Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-12-03 / 49. szám
4 2006. december 3KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet®? A norvég evangélikus egyház szinódusa jóváhagyta állam és egyház szétválasztását Nagy többséggel megszavazta múlt szerdán a norvég evangélikus egyház vezető testületé, az általános szinódus az állam és az egyház szétválasztását, előrelépve azon az úton, melynek végén az evangélikus vallás Norvégiában megszűnik hivatalos államvallás lenni. Idén áprilisban a norvég kormány az államegyházi rendszerről szóló konzultációsorozatba kezdett a skandináv országban működő több mint kétezer-ötszáz gyülekezettel, a városokkal és a különféle társadalmi csoportokkal; az egyeztetéseket a tervek szerint december i-jéig zárják le. A tizenegy püspökből és tizenegy egyházmegyei tanácsból álló norvég evangélikus szinódus két hete tartott éves találkozóján 63 :19 arányban jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, melynek értelmében az evangélikus vallás Norvégiában megszűnik államvallás lenni. Az egyház közlése szerint új jogszabályokra van szükség az eddigi állami jogköröknek a szinódusra való átruházásához, beleértve a papi kinevezések rendjét. Jens-Petter Johnsen, a norvég egyház nemzeti tanácsának igazgatója történelmi döntésnek nevezte a szinódus határozatát. Hangsúlyozta, hogy nem az egyház és az állam, hanem az egyház és a nép közötti viszony a lényeges. Ha az egyházközségek és a társadalmi csoportok többsége támogatná is a döntést, a norvég állam és egyház szétválasztása 2013 előtt akkor sem léphetne életbe, minthogy az egymást követő parlamentek mindegyikének jóvá kell hagynia az alkotmánymódosítást. A várakozások szerint a kormány 2008 végén terjeszti a parlament elé a javaslatot. Az evangélikus vallás királyi rendelettel 1537-ben vált Norvégia hivatalos vallásává. A skandináv országok közül Dániában ugyanolyan államegyház működik, mint Norvégiában, míg Svédország 2000. január elsején szüntette meg az ottani evangélikus államegyházat. M MTI Lemondott Igor Misina szlovák püspök 2006. november 10-i hatállyal egészség- ügyi indokkal lemondott tisztségéről Igor Misina, a Szlovákiai Evangélikus Egyház keleti kerületének püspöke. A november 11-ére rendkívüli tanácskozásra összehívott kerületi presbitérium elfogadta a lemondást, és új választást írt ki. Az ütemezés szerint az első választási forduló eredményei 2007. január 23- án, a másodiké pedig február 20-án megszületnek, hogy minél hamarabb be lehessen tölteni az üresen maradt püspöki széket. Igor Misina püspököt az előző hatéves ciklus után idén nyáron újraválasztották, de ezt a periódust már nem tudta kitölteni. A szlovákiai evangélikus egyházi törvények alapján legfeljebb két hatéves időszakra lehet szolgálót választani a püspöki székbe. M Evanjelicky posol spod Tatier Ángy alfa-hálózat Család, összetartás, béke, karácsony, ajándék... Lehetne még folytatni a sort; e fogalmak, azt hiszem, mindannyiunk értékrendjében kiemelt helyen szerepelnek. Melyikünk kívánná azt, hogy akár egyetlen család is híján legyen ezeknek az élményeknek? Úgy gondolom, semelyikünk. Pedig sokan vannak, akik nem részesülnek a család óvó, átkaroló, féltő szeretetében. Kisgyermekek, fiatalok, édesapák, édesanyák és idősebbek között egyaránt bőven vannak olyanok, akik egyedül, magányosan, béke, család, ünnepek nélkül élik mindennapjaikat. A sajnálat a legkevesebb, amit ilyenkor tehet az ember. És nemcsak kevés, de talán rossz is. Hiszen azzal, hogy elodázzuk a segítségnyújtást, és bánkódunk azon, hogy milyen is ez a világ, még nem segítünk rajtuk. Sokszor esetleg megkönnyebbül a lélek; „Legalább sajnálom