Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-01-15 / 3. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2006. január 15. 11 Mese a két testvérről Passió Narniában Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregember és annak két fia. Az egyik fiú mindig azon mesterkedett, hogyan tegyen szert egy kis zsebpénzre. Folyton azt kérdezgette a szomszédoktól, kell-e valami munka, és minden este megszámolta az összegyűjtött garaská- it. A másik, a fiatalabbik fiú sokszor egész nap csak az eget bámulta, máskor kutyaólat készített a szomszéd kutyájának, csak azért, mert megsajnálta a szegény jószágot, hogy nincs tető a feje fölött. Mondták is a szomszédok: „A nagyobbik fiad életrevaló, de mi lesz a kisebbikkel, ha magára marad?” Az öregember erre csak annyit mondott: „Nem féltem én őt, hiszen többet tud, mint a nagyobbik.” jól éltek, hiszen nagy földje volt az öregembernek. A szántóján megtermett a búza, az erdőben a makk a disznóknak, gyümölcsösében jobbnál jobb gyümölcsök. Volt egy mocsaras területe is, de ahhoz nem nyúlt. Azt mondta, a darunak, gémnek is élnie kell valahol. Egyszer csak megbetegedett az öreg. A halálos ágyán úgy rendelkezett, hogy a birtokát egyenlően osszák fel a két fia között - úgy, hogy jusson mindkettőnek erdő, gyümölcsös, szántó és mocsár is. A nagyobbik fiú egyből nagy átalakításokba kezdett. Gépeket, műtrágyát és drága vetőmagot vett a szántóföldre. Az erdőt kivágatta, a mocsarat lecsa- poltatta, és ezek helyére is gabonát vetett. A gyümölcsöst felszántatta, és különleges fajtájú, drága almát termő fákat ültetett bele. Ezzel szemben a kisebbik fiú nem változtatott semmin. A szántóföldbe apja előző évről félretett magjait vetette. Kivitte a disznókat makkoltatni az erdőbe. A gyümölcsfákat egy kicsit megmetszette, de egyébként nem bántotta őket, inkább simogatta, becézgette némelyiket, mintha mozdulatlan testvérkéi lennének. A mocsárhoz szintén nem nyúlt, csak néha alkonyaikor elment gyönyörködni a gémek röptében. Eljött az aratás ideje. A kisebbik fiú megtöltötte magtárait, eltette télire a gyümölcsök egy részét, és elégedett volt, mert úgy látta, hogy mindenből van elég. A nagyobbik fiú újabb magtárakat építtetett, hiszen a sok gabona el sem fért a régiekben. Teltek-múltak az évek. A nagyobbik fiú almafái is termőre váltak, és akkora ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla almákat termettek, hogy az egész világ a csodájukra járt. Történt egyszer, hogy a király a lányával együtt úgy határozott, hogy megnézi a kivételes méretű almákat. El is mentek a nagyobbik testvérhez, aki elébük hozatta a legnagyobb almákat, és a kenyérrel is megkínálta őket, amelyet a búzájából süttetett. A királylány evett néhány falatot, de aztán visszarakott mindent a tálcára.- Miért nem eszel, életem virága? - kérdezte az apja.- Ne haragudj, apámuram, de nem ízlik. Az alma olyan, mintha vízbe harapnék, a kenyér meg mintha spongyát rágcsálnék. El is búcsúztak sebtében a nagyobbik fiútól, és elindultak hazafelé. De mivel igen nagy volt a forróság, megálltak az erdő szélében hűsölni. Épp arra jött egy helyre legény, ragyogott a szeme, mint a nap.-Te legény, kié ez a szép, madárdalos erdő? - kérdezte a király.- Ez bizony jómagámé. Szegény megboldogult apám ültette, a nagyapámmal egyetemben. De mutatok én kendtek- nek ennél szebbet is, az pedig egyenesen a jóisten műve. És elvezette a királyt s a leányát a mocsárhoz. A nád között egy titkos úton egy kis szabad vízfelülethez vezette őket. Majd felkiáltottak meglepetésükben, mert ilyen szépet még soha nem láttak: darvak, gémek, kócsagok álldogáltak a sekély vízben, vadkacsák, szárcsák, vöcskök úszkáltak a tetején, néha le-lebukva a víz alá. A víz felületén tündérrózsák virítottak.- Ez maga a földi paradicsom! - sóhajtott a királylány. Amikor kigyönyörködték magukat, és már indulóban voltak, így szólt a legény:- Ha meg nem sértem kendteket, térjenek be hozzám egy kis kóstolóra! Nem tudok mást adni, csak egy kis kenyeret és egy kis gyümölcsöt, de azt jó szívvel adom. Alighogy megérkeztek, a legény már . hozta is a barna kenyérkéjét, és jó nagy szeleteket vágott belőle.- Tessék, vegyenek! Magam sütöttem ma hajnalban, s a búza is az enyém. A királylány el is vett egy nagy szeletet, és tömte magába, nem is szólt hozzá semmit, de láthatóan igencsak ízlett neki.- Vegyenek a gyümölcsökből is! - hozott elő a legény egy nagy tálban almát, körtét, szilvát, naspolyát, de még diót és mandulát is. Aprók voltak egytől egyig, mégis, amikor a királylány beleharapott egy körtébe, így kiáltott fel:- Édesapám, én ilyen finomat még életemben nem ettem!