egyetemi oktatómunkáját. 1512-ben a teológia professzora lett. 1517. október 31-én tűzte ki téziseit a Schlosskirche kapujára. A wittenbergi templom főhaj ója A gondosan helyreállított Óváros napjainkban is őrzi a reformáció korának hangulatát. Központja természetesen a Markt (Piac tér, Fő tér) és a hozzá kapcsolódó Templom tér. A városháza az egyik legszebb német reneszánsz középület. 1524-1540 között épült, négy oromfallal és huszártoronnyal, késő gótikus ablakokkal. A piackút 1617-ben készült. A Luther-szobrot G. Schadow alkotta 1821-ben, a fölé feszülő balda- chint K. F. Schinkel. Philipp Melanchthon bronzszobrát F. Drake készítette 1860-ban, védő baldachinja J. H. Strack alkotása. Idősebb Lucas Cranach szárnyas oltára előtt Luther is sokszor osztott úrvacsorát A Stadtkirche St. Marien a város legrégibb gótikus épülete (13-15. század). Zömök tornyaira 1558-ban helyezték rá a nyolcszögletű felépítményt. A szárnyas oltár idősebb Lucas Cranach remeke 1547-ből. A templomot, amelyben Luther oly sokszor prédikált, ifjabb L. Cranach festményei is gazdagítják. Luther-szobor Szeretnék egy javaslattal élni. A reformáció a 95 tétel kiszöge- zése után Magyarországon is rövidesen elterjedt, és tömegek váltak a követőivé; azonban nemcsak vallási téren hozott megújhodást, hanem a polgári életben is számos előnyös változással járt, vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Úgy gondolom ezért;, Luther Márton országunk valamennyi polgárától megérdemelne Magyarországon is egy köztéri szobrot. 2007. október 31-én lesz 490 éve a 95 tétel kiszögezésének. Méltó megünneplése lenne ennek az eseménynek, ha ekkor felavatásra kerülhetne Luther Márton teljes alakos köztéri szobra. Javaslom ezért, hogy egyházunk vezetői vegyék fel az illetékes szervekkel a kapcsolatot, és álljanak a kezdeményezés élére. Úgy vélem, javaslatommal sokan egyetértenek, ezért azt magukévá tennék, és anyagilag is hozzájárulnának ez irányú régi adósságunk törlesztéséhez. ■ Juhász Dezső Eisleben t