őket!” De elég-e ennyi? Többek között ezt a kérdést tette fel a Magyar Testvéri Börtöntársaság is, amelynek a munkája talán nem ismeretlen az olvasó előtt. A tizennégy éve működő szervezet, amely a fogvatartottakkal és családjukkal foglalkozik, nem szeretne csupán a börtönlátogatásra és a gyermekek karácsonyi megajándékozására szorítkozni. Éppen ezért egy ernyőszervezet létrehozását kezdeményezte, amelyet a Nemzeti Civil Alaptól (NCA) kapott támogatásból kíván elindítani. Az ernyőszervezetben több olyan alapítvány vesz részt, amelynek a profilja közel áll a családgondozáshoz, illetve a börtönviseltekről és gyermekeikről való gondoskodáshoz. Ebben a munkában ezért a Magyar Testvéri Börtöntársaság mellett részt vesz a Tessedik Sámuel Alapítvány, az Angyalfa Alapítvány, a Magyar Börtöntársaság Alapítvány, a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete és a Wiehern Alapítvány. A szervezet célja elősegíteni azt, hogy intenzívebb legyen a családgondozás és a fogvatartottak utógondozása. A hálózat beindulása után lehetőség nyílna arra, hogy a családok beépüljenek a helyi gyülekezetekbe, és a rendszeres kapcsolattartás is jobban működne. A fogvatartottak gyermekeit nemcsak nyáron, hanem ősszel és tavasszal is tudnánk táboroztatni. Összességében egy olyan hálózat épülhet ki, amely lefedi a fogvatartottakkal és családjaikkal kapcsolatos szociális és lelki problémák gondozását. Munkánkhoz szívesen veszünk mindenféle segítséget, hozzájárulást, advent közeledtével pedig legaktuálisabb feladatunk elvégzéséhez, a karácsonyi ajándékozáshoz is köszönettel fogadjuk támogatásukat. Kadlecsik Zoltán, a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnökségének tagja, az Angyalfa Alapítvány kuratóriumának elnöke (tel.: 20/824-6907) HIRDETÉS Karácsony iajándék-küldő akció A Magyar Testvéri Börtöntársaság ez év karácsonyán is szeretne csomagot küldeni - a börtönlelkész közreműködésével - olyan fogvatartottaknak, akiknek nincs családjuk, vagy egyéb okokból karácsonykor sem kapnak semmit. Szeretettel kérjük az egyházközségeket, illetve ezen kérésünket olvasókat, hogy a következő címen jelezzék, ha akciónkban egy szerény csomag küldésével részt vennének! A jelentkezők számára időben megküldjük a fogvatartott nevét és címét. Címünk: Magyar Testvéri Börtöntársaság, 2100 Gödöllő, Pf. 268. E-mail: pfhungary@vnet.hu. Áldott adventét és karácsonyi készülődést kíván az elnökség! Testvérek a Mikulás földjén ► Nyári lapszámainkban már bemutattuk néhány gyülekezetünk külföldi evangélikus gyülekezetekkel való testvérkapcsolatát. A veszprémiek bemutatkozó írása nem véletlenül került lapunk december 3-i számába: nem hagyhattuk ugyanis figyelmen kívül, hogy annak a városnak az evangélikus közösségével állnak testvérkapcsolatban, amelyet keresztülszel az északi sarkkör, és ahonnan a Mikulás is válaszol a gyermekek leveleire... Veszprém és a finnországi Rovaniemi gyülekezete között élő, rendszeres és közvetlen a kapcsolat; a több ezer kilométeres távolság ellenére közel érzik egymáshoz magukat. Veszprém városa az elsők között volt az országban, mely finnországi testvérvárossal kötött szerződést. Az együttműködési megállapodást a városok képviselői 1974-ben írták alá. 1977- ben a gyülekezetek is felvették egymással a kapcsolatot: a város meghívására érkezett finn küldöttség tagjai eljöttek Veszprémbe, részt vettek az isT tentiszteleten, és elhatározták, hogy kezdeményezik a hivatalos kapcsolat létrehozását. A különbségek mind a városokat, mind a gyülekezeteket tekintve nagyok. Veszprém több mint ezeréves múltra visszatekintő, hagyományokkal rendelkező város, míg Rovaniemi fiatal, a háborúban romba dőlt, majd