Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-10-15 / 42. szám

‘Evangélikus ÉletS •ÉLŐ VÍZ 2006. október 15. 9 i Egyedül kegyelemből, Krisztus keresztjéért, bűnbánó hittel Reformátorunk a reformációról „Minden igazán bűnbánó keresztyén el­nyeri a bűn alól és a büntetéstől való tel­jes feloldozást; ez őt a bűnbocsátó cédu­lák (megvásárlása) nélkül is megilleti.” (A 36. tétel Luther 95 tételéből, Wittenberg, 1517) „Istent nem dicsőíthetjük jobban, mint ha azt valljuk: egyedül kegyelemből és irgalmasságból leveszi rólunk a bűnt, a halált és a kárhozatot, és szent Fiát adja értünk. Vele pedig minden jóval meg­ajándékoz bennünket.” (A reformátor egyik igehirdetéséből, 1523) „Sokat tévelyegtem a pápaság alatt, és nem is gondoltam, hogy ez mennyire így van. Éreztem ugyan valamit, de mindaddig nem tudtam, mi az, amíg a Római levél 1. fejezetének igéje elém nem került: »Az igaz ember hitből él.« (17. v.)” (A reformátor Asztali beszélgetéseiből, 1542-1543) „Istent csakis szenvedések közt és a ke­reszten, azaz Krisztus keresztjében lehet megismerni. A keresztfa értelme pedig csak annak a számára lesz nyilvánvaló­vá, aki maga is kereszt és szenvedések alatt van... A kereszt teológusa tudja, hogy az igazi teológia és Isten igaz meg­ismerése a keresztre feszített Krisztus­ban van.” „Senkinek sem elegendő és nincsen a javára, hogy Istent ismeri di­csőségében és fenségében, de nem isme­ri őt a kereszt megaláztatásában és gya­lázatában.” (Luther) (Idézetek Walther von Loewenich híres könyvéből: Theologia crurís, München, 1933. Megjelent magyarul is: A kereszt teológiája Luthernél, Evangélikus Sajtóosztály, Buda­pest, 2000. A fenti idézetekhez vő. 16-20. 0.) A reformáció legßbb mai üzenete A reformáció legfőbb mai üzenete: bűnbocsá­nat egyedül Isten kegyelméből, Krisztus Urunk bűntörlő keresztfaáldozatáért bűnbánó hittel. Isten bűnbocsátó kegyelme a legna­gyobb csoda! Mert egyfelől magában foglalja azt, hogy akinek szól, az vétkes és valóban méltó a szent és kegyelmes Is­ten ítéletére. De benne van az is, hogy Is­ten ennek a csak ítéletét érdemlő bűnös­nek megbocsátó szeretetét ajánlja föl. A Szentírás és az egyház Isten kegyelmé­nek ezt a csodáját nem magyarázza, csak Krisztus, Isten Fia gyötrelmes golgotái kereszthalálára mutat. Ott ment végbe a legnagyobb és legérthetetlenebb csoda! Isten szent Fia, aki emberré lett értünk, ott elszenvedte az egész embervilág bű­neinek - benne a mi bűneinknek - a bün­tetését, és helyette kegyelmét, bűneink bocsánatát ajánlja föl nekünk! Isten teremtő szava kezdetben jó és boldog világot teremtett, amelyet az em­ber bűne, Istentől való elfordulása vál­toztatott át megromlott, énközpontú, boldogtalan világgá. Isten megbocsátó kegyelme, a keresztfa evangéliuma sem végez el kevesebbet: újjáteremti egész belső világunkat, és megújítja külső éle­tünket, cselekedeteinket is. Legelőször is hitet, Istenbe vetett teljes, bizodalmas hitet teremt a szívünkben. „Új ember” születik meg bennünk, aki szem­befordul régi, bűnös és önző énünkkel, és Istent, a megfeszített Krisztust kezdi el szeretni mindenekfölött. A hit csodája ez - a legnagyobb változás az ember föl­di életében! A bűnbocsánat azonban a hiten, a belső újjászületésen keresztül új­játeremti egész külső életfolytatásunkat, cselekedeteinket is! Erről majd a követke­zőkben szólunk részletesebben. A keresztény hit mindezért nem egy­szerűen az egyik vallás a sokféle földi val­lás közül, hanem egyedül áll a vallások vilá­ga fölött. Meghaladottá tesz minden más vallást, amelyben az ember áldozatokkal, vallásos szertartásokkal vagy saját erköl­csi erőfeszítéseivel próbálja saját maga megszerezni bűneinek bocsánatát. Isten bűnbocsátó kegyelme hitet éb­reszt, és új életet támaszt bennünk. De ez mégsem valami véglegesen birtokba ve­hető megújulás, amelyre egyszer eljutot­tunk, és ezzel végleg „megtértünk”. Ha­nem állandó küzdelem régi, önző, bűnös énünkkel, amely naponként felüti a fejét, és veszedelembe hozza hitünket és új életünket. Ebben a küzdelemben azon­ban nem vagyunk magunkra hagyva. Ezt a harcot a Szentlélek Isten vívja naponként, akit Krisztus küld el az övéihez (Jn 15,26) a „kegyelem eszközeivel” az egyházban és keresztény életünkben (Isten igéje, az imádság, a keresztség, az Úr szent vacso­rája, a hívő gyülekezet testvéri közössé­ge). „Amikor a mi Urunk és Mesterünk azt mondta: »Térjetek meg!«, azt akarta, hogy a hívek egész élete megtérés le­gyen.” (Az 1. tétel Luther 95 tételéből) Összefoglalva: így fogja át a bűnbo­csánat csodája egész földi életünket, ke- resztségünktől a hívő új élet naponkénti harcán át egészen halálunkig. Sőt még azon túl is! Mert a végső nagy napra, az utolsó ítéletre előretekintve sem lehet más­ban reménységünk, mint abban, hogy itt a földön megtaláltuk a Krisztus-hitben a bűnbocsánatot. És hogy ott az a Krisztus lesz majd a Bíró, aki meghalt értünk a golgotái keresztfán! így lesz Krisztus ke­resztfája és bűnbocsánata az örök élet ka­pujává a végső ítéletben, Isten örökkéva­ló, reménységgel várt országában. írta, és a Luther-idézeteket német, illetve latin nyelvből fordította: ■ D. dr. Nagy Gyula Hajbaj vagy frizurafilozófia ► „Osztálytársam összetűzésbe került az osztályfőnökünkkel a hajviselete miatt. Régóta reggae-rajongó már, és elhatározta, hogy rasztafrizurát csináltat magának. Meg is tette. Na­gyon meglepődött, amikor megtud­ta, hogy a házirendben benne van, hogy a tanulóktól ápolt és szélsősé­gektől mentes hajviseletet várnak el. Hát még akkor, amikor azt mondtam neki, hogy úgy tudom, ez a rasztahit valami hamis vallás! Osz­tálytársam szerint a raszták keresz­tények, és mindenkinek joga van olyan frizurát hordani, amilyet sze­retne. Mit mondjak neki?” Kedves Barna! Nyilván tudod, hogy ver­bális és nem verbális eszközökkel kom­munikálunk egymással. De ugye nem csak szóból ért az ember! A nem verbális kommunikációs csatornákhoz tartoz­nak az úgynevezett kulturális szignálok: személyes emberi környezetünk tárgyai és külsőségei, valamint az öltözködés, testdíszítés és a hajviselet is. Mindezekkel ízlésünkről, lelkiállapotunkról, de akár politikai, vallási meggyőződésünkről is jelzünk a külvilágnak. A hajviselet koronként változott. A magyarság körében a honfoglalás idején a tar fej volt a divatos, majd a keresz­ténység felvételével a hosszú haj jött di­vatba a férfiak körében. Aztán a török hódoltság újra divatba hozta a leborot­vált fejet... De eszünkbe juthat az elmúlt ötven év változatos frizuradivatja is a hippik hosszú hajától a Beatles-gombán és a punkstíluson át a sportos felnyírtig. Igen, az embernek fontos önkifejezési eszköze a hajviselete! Osztálytársad úgy érzi, senki sem kor­látozhatja abban, hogy milyen frizurát viseljen. Sokan szenvednek attól, hogy mindig mások akarják megmondani ne­kik, hogy mit és miként kellene tenniük. Ugyanakkor az emberi együttélés alap­szabályait és az iskola, a munkahely s EVÉLET LELKI SEGÉLY Szókéné Bakay Beatrix egyéb intézmények házirendjét,be kell tartanunk! A közoktatási törvény 40. § (7) bekez­dése felhatalmazza az iskolák házirend­jét arra, hogy szabályozza az iskolai ta­nulói munkarendet és a foglalkozások rendjét. Igaz, hogy a házirendi szabály­zatot a diákönkormányzatnak is meg kell szavaznia. Ezért osztálytársadnak érdemes megérdeklődnie tőlük, hogy mi a véleményük az osztályfőnöke és közte kialakult feszült helyzetről. Örülök neki, hogy nyitott szemmel jársz, és keresztény fiatalként, első ren­den hitbeli szempontból közelíted meg a rasztafrizura kérdését. Mert számunkra valóban a Szentírás a legfőbb zsinórmér­ték. Isten pedig féltékenyen szerető Úr, ezért egyedül csak őt imádhatjuk! így hát utánanéztem, hogy mi is ez a rasztahit. A rasztafariánus vallás, amelynek a vilá­gon mintegy egymillió követője van, Ja­maicából ered. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a fekete (afrikai) mes­siásnak. A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, amely a császár eredeti neve. Szelassziét a raszták jah (ez a Jahve rövidí­tése, Isten raszta elnevezése) földi megtes­tesülésének és a Szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom, amelynek politikai felhangjai voltak, a jamaicai bennszülött munkásoktól és parasztoktól ered; az 1930-as években vette kezdetét. Mindeh­hez a teológiai hátteret egy hamis próféta, Marcus Mosiah Garvey szolgáltatta, aki egy bibliai próféciát félreértelmezve Isten fiá­nak kiáltotta ki I. Szelassziét. A raszták számára a marihuána nevű kábítószer használata spirituális csele­kedet. Szentségnek tekintik, amely elő­segíti a tudatosság elérését, a béke meg­valósítását, és közelebb visz Istenhez. A jellegzetes rasztafrizura szorosan kap­csolódik a mozgalomhoz. Természete­sen nem minden raszta visel ilyen frizu­rát, és szív kábítószert. Jamaica számtalan zenei stílus ősha­zája. Többek között a reggae-é is. Ez a ritmusos, életkedvet és lazaságot sugalló zene milliók kedvence. Mivel Bob Marley, a reggae talán legismertebb képviselője rasztának vallotta magát, így az ő közve­títésével a rasztahit és -mozgalom a vi­lág számos részén elterjedt. Különösen veszélyesnek azért tartom ezt a mozgalmat, mert összekapcsoló­dik a kábítószer-élvezettel, és mert so­kan hiszik, hogy a raszták hite a Szent­íráson alapszik. Sőt osztálytársadhoz hasonlóan azt is, hogy valójában keresz­tények. Bár Jamaica lakosságának nyolc­van százaléka kereszténynek vallja ma­gát, tudnunk kell, hogy a raszták nem közéjük sorolják magukat. Szeretettel javaslom, hogy mindeze­ket oszd meg az osztálytársaddal. Hívd fel a figyelmét arra, hogy az Újszövetség tanúságtétele szerint Jézus az út, az igaz­ság és az élet; senki sem mehet az Atyá­hoz, csakis őáltala (Jn 14,6). Tisztán kell őriznünk szívünkben és tovább kell ad­nunk az evangéliumot! Ezek után pedig engedd, hadd döntse el ő, hogy megtart- ja-e a rasztafrizuráját! Az ember szabad akaratot kapott Is­tentől. Ezt komolyan kell vennünk! Per­sze a felebarátainkért érzett felelőssé­günket is! Hordozzuk együtt imádság­ban barátodat, hogy a reggae-zene sze- retete és rasztafrizurája ne nyissa meg a szívét a hamis vallás előtt! Szívélyes üdvözlettel: ■ Szókéné Bakay Beatrix Leveleiket „Lelki segély" jeligével várjuk szer­kesztőségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájá­rulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. HETI ÚTRAVALÓ Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (íjn 4,21) Szentháromság ünnepe után a 18. héten az Útmutató reggeli és heti igéi.Isten nagy szeretetparancsolatának a gyakorlati megvalósítására ösztönöznek. Járjunk elhívatásunkhoz méltóan a szeretetben! „Uram, ne vond meg tőlem irgalmadat, jóságod (=szereteted) és hűséged őrizzen szüntelen!" (Zsolt 40,12: LK) Egy írástudó tudni szerette volna, hogy a 613 mózesi törvény, azaz a 365 tiltó és a 248 felszólító parancsolat kö­zül melyik a legfőbb. Jézus ezt a kettőt választotta ki: „Halljad, Izrael..., szeresd az Urat... Szeresd felebarátodat...” (Mk 12,29-31; lásd 5MÓZ 6,4-5; 3Móz 19,18) Tehát az Úr­istent jobban, felebarátunkat pedig ugyanúgy kell szeretnünk, mint önmagunkat. Az írástudó közel volt Isten országához: de annak részesévé csak az lehet, aki a Mester­ben felismeri a Messiást! „Abban van az ördög öröme, mulatsága, fő törekvése, hogy a keresztyének között a szeretetet megzavarva csupa gyűlöletet és irigységet tá­masszon. Mert jól tudja, hogy a keresztyénséget a szeretet építi és tartja meg.” (Luther) S amelynek lényeges jellemzője: .Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják" (Róm 14,19) A másokra gondoló felebaráti szeretetről csak akkor nem szükséges Pál tanítását megismételni, ha hagytuk, hogy minket is az Isten tanítson az egymás iránti igaz szeretetre, és ha gyakoroljuk is ezt minden testvér iránt a gyülekezeteinkben, s mindeközben engedelmeskedünk a felszólításnak: ......csende­se n éljetek tegyétek a magatok dolgát..." (iThessz 4,11) Heti igénk üzenetét Pál így tolmá­csolja: „A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fa­kadó szeretet." (iTim 1,5) A legritkábban olvasott „legszebb ének” legszebb sorai ezt hir­detik: „Bizony, erős a szeretet, mint a halál, (...) Sok víz sem tudja eloltani a szereletet...” (Éne­kek 8,6.7) Lukács evangélista névünnepén erre emlékezhetünk: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírrel érkező követ! Békességet hirdet, és szabadulási, örömhírt hoz." (Ézs 52,7: LK) A kétségtelen valóságot írta meg ő mindarról, amit Jézus és apostolai tanítottak és cselekedtek kezdettől, amíg az evangélium eljutott Jeruzsálemből Rómáig. A szol­gáló testvéri szeretet első újszövetségi szervezett formáját jelentette a hét görög dia­kónusnak az asztalok körüli szolgálatra való megválasztása. A munkamegosztás kö­vetkezménye: ......mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett", eredmé­ny e pedig: „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma..." (Ap- Csel 6,4.7) A kereszten Jézus Urunk könyörgött a gyilkosaiért, megbocsátva nekik; tehát mindhalálig szerette az ellenségeit is: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek." (Lk 23,34) Jézus tömör törvénymagyarázata: „Nem azért jöttem, hogy ér­vénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat." (Mt 5,17) A törvény: Krisztushoz vezér­lő kalauz, és betöltése: a szeretet! „Istenem úgy szeret, / Számtalan jelét látom, / Hát hogyne szeretném / Én is felebarátom...” (EÉ 446,1) Te is?! ■ Garai András Keskeny utak... HMM Rendszerben vagy? Amikor egy konferenciára készülődtem, egyik barátom autópálya-matricát aján­lott: „Figyelj, James, még pár napig érvé­nyes, neked pont jó lesz!” Szívesen meg­spóroltam volna a matrica árát, de tud­tam, hogy azonnal lebuknék. Az ellenőrzés ugyanis nem távcsö­vekkel, sőt még csak nem is emberi erő­vel történik. Tulajdonképpen teljesen lé­nyegtelen, hogy ki van-e ragasztva a matrica az autóra, vagy sem (kivéve, ha éppen rendőrrel találkozunk). A fizetős autópályák mentén ugyanis magas osz­lopokon kamerák vannak elhelyezve. Ezek egy rendszámfelismerő rendszerrel vannak összekötve, amely egy központi számítógéphez csatlakozik. Amikor az ember megveszi az autópálya-matricát, még vásárláskor meg kell mondania a rendszámot, amelyet ebbe a központi gépbe azonnal betáplálnak. Tehát ami­kor elhaladok a kamera mellett, az nem azt nézi, hogy mi van a szélvédőmre ra­gasztva, hanem leolvassa a rendszámo­mat, és megpróbálja megkeresni a köz­ponti gépen. És ha nem találja..., akkor „bukta van”. Tehát hiába van nekem érvényes matricám, az nem elég, mert nem va­gyok a rendszerben. Elvileg nem köve­tek el visszaélést, hiszen az érvényes matrica tulajdonosa jogosult Magyaror­szág összes autópályáját használni. Az úttest szempontjából is mindegy volna, SZÓSZÓRÓ ■tfúAs Ijjáságirovat-gazda: Győré Balázs hogy a barátom megy az ő autójával, vagy én megyek az én autómmal. Az autópályát üzemeltető vállalat nem ká­rosodna. És mégsem „variálhatok”, mert a matrica nem ruházható át. Ugyanúgy nem, mint a BKV-bérlet. Az is személy­re szóló. Sokan úgy gondolják, hogy ha keresz­tény családba születtek, az már elég a „boldogsághoz”. Mintha örökölni lehet­ne a jogot az isteni kegyelemhez, illetve a mennyországba való bejutáshoz. Mintha elég lenne egy „istenes” nagyi, akinek révén az összes rokon azonnal jogosulttá válik minden „mennyei ked­vezményre”. Mintha létezne egy meny- nyei családegyesítési törvény is. Aztán az ember ellátogat egyszer-kétszer a templomba, megmutatja magát egypár- szor, és kész. Az autópálya kamerái felismerik a rendszámot. Ezzel kezdődik, illetve ezen múlik minden. De ismer-e téged Jézus? Egyáltalán benne vagy a rendszerben? ■ - drj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents