Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-04-02 / 14. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2006. április 2. 11 www.frankfurt-evangelisch.de Díjnyertes a német evangélikus oldalak között A Németországi Evangélikus Egyház (EKD) 1996 óta minden évben meghirdeti a felekezeti honlapok versenyét. A Webfish díj arany, ezüst vagy bronz fokozatát kaphatja meg a zsűri által kiemelkedő minőségűnek ítélt internetes oldal, melyet valamelyik evangélikus közösség vagy szervezet készített. Az idei nyertes honlap Frankfurt nagyvárosi dzsungelének világhálós egyházi útmutatója. A Majna-parti metropolis sokak számára nem több üzleti központnál, regionális gazdasági centrumnál, felhőkarco- lós nagyvárosnál. Pedig jelen van az evangélikus egyház a város életében, nem is akárhogyan! Öt évvel ezelőtt Frankfurtban került sor a német evangélikus napokra, a Kir- chentagra, melynek csaknem százezer résztvevője között néhány százan mi, magyarok is láthattuk a frankfurti evangélikus élet gazdagságát. Mostanra pedig elkészült a virtuális egyházi bemutatkozó oldal is a www.frankfurt-evan- gelisch.de címen. Ezen a honlapon a készítők igyekeztek minden tudnivalót összegyűjteni a város hatvan evangélikus gyülekezetével kapcsolatban. A közösségek élete, templomaik és alkalmaik töviről hegyire fel vannak sorolva. Aki a nagyvárosba csöppen, lakcíme beírására rögtön megkapja a „területileg illetékes" egyházközség címét, a templom fotóját és egy részletes bemutatkozást arról, hogy milyen csoportok és munkaterületek erősek a gyülekezetben. Akit általában érdekel az evangélikus egyház szolgálata, a Hit és élet rovatban olvashatja a keresztségről, konfirmációról, esküvőről, temetésről szóló részletes tájékoztatót, sőt egy virtuális kápolnába is beléphet. Ha kérdései vannak, virtuálisan (e-mailben) kapcsolatba léphet az Info Centerrel, de útmutatást kaphat arról is, hogy miként találja meg a frankfurti evangélikus közösségek központi irodáját. Németországban az egyházadó miatt kiemelt téma az egyházból való kilépés, ezért fontos a belépésre, a visszalépésre való bátorítás is. Az aktuális információkat eseményEGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor naptárba rendezve találjuk meg a honlapon. Szerepelnek itt a különleges istentiszteletek (családi, esti zenés istentisztelet, egyháztól távol állók alkalma stb.) és kulturális események is, mint például kiállítások, koncertek; még bolhapiac is helyet kap a kínálatban. A honlap minden területen igyekszik felcsigázni az érdeklődést. A kínálatról szóló menüpontban érdeklődési körök szerint rendezve találjuk a fiataloknak és idősebbeknek, családosoknak és gyerekeknek, lelki és kulturális elkötelezettsé- gűeknek szóló ajánlatokat. Például a családokról szóló gyűjtemény mottója: „Legyen több, mint apa - anya - gyerek”. A kínálatban pedig a baba-mama kluboktól kezdve az ifjúsági munkán és a pszichológiai tanácsadáson keresztül az egyházi szabadidő-szolgálatig mindenféle megtalálható. Azok számára, akiket a komoly témák nem kötnek le annyira, az „interaktív” menüpont kínál kvízjátékokat és a helyi viszonyokhoz illeszkedő, ötletes elektronikus képeslapokat. Még a konzum- görcsben szenvedők is találhatnak hasznos ajándékot baráti körüknek, hiszen az Info Center internetes boltjában formás kávéscsészéket, ökumenikus térképet vásárolhatnak, de a legjobb minőségű evangélikus csokoládéból is rendelhetnek... Útra fel tehát, németül tudók! Irány Frankfurt - legalábbis virtuálisan! Tanuljunk a német díjnyertestől, hogy miként lehet és érdemes bemutatni egy modern nagyváros hívő életét. ■ Bogdányi Gábor n GtStíhésí tgfe * MsigUMSsfiäffc-T Ifííö-CtsteT WebFlsh m Goid für den €¥@nsf®iis£befs Reglöfislverband Frankfurt ais Main WeböUltnU »ww frankfurtevangeíísch.de gswsnnt internsípreis 12 03 2006] Der goldene WebFish geht in diesem Jahr an den Evangelischen Regionalverband Frankfurt am,Main. Das Internetangebot unter www.frankfurtevangelisch.de eröffnet vielfältige Möglichkeiten, die spezifischen Angebote der evangelischen Kirche in der Stadt wahrzunehmen, so die Wettbewerbsjury. Die Evangelische Kirche in Deutschland (£KD) und das Gemeinschaftswerk der Evangelischen Publizistik (GEP) zeichnen mit dem Preis besonders Töusmde Frttuen u Mädchen sterben ; $*desjahi\!.rfi Neme tier Store. &ns .AtssäieSunf? dokumentiert die . Hsmergfunae * MEHRUtesmsästjjc “íüsget” • : davor; and tn : FfSfiBfoStund 4Ö.SS5 ^ Meitschí ts fesiidSeri. ; Eine Síuísis nennt Eafeter? und Hintergründe. «MEHR Éneklő (evangélikus) ifjúság EVÉL&LEVÉL&E VÉL&LEVÉL Tartassák istentisztelet minden nemzeti ünnepen! Dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője az Evangélikus Elet március 12-én megjelent számában írja: „1848-ban keresztény - katolikus és protestáns zsidó és pogány magyarok együtt küzdöttek a nemzet szabadságáért.” ’48-ban és ’56-ban „együtt haltak meg a különböző hiten lévők... a szent magyar szabadságért”. „Felmerül a kérdés, van-e az egyháznak mondanivalója a nemzeti ünnepen. A válasz egyértelműen igen. (...) Különösen hangsúlyos a történelmi évfordulók megünneplése az egyházi iskolákban.” Szent meggyőződésem, ezekkel a sorokkal velem együtt minden magyar állampolgár mélységesen egyetért. Ha ilyen szoros, egyértelmű, egyetértő az állam és az egyház felfogása a nemzeti ünnepekkel kapcsolatban, akkor én javaslom, hogy a zsinat hozzon olyan törvényt vagy rendelkezést, melyben kötelezővé teszi templomainkban istentisztelet tartását a nemzeti ünnepeken. Állami és nemzeti ünnepeink: március 15., május 1., augusztus 20., október 23. Példát vehetnénk Izrael népéről, amely évezredek óta megüli purim és pészah ünnepét stb. Mindegyik a zsidó nép történetének emlékezetes eseményeivel kapcsolatos nemzeti ünnep. Tiszteljük meg népünket, nemzetünket azzal, hogy nemcsak az utcákon és iskolákban, hanem templomainkban is emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinkről. Erős vár a mi Istenünk! Budaörs, 2006. március 15. Horváth Miklós, a budaörsi evangélikus gyülekezet tiszteletbeli presbitere Egy szerző két levele az úrvacsoráról Egyre ritkábban élek az úrvacsorával, és ez nyugtalanít. Nem mintha ezért nem érez- ném Isten jelenlétét életemben, az ő közelségét a hétköznapokban. Természetesen olvasom is, hallgatom is igéjét, mégis hiányérzetem van a vasárnapi istentiszteleteken, amikor nincs úrvacsora. Voltak évek az életemben, amikor természetes volt, hogy a vasárnapi istentiszteletnek szerves része az úrvacsora. Aztán vidékre kerültem, ahol az volt a szokás, hogy évente négyszer, ötször terítették meg az Úr asztalát. Itt többször elmentem a katolikus misére. - Aztán jártam olyan helyeken is, ahol a lelkész elmondta, hogy megterítettük az Úr asztalát, de mikor arra került volna a sor, a gyülekezet kilencven százaléka kiment a templomból. - Én is! Megszégyenítőnek tartom ezt a gyakorlatot. Pál apostol intette a gyülekezeteket a „méltatlan” részvételtől. De mit mondana erre, hogy a nagy többség egyáltalán nem vesz részt a gyülekezeti úrvacsorái közösségben? Tudom, hogy sokan azt mondják: nálunk ez mindig így volt, de ettől még nem lesz jobb. Kezdettől fogva tizenöt évszázadon át nem így volt, és sok evangélikus egyházban azóta is minden vasárnap megtörik a kenyeret. Szokás dolga? Nem hiszem, hogy akkor rossz szokás az úrvacsora hiánya. Visszaemlékszem azokra az évekre, amikor minden vasárnap élhettem az úrvacsorával. Milyen békesség árasztotta el szívemet, amikor az oltár elé térdelhettem... Milyen jelentéktelenek lettek az elmúlt hét problémái, aggodalmai, és mennyi erőt kaptam az előttem álló hét feladatainak megoldásához! Öröm és hálaadás lett az istentisztelet. Persze hogy