Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-12-10 / 50. szám

4 2ooó. december io. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Krisztust helyezni életünk középpontjába Igehirdetés-sorozatot tartott hazánk­ban Ulrich Parzany német evangélikus lelkész 100% biztonság - Zenés útmutatás keresőknek címmel. A ProChrist műhol­das evangélizáció révén hazánkban is ismert igehirdető november 28. és 30. között a budapesti Deák téri evangéli­kus, december 1. és 3. között pedig a Szilágyi Dezső téri református temp­lomban egyebek mellett olyan kérdé­sekre kereste a választ, mint például: Ki vagy mi adhat száz százalékos bizton­ságot? Ki véd meg? Mindenkinek igaza van? Hol az otthon melege? Az alkalmakat a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsa, az Ali- ansz Magyar Evangéliumi Szövetség és a helyi gyülekezetek szervezték. Az egyes igehirdetések előtt keresztény énekesek, zenészek szolgáltak, vala­mint bizonyságtételek hangzottak el. A prédikációk jobb megértését nyelvi, il­letve jelnyelvi tolmács biztosította. Mindazok, akiknek kérdésük volt az el­hangzottakkal kapcsolatban, vagy a gondolataikat szerették volna megosz­tani valakivel, az evangélizációk végén beszélgethettek az e célból jelen lévő lelkészekkel és gyülekezeti munkatár­sakkal. Ezenkívül az egyházközséghez még nem kötődők segítséget kaphattak ahhoz, hogy egy keresztény gyülekezet tagjai lehessenek. Az igehirdetés-sorozat mellett Ulrich Parzany előadást tartott november 30- án délután lelkészek és gyülekezeti munkások számára Hiszek az evangélizáci- óban címmel. ■ GaZsu Idén is segít a MOSZ Advent első vasárnapján a Budapest-Deák téri evangélikus gyülekezet tagjai és a segélyszervezet munkatársai háromszáz adag meleg ételt osztottak ki hajléktalanoknak A korábbi évekhez hasonlóan karácsony előtt az idén is megszervezi segélyakció­ját a Magyar Ökumenikus Segélyszerve­zet (MOSZ). Az Országos adventi adomány- gyűjtő kampány 2006 elnevezésű jótékony- sági kezdeményezésről - amely decem­ber 3-tól december 31-ig tart - sajtótájé­koztató keretén belül számolt be a MOSZ igazgatója, Lehel László. A segítő megmoz­dulást személyesen is népszerűsítette a szervezet jószolgálati nagykövete, ár. Lé­vai Anikó, valamint Kovács Agnes olimpiai bajnok úszónő. Az összejövetelen bemu­tatták azt a segélyszervezet által készítte­tett reklámfilmet, amelyben ismert sze­mélyiségek hívják fel a figyelmet a ha­zánkban, illetve a határainkon túl meglé­vő szociális nehézségekre. A MOSZ má­sik jószolgálati nagykövete, Kovács (Kokó) István az adventi sorsolásról számolt be; azok között, akik december 11. és 16. kö­zött pénzt utalnak a segélyszervezet számlájára, az egyik kereskedelmi televí­zió reggeli műsorában ismert sportolók személyes tárgyait sorsolják ki. Adományszámlaszám: 11705008­20464565. Postai készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) minden postahi­vatalban beszerezhető. ■ GaZsu Képmás-est szerzetessel Nagy érdeklődés kísérte a Képmás családmagazin legutóbbi, november 30-án rendezett estjét. A Szent Margit Gimnáziumban tartott, Legyetek jók, ha tudtok címet viselő alkalmon Németh Miklós Attila, a Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője (képünkön balra) Böjté Csa­ba ferences szerzetessel (középen), valamint Szarka Attilával, az Aszódi Javítóintézet igaz­gatójával (jobbra) beszélgetett gyermekekről, sorsokról és a szeretet gyógyító erejéről. ■ G. Zs. A református és az evangélikus egyház ingatlanigényéről döntött a kormány A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a református és az evangélikus egyház 52 volt ingatlanának sorsa rende­ződik természetbeni átadással vagy pénzbeli kártalanítással - erről Danks Emese kormányszóvivő tájékoztatta csü­törtökön az MTI-t. A kormány idén a református egyház által igényelt 39, valamint az evangélikus egyház által igényelt 13 ingatlan ügyét rendezi az egyházi ingatlanrendezésről szóló törvény alapján létrehozott egyez­tető