Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-12-17 / 51. szám
4 2006. december 17. KERESZTUTAK « ‘Evangélikus ÉletS Egy este a magyar tömegdemokrácia válságáról Összegzés és előretekintés Ülésezett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése A Luther Márton Szakkollégium Stumpf István politológust, a Századvég Alapítvány elnökét hívta meg vendégül december 7-én. A Túlterhelt demokrácia - alkotmányos és kormányzati válságunk című előadásában az előadó felvetette, hogy a mai „globális információtengeren” maradt-e helye a vallásnak és a patriotizmusnak, illetve hogy kínál- kozik-e a magyar társadalom és a magyar ember előtt ezen értékek mentén út a jövőbe. A társadalom kis körei - akár a szakkollégium - megfelelő táptalajt nyújthatnak az előremutató értelmiségi gondolkodáshoz. ■ Unger Viktória Több Ószövetséget kérnek A Keresztény-Zsidó Társaság az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalában tartotta évi rendes közgyűlését november 29-én ár. Fabiny Tamás püspöknek, a társaság ügyvezető elnökének vezetésével. Szécsi Józsefiek, a társaság főtitkárának javaslatára a résztvevők egyebek mellett megfogalmazták azt az ajánlást, hogy a történelmi egyházak egyházközségeiben rendszeresen szervezzenek a zsidóság múltját és hagyományát bemutató alkalmakat, valamint kifejtették abbeli reményüket, hogy a keresztény istentiszteleteken az eddiginél sűrűbben hangzik majd el igehirdetés ószövetségi textusokról. ■ Horváth-Hegyi Olivér ► Az összegzés és az előretekintés jegyében telt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) évi rendes közgyűlése december 7-én. A szervezet székházában zajlott tanácskozás első, „ügyviteli” részében D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök elnöki beszámolója és dr. Bóna Zoltán főtitkári jelentése hangzott el, valamint elfogadták a 2005. évi zárszámadást és a 2007. évi költségvetést, majd megválasztották a szám- vizsgáló bizottságot. Ezután a Magyarországi Bolgárok Egyesületének egyik alelnöke, Karailiev Iván révén a résztvevők rövid betekintést nyerhettek a magyarországi bolgárok életébe, annak okán, hogy jövőre ők mutatkoznak be az ortodox napok elnevezésű rendezvényen. A közgyűlés második, tematikus részét a szervezők az Egyházak Világtanácsa (EVT) 9. nagygyűlésének szentelték. Elnöki jelentésében D. Szebik Imre egyebek mellett az egyházaink előtt álló kihívásokról és feladatokról szólt. Egyházunk nyugalmazott püspöke a gyülekezetek taglétszámának csökkenését említvén kiemelte, hogy az egyházak számára nagy tartalékot jelentenek az aktív hitéletet nem élő, ám a kereszténységgel szimpatizáló állampolgárok. Az ő tudatos, elkötelezett kereszténnyé való formálásuk közös megbízatásunk. „Kétségkívül több kísérletnek lehetünk szemtanúi a 21. században. Ezek közül a legjelentősebb az egyházi könnyűzene térhódítása, s ezzel egyidejűleg az ifjúság jelentős rétegeinek megszólítása” - mondotta. Az EVT 2006. február 14. és 23. között zajlott 9. nagygyűlésén - amint azt a közgyűlés második részében elhangzott felszólalásokban is említették - ezt már megtették, megszólították az ifjúságot. A brazíliai eseményről Gáncs Petemé (képünkön) nyújtott általános ismertetést; a nagygyűlés utáni teológiai és tartalmi munkáról Gáncs Péter püspök adott tájékoztatást; az összejövetelt a hazai ökumené szempontjából értékelte Tan Zoltán református zsinati tanácsos, továbbá hozzászólt a katolikus Fedor Mónika