fontos az igehirdetés, mégis meg kellene próbálnunk megváltoztatni azt a gyakorlatot, amikor a lelkész teljesítményétől függ, hogy megújultan tudunk-e hazamenni. Nem a jó igehirdetőért megyünk a templomba, hanem hogy Istent tiszteljük, imádjuk, és neki adjunk hálát - ami görög szóval az eukharisztia. Kérem azokat, akik felelősek az istentisztelet rendjéért, hogy vegyék komolyan ezt a kérdést, mert ahogy a rosszat megszoktuk, úgy a jót még könnyebb lesz megszokni. ► Ezen a hétvégén újra énekszó tölti be a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola termeit. Az intézmény március 31. és április 2. között ad otthont az evangélikus középiskolák második országos kórustalálkozójának. A több szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseményre hét oktatási intézményünk kórusát várják. Nováky Andreát, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium énektanárát kérdezzük:- Honnan jött e zenei rendezvény megszervezésének az ötlete?- 2000-ben volt a legnagyobb evangélikus zeneszerző, Johann Sebastian Bach (1685-1750) születésének 315. és halálának 250. évfordulója. Ebből az alkalomból műveltségi versenyt tartottunk, amely a résztvevők körében nagy sikert aratott. Ekkor jobban megismerhettem az ország különböző területén dolgozó evangélikus kollégákat is. A találkozás nyomán született az ötlet, hogy kétévente legyenek ilyen műveltségi vetélkedők, a köztes esztendőkben pedig szervezzünk országos evangélikus kórustalálkozót, a karvezetők és az énekkarok, valamint minden zenebarát örömére.- Az első kórustalálkozó különlegessége volt az úgynevezett gyorstanulási verseny. Ezt az idén is megrendezik?- Igen. Ez a kihívás - hogy egy-egy kórusnak fél óra alatt kell megtanulnia egy számára addig ismeretlen kórusművet - két éve nagy sikert aratott. Ezért szeretnénk folytatni ezt a „vállalkozást”. A részt vevő kórusoknak idén Csorba István karnagynak egy - kifejezetten erre az alkalomra komponált - művét kell megtanulniuk. Fontosnak tartom, hogy minden találkozón legyen egy játékos zenei vetélkedő, amelynek révén a gyerekek közelebb tudnak kerülni egymáshoz és a zenéhez. * * * Megkerestük a találkozó előtt Mihályi Zol- tánnét, a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának vezetőjét is.- Milyen visszhangja volt az első, 2004. évi kórustalálkozónak?- Nagy örömmel fogadták a lehetőséget mind az evangélikus középiskolák igazgatói, mind pedig a kórusvezetők, illetve kórustagok. Az énekkarok boldogan néztek szembe a „kihívással”. A találkozó egyfelől módot adott felkészültségük összevetésére és a közös éneklésre, másfelől önmagában már a találkozás lehetősége is jótékony hatással volt az énekkarok munkájára.- Ön személy szerint miben látja a kórustalálkozók jelentőségét?- Egyházunk középiskolái földrajzilag távol esnek egymástól, nehezen oldható meg a személyes kapcsolattartás, a közös szakmai munka. Mint utaltam rá, ez a „verseny” remek alkalom arra, hogy diákok és tanárok egymással találkozzanak. Emellett a kórusok iskolájuk és gyülekezetük jó hírnevét is öregbítik. A daloló ifjak a vendéglátó gyülekezet tagjainak is örömet szereznek, hiszen egy-egy kisebb csoport Nyíregyháza-Kertvárosban és Nyírszőlősön is szolgál énekével. De lényegesnek tartom a találkozót azért is, mert az ének-zene oktatás a mai magyar iskolarendszerben sajnálatos módon egyre inkább háttérbe szorul. A diákok túlterheltségének csökkentése érdekében ugyanis egyre kisebb óraszámban oktatnak készségtárgyakat. Ez azért is szomorú, mert a művészet és a zene valódi szellemi élményt nyújt, és része a boldogabb, teljesebb emberi életnek. ■ GaZsu * * * Krisztusnak az úrvacsorában való jelenléte hitünk titka. A titkot többféleképpen lehet értelmezni. Az elmélet és gyakorlat nincs mindig összhangban egymással. Helyes teológia, helyes értelmezés mellett lehet rossz gyakorlat. így látom ezt evangélikus egyházunkban ma. Egy rossz gyakorlat ellen már Pál apostolnak is fel kellett emelnie a szavát alig néhány évtizeddel Jézus halála után. Aztán Luther választotta el a miseáldozattól az úrvacsorát, és Zwinglivel szemben keményen állította, amit Jézus is elrendelt: ....ez az én testem... ” Az óta azonban ismét sok minden változott. Az úrvacsorából emlékvacsora lett, amely főleg húsvéthoz kapcsolódik. A kenyér és a bor jelkép lett híveink felfogásában, az úrvacsora vétele pedig személyes kegyességünk jele, nem pedig az élet kenyere. Ezt mutatja, hogy teljesen összekeveredett a gyónás és az úrvacsora. A legtöbb helyen, amikor ritkán sor kerül rá, nem is hívják másképpen, mint „gyónás”. Pedig a gyónás nem úrvacsora, az úrvacsora nem gyónás! A gyónás a mi bűneinkről szól, az úrvacsora viszont hálaadás, öröm és magasztalás, az élő Úrral való közösségünk. Azt mondjuk, hogy az ige egyháza vagyunk, de talán nem vesszük figyelembe, hogy az Ige testté lett. A testté lett Ige, Jézus Krisztus jelenléte nem egyenlő az igehirdetéssel. Ismert mondás, hogy az Ige testté lett, aztán az egyház szavakká változtatta. A prédikációban a mi gondolataink és bizonyságtételünk vannak jelen Jézusról. Az úrvacsorában pedig Jézus maga van jelen a kenyérben és a borban. Az Ige testté lett, nem igehirdetéssé! Miért van annyi haldokló gyülekezetünk? Pál apostol azt mondja, hogy azért „erőtlenek és betegek közöttetek sokan", mert nem becsülik meg az Úrnak testét (lásd iKor 11, 29-30). Milyen jó lenne, ha az új istentiszteleti rend bevezetésével az úrvacsora is minden vasárnap az istentisztelet szerves részévé válna, hogy éljünk általa! Milyen jó, hogy már vannak gyülekezetek, ahol ez így van. De félek, hogy a legtöbb helyen az új rend is, az úrvacsora is heves ellenkezést vált majd ki, és minden marad a régiben! Szilas Attila nyugalmazott lelkész (Győr) SZERETETVENDÉGSÉGRE... Kozáksapka Hozzávalók A világos tésztához: 20 dkg kristálycukor, 4 tojás, 4 kanál langyos víz, 13 dkg liszt, 1 csomag sütőpor. A kakaós tésztához: ugyanez és még 2 evőkanál kakaópor. A krémhez: 1 csomag ,fő- zős" vaníliás pudingpor, 3 dl tej, 2 evőkanál kristálycukor, 25 dkg vaj, 25 dkg porcukor, 1 tojás. A csokimázhoz: 1 tábla tejcsokoládés tortabevonó, zsír. A bevonáshoz: kókuszreszelék. A tészták elkészítéséhez a kristálycukrot, a tojássárgákat és a langyos vizet jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, végül a tojások felvert fehérjéjét. A kakaós tésztánál hozzáadjuk a kakaót is. Egy laposabb tepsiben körülbelül 160-170. fokon 20-25 percig sütjük, majd kihűtjük. A kihűlt tésztákból közepes méretű pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk. A krém elkészítéséhez a pudingporból, a kristálycukorból és a tejből a tasakon található leírás szerint pudingot készítünk, majd teljesen kihűtjük. A vajat, a porcukrot és a kihűlt pudingot összekeverjük; vigyázzunk, hogy ne legyen folyós. A masszához hozzákeverjük az egész tojást. Egy kakaós tésztakarikához hozzáragasztunk egy világos tésztát a krém segítségével, és az egészet kívülről is bekenjük a krémmel. Belehengergetjük a kókuszreszelékbe, a legvégén pedig bevonjuk a tetejét a tortabevonóból és zsírból készített csokimázzal. (Megjegyzés: ha a krém elkezd folyni, akkor kis időre tegyük be a hűtőbe.) Az Evangélikus Elet legutóbbi számában hiba csúszott a XV. országos hittanverseny helyezettjeiről szóló felsorolásba. A 3-4. osztályos iskolai csapatoknál az Alberti Evangélikus Általános Iskola csapata lett a 3. helyezett. A csapat tagjai: Fekete Dávid, Iker Julianna. Nagy Zoltán, Zsilik Károly. A 7-8. osztályosok között a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanulói értek el 3. helyezést. A nevek helyesen szerepelnek. A hibáért az ifjúsági osztály nevében elnézést kérek. Mády Erzsébet gyermekreferens
