Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-03-12 / 11. szám

'Evangélikus ÉletB MOZAIK 2006. március 12. 11 Hóvirág helyett ajándékozz egy mosolyt! ► Nőnap környékén majdnem min­den utcasarkon és aluljáróban „fil­lérekért” kínálják az árusok a ta­vasz hírnökét, a hóvirágot. Keve­sen gondolnak azonban arra, vajon honnan és miként kerül ilyen mennyiségű virágcsokor az utcai árusokhoz. Számos országos fel­mérés arra figyelmeztet, hogy az il­legálisan árusított vadvirágok csak­nem kizárólag védett területekről, többnyire nemzeti parkokból szár­maznak. Évente sok millió hóvirág esik áldozatul eme „gyűjtőszenve­délynek”. E kis növények rendsze­res, kereskedelmi célú gyűjtése sú­lyosan károsítja, hosszabb távon pedig megsemmisíti az érintett ál­lományokat, így ezen folyamatok visszaszorítása érdekében 2005. szeptember t-je óta a hazai jogsza­bályok is védelmet biztosítanak a hóvirág számára. Á hóvirág (Galanthus nivalis) a legkoráb­ban virágzó hagymás évelő növényeink egyike. Olykor még hófoltok közt, feb­ruár második felétől áprilisig virít. Ná­lunk is sokfelé előfordul: jellemző ter­mőhelyei a középhegységi gyertyános­tölgyesek és bükkösök, hegy- és domb­vidéki, patakparti égerligetek és a síkvi­déki folyóinkat kísérő ligeterdők. Hazánk jól ismert és közkedvelt kis növénye veszélyben van! Egyszerű szép­sége okozhatja vesztét. A mindenki által jól ismert vadvirág a tavasz első hírnö­keként sajnos gyakran tömegesen buk­kan fel a virágpiacokon és az aluljárók­ban. Napjainkra a növény gyűjtése olyan nagy méreteket öltött, hogy a hazai hó­virág-populáció létét veszélyezteti. Vi­rágszedők tömegei lepik el könnyen el­érhető termőhelyeit; ez mára azt ered­ményezte, hogy - főleg a nagyobb tele­pülések környékén - számos területről (például a Budai-hegység egyes részei­ről) eltűnt, máshol pedig drasztikusan lecsökkent az állomány. Sajnos az sem ritka eset, amikor - gyakran külföldi - megrendelésre ipari módszerekkel, több tucat napszámos­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla sál, gereblyével, földgyaluval esnek neki a virágnak, és „nemcsak” letépik, de még a föld alatti hagymáját is begyűjtik. Ezzel a módszerrel hatalmas mennyiséget tudnak évente elvinni a hazai termőterü­letről. Ezáltal nemcsak a faj, hanem - a talaj feltúrása, bolygatása miatt - az élő­hely egésze is sérülhet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem csak az jelent problémát, ha a nö­vény hagymáját kiássák. Vtda Gábor, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jó! ismert, környezetünk jövőjéért aggó­dó tudós így fogalmaz: „Sokan azt hi­szik, hogy az évelő növényekről szedett virág nem pusztítja a természetet, hi­szen újra kihajthat. Ez azonban nem tel­jesen igaz... Minden évelő növénynek az ivaros szaporodás adja a megújulás lehetőségét. Alkalmazkodni a változó környezethez csak ezzel tud, de puszta életben maradása is függhet tőle.” Tö­meges termőhelyükön a virágszálak sze­dése nem gyors kipusztuláshoz, hanem minőségbeli leromláshoz vezet az em­ber okozta kontraszelekció miatt: mivel a gyűjtők a legfeltűnőbb szálakat szakít­ják le, csak a silányabbak érlelhetnek magot. Míg a természet beporzó rovar­jai a legfeltűnőbb virágoknak adják a na­gyobb esélyt a fennmaradásra, tovább- szaporodásra, az ember ennek pontosan az ellenkezőjét teszi azzal, hogy a leg­szebb virágokat szedi le, viszi haza s fonnyasztja el pár nap alatt otthonában. A természetes