Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-04-23 / 17. szám

MOZAIK 2006. április 23. 11 ‘Evangélikus ÉletS A Föld napja ► Érdemes minden településen előre tudakozódni az április 22-i, illetve ahhoz közeli napok programjairól. Április 22. ugyanis a Föld napja, amikor számos civil szervezet, ön- kormányzat, múzeum és iskola megemlékezik különböző rendez­vényekkel bolygónkról. A Föld napja mozgalom 1970. április 22- én indult útjára az Egyesült Államokból. Denis Hayes amerikai egyetemista kezde­ményezésére huszonötmillió amerikai emelte fel a szavát a természetért: a ta­lajt, a vizeket szennyező hulladéklera­kók, a levegőt egyre súlyosabban terhelő közúti közlekedés, a fogyasztói társada­lom, a fajok kiirtása, a természetes élő­helyek eltűnése ellen. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban és határain túl is fontos változásokat hozott: az USA- ban szigorú törvények születtek a leve­gő és a vizek védelmére, új környezetvé­dő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Ám újabb veszélyforrások sorakoz­tak fel, így húsz évvel később Denis Ha­yes és barátai - látva az ökológiai válság jeleit, a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivata­gok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét - kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtize­deként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniá­ban létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírle­velet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve sza­badegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának meg­szervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majáliso­kig sokféle akcióval ünnepeljék április 22- én a Föld napját. Számos ország környe­zetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, fal­vak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű program­mal, a legkülönfélébb módon tették em­lékezetessé és világméretűvé ezt a napot. A felhívásra Magyarországon a kör­nyezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívá­sukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek. „Ki mondta, hogy nem tudod megvál­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla toztatni a világot?” - így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, hogy legalábbis megpróbálják, és e napon tesznek is va­lamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti ve­télkedőt, patak- és falutakarítást szer­veznek. Ez pedig a Föld napja mozga­lom legnagyobb sikere: helyi igény sze­rint, helyi kezdeményezésre szerveződ­nek a programok - és ma már nem csak a Föld napján. Harminchat éve egy országban hu­szonötmillió ember, ma már közel száz- nyolcvan országban több százmillió em­ber mozdul meg ezen a napon. Április 22. ma már nem a problémák, hanem a lehet­séges alternatívák és a cselekvés napja - egyre több ember és család számára. M Forrás: www.fna.hu Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a továbbiak­ban lehetőség nyílik rá, hogy megírják a rovat­tal és a cikkekkel kapcsolatos véleményüket, öt­leteiket, kérdéseiket. Az elektronikus leveleket az ararat@lutheran.hu címre várjuk. Virágok, pálmaágak, nagypénteki sötétség, üres sír - kit válasszak? Olvasom, hogy egy hamburgi orvos - a recept felírásán és a kezelés elrendelésén kívül - imád­ságot is javait minden betegének. A most negy­vennégy éves, fiatalabb korában mindenféle szektát megjárt orvos akkor jutott arra a követ­keztetésre, hogy imádkozni is megtanítja bete­geit. amikor jézus Krisztusban megtalálta élete értelmét. S az eredmény: betegei körében ma­gasabb a gyógyulási arány (no és a doktor úr is népszerűbb lett...). Igen, a világ ezt nem akarja megérteni. Csak fut a pénz, a siker, a karrier után. Természetes, hogy munkánkból s pénzben kifejezhető' ellen­értékéből tartjuk fenn magunkat. De nem le­het, hogy itt véget is érjen minden, ami fontos. Az ember nem süllyedhet le a vegetáció eme szintjére. Nem lehet, hogy az emberi életet az örömszerzés, a mának