Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-09-10 / 37. szám
‘Evangélikus ÉletS PANORÁMA 2006. szeptember 10. !► 7 Tanárok, diákok, szülők szolgálatában Fókuszban az iskolalelkészek A műemlék könyvtár A feljegyzések szerint 1843-ban Miklós- sy Sámuel indítványozta a könyvtár alapítását, majd az akkori lelkész, az egyházi és az iskolai felügyelő aláírásával felhívást bocsátottak ki: „A helybéli sz. egyház kilencz iskolai könyvtárának gyarapítására minden t. az. Urak és asszonyok ezennel kéretnek a felesleg való magyar, vagy más nyelven írt könyveiket kegyesen ajándékozni..." Az akkor összeadott könyvek alkották az iskolai könyvtár alapját, amely aztán a kor követelményei szerint fejlődött tovább. A korabeli szakirodalom szerint egy középiskolának rendelkeznie kellett külön tanári könyvtárral, mely a szaktudományok könyvállományának legjavát és a folyóiratokat gyűjtötte a tanári munka segítése érdekében. A főkönyvtár a régi könyveket és a muzeális értékeket tartalmazta. Az ifjúsági könyvtárban osztályonként csoportosították a tanulók oktatásához kapcsolódó irodalmat, míg az önképző könyvtár irodalomtudományi műveket és szépirodalmat gyűjtött. Mindezt a tankönyvgyűjtemény egészítette ki, mely naplókat és anyakönyveket is tartalmazott. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium régi tanári könyvtára időközben muzeális gyűjtemény lett. A közel tízezerből háromszázhatvankét kötet az 1800 előtti évekből való, mint például az 1534-es német nyelvű világatlasz vagy Kálvin tanítványának, Bézának az 1570-ben kiadott teológiai munkája. A műemlék könyvtár az előző századfordulón készült könyvszekrényben, a díszteremben kapott méltó helyet. Az elmúlt két évben az iskola gondot fordított e gyűjtemény restaurálására, portalanítására. Külön állományként kezelik a 21. század igényeinek megfelelő iskolai könyvtárat, mely mostantól új helyen, jobb körülmények között szolgálja a mindennapi oktató-nevelő munkát. A könyvek mozgását korszerű számítógépes program követi, új bútorzatot vásároltak, és fejlesztették a médiaeszköztárat is. A könyvtár megújítása mintegy hatmillió forintba került; ezt részben saját megtakarításaiból, pályázaton nyert támogatásokból és az iskolafenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház finanszírozásával fedezte az iskola. Kossuth-diákok mecénásszerepben Molnár Tamás Kanadából jött haza, Ed- montonból. 1969-ben hagyta el az országot. Az agrár végzettségű építési vállalkozó széles jókedvét olykor a megha- tódottság árnyalja, az emlékekkel együtt érzelmek törnek rá: „Ahogy itt ül velem szemben Székely Miki barátom, szinte látom magam előtt azokat a hatalmas focimeccseket, amiket a piszkos latinosokkal vívtunk! Az osztály fele belőlünk, jó franciásokból állt, és hát ők voltak a piszkos latinosok! Állandó volt a vetélkedés köztünk. Nem volt egyszerű dolog találkozni Bodor tanár úrral. Hányszor, de hányszor emlegetem ott kint azoknak, akik nem végeznek jó munkát, és mentegetőznek, amit ő mondott nekem annak idején, amikor nem volt elégedett magyarórán a teljesítményemmel. Nem azzal tűntem ki, hogy jó tanuló lettem volna. De a barátaim, osztálytársaim, tanáraim, az iskola adott valamit, amit az életben nem lett volna ilyen egyszerű elsajátítanom. Ezt csak érezni lehet, látni a másik ember szemében, megfogalmazni nem tudom...” Molnár Tamás ötszázezer forintot ajándékozott az iskolának - tudtam meg, s kérdezem, kérdezhetem-e erről: „Nem szükséges erről kérdezni, mert az ember ezt nem azért csinálja, hogy beszéljen róla, hanem mert úgy érzi. Nem tartozom, de így éreztem... Ez is olyan megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, úgyhogy nem