hóvirág-populáció gene­tikai állománya ez idő alatt lassan, de biztosan minőségileg károsodik, lerom­lik. (Ha megmérjük a hóvirág fejecskéi­nek méretét a Budai-hegység leglátoga­tottabb helyein, a nagysága feleakkora sem lesz, mint a távolabbi, eldugottabb élőhelyeken - például a Börzsöny északi lejtőin - élő társaiénak.) A hagymák kiásása és a virágszálak le- tépése miatt a hóvirág'számos élőhelyén eltűnőben van, illetve erősen meggyé­rült - és ez nem csak hazánkban van így. Ausztriában mindenki csak annyi hóvi­rágot szedhet, amennyit két ujjával kör­beér, és ezt a szabályt a fegyelmezett osztrákok be is tartják. Szlovákiában a hóvirág védett növény, árusítása tilos. A hazai természetvédelemnek is régi törekvése a vadon termő növények ter­mészetből való fokozott mértékű gyűjté­sének korlátozása. így a gátlástalan keres­kedelmi célú gyűjtés visszaszorítása érde­kében a hóvirág 2005 augusztusában fel­került a védett és a fokozottan védett nö­vény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szem­pontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló hazai rendelet „Eu­rópai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok” listá­jára, pénzben kifejezett egyedenkénti tíz­ezer forintos értékkel (13/2001. [V. 9.] KÖM rendelet 7. melléklete). Annak érdekében, hogy a jövő gene­rációi is megismerhessék ezeket a ked­ves növényeket, itt az idő, hogy minden­ki elfogadja: a tavaszi vadvirágoknak az eredeti élőhelyükön kell díszleniük, nem pedig egy elfonnyadt virágcsokorban. Védjük együtt ezt a szép kora tavaszi vi­rágot! Kedves ismerősünket - például nőnap alkalmából - ne hóvirággal, ha­nem egy mosollyal ajándékozzuk meg! ■ Házi Judit -Navratil Andrea KWM Természetmegőrzési Főosztály Rendhagyó néprajzóra Rendhagyó néprajzórán vett részt Mohácson a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 9/f osztálya, illetve a 7/a osztályból tizenegy, valamint a 8/a osztályból hat tanuló. A fiatalok a mohácsi busójárás utolsó napján tekintették meg a „farsang farkát”. Ellátogattak a Kanizsai Dorottya Múzeumba, ahol betekintést nyertek a környéken élő nemzetiségek (horvátok, szerbek, szlovének) életébe, a tör­ténelmi eseményekbe. Ezután a hatnapos busójárás húshagyókeddi felvonulását néz­ték meg, majd kólót járva maguk is táncra perdültek a busókkal. Az élménydús nap­ról a tanulók a helyszínen jegyzeteket készítettek, hogy ezek felhasználásával min­denki megírja néprajzi házi dolgozatát. ■ Máté Réka FJ BERES Az egészséges emberért Az ízületi porcok egészségéért Egy rossz mozdulat. Egy nyilalló érzés a derekunkban, a tér­dünkben vagy a vállunkban. Sokak ekkor szembesülnek av­val, hogy ízületeik nem működnek úgy, ahogy szeretnék. Va­lami baj van. A problémának pedig számtalan oka lehet; fiatalabbakat és időseket egyaránt érinthet, hiszen ízületeinket sokféle módon terheljük. A mindennapos mozgásunkkal is igénybe vesszük őket, de fokozott megterhelésnek vannak kitéve in­tenzív sportoláskor, illetve túlsúly esetén. Ilyenkor a normá­lisnál nagyobb súly nehezedik a csípő-, a boka- és a térd­ízületekre. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy ízületeink életkorunk előrehaladtával folyamatosan kopnak, a porc­szövet anyagcseréje lelassul, a porcállomány megvékonyo­dik, és csökken a rugalmassága. Még egy teljesen egészsé­ges életmódot folytató emberrel is előfordulhat, hogy az évek múlásával - ha időszakosan is, de - ízületi problémák jelentkeznek nála. Természetesen - mint más esetben is, amikor az egészsé­günkről van szó - amíg nincs velük probléma, addig nem is jut eszünkbe, hogy minden egyes mozdulatnál használjuk va­lamelyik ízületünket, és hogy ezáltal napról napra mekkora terhelésnek vannak kitéve. Ezért sokszor meglepődünk, ami­kor kiderül: bizony baj van. Bizonyos mozdulatok fájdalmas­sá válnak; szélsőséges esetben akár meg sem tudjuk mozdí­tani a karunkat, lábunkat a fájdalomtól. Az ízületi porcok kopását késleltethetjük, illetve regenerá­lódásukat elősegíthetjük olyan hatóanyagokkal, mint a glü- kózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát. A Béres Egészségtár Porcerő filmtabletta komplex étrend-kiegészítő készítmény glükózaminnal és kondroitinnal. Hatóanyagai hozzájárulnak a porc fő szerkezeti elemeinek felépítéséhez és fenntartásá­hoz, így fontos szerepet játszanak az ízületi porcok épségé­nek megőrzésében és regenerálódásában. A Porcerő fílmtabletta alkalmazása javasolt azok számára, akiknek az ízületei fokozott igénybevételnek vannak kitéve; az idősebb korúaknak az ízületek egészséges működéséhez és a normális porcképződéshez; valamint a nehéz fizikai munkát végzőknek az ízületek túlterheltsége miatt. Figyel­jünk oda jobban ízületeinkre is, hogy sokáig élvezhessük a mozgás örömét! Petőfi az égbolton ► A hazai és nemzetközi bulvársajtó kedvenc „csillagászati” témái közé tartozik, hogy bizonyos égiteste­ket a jó pénzt kínáló megrendelő személye - rosszabb esetben vala­melyik házi kedvence - után ke­resztelnek el. A kisebb égitestek, il­letve a naprendszerbeli objektu­mok felszíni alakzatainak elneve­zését a gyakorlatban azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió szakemberei végzik. És ahogy álta­lában lenni szokott, a valóság eb­ben az esetben is érdekesebb, hi­szen többtucatnyi üstökös, kis­bolygó, valamint bolygó- és a hold­kráter viseli híres magyarok - köz­tük evangélikusok - nevét, illetve kapott magyar vonatkozású elne­vezéseket, és a felfedezők között is számos magyar csillagász található. Az üstökösök családjában hat csóvás égi vándort kereszteltek el az őket felfedező Kulin Györgyről és Lovas Miklósról, a sváb­hegyi csillagvizsgáló munkatársairól. Ennél nagyobb számban találhatunk ha­zai és külföldi felfedezők, illetve szakmai testületek által javasolt magyar vonatko­zású személyneveket és elnevezéseket a kisbolygók között. Létezik például Bar­tók, Kálmán, Kodály és Liszt aszteroida; Jó­zsef Attila és Petőfi Sándor nevét is viseli kisbolygó; de Vásárhelyi Győzőről - vagy ahogy a világ ismeri, Victor Vasarelyről - elnevezett apró égitest is kering Nap­rendszerünkben. Az elmúlt századok neves csillagászait is „megtaláljuk” az ég­bolton, valamint olyan kiváló magyaro­kat, mint Bolyai János, Petzval József és Sem­melweis Ignác. Számos, hazánk határain túl ismertté vált tudóst is találunk a sorban: Neu- mannt és Teilen, Hevesy György Nobel-díjas kémikust és Pólya György matematikust. Pannónia, Hunnia, Hungária, Transsyl­vania, Buda és Pest - hogy csak néhány további példát említsünk a magyar vo­natkozású elnevezésekből. A kisbolygó­felfedezők sorában is sok hazai asztro- nómusra lelhetünk, például a már emlí­tett Kulinra és Lovasra, továbbá Schulhof Lipótra, a 19. század utolsó negyedének és a múlt század elejének egyik kiemel­kedő szakemberére, valamint napjaink legeredményesebb kutatói gárdájára, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Csillagvizsgáló Kiss László és Sámeczky Krisztián vezette munkacsoportjára. A Holdon és a bolygókon található objektumok az adott égitestre jellemző nevezéktan alapján viselnek magyar el­nevezést. Földünk hűséges kísérőjén el­sősorban természettudósok nevét kap­ják a kráterek, így a Hold felszínén talál­kozhatunk többek között Eötvös Loránd- dal, Kármán Tódorral és Szilárd Leóval. Krá­ter viseli a nevét a két leghíresebb ma­gyar jezsuita csillagásznak, Hell Miksá­nak, aki a bécsi csillagvizsgáló igazgatása mellett a 18. században szinte valameny- nyi hazai obszervatórium építésénél ott bábáskodott, valamint Fényi Gyulának, aki Kalocsán, a Haynald bíboros által ala­pított csillagdában végzett európai hírű napmegfigyeléseket a 19-20. század for­dulóján. A Naphoz legközelebbi planétán, a Merkúron híres magyar írók és zene­szerzők nevét viselik kráterek: Jókai Mó­rét, Bánók Béláét és Liszt Ferencet. A Vénu­szon és a Marson is „élnek” magyarok. Jászai Mari színészlegendáról, Klafsky Katalin opera-énekesnőről és Orczy Em­ma regényíróról neveztek el krátereket, illetve többek között Erika, Margit, Tünde, valamint Eger, Paks és a költői Szél-anya a magyar vonatkozású elne­vezés az esthajnalcsillag és a vörös bolygó számunkra egyébként barátság­talan felszínén. ■ Rezsabek Nándor SZERETETVENDÉGSÉGRE... Mogyorós sütemény Hozzávalók: 30 dkg liszt, fél csomag sütő­por, 1 csomag vaníliás cukor, 5 púpozott evőka­nál cukor, 3 evőkanál tej, 15 dkg margarin, 10 dkg darált pörkölt mogyoró, 1 tojás. A díszí­téshez étcsokoládé tonabevonó. A fentieket összegyúrjuk és egy órára hidegre tesszük. Dió nagyságú golyókat formálunk a tésztából. A golyókat ki­kent tepsibe tesszük, majd lisztbe már­tott villával szétlapítjuk. Körülbelül 160- 170 fokon 20-25 percig sütjük. Ha kihűlt, csokoládémázzal díszítjük a kekszeket. ininiMi 'rniiTWiiriíiTirin 1—11 inin vii—i~n——i~——rn——ir—— Daganatos gyermekeken segít a Béres Alapítvány Bravúros beugrás „mentette meg" a Béres Alapítvány jótékonysági hangversenyét. Az előzetesen meghirdetett programmal ellentétben a Budapesti Olasz Kultúrintézetben március 4-én rendezett nívós komolyzenei eseményen elsőként Vásáry Tamás zongo­raművész-karmester és Farkas Gábor zongoraművész játékában - Mozart Esz-dúr verseny­mű két zongorára című darabjában - gyönyörködhetett a közönség. Az utolsó pillanat­ban történt változtatás oka az volt, hogy Rost Andrea operaénekesnek betegsége miatt le kellett mondania a fellépést. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködé­sével lezajlott est további részében Mozart g-moll szimfóniája, Bánók Béla Magyar képek című műve, valamint Grieg Peer Gynt szvitje hangzott el. A „Béres a daganatos betegekért” elnevezésű program keretében a Béres Alapítvány 2002 óta jótékonysági zenei rendezvényekkel kíván segíteni a rászorulóknak. Béres Klá­ra ezúttal is megköszönte a jelenlévők hozzájárulását, melynek révén egy, a betegek el­látásában nélkülözhetetlen őssejtszámláló gépet sze­rezhetnek be. A fontos orvosi műszer a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermek-onko- hematológiai és Csontve­lő-transzplantációs Osztá­lyára kerül. A kórházban 1995 óta működő, nemzet­közileg is elismert osztályra az ország egész területéről és a határon túlról is érkez­nek betegek; hazánkban itt végzik a legtöbb gyermek­kori csontvelő-átültetést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents