Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-11-05 / 45. szám

IO

2006. november 5.

KRÓNIKA

‘Evangélikus ÉletB

Csokonai és a Debreceni Református

Kollégium drámája az Evangélium Színházban

Mintha még a számos zajos sikert megélt társulat tagjait is meglepte volna az a szűnni nem akaró vastaps, amellyel a közönség október 27-én honorálta az Evangélium Színház premierjét a Duna Palotában. Szabó Magda Szent Bertalan nappala című drámáját a 89. születésnapját közelmúltban ünneplő írónő jelenlétében mutatta be péntek este a Magyar Örökség díjjal kitüntetett társulat, amelynek ez volt a 25. bemutatója. A darab rendezője, Udvaros Béla művészeti vezető az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának ünnepléséhez is méltó művet keresett (és talált) a mai magyar drámaíró oeuvre-jéből, ám a kálvinista

Rómában 1794-95-ben játszódó történetnél jobb irodalmi anyagot a reformáció ünnepére sem lehetett volna egykönnyen választani. A mindazonáltal továbbgondolásra, akár vitára is késztető előadás értékelésére lapunkban még visszatérünk, a premierről szóló híradásban azonban illő megemlítenünk, hogy az olykor Debrecen szerelmesének is aposztrofált Szabó Magda írói nagyságát az előadás előtt ár. Kovács Sándor Iván, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének professzora, az MTA doktora méltatta.

■ Milos József felvétele

Szabó Magda Szent Bertalan nappala

című történelmi játéka két részben Udvaros Béla rendezésében további előadások:

November 3., 17., december 1., péntek: este 7 óra November 5., 19., 26., december 3., vasárnap: délután 4 óra November 25., szombat: délután 4 óra

Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonszámon, illetve hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota (Budapest V., Zrínyi u. 5.) portáján: 1/235-5500. Helyárak: 2000,1500,1200 Ft

HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Női Bizottsága nők világima- napi előkészítő konferenciát tart november 4-én 10 órától 14.30-ig a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának (1146 Budapest Abonyi utca 21.) a földszinti tanácstermében. (A Keleti pályaudvartól két megálló a 7-es busszal a Cházár András utcáig. Az Abonyi utca a Thököly úttal párhuzamos, a Keleti pályaudvar felől érkezve balra az első utca.)

Az alkalmon többek között Ruth Ellinghaus, a német világimanapi bizottság tagja szolgál, aki évekig szolgált Paraguayban (ott állították össze a 2007-es imanap istentiszteleti rendjét).

Az érdeklődőket szeretettel hívja és várja a MEÖT Női Bizottsága.

ISTENTISZTELETI REND / 2006. november 5. - Budapest

Szentháromság ünnepe után 21. vasárnap. Liturgikus szín: zöld.

Lekció: )n 4,460-54; Ef 6,10-18. Alapige: Jer 29,1-7.10-14. Énekek: 438., 451.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de.

II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Gémesi Andrea; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Lackner Pál; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Szántó Enikő; du. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Gombkötő Beáta; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Arpádné; de. fél 10. (úrv., családi) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv., gospel) Körmendy Petra; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) Bácskai Károly: de. fél 12. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. Keczkó Pál.

■ Összeállította: Boda Zsuzsa

Ne csak a T-34-esre emlékezzünk

Harmadik Insula Lutherana-nap a Deák téren

► Az „evangélikus sziget” napját ünnepelte október 29-én, vasárnap a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezete. A reformáció évfordulójához kapcsolódó, egész napos program lényegét egy mondatba sűrítette Gáncs Péter püspök a 11 órai istentiszteleten: „Azon fáradozunk, hogy ne elszigetelődést jelentsen ez a sziget, hanem olyan kikötőt, ahol meg lehet állni, fel lehet töltődni, hogy aztán tovább lehessen hajózni...”

Az időjárás igazodott a napi igéhez: mint Nőé idejében, egész nap esett az eső. Jó érzés volt a szomorú időben gyermekek kórusát hallgatni az oltártérből vasárnap reggel, a 9 órai istentiszteleten. A legkisebbek kara, a Kisdeák óvoda gyermekserege nyitotta meg ezen a reggelen a programsorozatot, amely a nap folyamán minden korosztályt igyekezett megszólítani. Énekük hangzása a szivárványra emlékeztetett, amely reménységet ébreszt mindnyájunk szívében. Ahogyan Smidéliusz Gábor helyi lelkész fogalmazott: „A szivárvány Isten szövetségét jelenti. Ő fölénk tartja kezét, ott van fölöttünk, úgy, mint a gesztenyefalevél, amelyről az óvodások verseltek...”