élés, az önzés határozza meg. Nem lehet, hogy ősidők óta bevált értékek a süllyesztőbe kerüljenek a korszellem miatt. Az ember ennél többre teremtetett. Az ember­nek Isten az értelmes uralkodó feladatát szán­ta! Ha ezt minél többen felismernék, és ráéb­rednének, hogy „a világnak Krisztus kell" (II. jános Pál pápa), sokkal több jót élhetnénk meg. A görcsös igyekezetet, az izzadságszagú eről­ködést felváltaná a bizonyosság, hogy a helye­men vagyok, Istennél. Nagycsütörtök ünnepén írom ezeket a soro­kat. Még nem tudom, mit hoz majd április 23-a. Megdöbbent ez a felbolydult, ideges világ körülöttünk. S ami ijesztő: újra megjelent a fé­lelem. Egyes emberek suttognak körülöttem, ne­hogy a másik meghallja a véleményüket. A hig­gadt nyugalom helyére az emelt hang, a kiokta­tás, a manipulációra alkalmas számokkal való vagdalkozds lépett. Az őszinte szót kiszorította a színészi produkció. Úgy tűnik, ez a nyerő ma világunkban. Ezért kezd újra félni a halk szavú, a szelíd - mert ki szereti, ha beletaposnak? A hetvenes évek első harmadában voltam szegedi diák. No és KISZ-tag. Jánoshalmára jártunk ősszel almát szedni. Egy társunk fönn csücsült a fa tetején, és dobálta le az almákat. Mi meg lenn vagy elkaptuk, vagy nem. El lehet képzelni, mi volt mindennek az eredménye. S a rákövetkező héten a tanszéki KISZ-es faliújsá­gon megjelent egy hirdetés: a jól végzett mun­káért pénzjutalmat kapott a KISZ-titkárunk és az agitpropos (a fiatalkorú olvasóknak magya­rázza el valaki e szörnyszülött szó jelenté­sét. ..). Vörös Andor barátommal, a majdani Bojtorján együttes bendzsósával odafirkáltuk: önjutalmazás! No, lett is nagy cirkusz. Rendkí­vüli KISZ-gyűlés, kipellengérezés stb. Azt a nem feledhető, gyomorszorító érzést érzem új­ra. Lehet, hogy újra ide jutunk? Újra halkan kell majd ellenvéleményt nyilvánítanunk? Mert jönnek és megfenyegetnek? Meghurcolnak és kigúnyolnak, mert másként gondolkodók va­gyunk, és ezt el is merjük mondani? Hamis ta­núkat is találnak, hogy megvádolhassanak? Tizenhat évvel a rendszerváltozásnak nevezett nem tudom micsoda után? Mi nem tehetünk mást, mint hogy továbbra is bátran képviseljük a tisztát, az egyedül igazat, az őszintét és a szelídet. Ha ódivatúnak és maradinak is nevez a világ, minket az se kell, hogy érdekeljen. Mi jól bevált és évezredek alatt kipróbált értékeket hordozunk Holnap nagypéntek lesz. Kétezer éven át embermillióknak jelentette és jelenti ma is a ke­reszt a megváltást, a szabadulást, az új élet lehető­ségét. Vasárnap napkeltekor a temetőben kez­dünk, szeretteink, őseink és elődeink sírjaival kö­rülvéve. Megsimogatjuk a jól ismert fejfát. Mert mi tudjuk hogy Jézus Krisztus valóban él! S le­győzte a mi halálunkat is. O az élet Ura. És ennek a világnak, magyarságunknak 0 hiányzik Ez a mi valódi bajunk És ezért nem kell soha elhallgatnunk Csontjainkba égette Isten az üzenetet. Az egyedül boldogítót. Ha minden orvos imádkozna a betegeiért, és erre őket is megtanítaná, kevesebb gondja lenne az egészségügynek Ha minden tanár - leg­alább otthon - imádkozna nevelhetetlennek tartott diákjaiért, biztosan gördülékenyebb len­ne a tanítási óra. Ha minden vincellér megállna pár percre a szőlőbe menet áldást kérni munká­jára, több sikerben lenne része. És ha választott vezetőink reggeli áhítattal kezdenék a munkát, nem hallhatnánk ijesztő hiányszámokról. Álmodom? Nem. Csak nem adom fel... ■ Lupták György Békés nemzedékváltás A miskolci püs^ökiktatást kísérő jelentős társadalmi és egyházi érdeklődés megerő­sítette azt a véleményt, hogy ha a trianoni határok közé szorult egyházunk mérete nem is, de programja, missziói küldetése indokolja a három egyházkerületes, három- püspökös struktúrát, jól kell élni vele egy magát demokratikusnak valló, de a hierar­chiára szocializálódott társadalomban. Március 25-én az ízig-vérig értelmiségit köszönthettem az Északi Egyházkerület új püspökében, aki gyülekezeti lelkészi helytállása mellett teológiai tanárként és média^ szakemberként is rangot szerzett. Nagy adomány, ha mindig azzal foglalkozhatunk, amit szeretünk. A püspöknek vezetőként ez már nem adatik meg. Olykor vállalni kell a nemszeretem feladatokat is. Azt kívántam dr. Fabiny Tamásnak, hogy püspökként is maradjon meg lelkésznek, teológusnak, médiamunkásnak, és őrizze meg a humorát, amelyből az iktatás során is ízelítőt adott. Az egyházban is szükségünk van a humorra. És köszöntöttem nem­zedékem, az idősebbek - többek között a püspök szüleinek - nemzedéke nevében, akik az elmúlt fél évszázadban szolgáltunk az egyházban. Büszkeségünkről, bizal­munkról, szeretetünkről biztosítottam. A számos további gondolat közül, amelyek a rövidség okán szükségszerűen kima­radtak köszöntőmből, itt említek hármat. A feleséget és a gyermekeket, a családot, amely együtt fejlődött a lelkipásztor munkás életével. Szívesen szóltam volna néhány szót továbbá az egykori ifjú öttusázóról, a sportemberről, akinek alkata ma is idézi a fizikai felkészültséget, teljesítőképességet. Felelősek vagyunk testünkért, egészségün­kért. És végül kimaradt - de ezt még, úgy vélem, többször fogjuk boncolgatni - a leg­általánosabb üzenet. A most felállt püspöki kar mindhárom tagja a 21. század egyház­vezetője. A természetes kontinuitás érvényesül, de nem terheli őket a múlt, éppenség­gel a jelen és a jövő kell, hogy meghatározza a lépéseiket. Annál is inkább, mert alig vi­tatható, hogy új gondolkodást, új megközelítéseket, nyitottságot igényel az ősi evan­géliumnak a lutheri teológia alapján a ma és a holnap társadalmában való hirdetése. Elsőként a távozó püspöknek, D. Szebik Imrének fejeztem ki köszönetemet türel­mes, hűséges egyházépítő szolgálatáért. Kiegészítésül megjegyzem: még nem talál­tuk meg a természetes rendjét, útját annak, hogy miként tudjuk a törvényben meg­szabott korhatárt elérő püspökök tudását, tapasztalatait a közösség javára kamatoz­tatni a továbbiakban. Szükséges, egészséges dolog a nemzedékváltás, de egy okos in­tézményrendszer az előző nemzedék értékeit megbecsüli, tapasztalatait felhasználja. Őszintén remélem, hogy a békéden magyar társadalomban sokan meghallották a lutheránus püspökiktatásnak a belső egyházi jelentőségét meghaladó, sajátos, közve­tett üzenetét. Az országgyűlési választási kampány finisében lebonyolított esemény, melyet a média is méltó módon tálalt, mentes volt mindennemű aktuálpolitikától. így is lehet. A kereszténység egyetemessége, egzisztenciális üzenete jutott érvényre, Jézus Krisztusról szólt az iktatás. Távol minden kisstílű napi érdektől. Amúgy is örvendetes (és talán a mi korábbi egyházi magatartásunk is szerepet ját­szik ebben), hogy a választási kampányban - a múlttal összevetve - kevésbé vették elő a pártok az úgynevezett egyházi kártyát. Ritkábbak voltak az egyházakat érintő megnyilatkozások. Ezekre azért sem reagálunk, mert lehetetlen lenne politikai áthal­lások nélkül elvek mellett állást foglalni. De felfogásunknak megfelelően - az egyház­nak erős a közéleti felelőssége - a választások után visszatérünk a kampány egyháza­kat érintő témáira, a püspökiktatás jó hangulatot teremtő hátterével. ■ Frenkl Róbert országos felügyelő Idén is keresztre feszíttette magát néhány ember a Fülöp-szigeteken Az idén is keresztre feszíttette magát a nagypénteki szertartás végeztével legkevesebb hét hívő egy Fülöp-szigeteki faluban. A bizarr látványosság minden évben több ezer látogatót vonz a Manilától hetven kilométerre északra fekvő San Pedro Cutudba. Most húsvétkor tizenötezren voltak kíváncsiak az eseményre. Az egyik önkéntes vál­lalkozó már huszadik alkalommal feszíttette meg magát. A keresztre feszítéshez használt tíz centiméteres szögeket előzőleg alkoholban áz­tatják, nehogy fertőzést okozzanak. A katolikus egyház elítéli a nagyheti keresztre feszítéseket és önkorbácsolásokat. A Fülöp-szigeteki püspökkari konferencia szóvivője azt mondta, hogy ez a cselek­mény pogány animista hagyományokra nyúlik vissza, s az egyház helyteleníti. M MTI/AP HIRDETÉS Kereszténység a mai Kínában - e témáról tart előadást Aiming Wang nankingi protestáns lelkész, a Kínai Keresztény Tanács képviselője az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyű­lésén, amely május 4-én, csütörtökön a budapesti Ráday Kollégiumban (IX., Ráday u. 28.) 14 órakor kezdődik. Az ügyintéző tanácskozást követően hangzik el a kínai keresztényeknek és egyházaknak az egész világot érdeklő, rohamos fejlődéséről szóló beszámoló. A várhatóan élénk eszmecserét szeretetvendégség zárja. A közgyűlés nyitott mindenki számára; mindenkit szeretettel hív és vár rá az Ökumenikus Tanulmányi Központ. PQ BERES Az egészséges emberért Erős, mint a vas Biztosan mindannyiunk környezetében van egy-két olyan em­ber, aki jól bírja a fizikai és a szellemi munkát egyaránt, és szinte soha nem fárad el, soha nem betegszik meg. Az ilyen emberre szoktuk mondani, hogy erős, mint a vas. Nem is gondolnánk, hogy ebben a régi mondásban mennyi igazság van. Fliszen a szervezetünknek az egészséges működéshez a vitaminokon kívül különböző nyomelemekre is szüksége van. Ezek közül az egyik legfontosabb a vas. Az olyan esszenciális, létfontosságú nyomelemeket, mint a vas, szervezetünk nem tudja előállítani, így hiányuk esetén pótolnunk kell őket. A szervezet kiegyensúlyozott működésé­hez felnőttek esetében átlagosan napi 14-15 mg vasra van szükségünk. A felmérések azonban azt mutatják, hogy táplál­kozási szokásaink és a nem megfelelő minőségű élelmiszerek fogyasztása miatt szervezetünk általában a szükségesnél ke­vesebb mennyiségű vashoz jut hozzá. Mi lehet a vashiány kö­vetkezménye? Többek között vérszegénység; fáradékonyság; rossz közérzet; csökkent munkabíró- és teljesítőképesség; a fertőzésekkel szembeni ellenállás csökkenése; sápadt, száraz, sérülékeny bőr; hajhullás. A vashiányban szenvedő kismamák pedig nagyobb valószínűséggel hozhatnak világra koraszü­lött csecsemőt. Tehát a vashiány a szervezet csaknem vala­mennyi szervét, szövetét érinti. Ezért igen fontos, hogy meg­felelő mennyiségben fogyasszunk természetes vasban gaz­dag ételeket, vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetsé­ges, akkor más módon elégítsük ki szervezetünk vasszükség­letét. A Béres Egészségtár Vas Vitai filmtabletta olyan komplex étrend-kiegészítő készítmény, amely a felnőttek számára ajánlott napi vasbevitel 100%-át fedezi, továbbá olyan vita­minokat és nyomelemeket tartalmaz, amelyek elősegítik a vas felszívódását és hasznosulását, ezáltal hozzájárulnak a szervezet normál vérképzéséhez. A Vas Vitai szedése javasolt a vérképzés elősegítéséhez, különösen elégtelen vasbevitel (például szigorú diéta, egyol­dalú, kiegyensúlyozatlan táplálkozás), illetve megnövekedett vasszükséglet (várandós és szoptatós édesanyák, aktív kor­ban lévő nők, erős havi vérzés) esetén. mii nil«—w—iiw-iti 1—iTiwr 'rin ~inmi "innr hiti rum n ~-nnin:iTrnfi'iiTm-'i—M—w—M——i SZERETETVENDÉGSÉGRE... Mézes sütemény Hozzávalók A tésztához: 45 dkg liszt, 2 egész tojás, 4 evő­kanál tej, 1 púpozott kávéskanál szódabikarbó­na, 1 kávéskanál méz, 15 dkg porcukor, 7 dkg zsír, a megkenéshez rum A töltelékhez: 25 dkg Rama margarin, 25 dkg porcukor, fél liter tej, 6 púpozott evő­kanál liszt A tészta elkészítéséhez a hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, majd öt egyenlő cipóra osztjuk. A cipókat egyenként a tepsi méretére nyújtjuk, és a kizsírozott, meglisztezett tepsibe tesszük. Előnjele- gített, forró sütőben körülbelül öt percig nagy lángon, majd alacsonyabb fokoza­ton világosra sütjük. A tepsiből kiszedve - még forrón - megkenjük a lapokat rummal kenőtoll segítségével. A töltelék elkészítéséhez csomómente­sen elkeverjük a lisztet 2 dl tejben. A mara­dék tejet felforraljuk; és belefolyatjuk az előbb elkészített lisztes tejet. Az egészet csomómentesen sűrűre főzzük. Ha kihűlt, belekeverjük a margarint és a porcukrot. A kihűlt tésztalapokat egymásra téve megkenjük őket a krémmel - az ötödik lapra ne tegyük belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents