Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-03-26 / 13. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2006. március 26. 11 Szigetet hulladékból?! ► Hazánkban évente ötmillió tonna háztartási hulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunkra ötszáz kilogramm szemét jut egy évben. Ezzel a mennyiséggel meg­előzzük Olaszországot, Németor­szágot és Japánt is. Ha beleszámol­juk még a különféle termelési ága­zatok hulladékait is, akkor száz­húszmillió tonna fölött van az a szemétmennyiség, melynek elhe­lyezéséről, ártalmatlanításáról min­den évben gondoskodni kell. Amennyire riasztóak, sajnos annyira igazak is ezek a számok! Nem alap nél­küliek tehát azok az előrejelzések, me­lyek a közeljövőben településeink fölé magasodó szeméthegyeket festenek elénk. Egyre nagyobb gondot jelent a megtelt lerakók helyett újakat találni, hi­szen bár szemetet mindenki termel, mégsem szeretne senki egy hulladékle­rakó közvetlen szomszédságában lakni. A világ kezd ráeszmélni a hulladék- hasznosítás fontosságára. Mi persze még nem - miközben kis hazánkban esztelen döntések következtében az ed­dig betétdíjas termékek egyre inkább fogynak. így például tavaly decembertől a pezsgősüvegek is a kukákba vagy jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtő edé­nyekbe kerülnek. Tőlünk távolabb eköz­ben a hulladékok felhasználásának újabb és újabb módjai jelennek meg. Egy meg­lepő hasznosítási lehetőségről tavaly a média is beszámolt. Szingapúrban, úgy tűnik, megfejtet­ték a titkot: nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag, hiszen nemcsak az elhasznált és feleslegessé vált hulladékot gyűjtik sikeresen, hanem mindebből még turisztikai látványossá­got is varázsolnak. Fenséges gém csapkod szárnyával egy betongáton ülve, színes tengeri csilla­gok, apró rákok díszítik a fövenyt, a partközeiben korallzátony növekszik, miközben buldózerek és dömperek dol­goznak fülsértő zúgással. Semaku a szin­gapúri kormány tervei szerint hamaro­san az első olyan sziget lesz a világon, amely Szingapúr szemetéből épül fel. Az idelátogatókat a hulladék bűzén és a sós tengerillaton kívül hamarosan egy egyedülálló ökoturisztikai központ is várja majd a helyi döntéshozók elképze­ÜZENET AZ AKARATRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla lése szerint, ahogy arról az egyik helyi környezetvédelmi internetes honlap be­számol. Minden látszat ellenére ezen a terüle­ten virágzik a természet. A 350 hektáros part menti terület alig húszpercnyi hajó- útra van a szárazföldtől, melynek gazda­sági fejlődése és gyors modernizációja tetemes mennyiségű szemetet termel. Semaku 63 millió köbméter hulladékot képes elnyelni, ami megoldja Szingapúr szemétgondját egészen 2045-ig. A terü­letre folyamatosan érkeznek a hulladék­kal, építési törmelékkel, égésmaradé­kokkal megrakott uszályok, amelyekről naponta két tonna hulladékot kotornak át a markológépek a lerakóba. De a mér­nököknek, kutatóknak és környezetvé­delmi szakembereknek köszönhetően ezen a tájon a flóra és a fauna meglepő­en változatos: például madárból 55 félét számoltak meg. A tengerben óriási ösz- szefüggő, különleges hínár- és moszat- mezőkre bukkantak, a tőkehalak pedig kifejezetten jól érzik magukat a part mentén, sőt rendszeres látogatók a cá­pák is. Semaku tengeri élővilága hihetet­lenül sokszínű. Olyan élőlények is van­nak itt, amelyeket Szingapúrban máshol nem találunk meg. A ragadozó állatok megjelenésétől nem kell tartani, véli a szemétlerakó ve­zetője, ugyanis a hulladék 80 százaléka szervetlen anyag, amely valószínűleg nem vonz semmilyen, a tengeri élővilág­ra veszélyes állatot. Hogy biztosítsák a terület levegőjének tisztaságát, a sze­métlerakó alkalmazottai termőtalajjal takarják be a hulladékot, miután elsimí­tották és összetömörítették. A terület tápanyaggazdagságát az is bizonyítja, hogy két mangroveerdőt telepítettek vissza a part mentén; a cserjék komplex biológiai közösségeknek nyújtanak lak­helyet és táplálékforrást. Ezeket a vizes, iszapos talajon élő, érzékeny növénye­ket arra is használják a kutatók, hogy azonnal jelezzék, ha szennyeződés kerül a telepről a tengervízbe. A helyi környezetvédelmi tárca az idén júliusban kívánja megnyitni a láto­gatóközpontot. Addig azonban külön­leges engedéllyel lehet csak belépni a kö­rülbelül 370 millió USA-dollárból felépí­tett hulladéklerakóba. Ennek ellenére számos szakmai weboldalon gyűjtik a jelentkezőket, akik Semakuban kívánják kutatni a biodiverzitást, a mangrovetele­pek élővilágát vagy a változatos tengeri, illetve madárvilágot. A Kossuth rádió Kék bolygó című műsora alapján összeállította: ■ Benkovics Sándor Bemutatófilm vetítése Semaku szigetéről az érdeklődőknek A Budapest-DeákTéri Evan­gélikus Gimnázium könyv­tárában nyitotta meg tava­szi előadásainak sorát a Ma­gyarországi Luther Szövet­ség budapesti tagozata. A hétfő esti együttléten Lachter Pál evangélikus tábori püs­pök (balra) a reformátor bűn­bánattal kapcsolatos gon­dolatait elemezte. GBERES Az egészséges emberért A szíve választottja Először huszonöt évvel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy a grön­landi és az alaszkai eszkimók között, ahol a hal- és a haiolaj- fogyasztás igen nagy mértékű, a szív- és keringési betegsé­gek előfordulása rendkívül alacsony. Kiderült, hogy a tenge­rek közelében élő lakosság elsősorban omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszereket - leginkább halat - fogyaszt, míg a szárazföldön élők táplálékában ez a zsírsav csak igen kis mennyiségben fordul elő. Az omega-3 zsírsavak esszenciális (vagyis életfontosságú), többszörösen telítetlen zsírsavak. Szervezetünk nem tudja előállítani őket, ezért csak a megfelelő táplálkozással jutha­tunk hozzájuk. Elsősorban a halakban fordulnak elő, például a lazacban, a makrélában és a szardíniában. Sokkal ritkáb­ban, de megtalálhatók még a növényi eredetű olajokban és a kemény héjú gyümölcsökben is. A magyar lakosság azonban a szükséges omega-3 zsírsav bevitelének csak 0,5%-át fedezi. Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavhoz jut­tassuk szervezetünket, legalább heti három-négy alkalommal kellene tengeri halat fogyasztanunk. Azonban itthon az em­berek táplálkozási szokásaiba még nem épült be a rendszeres halfogyasztás, többnyire csak ünnepek - például karácsony­alkalmával kerül az asztalra halétel. Ez a probléma szerencsé­re ma már megoldható, mert lehetőség van arra, hogy a szer­vezetünk számára szükséges mennyiségű omega-3 zsírsavat étrend-kiegészítőkkel pótoljuk. A Béres Egészségtár Omega-3 lágyzselatin kapszula olyan étrend-kiegészítő készítmény, mely magas koncentráci­óban tartalmaz telítetlen zsírsavakat (EPA+DHA). A megfele­lő omega-3-bevitelre fokozottabban oda kell figyelniük a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, az erős dohányosoknak, a mozgásszegény életmódot folytatóknak, a fokozott stressz­nek kitett egyéneknek, illetve a negyven év fölötti férfiaknak és nőknek. A Béres Egészségtár Omega-3 lágyzselatin kap­szula alkalmazása azon esetekben javasolt, amikor étrendünk nem a megfelelő mennyiségben tartalmaz olyan omega-3-ban gazdag ételeket, mint például a tengeri hal. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy azoknak, akinek nincsen a fentiekhez hasonló panaszuk, nem kell odafigyelni­ük a megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsav bevitelre. Hiszen mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a legfontosabb a meg­előzés! EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL A ma embere és egy másik világ Szándékosan nem másvilágot írok, mert azt gondolhatná a kedves olvasó, hogy a ha­lálunk utáni világról szólok. Nem! A ma emberéről beszélek, aki a nyugtalan éjszaká­ja után reggel, amikor a várható időjárásról kíván értesülni - bár manapság még ez is idegesítő lehet a környezeti ártalmak felsorolása miatt - csupa rosszat hall. Én a mé­dia idegfeszítő híreire gondolok. Semmi jó nem hangzik el: ember ember ellen harcol a csatamezőn gyilkos fegyverekkel, a városban robbantással; a tanácstermekben mil- liárdokról, gyilkos pénzköt egekről folyik olykor szívbénulásig folyó küzdelem... Nincs nyugalom a világban, ezen a világon. Pedig a ma emberének a nyugalmas béké­re lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az öregkort, a „békés nyugdíjas éveket”. Én is így él­tem, és végre megtaláltam a békét, a nyugalmat, a szeretet légkörét és valóságát. Ez az út valamennyi evangélikus testvérem előtt nyitva áll, csak legalább egyszer megtapasztalná a másik világ békés boldogságát, azt a békét, amelyet a mi Urunk Jézus hagyott ránk! Béke veletek! Ez az a nagyon régi béke, amelyet az elektronika száguldó világában számunkra az örök és változatlan Biblia