újjáépített település, mely területileg Finnország egyik legnagyobbja. Veszprém kicsinyke evangélikus közösségével szemben a rovaniemi Finnország második legnagyobb gyülekezete. A különbségek, a nagy távolság ellenére mégis élő és közvetlen a kapcsolata a gyülekezetek az egységet, a közösséget keresik: összeköti őket azonos hitük, a Krisztusban való szeretet. A finn testvérekben Isten sok kedves, szeretetteljes embert ajándékozott a veszprémi evangélikusoknak. A rovaniemi főtemplom oltára előtt A két gyülekezet rendszeresen látogatja egymást, részt vesz a másik ünnepi alkalmain. A finnek Veszprémben jártak a gyülekezeti terem átadásakor, az orgona avatásakor, a veszprémiek pedig a rovaniemi templom felépítésének ötvenedik évfordulóján ünnepeltek együtt velük. Mind a finn, mind a ma- gyar gyülekezet kórusa többször vendégszerepeit már a másik közösségnél; kirándulásokat is gyakran szerveznek mindkét részről. A veszprémiek először 1984-ben utaztak Lappföldre. Legutóbb 2004-ben jártak Rovaniemiben, az együttműködési megállapodás megkötésének jubileumát gyülekezeti találkozóval is összekötve. Sokan barátaiknál, ismerőseiknél szálltak meg, ám voltak olyanok, akik először jutottak el Lappföldre. A programból természetesen nem maradhatott ki Rovaniemi egyik legkülönlegesebb látványossága sem: meglátogatták az északi sarkkörön élő Mikulást. November végén, decemberben megsokasodnak a látogatók az igazi Mikulásnál (Joulupukki), sorra szállnak le a repülőgépek, noha kis háza egész évben nyitva áll, manóival együtt várja a távoli földről érkezőket. Finnországban egyébként nem december 6-án, hanem szenteste, december 24-én jön a Mikulás: ő hozza az ajándékokat, neki énekelnek, és vele találkoznak a gyerekek. December hava nemcsak a karácsony miatt nagy ünnep Finnországban: december 6-án köszöntik a függetlenség napját (jövőre lesz kilencven éve, hogy az ország kivívta függetlenségét). A két gyülekezet tagjai nemcsak ünnepi alkalmakkor emlékeznek meg egymásról: máskor is gyakran gondolnak barátaikra, ismerőseikre, imádságban hordozzák egymást. ■ B.E. Kit hívjunk meg vacsorára? Műhelymunka-bemutató ► A Duna forrásvidékeként ismert Donaueschingenben rendezték meg az Európa Tanács által 1969-ben elindított Pestalozzi-program 114. európai találkozóját. A program célja, hogy a tagállamokból érkező tanárok számára továbbképzést biztosítson, és keretet adjon az aktuális problémák megvitatásához. A november 13-17. között megrendezett konferencia témája A vallások sokfélesége és a kultúrák közötti oktatás volt. A harmincöt résztvevő tizenhat különböző európai országból érkezett. A németországi találkozó számtalan gazdag és változatos programja (előadások, kiscsoportos diszkussziók, különböző kultúrák, országok zenével, tánccal, jellegzetes ételekkel és italokkal történő bemutatkozása, iskola- és óvodalátogatás és így tovább) közül az alábbiakban egy műhelymunkáról számolunk be részletesebben. Egy olyan csoportmunkáról van szó, amely felhasználható az iskolai oktatásban, azonban a különböző korosztályok esetében mindig mást kell a középpontba állítani, és az adott témát másmás szinten kell földolgozni. A legizgalmasabb feladatot és a legnagyobb kihívást talán az érettségi előtt álló korosztálynak jelenti. Kit hívjunk meg vacsorára? - hangzik a kérdés, a feladat pedig egy vacsora megszervezése három olyan ember számára, akik különböző vallási háttérrel rendelkeznek. A meghívott vendégek lehetnek ismertek vagy ismeretlenek, vallási vezetők vagy azok szülei, de lehetnek teljesen hétköznapi emberek is. Nem kell, hogy kortársak legyenek! Meghívhatjuk egy elképzelt találkozóra például Mohamedet, Jézust