Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-02-13 / 7. szám

IO

20 05. február 13.

KRÓNIKA

‘Evangélikus Élet!;

Nyaralás Balatonszárszón

A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon mostantól fogadja a nyári szezonra való jelentkezéseket. Március 31-ig kizárólag lelkészek és lelkészcsaládok jelentkezését várjuk. (Családtagnak a házastársat és a szülőkkel egy háztartásban élő gyermekeiket tekintjük.)

Április i-jétől május 31-ig várjuk az egyházi alkalmazottak jelentkezését.

A jelentkezőket turnusokban tudjuk fogadni. A turnusok egy-, illetve kéthetesek lehetnek, mindig vasárnap vacsorával kezdődnek, és következő vasárnap ebéddel érnek véget.

Jelenlegi áraink:

Lelkészek (és családtagjaik)

• Felnőtt: 2000 Ft/fő/nap + 300 Ft/fő/nap idegenforgalmi adó

• Gyermek (14 éves korig): 1000 Ft/fő/nap

Egyházi alkalmazottak (és családtagjaik)

• Felnőtt: 3000 Ft/fő/nap + 300 Ft/fő/nap idegenforgalmi adó

• Gyermek: 1500 Ft/fő/nap

Az árak teljes ellátást tartalmaznak. (Az árak esetleges emeléséről a márciusi igazgatótanácsi ülésen születik döntés.)

Jelentkezni írásban, kitöltött formanyomtatványon lehet. A nyomtatványt az első telefonos időpont-egyeztetés után küldi el az intézmény a jelentkezőnek e- mailben, faxon vagy postai úton. Az intézmény várja a telefonos jelentkezéseket a 20/824-3143-as, valamint a 84/563-950-es telefonszámon.

Pályázat iskolaigazgatói állás betöltésére

A Győri Evangélikus Egyházközség presbitériuma meghirdeti nevelési-oktatási intézménye, a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda (Győr, Péterfy Sándor u. 2.) igazgatói állását.

Képzési és egyéb feltételek a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvénynek megfelelően:- egyetemi szintű pedagógus-oklevél- legalább 5 éves pedagógusi vagy egyetemi oktatói gyakorlat; vagy- evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél és legalább 5 éves, közoktatási intézményben szerzett oktatói, hitoktatói gyakorlat- keresztény elkötelezettség- evangélikus vallás- konfirmáció, lelkészi ajánlás- vezetői képességek megléte- idegen nyelvtudás előnyt jelent

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb információk:

Az állás elfoglalásának ideje: 2005. augusztus 16. A megbízás 6 év időtartamra szól. A pályázat benyújtásának határideje: az OM-közlönyben való megjelenésétől számított 30 nap. A pályázat elbírásának határideje: 2005. május 31. Juttatások a közalkalmazotti törvénynek megfelelően.

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, önéletrajzát, részletes szakmai önéletrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelését.

A pályázathoz mellékelni kell a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló irat (iratok) hiteles másolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványát, lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől, lelkész esetében az illetékes püspöktől.

Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről:

Győri Evangélikus Egyházközség, 9025 Győr, Petőfi tér 2. Tel.: 96/524-708, Jánosa Attila megbízott igazgató lelkész

Postacím: Győri Evangélikus Egyházközség, 9025 Győr, Petőfi tér 2. Tel.: 96/524-708, Jánosa Attila megbízott igazgató lelkész Kérjük, a borítékra írják rá az intézmény megjelölésével: „Igazgatói pályázat”.

Lapunk a világhálón: www.evelet.hu

ISTENTISZTELETI REND / 2005. február 13.

Böjt 1. vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 4,1-11. Alapige: Zak 3,1-7.

Énekek: 75., 275.

I„ Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Blázy Árpádné; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Missura Tibor; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Varsányi Ferenc; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 5. (szeretetvendégség); VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Győri Gábor; VIII., Üllői út 24. de. fél ii. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Gerlai Pál; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Gerlai Pál; Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv.); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) ifj. Hafenscher Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (családi, úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de.

9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Peter Kerschbaumer (Ausztria); du. 4. Peter Kerschbaumer; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. dr. Korány András; Kispest, XIX., Templom tér x. de.

10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi, úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza.