is kell beszélni róla!” A már megszólított dr. Székely Miklóshoz fordulunk, hátha beszédesebb a maga felajánlásáról. O egymillió forinttal támogatta az iskola alapítványát: „A tárgyilagosság azt kívánja, hogy előbb leszögezzem: az a baja, hogy mi, piszkos latinosok tudtunk focizni, és majdnem mindig mi nyertünk!” - nevet vissza barátjára a megszólított, s csak azután válaszol: „Rendkívül hálás vagyok, hogy engem itt megtanítottak a sport szeretetére; ennek egész életemben hasznát láttam, és azt szeretném, ha a mai nemzedék is sokat sportolna. Ez vezetett, amikor az iskolai alapítványt támogattam.” A radiológus szakember, aki főleg a gyomor- és emlőbetegségek diagnosztikájában szerzett hírnevet az elmúlt évtizedekben, már vissza se jött Nyíregyházára az orvosi egyetem elvégzése után. A Szent János, majd a Szent Margit Kórház után a csepeli egészségcentrumban gyógyít, de mint mondja, sosem szakadt el Nyíregyházától, és elbűvölve szemléli a város fejlődését. A mecénások az előző rendszer idején jártak az ősi falak közé, de nem lehet nem észrevenni, hogy ugyanolyan gyermeki szeretettel kötődnek hozzá, mint a régebbi idők Kossuth-diákjai. Székely doktor meg is erősíti ezt: „Kívánom, hogy a mai iskola is olyan legyen, mint a miénk volt. Fantasztikus tanáraink voltak, nemcsak tanítottak, de neveltek is!” ► A fasori evangélikus templomban szeptember t-jén tartott tanévnyitó ünnepi istentiszteleten iktatta Győri Tamás lelkészt a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkészi hivatalába Győri Gábor esperes. Hatályos zsinati törvényeink szerint (Evangélikus Közlöny, 2005. december 20-ai különszám, VIII. törvény 67. §) a 2007/2008-as tanévtől minden olyan evangélikus iskolában, amelyben a tanulók létszáma meghaladja a háromszáz főt, kötelező lesz teljes munkaidőben iskolalelkészt alkalmazni. Hazánkban tucatnyi evangélikus közép- és nyolc alapfokú oktatási intézmény működik. Kíváncsiak voltunk arra, hogy melyek azok, amelyekre az említett rendelkezés vonatkozik, és hogy hol kell a törvény hatálybalépéséig - 2007. szeptember 1. - még biztosítani a szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. A kitekintést e sorok írója a fasori evangélikus templomból indulva kezdte, mivel egyházunkban Győri Tamás személyében először iktattak iskolalelkészt az új rendelkezésnek megfelelően. Ezen a szolgálati területen ugyanis ő az első, aki teljességgel eleget tesz a fent említett zsinati törvény rendelkezéseinek: megállta a parókusi alkalmassági vizsgálatot, és teljes munkaidőben csak iskolalelkészi teendőinek ellátásával foglalkozik, gyülekezeti lelkészként emellett már nem szolgál. Az istentisztelet - amelyet jelenlétével megtisztelt Próhle Gergely országos felügyelő is - kezdetére zsúfolásig megtelt a fasori templom; akiknek nem jutott hely, azok a gimnázium dísztermében, kivetítőn keresztül kísérhették figyelemmel az eseményeket. A szokatlan kezdési időpont (reggel 8 óra) ellenére az alkalmon tíz Luther-ka- bátos lelkész áldotta meg személyesen a szolgálatba indulót, és énekelte együtt a Confirmát. Az iktatást végző esperes, Győri Gábor 5MÓZ 18,13 alapján arról szólt, hogy az igei felszólításnak - „Légy feddhetetlen Istened, az Úr előtt!” - emberi erőből lehetetlen megfelelni. Tanárok, diákok, lelkésztársak szeretetet, türelmet, erkölcsi tartást, a szavak és a tettek egységét várják el a most szolgálatba lépőtől - mondotta - és ennek a sok elvárásnak emberi erőből nem, csupán Krisztusra támaszkodva, őt követve lehet megfelelni. Minden erőnket beleadva kell küzde- nünk - emelte ki iKor 9,19-27 alapján tartott prédikációjában a frissen beiktatott iskolalelkész -, bár szívesebben vennénk, ha