és Ábrahámot; vagy Ga- málielt, Pál apostolt és Marcus Aureliust; esetleg Luthert, Erasmust és a pápát; hazai vallási csoportok képviselőit; a hazai keresztény felekezetek vezetőit; vagy Teréz anyát, Anna Frankot és Buddha anyját... Bármilyen más egyéb kombináció is elképzelhető - attól függően, hogy mi illeszkedik a tantervbe, és milyen a diákok érdeklődése. A konferencia műhelymunkái során érdekes vacsorameghívások születtek. Az egyik műhely például - mivel résztvevőinek aktuális kérdése nem a vallásközi, hanem sokkal inkább a felekezet- közi párbeszédre, illetve az ateistákkal folytatott diszkusszióra irányult - Luthernek, XVI. Benedek pápának és Fidel Castrónak készített meghívót. A vendégek kiválasztása után következik a munka nagyobbik része, a vacsora teljes előkészítése: az időpont kiválasztása, a meghívó megfogalmazása, az ülésrend kialakítása, a névkártyák elkészítése, a vacsora menüjének az összeállítása... Már az előkészületek lebonyolítása is aktív együttműködést és közös tanulást feltételez a csoporttagok részéről. További feladat azoknak a dolgoknak az azonosítása, amelyekben nagy valószínűséggel megegyeznek majd a vacsoravendégek (például: Jézus és Mohamed egyistenhívő; Jézus és Mózes is zsidó volt). A hasonlóságok után pedig azokat a témákat gyűjtjük össze, amelyekkel kapcsolatban más véleményen vannak a meghívott vendégek. Végül lefolytatjuk az elképzelt beszélgetést, majd a feladat eredményét tetszőleges formában - dramatizálva, elmesélve, táblára rajzolva stb. - bemutatjuk a többi csoportnak. Fontos, hogy a munka során rendelkezésre álljanak az információgyűjtéshez, továbbá az eredmény bemutatásához szükséges segédeszközök (tankönyvek, internet, tábla, kártyák, ragasztó...). A csoportmunka célja, hogy a képzelet segítségével biztonságos keretet adjon a vallások közötti és/vagy a felekezetek közötti hasonlóságok, valamint eltérések és problémák megvitatásához. Természetesen mindehhez szükség van a csoporttagok közötti együttműködésre, együtt tanulásra, nyitottságra, kreativitásra, aktivitásra és empátiára is. Ez a keret lehetőséget ad arra, hogy ne csak a különböző vallásokról vagy felekezetekről szerezzünk ismereteket, hanem hogy a saját értékrendünket és hitünket is meg tudjuk fogalmazni. A kiválasztott vacsoravendégek révén a különböző felekezetű, különböző vallású, hívő vagy hittől távol álló csoporttagok nyugodtan kifejthetik saját meggyőződésüket. E műhelymunka révén tehát a másikról való nagyon intenzív és aktív tanulásra nyílik lehetőség; folyamatos reflexiót jelent a saját hitünk és értékrendszerünk tekintetében is. Kölcsönös tanulás egymástól és egymásról, amely kölcsönös tiszteletet és a másik valódi megértését, elfogadását eredményezheti. ■ Gömböcz Elvira Adventi gyertyagyújtás Szabadkán harmadízben A Vajdasági Keresztény Ifjúság által szervezett, „Adventi gyertyagyújtás” nevet viselő sorozat 2004-ben indult el Szabadkán a katolikus, az evangélikus és a református közösségek bevonásával. Célja az ökumenizmus erősítése, a Krisztusba vetett közös hit elmélyítése és a város más felekezethez tartozó közösségeinek, lelkipásztorainak a megismerése. A gyertyagyújtások alapját az esti zsolozsmaima, a vesperás elimádkozása és a hozzá kapcsolódó rövid igehirdetés alkotja. A négy adventi vasárnapon hétről hétre másik felekezet templomában gyűlnek össze a hívek, és vendég igehirdetőt hallgatnak meg. A kezdeményezés már az első gyertyagyújtások alkalmával kedvező visszhangra talált a szabadkai magyar keresztény hívők körében. XVI. Benedek pápa - miként tavaly is - levélben köszöntötte a rendezvényt, adventi áldását küldve a résztvevőknek. ■ Negyela László