■ Összeállította: Boda Zsuzsa

CSILLAGOK ÚTJÁN

Hontems, az erdélyi reformátor

► „A legnagyobb szász ünnep a reformátor tiszteletére tartott Honterus-ün- nep. (...) Ezt a brassói ünnepet az egész város tartja. (...) Ez a felséges nap seregszemléje az egész szász népnek, mely ősi alakjában gyülekezik össze erre a pompát méltóságos komolysággal egyesítő királyi színjátékra. (...) Most felcseng a szent nemzeti ének, az Erdélyország, áldás földje, a templomudvar öreg hársfáinak zöld lombja megreszket népének felharsanó hangjára, és a menet megindul (...) a magyar és román nézők sorfala között...” - írja Adolf Meschendörfer brassói író Kos Károly fordításában Corona című regényében. S bár a trianoni országcsonkítás óta az akkor még háromnyelvű és számarányát tekintve egymással nagyjából megegyező lélekszámú nemzetek városában a magyarság megduplázódása mellett a románság huszonháromszorosára duzzadt, s a Barcaságot évszázadokon át felvirágoztató németség lélekszáma harmadára csökkent, a Luther által a „magyarok apostolának" nevezett erdélyi szász író, humanista tudós, nyomdász, evangélikus prédikátor, az erdélyi szászok reformátora, Honter János szellemisége országhatárokat átívelve is tovább él. Ebből a mai generációkra hagyott örökségből jelen írásunkban - az általános életrajzi összefoglaló mellett - Honter talán legkevésbé ismert, földrajzi-csillagászati vonatkozású tevékenységét tekintjük át abból az apropóból, hogy az e szakterülethez kapcsolódó fő művének első kiadása 475 esztendeje jelent meg.

Honter János (Johannes) valószínűleg 1498-ban született az 1211-ben II. András király által behívott német lovagrend telepesei alapította Brassóban, Magyarország - és Európa - legkeletibb védőbástyáján. Vezetékneve, valamint apjának, a tehetős tímármesternek és bőrkereskedőnek pontos kiléte szintén máig bizonytalan. Már szülővárosában igen alapos iskolai képzésben részesült a dominikánusoknál, a biztos családi háttér pedig lehetővé tette a tehetséges ifjú számára, hogy Európa kiváló egyetemein képezhesse magát. Ekkortól használta a Honter nevet, míg később - a kor szokásának megfelelően - latinosán Honterus formában írta. 1520-tól 1525-ig Bécsben, 1525-től Krakkóban, 1532-ben Bázelben' tanult, de megfordult Regensburgban, Nürnbergben és Wittenbergben is. Krakkóban a képzéseken való részvétel mellett már oktatott, és tudományos munkái jelentek meg, míg nevezetes, Dél-Er- délyt ábrázoló térképét Bázelben készítette el.

Szülővárosába 1533-ban tért vissza, és a Bázelben elsajátított nyomdászmesterséget és fametszést 1539-től saját nyomdájában gyakorolta: részt vett a város papírmalmának létesítésében, és huszonnégy év alatt több mint harminc - főként saját - könyvet nyomtatott ki. A város köz- és kulturális életében is jelentős szerepet játszott: tanácstag, iskola- és könyvtárszervező, tanító volt, a korszerű népoktatás egyik megalapozója. Miután visszatért Brassóba, a híres Fekete-templom káplánjaként, majd 1539-től annak plébánosaként működött. 1542-től szülőföldjén először terjesztette a lutheri tanokat. Nagy szerepe volt abban, hogy Brassó lakossága áttért

az evangélikus hitre - a plébániatemplomban 1542-ben vezették be a német nyelvű istentiszteletet, a városi tanács pedig 1543-ban esküdött fel az új tanra. A Brassó és a Barcaság reformációját szervező könyve 1543-ban jelent meg - e munkáját maga Luther is nagyra értékelte; az ő előszavával adták ki Wittenbergben. E mű folytatásaként az erdélyi szász egyházak reformációjáról szóló kiadványa 1547-ben látott napvilágot. 1544-től már Brassó vezető lelkészeként tevékenykedett. 1547-ben az erdélyi szászok képviselete „egész Szászország” reformációjával bízta meg. Utódai nem voltak: két fiával és vejével a pestis végzett. Maga a polihisztor 1549-ben szülővárosában hunyt el.

A hazai földrajzi irodalom kezdetének és a Honterus egyik fő művének tekinthető Rudimenta Cosmographica (A kozmográfiai alapismeretei) legelső kiadása

Honterus szobra Brassóban

1530-ban jelent meg Krakkóban. A könyv 1692-ig összesen 126 (!) kiadást, illetve más kötetekben szereplő utánnyomást ért meg Európa-szerte a latin mellett német, francia és olasz nyelven. Az addig iskolai szinten elhanyagolt természettudományos ismeretek terjesztését és oktatását elősegítő, úttörőnek tekinthető földrajztankönyv két fő fejezetre tagolódott: az egyik a csillagászatot, a másik a geográfiát tárgyalta. A tizenhat oldalas első kiadás még prózai formában tartalmazta a tudásanyagot, de az 1541-ben Erdélyben nyomtatott változat már 1260 hexameterben fogalmazta meg a mondanivalót; a földrajzi fejezet Európát külön, Ázsiát és Afrikát pedig összevonva tárgyalta. Az egy évvel későbbi verzió szövegéhez már tizenhárom térkép és három ábra is csatlakozott - köztük egy kétlapos világtérkép, mely egyben Amerika egyik korai ábrázolása is volt. Ebben rejlik a Rudimenta Cosmographica legmaradandóbb értéke, hiszen ez tette a világ legelső zsebatlaszává.