- Ez igen, te legény, büszke lehetsz magadra.- Én csak a szegény jó megboldogult édesapám kertjét gondozgattam legjobb tudásom szerint, és kértem a napot és az esőt, hogy ők is segítsenek.- Látom, legény, tudsz vigyázni mindarra, amit rád bíznak. Hát én most rád bízom a leányom kezét, gondoskodj róla olyan gonddal, mint apád örökségéről. A leány, akinek bizony megtetszett a ragyogó szemű legény, nagyon megörült. Csaptak is hét országra szóló lakodalmat. S mi lett a nagyobbik testvérrel? A gabonaföldje egy idő után nem adott már annyi termést. Zord telek jöttek, s az őszi búza mind kifagyott, a szél lefújta a havat a földről, míg a kisebbik fiú földje mellett megfogta a szelet az erdő. Nyáron nagy szárazság lett, s ami maradt a búzából, az kiszáradt idő előtt, míg a kisebbik fiú földje tartotta magában a nedvességet az erdő és a mocsár szomszédsága miatt. S egy nyáron, amikor a nagyobbik fiú elzavarta a rigókat és más madarakat a gyümölcsöséből, mondván, hogy ne dézsmálják a termést, annyi kukac lett az almákban, és mind olyan nagyra nőtt, hogy messze földről a csodájukra jártak - a gazda legnagyobb szégyenére. Tönkrement hát a termése a nagyobbik fiúnak. Bezörgetett a testvéréhez, ő pedig jó szívvel befogadta a bátyját, a földjén pedig visszatelepítette az erdőt és az apró gyümölcsöket termő fákat. Ha arra jársz, már magad sem látod, melyik terület melyik testvéré volt. ■ Mikola Klára VÁLASZTÁSOK ÉS VÁLTOZÁSOK ESZTENDEJE Évkezdet az Üllői úton tásokra. A Nyugati (Dunántúli) Egyház- kerület lelkészi vezetője kéréssel is fordult az országos iroda munkatársaihoz: az idei év legyen a problémák néven nevezésének éve, mert csak ez után lehet újat kezdeni. Legyen 2006 ezenkívül az ima éve is, egyházunk is kapcsolódjék be abba a katolikus kezdeményezésbe, amely a nemzet lelki megújulásáért „harcol” a fohász segítségével - mondotta. A püspök nem hallgatta el azt sem, hogy ez az év - anyagi téren - feltehetőleg a nehézségek éve lesz, de mint hangsúlyozta: „A reménység éve is lesz, mert bizonyosak lehetünk afelől, hogy Isten most sem hagy magunkra minket.” ■ G. Zs. ► A hagyományokhoz híven az idén is közös „évnyitón” kezdték meg az új esztendőt a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházában működő osztályok, gyűjtemények, valamint a püspöki hivatalok dolgozói. A január 4-i együttléten Frenkl Róbert országos felügyelő köszöntötte a régi és az új munkatársakat, rövid áhítattal pedig Hafenscher Károly, az Országos Egyházi Iroda igazgatója szolgált. A tavalyi esztendőt D. Szebik Imre értékelte, majd az elnök-püspöki tisztségben rövidesen őt váltó Ittzés János az idei esztendő kihívásairól szólt. A keresztény ember számára fontos az önvizsgálat, a bűnbánat és a hálaadás - kezdte igei elmélkedését Hafenscher Károly. Ehhez jelent erőt adó segítséget a 2006. év igéje és az újévi ige. Előbbi Józsiié könyvéből való: „Nem maradok el tőled, nem hagylak el” (1,5c), utóbbi - Kol 3,17 - az újév egyik szentírási idézete: „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." Istenre tekinteni és az ő nevében cselekedni: ez legyen életünk mozgatórugója ebben az esztendőben - hangsúlyozta az igehirdető, A 2005. évre való visszatekintés jegyében Szebik Imre emlékeztetett rá, hogy tavaly volt az Ágostai hitvallás kihirdetésének 475. évfordulója is. A hazai történések vázlatos számbavétele mellett egyházunk külkapcsolátairól szólván kiemelte továbbá, hogy újabb öt évvel meghosszabbították a bajor-magyar partneri szerződést. „Habár az egyházat egyedül Isten tudja megtartani, bizonyosak lehetünk benne, hogy emberi erővel végzett munkánk nem volt és nem is lesz hiábavaló” - mondotta az elnök-püspök. Ittzés János püspök az idei esztendőt a „változások és választások évének” minősítette, utalva az előttünk álló parlamenti, önkormányzati és egyházi válaszIttzés János püspök már előretekint Avagy az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény ► Premierfilmeket nem szoktam megnézni: drága a jegy, zsúfolt a nézőtér, tömegek kíváncsiak rájuk. Namiával (a film teljes címe: Namia krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, rendezte: Andrew Adamson) mégis kivételt tettem. No na nem azért, mert hatásosabb lett volna a reklámja, vagy mert éppen mesefilmet akartam nézni. Kedves ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet azzal, hogy neki tetszett a film, és szívből ajánlja, érdemes megnézni. Az első meglepetést az aktuális programfüzet filmajánlójában fedeztem fel: a film C. S. Lewis regénye alapján készült. Lewis sok népszerű keresztény könyvet írt, közülük sok magyarul is megjelent. Jó párat olvastam magam is. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című, gyerekeknek szánt mesét viszont eddig csak hallomásból ismertem. A filmes változat, amelyet most a Walt Disney produkciójának kijáró reklám- hadjárat hirdet sokfelé, kíváncsivá tett. A következő meglepetés a moziban ért. A monumentális alkotás csúcstechnikával megjelenített mesevilágba, kentaurok, faunok, törpék, angyalok, boszorkányok világába repít bennünket. A filmben négy testvér történetét kísérhetjük végig, akik egy padláson porosodó régi ruhásszekrényen keresztül bújócskázás közben felfedezik Narnia mesés világát. Az öreg ruhásszekrényen keresztül „megnyílik az ég” a testvérek számára, és olyan történet szereplői lesznek, amely a keresztény ember számára nem ismeretlen. A film allegorikus formában elmeséli az egész evangéliumi történetet. Az allegória a Jelenések könyvének egyik látomását idézte fel bennem: „íme, győzött az oroszlán Júda törzséből...” (Jel 5,5b) Talán ez a kép adta az ötletet ahhoz, hogy a regény és a film egy oroszlán önkéntes áldozatán és uralmán keresztül mesélje el Jézus uralmát, halálát és feltámadását. A cselekmények sorában gyakorlatilag minden főbb evangéliumi epizód megjelenik: az önkéntes áldozat az ember bűnéért, a feltámadás, a női szemtanúk, a halottak feltámasztása... Egy kettétört kőasztal formájában még a templom meghasadt kárpitjára is történik utalás. Majd a feltámadott oroszlán elmegy oda, ahova senki nem követheti, hogy egyszer majd, amikor eljön az ideje, visszatérjen. Miközben kíváncsian néztem a szenvedéstörténet meseváltozatát, azon tűnődtem, vajon mit látnak a filmben azok, akik nem templomba járó keresztények, akik csak az „általános műveltség” szintjén ismerik az evangéliumi történeteket;. Talán a felnőtté válás példázatát vagy a valóság feletti világ felfedezését, esetleg a jó és a rossz harcának egy újabb feldolgozását? Hiszen bármelyik variáció értelmes olvasata lehet a filmnek. A jó film egyik jellemzője véleményem szerint az, hogy izgalmas és termékeny eszmecseréket indíthat el. Úgy gondolom, a Namia krónikáinak nézői között is érdekes beszélgetések alakulhatnak ki - akár keresztények beszélgetnek egymás között, akár keresztények és nem keresztények osztják meg egymással gondolataikat a film kapcsán. ■ -GÖMBÖCZRIRDETÉS---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Felvételi hirdetés A Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium felvételt hirdet nyolcosztályos és négyosztályos tagozatára a 2006/2007-es tanévre, olyan jelenleg 4., illetve 8. osztályos keresztény tanulók számára, akiknek mind a magatartásuk, mind a tanulmányi eredményük jó. Kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. Jelentkezési lapok a budapesti és a Pest megyei evangélikus lelkészi hivatalokban, valamint iskolánkban szerezhetők be, valamint letölthetők az iskola honlapjáról (www.deg.sulinet.hu) is. A jelentkezés határideje február 15. Kérjük, a jelentkezési lapokat a gimnázium címére küldjék el (1052 Budapest, Sütő u. 1.), vagy személyesen adják le. RIRDFTFS__________________________________________________________________________________________________________________________ Mit (kit) hiszünk?-Mit (kit) képviselünk? A lelkészek személyes hite és a lelkészi szolgálat Északi egyházkerületi lelkészevangélizációt tartunk január 28-án, szombaton Balassagyarmaton. PROGRAM 10.00: Nyitóáhítat - D. Szebik Imre püspök 10.45: Csoportos beszélgetések a nap témájáról. Csoportvezetők: Aklanné Balogh Éva, Sándor Frigyes, Sándomé Povazsanyecz Gyöngyi, Réz-Nagy Zoltán 12.00: Közös ebéd 13.00: Ebéd utáni séta, a Palóc Múzeum meglátogatása 14.00: Morzsaszedegetés - a délelőtti beszélgetések közös kiértékelése 15.00: Úrvacsorái istentisztelet a régi és új püspök közös szolgálatával; igehirdető: dr. Fabiny Tamás Szeretettel várjuk az Északi Egyházkerületben szolgáló lelkészek jelentkezését. A vendéglátás előkészítése érdekében kérjük a kollégákat, hogy részvételi szándékukat legkésőbb január 21-ig jelezzék az alábbi elérhetőségek valamelyikén. E- mail: ibartha@lutheran.hu: telefon: 20/824-2261 vagy 35/301-580: postacím: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 38. t