minél könnyebben érnénk célt. „Miközben szeretnénk részesei lenni az elődök dicsőségének, nem vállaljuk az ősök verejtékét. Pedig csak céltudatos, megfeszített munkával lehet miénk a győzelem. Jó lenne, ha ebben a küzdelemben a gyülekezet és az iskola egymásra találna” - zárta igehirdetését a lelki- Igét hirdet az iskolalelkész pásztor. Győri Tamás - aki az elmúlt tanévben félállásban a Budapest-Deák téri, félállásban pedig a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban dolgozott - az istentisztelet után lapunknak elmondta, hogy sokan úgy vélik, egy iskolalelkész munkája csupán a hittanórák megtartásából áll, ez a valóságban azonban nem így van. „Természetesen hittanórákat is tartok, egészen pontosan hetente tizenkettőt - mondta el -, emellett azonban igyekszem minél többet tenni az iskola lelki-szellemi életének jobbításáért a személyes lelkigondozáson, valamint a csendesnapokon, istentiszteleteken, áhítatokon, bibliaórákon keresztül. A közösségépítés a célom - tette hozzá -, közösség iskolánkon belül a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal. Ezt segíti az is, hogy tagja vagyok a gimnáziumi igazgatótanácsnak. Emellett arra is törekszem, hogy kapcsolatokat építsünk ki egyházunk többi iskolájával és a gyülekezetekkel is.” Középpontban a jövő' evangélikussága E törekvést - a kifelé irányuló kapcsolatok kialakításának a megvalósítását - nagyban segítheti a többi iskolalelkésszel való kontaktusfelvétel is. A miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában Valentínyi Erzsébet az iskolalelkész; a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskolában Kalin- csák Balázsné Varga Katalin szolgál. Amennyiben pedig olvasónk gyermeke a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba jár, és az iskolalelkészt kívánja felkeresni, akkor Lőrincz Csabához fordulhat. Győrben, a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központban Ocsai Zoltán lelkész látja el félállásban az iskolalelkészi teendőket. Ez egy gyülekezeti intézmény - mondotta -, így az egyházközség lelkipásztorai mindenben szívesen segítenek, amiben csak tudnak, de alapvetően Csorbáné Farkas Zsófiával osztják meg egymás között a feladatokat. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban ezen a szolgálati területen Makán Hargita az illetékes. Különleges helyzetben van Mesterházi Balázs lelkipásztor, aki - Tölli Balázs és Gottschling Gábor igazgatók elmondása szerint - két iskolában is a tanár kollégák, a gyermekek és a szülők rendelkezésére áll, hiszen jelenleg mind a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium, mind pedig az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola foglalkoztatja. És bár ez utóbbi iskola tanulóinak összlétszáma kétszázhatvan fő, vagyis 2007 szeptemberétől a törvény szerint nem kötelesek iskolalelkészt alkalmazni, az intézmény - e munkaág fontossága miatt - a jövőben sem kíván megválni tőle. Az idei tanévben az említetteken kívül négyen kezdték meg szolgálatukat: Horváth Anikó (Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Szarvas), Rozs-Nagy Szilvia (Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium, részmunkaidőben), Sághyné Kiss Katalin (Evangélikus Általános Iskola, Sopron), valamint Simon Attila (Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma). Érintett közép- és általános iskoláink közül a rendelkezésre álló időben tehát már csupán három helyre keresnek iskolalelkészt: a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe, a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskolába és az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnáziumba - tudtuk meg az igazgatóktól. ■ Gazdag Zsuzsanna