Honterus 1532-ben Bázelben szerkesztette és metszette az első, a mai elveknek megfelelő csillagtérképét. A mű alapjául Albrecht Dürer, a hírneves nürnbergi mester ábrázolása szolgált. A nagyméretű atlasz külön-külön az északi és a déli éggömbről 48 konstellációban 809 csillagot ábrázolt. Honterus nagy érdeme az, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően - amikor is a csillagok elhelyezkedését tükörképszerűen, jobb és bal oldalukat felcserélve ábrázolták-valódi állásukban mutatta a csillagképeket. A kiadvány fontosságát jelzi, hogy az öt további kiadást megélt térkép a középkor világképét meghatározó ókori szerző, a görög Ptolemaiosz arab tudósok által megőrzött és Európába visszajuttatott, Almagest című alapművének 1541-es és 1551-es kiadásában is napvilágot látott.

■ Rezsabek Nándor

Zsolnai Vilmos emlékezete

Hatvan évvel ezelőtt -1945. február 12- én - halt meg Zsolnai Vilmos, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója. Zwick János Vilmosként született Kucurán, a Délvidéken 1881. október 31-én; édesapja evangélikus kántortanító volt. Kiskunhalason érettségizett, majd Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. 1904-től kezdve a soproni, a pozsonyi és a Selmecbányái evangélikus gimnáziumban tanított. Az első világháború első napjától kezdve részt vett a szerbiai, galíciai harcokban.

1918. április 11-én századosi rangban leszerelt. 1918. szeptember i-jétől tanított Nyíregyházán. A következő évben megszervezte az ifjúsági természettudományos kört, vezette a tápintézetet, segített a cserkészcsapat irányításában. A gimnázium 1921-ben felvette Kossuth Lajos nevét, majd 1924-ben reálgimnáziummá alakult. Zsolnai Vilmos 1925- ben hozta létre a gyűjtőkört. 1930 óta vezette a gimnáziumot igazgatóhelyettesként Teltsch Kornél igazgató betegsége miatt, és 1933. január i-jén nevezték

ki igazgatónak. 1933-ban, Luther Márton születésének 450. évfordulóján kezdeményezésére fákat ültettek a gimnázium udvarán. ^

1934-ben Zsolnaira magyarosította a nevét. Meglátogatott huszonkét hazai középiskolát, és tapasztalatait leszűrve kezdte meg az intézet külső és belső átalakítását. Folyami kaviccsal sártalaní- totta az iskola udvarát, és két, Eötvös utcai lakás vásárlásával bővítette; az iskola külső falát zöld-fehér kőporos vakolattal látta el. Megoldotta a folyosók fűtését, a tantermeket sötétítéssel tette alkalmassá a vetítésre. Minden hónapban volt filmvetítés; az iskolának volt filmfelvevő és -vetítő készüléke. A nagy létszámú osztályokat párhuza- mosította. 1934-ben a reálgimnázium visszaalakult gimnáziummá.

A gimnáziumi oktatás megindulásának 75. évfordulóján, 1936-ban kétnapos ünnepséget rendezett az igazgató. A templomi ünnepséget dr. Vietórisz József, az iskola korábbi igazgatója nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Duszik Lajos egykori növendék, az 1903-as Kossuthpályázat győztese, miskolci evangélikus lelkész, hegyaljai főesperes tartotta.

Zsolnai Vilmos különös gondot fordított az ének- és zenekar működésére. Elkísérte őket valamennyi magyarországi evangélikus gimnáziumba vendégszereplésre; kirándultak Kassára, Budapestre, Bécsbe. Lefordította Schiller Örömódáját, amelyet Beethoven is felhasznált a IX. szimfóniában. Ez most az Európai Unió himnusza.

Zsolnait 1942-ben nyugdíjazták. Kinevezték tanügyi főtanácsosnak „mél- tóságosi” címmel. A kormányzótanács visszahívta az igazgatói székbe, így végül 1944. szeptember i-jén vonult nyugdíjba. A front elől Budapesten keresett menedéket családjával együtt. A budai harcok utolsó napján, 1945. február 12-én aknaszilánk oltotta ki az életét; Nyíregyházán, az Északi temetőben temették el. Hálás tanítványai az

1992-ben újra evangélikus Kossuth Lajos gimnáziumban tantermet neveztek el róla. Az emeleti folyosón arcképével ellátott emléktábla hirdeti emlékét.

■ Dr. Reményi Mihály

j

*

4

*