Ahogy Nóé kilépett a bárkából, hogy hálát adjon, úgy szállt szerte a budavári gyülekezet fúvósainak hangja a templom ajtajából: a két istentisztelet között térzenét hallgathattak az esőben is kitartó hívek és érdeklődők. A kis együttes Isten irántunk tanúsított kegyelmét hirdette.

A 11 órai istentiszteleten három, kegyelmet talált, hálás emberre emlékezett

Késői köszönet szolgálatáért

Eduard Schweizer-Hanhart (1913-2006)

vő, alázatos, családját és egyházát nagyon szeretni tudó, mélyen hívő keresztény volt Schweizer-Hanhart professzor. Tanártársai nemcsak megbecsülték, hanem fel is néztek reá. Egy hosszabb periódusban az egyetem rektora is volt.

Ami tudományos munkásságát illeti, példaszerűen igényes írásmagyarázó volt, a nyelvészeti és kortörténeti titkok tudója. Nem alapított exegetikai iskolát, de kiegyensúlyozott és mértékadó megállapításai összhangba hozták az őskeresztény teológiai felismeréseket. Az Új- szövetségi szótárba írt cikkei kincsesbányát jelentenek a kutatási területén. Az ő nevéhez fűződik az Újszövetségi kommentársorozat megalkotása; egyes darabjai ma is időszerű teológiai útmutatást adnak a kutatók és prédikátorok számára. Két katolikus kollégájával együtt ökumenikus újszövetségi kommentárt is indított sokunk örömére. Bibliai textusok hatástörténeti kutatására is vállalkozott; ez a kutatási terület ma fénykorát éli.

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a kolozsvári teológiai fakultás fennállásának századik évfordulója alkalmából együtt vehettük át a tiszteletbeli doktpri diplomát. Akkor - 1995-ben - még nem sejtettem, hogy utoljára találkozhatom egykori kedves professzorommal, sokak tanítójával, Isten kedves szolgájával, a kiváló tudóssal. Temetésén a Zürichi Egyetem Teológiai Karának dékánja búcsúbeszédében az idős professzort idézte, aki gyakran emlegette egykori tanárának, Rudolf Bultmannak a vallomását: végül is minden kegyelem. Az igehirdetés pedig kedves igéje alapján szólt négy gyermekéhez, tíz unokájához, hét dédunokájához és a népes tanítványi sereghez: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.” (íjn 3,2) Eduard Schweizer-Hanhart békésen elaludt, s bizonnyal a kegyelmes Isten ölén ébredt fel. Legyen áldott érte a Teremtő!

■ D. Szebik Imre

Ez év nyarán, június 27-én hunyt el ki- lencvenhárom éves korában a több mint harminc éven át Zürichben tanító professzor, Eduard Schweizer-Hanhart, de hazai egyházunkhoz csak néhány hete ért el örökkévalóságba költözésének híre. Miután a még élő magyar evangélikus és református lelkészek közül több mint egytucatnyinak volt kedves professzora, mások pedig könyveit olvashatták, kedves kötelességünk, hogy megemlékezzünk róla, és megköszönjük szolgálatát.

Bázelben született I913. április 18-án. Négyen voltak testvérek, közöttük ő volt a legidősebb. Szülővárosában végezte tanulmányait az érettségi letételéig. Teológiai érdeklődését Marburgban mélyítette el, négy kiváló professzor nevét emlegette. Rudolf Otto vallástörténészt, Rudolf Bultmann újszövetségi tudóst, majd Emil Brunner zürichi és Karl Barth bázeli szisztematikus teológiai professzort tartotta gondolkodása kialakításában fontos személyiségeknek, akik különösen nagy hatást gyakoroltak későbbi tudományos munkásságára.

Teológiai tanulmányai befejezése után rövid ideig helyettes lelkész volt Bázel ipari negyedében, majd a nesslaui gyülekezet megválasztotta lelkipásztorának. Az itt gyűjtött - személyes beszélgetések során szerzett - tapasztalatai élete végéig befolyásolták gondolkodását. Bár újszövetségi kutatásokat végzett, mindvégig megmaradt gyakorlati teológusnak.

1940-ben kötött házasságot Elisabeth Hanharttal. Négy gyermekkel ajándékozta meg házasságukat a Teremtő.

Doktori disszertációja és habilitációja elkészülte után, a bányászgyülekezetből távozva három évig egyik helyről a másikra vándorolt a család - ott éltek, ahol az édesapa éppen szolgált -, míg végül Schweizer 1949-ben a Zürichi Egyetem új- szövetségi tanszékére kapott meghívást.

Elmélyült kutatásai és gyakorlati lelkésznevelő tevékenysége egyre ismertebbé tették nevét választott szakterületén. Vendégprofesszorként meghívták a New York-i Trinity College-be. Volt Japánban, tanított vagy előadást tartott szinte majdnem minden európai protestáns egyetemi katedrán, de járt Kanadában és Ausztráliában is, illetve nagyon gyakran Németországban. Több mint tíz intézmény tiszteletbeli doktora volt, Budapesti Református Teológiai Akadémia (ma a Ká- roli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) is díszdoktorává fogadta.

Hazánkban 1968-ban járt először; az európai evangélikusok konferenciáján ő tartotta a főelőadást az Újszövetség-értelmezésről a modern kutatás fényében. Nagy érdeklődéssel kísért előadása kapunyitás volt az újszövetségi kutatás számára.

A hatvanas-hetvenes években Svájcban ösztöndíjasként tanuló lelkészek szinte kivétel nélkül találkoztak vele, és hallgathatták előadásait. A külföldi diákokat megkülönböztetett bánásmódban részesítette. Nemcsak otthonába hívott el bennünket, de többször magával vitt - japán diáktársammal együtt - Schaffhausenbe, ahol minden hónap harmadik vasárnapján prédikált. Számomra feledhetetlen élmény maradt igehirdetése. Prédikációiból kicsendült a protestáns biblicitás és a személyes hitből fakadó meggyőződés bizonyossága.

Melegszívű, közvetlen, könnyen kapcsolatot teremtő, tudásával nem dicseka prédikátor. Nóéra, aki hálás volt Istennek, hogy végre kiléphetett a bárkából. Emlékezett Lutherre is, aki már többet tudott, mint Nóé. A reformátor a wittem- bergi vártemplom előtt állt kilencvenöt pontjával, hogy világgá kiáltsa: Jézus az, akire fölnézünk - ahogy Noé nézett ki a csak felfelé nyűó bárkaablakon -, s aki által kegyelemből, hit által van üdvösségünk, A harmadik kegyelmet talált ember, Johann Sebastian Bach a zenéjében volt jelen. De hogy teljes legyen az összhang, szükség lenne egy negyedik szólamra, a mai ember hangjára is - hangzott az igehirdetés.

Részben Bachhal folytatódott az ebédszünet után a délután. A korán visszatérők meghallgathatták három tősgyökeres Deák téri tanúságtételét arról, hogy miként lehet megélni kereszténységünIstenhez. Azt vallja, hogy Bach zenéjén keresztül nagyon sok embert elér az evangélium. Blatniczky László a hitelességet jelölte meg a legfontosabbnak; mint mondotta, a vezető szemlélete érezhető az általa irányított intézmény életének alakulásán. A harmadikként megszólaló gyülekezeti felügyelő a természettudós racionális világlátása és az egyházi tanítás közti ellentétet oldotta föl. Saját legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy szűk körben szembenézzen a mai kor devalválódott értékrendjével, következmények nélküli világával, s megpróbálja közvetlen környezete „elé élni” a törvényt és az evangéliumot, hogy - miként azt az egyik résztvevő megfogalmazta - ne csak a T-34-es tankok miatt tudják az emberek, hogy hol van a Deák tér...

két a világban, miként lehetünk hitelesek, „értékállóak” a mindennapokban. Erről beszélt Dobozy Borbála csembalóművész, dr. Blatniczky László gyermekgyógyász, volt kórházigazgató és dr. Sólyom Jenő fizikus, a gyülekezet felügyelője.

Dobozy Borbála többfelekezetű családja és Bach muzsikája révén jutott el

A nap utolsó részében - az esti orgonazenés áhítat előtt - Tóth-Szöllős András portrékat bemutató ‘56-os filmjét vetítették le a gyülekezeti kisteremben, ezzel párhuzamosan a nagyteremben pedig a pilisi Izsóp ifjúsági kórus és zenekar adott koncertet.

■ Cs. Tarr Klára