bizottság javaslata értelmében - ol­vasható a közleményben. Mint a kormányszóvivő írja, az 52 in­gatlan értéke összesen 770 millió fo­rint; idén ebből 453,6 millió forintot fi­zetnek ki. Danks Emese emlékeztetett arra, hogy a kormány egy 1999-ben kelt határoza­tával fogadta el a Magyarországi Refor­mátus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház javára 2011-ig ren­dezésre javasolt ingatlanok jegyzékét. A végleges jegyzék alapján az egyházak évente közük, hogy mely ingatlanok rendezését kérik az adott évben - tette hozzá. M MTI Be kell tartani... Sajtótájékoztató a vatikáni megállapodást vizsgáló anyagról ► Semjétt Zsolt, a KDNP elnök-frak- cióvezetője és Balog Zoltán, a Fi­desz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés em­beri jogi, kisebbségi, civil- és val­lásügyi bizottságának elnöke no­vember 30-án sajtótájékoztatót tartott a kormány által kijelölt, a vatikáni megállapodás hatásait vizsgáló bizottság jelentéséről. A jelentést november 28-án hozták nyilvánosságra; a bizottság elnöke Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója volt. Semjén Zsolt szerint a jelentésnek van­nak pozitív elemei; a bizottság személyi összetételében is kiegyensúlyozottságra törekedett - „szélsőséges figurák” kima­radtak belőle. Ugyanakkor szekularista, vagyis a hitéletet a magánszféra részé­nek tekinti. A jelentés kétharmada sze­rinte közömbös jogfilozófiai és szocio­lógiai fejtegetés, a végén hosszú filoló­giai anyaggal - Venezuela vagy Gabon igazán nem fontos a téma szempontjá­ból. „Milyen szerepe van a vatikáni megállapodásnak abban, hogy egy mi­niszter népszerűbb, mint egy püspök?”- kérdezte. Tartalmilag probléma az intézmény­rendszernek - elsősorban az iskoláknak- az állami és nem állami intézményekre való felosztása. A jelentés szerint a nem államihoz tartozik a civil és az egyházi szféra. A helyes felosztás a frakcióvezető szerint a nyilvános és nem nyilvános lenne. Az egyházi iskolák ugyanúgy em­beri jogi alapon működnek, mint az ön- kormányzatiak vagy a nemzetiségiek. A nyilvános intézményeket teljes finanszí­rozás illeti meg, azokat a szervezeteket pedig, amelyek üzleti alapon működte­tik az iskolákat, bár ezek is hasznosak, nem illeti meg teljesen - fejtette ki. Semjén Zsolt egyetértett a jelentéssel abban, hogy nem indokolt az egyházi in­tézményeknek bizonyos támogatások­ból, pályázatokból való kizárása. A jelen­tés a személyi jövedelemadó i%-ának fel­ajánlásával kapcsolatban megállapítja: befolyásolhatja az egyházaknak való fel­ajánlás szándékát az is, hogy ezt a lehet­séges i%-ot más, nem egyházi - egyéb­ként fontos - társadalmi célokra is fel le­het ajánlani. Semjén Zsolt helytelenítet­te, hogy az 1% felajánlásánál az egyházak és civil szervezetek mellett különféle ál­lami programok is szerepelnek. Helyte­lennek minősítette azt is, hogy az 1% kedvezményezettje az adózó egyház- községe legyen, ez ugyanis rendkívül bo­nyolult lenne - Budapesten különösen. Kritikával illette azt a javaslatot is, hogy az állam megszüntethetné a hitoktatás támogatását, hiszen a hittan „fakultatív tárgy, akár a furulyaóra”. Úgy vélekedett, hogy a negatívumok nagy része - idetar­tozik az iskolák finanszírozására tett ja­vaslat is - tárgyi tévedésen, ismerethiá­nyon alapul. A jelentés végkicsengése - miszerint sem a vatikáni, sem a többi egyházzal kötött megállapodást nem szükséges felmondani - azonban szerin­te pozitív. Balog Zoltán is arra utalt, hogy a tanul­mány szerint a vatikáni-magyar vegyes bizottságot kívánatos lenne működtetni. Ennek ismeretében annál bántóbb, hogy a Pénzügyminisztérium nem áll szóba az egyházakkal, a szakmai-pénzügyi érdek- csoportok érdekérvényesítő képessége sokkal jobb. Bár szkeptikus a vallásszo­ciológiai felmérésekkel szemben, a jelen­tésből kiderül, hogy „a magyar lakosságot még nem sikerült összezavarni az egyhá­zakkal kapcsolatban”. Kérdésekre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: a felmérés szerint