Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-12-24 / 52. szám

22 2ooó. december 24-31. "Evangélikus ÉletS ■ Egyházunkban új liturgikus szabadidő-öltözetet vezettek be. Sághy Balázs ágfalvai lelkész már a tatai Szélrózsa találkozón is ebben jelent meg... Nyitott ön már saját magának ajtót? Az a normális, ha erre a kérdésre az a vá­laszunk, hogy nem. Én mégis nyitottam már úgy ajtót csengetésre, hogy én ma­gam jöttem. Ráadásul nem is egyszer... Református lelkész barátomnak érde­kes gondolatai voltak egy dogmatikai kérdésben. Eljuttattam hát hozzá egy magnetofon-kazettát, és megkértem, hogy mondja rá a szalagra a véleményét. Leült a konyhában, az asztalra tette a magnetofonját, és elkezdte mondani a szöveget. Éppen akkor mentem a felvéte­lért, amikor mindez történt. Csöngettem, és arra lettem figyelmes, hogy nekünk is ugyanolyan dallamcsengőnk van, mint neki. Kikapcsolta a készüléket, behívott, és a jelenlétemben fejezte be a felvételt. Amikor hazamentem, betettem a ka­zettát egy fejhallgatós kis magnetofon­ba, és elindítottam. Mélyen figyeltem a mondanivalóra. Egyszer csak csenge­tést hallottam. Levettem a fülemről a fejhallgatót, és kinyitottam az ajtót. Nem állt ott senki. Visszamentem a szobába, visszatekertem egy kicsit a szalagot, majd ismét elindítottam. Újra csengetést hallottam a háttérben. Ki­mentem újra ajtót nyitni, de most sem állt ott senki. Már azon kezdtem mér­gelődni, hogy valaki rossz tréfát űz ve­lem, amikor belém hasított a felisme­rés, és a fejemhez kaptam: de hiszen én jöttem! m M. GY. Vajon milyen takargatnivalója van Lupták György esperes úrnak? Anyanyelv Egyházunkban nemzetiségi gyülekezetek is élnek, amelyek­ben ma két nyelven folynak a szolgálatok. Ezeken a helyeken a hívek is mindkét nyelven beszélgetnek egymással. Ilyen egy­házközségünk a Sopron melletti Ágfalva is, ahol nemrégiben a templomszentelés évfordulóját ünnepelték. Ilyenkor a né­metországi testvérgyülekezetből is hívnak vendégeket, ami még kevertebbé teszi a diskurálók nyelvét. A hálaadás után a parókia udvarában tartottak szeretetven- dégséget. Én a főtt virslis kondérnál álltam sorba, és amikor sorra kerültem, a kiszolgáló néni német szavak kíséretében adta át nekem a finomságot, és kívánt jó étvágyat. Ezt németül szépen megköszöntem, majd - hazai pályán lévén - magyar­ra váltva kértem még mellé mustárt és kenyeret is. Szavaimra a néni rám nézett, és meghatódva így szólt:- Milyen szépen beszél magyarul! ■ M.Gy. A pletyka Csengett a lelkészlakásban a telefon. A tiszteletes felkapta a kagylót.- Szeretnék feljelentést tenni a tegna­pi prédikációja miatt, mert azt mondta, hogy hamarosan itt a világvége. Itt, a ser­téstelepen ma senki nem akar dolgozni - mondta egy férfihang teljes határo­zottsággal. A lelkész máig nem érti, mit követett el, hogy azok a disznók miért nem akar­nak dolgozni. Nem emlékezett ugyanis arra, hogy malacok is lettek volna a va­sárnapi istentiszteleten... ■ M. Gy. ummmmmmummmummmmmmmmmmmmmmm Különös tolmácsolás A hetvenes évek elején a szarvasi Otemplomban prédikált )án Michalko, a szlovákiai evangélikus egyház elnök-püspö­ke. Én tolmácsoltam. Bizonyára látta rajtam a szorongást, ezért megnyugtatásomra a következő történetet mondta el: tíz évvel azelőtt kínai egyházi küldöttség járt náluk, Po­zsonyban. A program szerint vasárnap a delegáció vezetője - aki csak anyanyelvén beszélt - városukban prédikált. Úgy állapodtak meg, hogy igehirdetését egyik társa angolra for­dítja, angolról pedig Michalko (akkor még teológiai tanár) szlovákra. Az utolsó percekben derült ki, hogy a kínai-angol tolmács képtelen ellátni a feladatát. Ugyanakkor az istentiszteletet sem lehetett már lemondani, mert a templom zsúfolásig megtelt. így csak ketten mentek fel a szószékre, ők, akik egy szót sem értettek egymás beszédéből. Michalko bízott abban, hogy a vendég által választott igeszakasz alapján el tudja mondani a saját igemagyarázatát. De ez a reménye is szerte­foszlott, amikor belepillantott a kínai Bibliába. Ezért ő az ab­ban a pillanatban választott igét kezdte el magyarázni, és ez így ment mintegy fél órán keresztül. Az istentisztelet végén a szlovák egyházi vezetők nem is a vendéget, hanem őt vették körül. A gratuláció mellett csodál­kozásukat fejezték ki, hogy milyen nagyszerűen tud kínaiul.- Nem tudok én egy árva szót sem - volt Michalko válasza. így mentette meg az ünnepséget a botránytól. Engem pe­dig a szorongástól... ■ Aradi András Péter nyugalmazott evangélikus lelkész (Békéscsaba) World Church Center Megkülönböztető jelzés - sietős egyházvezetőknek Új női szerzetesrend alakult Sandon? Menekülési út A gönyűi közös református-evangéli­kus templom szentelésén helyet keres­tem a püspöki autónak. Amikor befor­dultam a parkolóba, láttam, hogy mel­lettem éppen Márkus Mihály dunántúli református püspök állt meg. Kiszáll­tunk, üdvözöltük egymást, majd így szólt hozzám:- Nekem azt tanították: az autóval mindig úgy kell parkolni, hogy az eleje kifelé nézzen, így könnyebb vele mene­külni.- Az én püspököm viszont nem mond olyat, hogy utána menekülnünk kelljen - válaszoltam teljes nyugalommal. Egyes gyülekezetekben „biztos, ami biztos” alapon semmit sem bíznak a véletlenre. Egyik imaházunk ■ M. Gy. sekrestyéjében például az énekeskönyv mellett helyet kapott a Mária-szobor és a rózsafüzér is... I Az új oktatási törvény egy rejtett paragrafusa alapján egyházi iskoláink igazgatóinak újra le kell tenniük az érettségi vizsgát. Képünk egy ilyen alkalommal készült: Tölli Balázs (Líceum), Szűcs Gábor (Gyurátz) és Rajnai Károly (Hunyadi) nagy izgalommal várja a tételek kiosztását...

Next

/
Thumbnails
Contents