közvetít. Egészen pontosan a bibliaóra, ami­kor nemcsak a lelkész prédikál, hanem mi valamennyien, akik részt veszünk egy ilyen alkalmon, kérdezünk és beszélünk. A nyugalom és a béke órája ez, olyan gyógy­szer, amely nemcsak a lelkünket, hanem a lélek békéje által a testünket is gyógyítja. Testvéreim! Jöjjetek el sokan, mindenki, aki csak teheti, hogy ne csak tízen-tizen- öten legyünk a bibliaórákon, hanem százan vagy még többen! Nyugalmat, békét, boldogságot kaptok azért a kis fáradságért, amelyet otthonotoktól az ide vezető út je­lent. Béke veletek! Dr. Kelemen László (Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon) Napfogyatkozás Józsué korában és napjainkban ► Józsué könyvében olvashatjuk (10,12-13) az emberiség egyik legkorábbi nap­fogyatkozás-leírását. Ennek pontos időpontját - részben a szintén emlí­tett holdfogyatkozás segítségével - Ponori Thewrewk Aurél csillagászattör­ténész, a bibliai események csillagászati és természettudományos vonat­kozásainak elismert kutatója Krisztus előtt 1222-re datálta a kronológia módszertanával. Napfogyatkozás természetesen nem csak az ószövetségi időkben fordult elő. A 2006. március 29-i fogyatkozás -sávja a délelőtti órákban egy folyamatosan vál­tozó, átlagosan 200 kilométer széles sáv­ként Afrikán halad át, érinti a földrész északi országait, Líbiát és Egyiptomot, átszeli a Földközi-tengert, majd Török­ország területén jár a legközelebb Ma­gyarországhoz. Ezt követően a Fekete­tengeren túl ér Európa keleti felére, majd folytatja útját Ázsia irányába. Ezeken a területeken és ezekben az országokban a jelenség teljes napfogyatkozásként lát­szik - a Föld-Hold-Nap rendszer egy vo­nalba kerül, a Hold eltakarja előlünk a pontosan négyszázszor nagyobb, de ép­pen négyszázszor távolabb levő Nap fé­nyes korongját, és a Hold árnyéka végig­söpör Földünk felszínén. Jóval nagyobb területről (így Magyar- országról is) részleges napfogyatkozás­ként látszik e csodálatos természeti jelen­ség az emlékezetes 1999. augusztus 11-i teljes és a 2005. október 3-i részleges fo­gyatkozások után. Hazánkban a Hold 11 óra 42 perckor harap bele á Nap felszínébe. A maximá­lis, 60%-os fázis 12 óra 51 perckor követ­kezik be. Ezt követően Földünk hűséges kísérője szép lassan elvonul életet adó csillagunk elől, és a részleges napfogyat­kozás 13 óra 58 perckor véget ér. Az idő­pontok Budapestre vonatkoznak, de né­hány perces eltéréssel az egész ország te­rületén használhatóak. Az elmúlt esztendők fogyatkozásai­hoz, illetve a Merkúr és a Vénusz boly­gók Nap előtti átvonulásához hasonló­an most is felhívjuk a jelenséget megfi­gyelni szándékozók figyelmét arra, hogy a közvetlen Napba tekintés azonnali vakságot okozhat. SZERETETVENDÉGSÉGRE Úgyszintén súlyos és maradandó szemkárosodás a következménye a lát­hatatlan káros sugarak kiszűrésére alkal­matlan napszemüveg, kormozott üveg, túlexponált film, CD- és flopilemez használatának. A 2005. október 3-ai részleges napfogyatkozás Gond nélkül megfigyelhető viszont a jelenség az erre a célra készült, speciális napszú'rő fóliával ellátott, úgynevezett napfogyatkozás-néző szemüvegek, a legalább 14-es fokozatú hegesztőszem­üvegek, illetve a gyári védőfóliával felsze­relt csillagászati távcsövek használatával. Mivel Európából legközelebb csak 2026-ban figyelhető meg ismét teljes nap- fogyatkozás, az esemény kapcsán számos magyar szak- és amatőr csillagász indul útnak - elsősorban Törökország irányá­ba. Emellett a részleges fogyatkozás de­monstrálására az ország számos pontján szerveznek távcsöves bemutatásokat a Magyar Csillagászati Egyesület megfigye­lőcsoportjai, a különböző hazai csillag- vizsgálók és csillagászati szervezetek. A pontos helyszínekről és időpontok­ról, valamint a jelenséggel kapcsolatos bővebb információkról a www.mcse.hu és a hirek.csillagaszat.hu internetes címen tá­jékozódhatnak az érdeklődő olvasók. ■ Rezsabek Nándor „Darálós hernyós” Hozzávalók: 75 dkg liszt, is dkg zsír, 25 dkg porcukor, 1 csomag sütőpor, 1.csomag vaníli­ás cukor, 4 egész tojás, 1 késhegynyi szódabi­karbóna. A hozzávalókat összegyúrjuk és egy napig állni hagyjuk. Másnap a húsdaráló­ra rászereljük a tésztakészítő darálós for­mát (konyhai felszereléseket árusító üz­letekben kapható), majd a tésztát ledarál­juk körülbelül 10 centiméteres darabok­ra. Gyenge tűzön halványra sütjük. v * *

Next

/
Thumbnails
Contents