is, aki önkéntesként volt jelen a Porto Aleg- re-i konferencián. A személyes hangú beszámolókból ki-ki teljesebb képet kaphatott e nagyszabású találkozóról. A magyar résztvevők közül többen is szívesen emlékeztek vissza arra, hogy az imaközösségek milyen sokat jelentettek számukra. Egyebek mellett pozitív példaként hangzott még el a konferencia egyik kulcsszava, az úgynevezett konszenzus- modell, vagyis az egymás megértésére és támogatására irányuló törekvés az egyházak látható egysége és a világ gyógyulása érdekében. ■ Gazdag Zsuzsanna Különböző méhecskék egy kaptárban Előkarácsony Esztusra emlékezve ► Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) olyan, mint egy nagy méhkaptár: rengeteg rekesze- bőséges szeminárium- és előadás-kínálata - van, és sokféle méhecske (vagyis egyetemi polgár) gyűjtöget benne. Talán kevesen tudják, hogy teológiánkon nemcsak evangélikus méhecskék próbálnak minél több tudást elraktározni magukban, hanem metodisták is. Szinte minden évfolyamra járnak metodista diákok. Kérdéseimre egyikük, Vigh Bence másodéves teológus válaszolt.- Kérlek, foglald össze dióhéjban, hová nyúlnak vissza a metodista egyház gyökerei!- Egyházunk John Wesley nevével kapcsolható össze, aki anglikán lelkész volt az 1700-as években Angliában. Az oxfordi egyetemen tapasztalt szellemi állapotokból kiábrándulva ő és barátai rendszeresen összegyűltek, hogy együtt olvassák a Bibliát, imádkozzanak, önvizsgálatot tartsanak és úrvacsorázzanak. Emiatt „bibliamolyoknak”, „metodistáknak” - azaz „módszereskedőknek” - kezdték őket gúnyolni. Ez utóbbi név rajtuk is maradt, maguk is elfogadták. A lelki ébredés időszaka volt ez. Wesley és társai igehirdetései nyomán sorra alakultak a metodista közösségek. Halála után alakult át a mozgalom egyházzá; a híveit ma világszerte megtaláljuk. Magyarországon hivatalosan 1898 óta vannak metodista közösségek.- Hogyan kerül egy metodista diák az evangélikus teológiára, és mit tanul itt?- A metodista és az evangélikus egyház között immár több éve bevett szokás, hogy a metodista diákok az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tanulnak. Ugyanazokat az órákat látogatjuk, mint evangélikus társaink, ám ezek mellett tanuljuk a metodizmus történetét, egyházrendjét és teológiáját is.- Más felekezetűként azért bizonyára nem érzed magad idegenül az evangélikusok között...- Nem, hiszen a más felekezethez való tartozásunk természetesen nem jár kiközösítéssel vagy más hátránnyal. Inkább alapot ad a viccelődésre. Néha azon poénkodunk, hogy ki kinek a vallására tér át. Engem például egy pohárköszöntő alkalmával tiszteletbeli lutheránussá fogadtak! Ez is mutatja, hogy nem a különbségeken van a hangsúly - ezek zömükben külsőségek - hanem a közös gyökereken és célon; az evangélium hirdetésén! * * * Méhkaptárunknak egyik különleges rekesze az angol szakfordító szeminárium. Itt lehetőségünk van olyan angol nyelvű szakszövegeket átültetni anyanyelvűnkre, amelyeknek még.nincsen magyar fordításuk. Dr. Szentpélery Péter egyetemi docens vezeti évente ezt a kurzust, amelyen idén három méhecske zümmögött szorgosan: Horváth-Hegyi Aron, a fentebb kérdezett metodista diák és e cikk írója. Ebben a félévben lefordítottuk a nagy metodista reformátor, John Wesley testvérének, Charles Wesleynek az egyik karácsonyi énekét is. Hadd legyen ez az ének adventi ajándék! Egy csepp lelki nektár, mely segít megízlelni minden nép örömét, Jézus születését úgy, ahogyan ezt metodista testvéreink élik, éneklik meg. Egyenesen méhkaptárunkból, teológiánkról - sok szeretettel minden kedves Olvasónak! Jézusunk, mióta várunk, Jöjj, a nép legyen szabad; Félelem s baj annyi nálunk, Békességed, ó, Te add! Izrael vigasztalója, Nagy világban egy remény; Szép neved ma vágyva szólja Népek ajka Föld színén. Megszületsz a nép javára, Gyermek és te, nagy király; Megszületsz uralkodásra, Hozd országod, és ne várj! Lelked által, ó, segíts meg, Csak tiéd lesz annyi szív; Érdemedre rátekintesz, S égi trón elé Te hívsz! ■ Köpe Lídia, az EHE másodéves hallgatója ► Esztus minden bizonnyal örülne! A szívéhez oly közel álló „bárkások” idén is egy teljes napot töltöttek együtt a karácsonyra való készülődés jegyében. Akárcsak tavaly, idén is a budapesti Egyetemi és Főiskolai Gyülekezetnek helyet adó lágymányosi épületbe várta a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) Bárka szakcsoportja - különösen is Udvardi Andrea, az alkalom főszervezője, valamint Bence Orsolya, a Mevisz elnökségének Bárka-témafelelőse - a közös előkarácsony ozásra vágyókat. A december 9-ére szóló meghívást több mint nyolcvanan fogadták el, elsősorban Budapestről és vonzáskörzetéből. A mozgás- és látássérült résztvevők délelőtt különböző kézműves-foglalkozások közül választhattak: segítőikkel közösen ékszert, angyalkát és képeslapot készíthettek. Közben természetesen volt idő a baráti beszélgetésekre is; ez nem kevésbé fontos része a programnak, hiszen a nyári táborokon kívül a legtöbben csak ilyenkor - esetleg még a tavaszi tábortalálkozón vagy a mozgássérültpassión - találkoznak egymással. A délutáni programok sorát Győré Dánielnek, a Mevisz áprilisban megválasztott új elnökének a rövid beszámolója nyitotta meg. A december 17-én fennállásának tizennyolcadik évfordulóját ünneplő szervezet feladatairól szólva nem feledkezett meg a kemenes- mihályfai táborhelyről sem. Örömmel adta hírül, hogy az augusztus i-jén megkezdett, eddig mintegy harmincmillió forintba kerülő felújítási munkálatok immár befejeződtek, és egy héttel korábban, december 2-án átadhatták az épületet. A jelenlévők alig akartak hinni a szemüknek, álmélkodva figyelték a kivetítőn megjelenő „ilyen volt, ilyen lett” képeket: az általuk is jól ismert parókiából modern, teljesen akadálymentes - harminc fő elhelyezésére alkalmas - ifjúsági szállás lett. Az örömteli pillanatokat kicsit szomorúbbak követték: az „egy Bárkában evezők” Andorka Eszterre - vagy ahogyan a legtöbben ismerték: Esztusra - emlékeztek. A 2003 februárjában tragikus körülmények között elhunyt fiatal lelkésznő alakját Kézdy Péter piliscsabai lelkész, a „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet" című, egy hónappal ezelőtt megjelent emlékkönyv egyik szerkesztője idézte fel. „Sok mindent nem tudtunk róla; ez a kötet hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy teljesebb legyen a róla őrzött képünk” - mondta. A közös estebéd után, a nap lezárásaként úrvacsorás istentisztelet szerepelt a programban. Körmendy Petra Kornélia, a budapesti Evangélikus Egyetemi Gyülekezet beosztott lelkésze - egyben az istentiszteleten közreműködő Égigérő gospelkórus vezetője - Róm 15,10-13 alapján megtartott igehirdetésében arról beszélt, hogy Isten azért született a Földre erőtlen és törékeny emberi formában, hogy ne féljünk tőle. Töltsünk több időt lélekben a kisgyermek jászla mellett - ő a reménység Istene! ■ Vitális Judit
