Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-06-11 / 24. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 71. évfolyam, 24. szám - 2006. június 11. - Szentháromság ünnepe Ára: 165 Ft „Vallom, hogy lelkészeknek és pedagógusoknak kölcsönösen szükségük „Másodszor eljutottam oda, hogy „Neve, magatartása a fiatal nemzedék számáA Házsongárdi temető síremlékeiről ► 7. oldal van egymásra. Lelkészeinknek, akik részben még mindig magányosan küznekem nem a képességeimmel van ra jelképpé válik. (...) Aki egyszer is hallotta Képes összefoglaló az egyházkerületi missziói napokról dő szabad harcosok, szólisták, meg kell tanulniuk pedagógusainktól a csaa baj. Nekem a lelkem beteg.” Pilinszkyt verset mondani, nehezen felejti el !► 8. oldal patjáték, a kóruséneklés, az együttműködés készségét.” » Nyílt nap a drogterápiás az élményt.” Közgyűlés tortával !► 6. oldal ’56-os kiállítás a történeti levéltárban !► 7. oldal »■ Virágcsokor helyett... - 3. oldal otthonban - 6. oldal !► A csend hercege - 5. oldal Kis hírek a nagyvilágból !► 4. oldal SEMPER REFORMANDA „Az egyházi esztendő többi ünnepe Istent tulajdon csodatetteibe takartan mutatja meg. Karácsonykor látjuk, ahogy Krisztusban emberré lett, hús- vétkor, ahogy halottaiból feltámadt, pünkösdkor, ahogy a Szentleiket adja s a keresztyén egyházat megalapítja - és így tovább. Mindezek az ünnepek valamely cselekedet ruhájába öltöztetve prédikálnak Istenről. Szentháromság ünnepe azonban cselekedetek leple nélkül, úgy mutatja meg őt, ahogy önmagában van, tiszta isteni lényében. Itt az embernek minden teremtményt maga alatt hagyva, magasan az értelem fölé kell lendülnie s csakis arra hallgatnia, amit Isten mond önmagáról s legbelsőbb lényéről - különben semmire se megyünk. Mert itt az Isten »bolondsága« és az ember »bölcsessége« összeütközik.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) Születésének no. évfordulóján emlékművet állított Bajcsy-Zsilinszky Endrének a Fővárosi Önkormányzat a Deák téren. A mártírsorsú evangélikus politikust ábrázoló szobrot, Illyés Antal szobrászművész alkotását június 6-án avatták fel. Nagy álmok álmodói Alapkőletétel Ferencvárosban k- A reménytelenül szakadó esőben a reménységről szólt igehirdetésében Gáncs Péter püspök június 2-án Budapest-Ferencvárosban. A helyi evangélikusok egy lépéssel közelebb kerültek egy régi reményük valóra válásához: többéves várakozás után elhelyezték az egyházközség templomának, gyülekezeti központjának és egy idősek számára készülő, majdan Borostyán nevet viselő garzonháznak az alapkövét. A ferencvárosi gyülekezet több mint hatvanesztendős múltra tekint vissza. 1945. június 25-től önálló anyakönyvvezetéssel rendelkező filiaként működött, a Pesti Evangélikus Egyházból 1952-ben vált ki. A közösség még a II. világháború előtt kapott egy telket a IX. kerülettől templomépítés céljára, de a tervek - a világégés miatt - nem válhattak valóra. A gyülekezeti alkalmakat egy ajándékba kapott lakóingatlanban tartották, ezt alakították át lelkészlakássá, lelkészi hivatallá, valamint templommá. Az egyházközség élére 2000-ben Szabó Julianna személyében új lelkész került, akinek az új évszázad elején új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az akkorra már düledező hajlékban 2001. december 21-én volt az utolsó istentisztelet, az épületet a kerületben folyó tömbrehabilitáció miatt lebontották. Az evangélikus istentiszteleteket ettől kezdye a Gát utcai római katolikus templomban tartják. A kicsiny evangélikus közösség vezetősége templom híján sem csüggedt, hanem „nagyra törő” terveket kezdett szövögetni: elhatározták, hogy a Thaly Kálmán utcában, közösen egy befektető vállalkozóval, egy időseknek készülő garzonházban a kor elvárásainak megfelelő új gyülekezeti központot - százhatvan főt befogadó templomot, gyülekezeti termet, lelkészlakást és hittantermeket - építtetnek föl. Az országos egyház évekkel ezelőtt a szomszéd telek megvásárlásával járult hozzá a projekthez. Az elképzelés így megvalósulni látszik: a lelkésznő június első péntekén abban a reményben helyezhette el az alapkövet, hogy 2007 második félévében már az átadás és használatbavétel is megtörténik. ■ Gazdag Zsuzsanna Megnyílt a 17. budapesti Bach-hét Pünkösdhétfőn este Profile Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház megválasztott országos felügyelője, volt kulturális államtitkár nyitotta meg a nagyszabású zenei rendezvényt, melyet dr. Sólyom László köztársasági elnök, a hét fővédnöke is megtisztelt jelenlétével. A nyitóalkalmon a szlovákiai Musica Aeterna zenekar adott koncertet Peter Za- jícek művészeti vezető irányításával. A minden este hét órakor kezdődő hangversenyek részletes programja megtalálható a http://lutherania.lutheran.hu/17BW.html honlapon is. Profile Gergely, dr. Sólyom László és dr. Kamp Salamon, a Bach-hét művészeti vezetője A Szentháromság titka és imádata Mindennapi életünk gyakran magán hordozza a hármasság jegyeit. Elég, ha az ember sajátosságára mint test, lélek, szellem egységére utalunk. Jóllehet az ember hármas felosztására következtethetünk, mégis egy személyiség összetevői. Ha sötét szobában a fehér fénysugár elé üvegprizmát helyezünk, akkor tűzpiros, halványlila és világoszöld színekre törik szét. Három szín, és mégis ugyanaz a fehér fény. Augustinus ismert képe: a forrást nem nevezhetjük folyónak, a folyót sem forrásnak, s azt a kortyot, amelyet a forrásból iszunk, sem folyónak, sem forrásnak nem mondhatjuk. Pedig mind a háromban ugyanaz a víz van. Ha egy nagyobb templom épületén három bejárat található, mindegy, hogy melyik úton közelítünk az Isten házába, ugyanabba a templomba érkezünk. A hasonlatok és képek jelzik, mennyire nem idegen földi berendezkedésünk látható világától sem a hármasság az egységben, s az egység a hármasságban. A mai vasárnap különös az egyházi esztendő ünnepeinek sorában. A pünkösd mozgalmas eseményére való emlékezés után a keresztény hit összefoglalását adó úgynevezett hittani ünnep, amelyet követ maximum huszonhét, Szent- háromság utáni vasárnap. Amíg az egyházi év ünnepei az Isten által a történelemben véghezvitt eseményekre, tehát történésekre emlékeztetnek, s mindig megelevenítik őket, addig a Szentháromság vasárnapja az üdvtörténet gazdag eseménysorozatát együtt jeleníti meg. Ugyanakkor a kutató, kereső értelem Isten titkát is meg akarja ismerni, és a nagy Isten-titokról fel akarja lebbenteni a fátylat. A ránk maradt egyháztörténeti hagyomány szerint amikor Augustinus a tengerparton sétált, és a Szentháromság titka felett gondolkozott, meglátott egy játszadozó kisfiút, amint egy kagylóval a kezében kis vödörbe igyekezett kimerni a tenger vizét. A híres egyházatya és neves tudós ekkor döbbent rá arra, hogy amint a tenger vizét nem lehet kimerni, akként a Szentháromság titkát sem tudja az emberi értelem megmagyarázni. Ha ezzel az alázattal közelítünk az ünnephez, akkor mégis feltárulhat belőle annyi, amennyi hitünk megéléséhe? feltétlenül szükséges. A Szentírásban nem található a Szentháromság kifejezés, de az Atya, Fiú, Szentlélek formula többször is előfordul. Közülük a legismertebb a missziói parancsban Jézus ajkán elhangzó kötelezés a keresztség gyakorlására és az apostoli áldás Pál leveleiből: az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Atya szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal. Az Atya a mindenség Ura és teremtője, aki karácsonykor testet öltött a Fiúban. Szeretetének ékes jele a betlehemi jászolbölcső. A Fiú az Atyával való teljes egységben vállalja nagypénteken az egész emberiségre kisugárzó megváltó tettét. Ennek jele a golgotái kereszt. Az Atya pedig igazolja őt a feltámadás páratlan eseményében. Pünkösdkor a Lélek kiáradása győzi meg a félénk természetű és bizonytalan hitű tanítványokat Isten nagyságos tetteiről. Ennek ékes bizonyítéka a háromezer megkeresztelt hívő s az egyház közösségének megszületése. Luther Istenben a Szentháromság teljes egységét hangsúlyozza. Számára nem az a kérdés, hogy a Szentháromság miként lehet egy, hanem éppen ennek fordítottja. Hogyan lehet az egy Isten három személy? Ezért nem is kedveli a háromság (trinitatis) megjelölést. Számára fontos, hogy Isten önmagával teljes egységben van. így a keresztény ember bármelyik isteni személyt megszólíthatja imádságában, mindig ugyanahhoz az egy Istenhez fordul hálaadó vagy kérő szavával. Itt érdemes szólnunk arról, hogy a mai nyelvben más a személy szó jelentése, mint az ókori időkben. Ma a személy, személyiség képzetéhez az önálló értelemmel, saját akarattal és valós érzelmekkel rendelkező ember tartozik. A teológia inkább Isten három különböző létezési módjáról tanít, más teológusok Isten háromféle nevéről beszélnek. Tillich Isten személyes karakterét emeli ki, amivel azt kívánja hangsúlyozni, hogy Isten több és más, mint az emberi személy. Amikor tehát Istent Atya, Fiú, Szentlélek elnevezéssel illetjük, akkor önálló, megkülönböztetendő létükre utalunk. Talán ezzel összefüggésben említhetjük, hogy egyes keresztény egyházak liturgikus hagyományában a pünkösd egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ezért nem a Szentháromság ünnepétől, hanem az egyház születésnapjától, pünkösdtől számozzák az ezt követő vasárnapokat. Ezzel nem a Szentháromság egy Istenbe vetett hit kerül háttérbe, hanem a Lélek ma is hitet ajándékozó, egyházat teremtő dinamikus jelenléte és aktivitása kerül előtérbe. Ugyanakkor a Szentháromság Istenbe vetett hit az ökumenikus összetartozás alapja a különböző egyházi szervezetekben. 1961 óta azok a keresztény egyházak lehetnek egy egyházi világszervezet tagegyházai, amelyek elfogadják az Apostoli hitvallást. Ezzel hangsúlyt kap a közös keresztény hit tartalmi fontossága és az erkölcsi cselekvés azonos alapokon nyugvó indítéka. Igazat adhatunk Fmil Brunner 20. századi teológusnak: „Az óegyházi dogmában megfogalmazott Szentháromságtan ugyan nem bibliai ige, ezért nem is egyházi igehirdetés, hanem teológiai védelmező tanítás a biblikus egyházi hit központja körül... a teológiába tartozik, ahol az egyháznak az adott isteni ige átgondolása végbemegy, az egyház igehirdetésének kritikai vizsgálata céljával. Ennek a teológiai reflexiónak azonban a Szentháromság-tan mindenesetre a központja." Mindezek alapján ezen a vasárnapon sem maradhat kedvesebb lehetőségünk, mint hogy imádjuk Istent szívvel, szájjal, lélekkel. Igaz énekünk vallomása: „Ki kétkedőn kutatja őt, / Annak választ nem ád, / De a hívő előtt az Úr / Megfejti önmagát.” (EÉ 328,2) Mivel ezen a vasárnapon a legtöbb keresztény egyházban a Szentháromság Isten ünnepét tartják az istentiszteleteken, idézzük Aquinói Szent Tamás himnuszát: „Az Atyának és Fiának / legyen áldás, dicsőség, / üdv, hozsanna és imádat, / ujjongások hirdessék! / S aki kettejükből árad, / a Lélek is áldassék!” (Babits Mihály fordítása) ■ D. Szebik Imre