a magyar lakosság 62%-a katolikusnak, 18%-a re­formátusnak, 3,4%-a evangélikusnak vallja magát; a népesség 14%-a jár leg­alább havonta egyszer templomba - de mi köze ennek az egyházi iskolák finan­szírozásához? „A sport támogatása sem annak függvénye, hogy a társadalom hány százaléka jár hetente edzésre” - fo­galmazott a frakcióvezető. Ami az egy­házi ingatlanokat illeti: az egyházak azo­kat kapták vissza, amelyek viszik a pénzt, azokat nem, amelyek hozzák. Szlovákiában, Romániában ez utóbbia­kat is visszakapták; Ausztriában az an­nak idején államosított egyházi nagybir­tok után a GDP százalékában állapítják meg a támogatást. Bár a tanulmány sze­rint a kistelepüléseken szolgáló lelké­szek támogatását el lehetne vonni, ez is téves lépés lenne: megítélése szerint ez nem hitéleti támogatás, hanem ugyanaz, mint például a védőnőké; hozzájárul ezen települések életminőségének fenn­tartásához - fejtette ki. Mindkét képviselő megállapította: a tanulmány lényege az, hogy tartsák be a törvényeket. „Miért kell jelentést írni ar­ról, hogy be kell tartani a törvényeket?” - tették föl a kérdést. ■ SZENTPÉTERY PÉTER A vatikáni megállapodás eredményeit és hatása­it elemző bizottság jelentése a http://www.meh.hu/ tevekenyseg/hatteranyagok oldalon olvasható. Kitüntették D. Terray Lászlót Az oslói magyar nagykövetségen október 23-án Krausz György nagykövet két norvég kitüntetettnek, valamint D. Terray Lászlónak 1956-os emlékérmet adott át. Az érem tu­lajdonosa „1956 októberében, majd a megtorlás sötét korszakában a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összefogás melletti kiállásával példát adott hazaszere­tetből” - áll az emléklapon. Az 1949-től Norvégiában élő magyar evangélikus lelkész 1956-ban norvég állami felkérésre ausztriai és jugoszláviai menekülttáborokban tartózkodó magyarok kö­zött végzett szolgálatot. A Norvégiába kivándorolni szándékozók segítésére létreho­zott áttelepítő bizottság tagjaként, majd elnökeként közel ezerötszáz honfitársunk letelepedését támogatta. ■ Hulej Enikő Vállalkozói helyzetértékelés ► Az Iniciatíva Protestáns Vállalkozói Egyesület evangélikus kezdeménye­zésre jött létre. A szervezet a protestáns vállalkozóknak ad továbbkép­zési támogatást, illetve lehetővé teszi számukra, Hogy kapcsolatot te­remtsenek egymással és a többi kelet-közép-európai ország protestáns vállalkozóival. Eves közgyűléssel összekapcsolt konferenciájukra de­cember 2-án került sor a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A kezdőáhítatot Endrefijy Géza evangéli­kus lelkész tartotta. Ezt egy gazdasági és egy egyházi tájékoztató követte; mind­kettő természetesen tartozik hozzá az ilyen munkaévzáró alkalmakhoz. A magyar gazdaság helyzetéről szóló előadásában Varga Mihály képviselő, a Fi­desz gazdasági kabinetjének vezetője te­kintette át a rendszerváltás óta eltelt idő­szakot, illetve vázolta fel a jelenlegi hely­zetet, valamint a jövő várható veszélyeit és lehetőségeit. A kávészünet után Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője Egyházfi­nanszírozási dilemmák címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A konferencia programjához csatla­kozva az egyesület délután tartotta meg éves közgyűlését, ahol az eddig végzett munka értékelése mellett az egyesület vezetőségének (újra)választására is sor került. Az elmúlt év eseményei kapcsán szó volt többek között az agrár- és vin­cellérszemináriumokról. A közgyűlés vitájába beépültek a délelőtti előadások gondolatai, kérdései is. Külön hangsúlyt kapott a vállalkozók és a gyülekezetek kapcsolata. Advent a várakozás, de nem a tétlen várakozás ideje. Remélhetőleg ez a hét­vége indítást és megerősítést adott vállal­kozó testvéreinknek a megkezdett mun­ka folytatásához mind a gazdasági, mind az egyházi életben. Fontos lenne, hogy minél többen tudjanak az egyesület munkájáról, és bele is kapcsolódjanak. ■ Koren András, az egyesület elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents