Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-12-04 / 49. szám
4 2005- december 4KERESZTUTAK "Evangélikus Élet!; Jubilál a magyar baptista egyház lapja ► Még a 19. század utolsó éveiben történt, hogy a német baptisták Friedensbote című lapja eljutott hazánkba. Ennek ihletésére jelent meg - első alkalommal 1895. március 15-én - a Békehímök, a magyar baptisták kétheti újságja. A száztíz éves évfordulóra jubileumi ünnepséggel emlékeztek november 26- án az újpesti baptista imaházban. Az újság hírt ad az egyházi élet eseményeiről, és természetesen hitbuzgalmi írásokat, énekeket, az ifjúságnak szóló anyagokat, valamint szépirodalmat is közöl. Mindig is nagy volt a lap népszerűsége, ragaszkodtak és ragaszkodnak hozzá a gyülekezetek. előadásában a „pontosan és hittel” való tudósításról szólt. A pontosság minden újság esetében elemi igény, de egy egyházi lapnak mindenképpen meg kell ennek felelnie, mert küldetést teljesítünk - fejtette ki a felelős szerkesztő. Az ünnepség szervezői e sorok íróját is felkérték, hogy tartson előadást. A hívő írástudók felelőssége címmel folytattam az előző gondolatot: nekünk nem csupán újságírók kellenek, sokkal inkább „írástudók”. Ez a bibliai fogalom teológiai jártasságot, hitben folyó életet feltételez - így lesz az írástudó felelőssége „missziói felelősség”. Dr. Mészáros Kálmán egyházelnök az egész baptista közösség nevében köszöntötte a jubiláló lapot, méltatta a mában végzett tevékenységét, és útmutató szolgálatra biztatta az írástudókat. A hazai baptisták 1896-ban kérték először állami elismerésüket, ám a lap csak kilenc évvel később írhatta meg az eredményt: „Megkaptuk!” Az újság átvészelte a két világháborút, 1944 karácsonya után azonban tizenkét évig szünetelt a megjelenése. Ez idő alatt eleinte hivatalos körlevelet adott ki az egyház Örömhír címmel, majd 1957. augusztus 15-én jelent meg ismét, megújulva a Béke- hírnök 1972-ben vált hetilappá. A jubileumi megemlékezésen Szebeni Olivér számolt be „dióhéjban” a megtett útról, a száztíz évről. Háló Gyula lelki- pásztor, a lap mai felelős szerkesztője A Szerkesztők fóruma címet viselő beszélgetésben Salyámosy Évának, a Duna Tv munkatársának a vezetésével a lap volt szerkesztői felelevenítették a közelmúltat, megosztották a jelenlévőkkel élményeiket, nehéz, gyakran próbákkal teli szolgálatukkal kapcsolatos emlékeiket. Dr. Kulcsár Tibor záró igehirdetésében nemcsak a hála hangja csendült fel, hanem a mennyei Atya dicsőítése is azért, hogy Szemléikével irányt mutatott és erőt adott a munkához. Az emlékező gyülekezet pedig áldásért könyörgött a lap írói és olvasói számára. ■ TSZM A múlt kincseiből merítve Tanulmánykötet a metodista egyház történetéről ► Hiánypótló kötetet vehet a kezébe a hazai egyháztörténet iránt érdeklődő olvasó a Keskeny utak - Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről című igényes kiadvány formájában. A Magyarországi Metodista Egyház alapításának századik évfordulójára tekinthetett vissza 1998-ban, az idén pedig első budapesti gyülekezetük létrejöttének százéves jubileumát ünnepük. Az ez alkalomból most megjelent kötetet a szerkesztőbizottság tagjai november 22-én mutatták be a metodista egyház központjában. A „metodista” megjelölést elsőként 1729- ben alkalmazták arra az oxfordi diákcsoportra, amelyet John Wesley anglikán lelkész (1703-1788) vezetett. Nevük onnan származik, hogy a tagok - társasági szervezetként - összejöveteleiken a megiga- zuláshoz vezető hitgyakorlatok legmegfelelőbb metódusára, módszerére szerettek volna rátalálni. Nem akartak kiszakadni az anglikán egyházból, ez csak Wesley halála után történt meg. Magyarországon 1857-ben jártak első ízben metodisták, az első gyülekezetét hazánkban 1898-ban alapították. Budapesten 1905. november 16-án tartott először imaórát Ott0 Melle lelkész. A Magyarországi Metodista Egyház jelenleg kétezer tagot számlál. „Komplex történeti munka még nem jelent meg a metodista egyház történetéről” - mondotta a könyvbemutatón elhangzott köszöntőjében Csermák István szuperintendens. A Keskeny utak című kötet szerkesztője, dr. Lakatos Judit történész kiemelte, hogy a könyv teológusok, lelkészek és történészek többéves kutatásának az eredményeként jöhetett létre. A szerzőtársak - Szuhánszky T. Gábor lelkész, Khaled A. László történész, valamint dr. Szigeti Jenő egyháztörténész, szakmai lektor - szavai nyomán a résztvevők egy olyan tanulmánygyűjteményt ismerhettek meg, amely személyes visszaemlékezéseket, bizonyságtételeket is tartalmaz az elérni kívánt cél, a felekezet kegyesség- és lelkiségtörténetének bemutatása érdekében. A könyv - amely Szigeti szavai szerint a közösség esemény-, eszme- és mentalitástörténetébe enged bepillantást - erényei közt említhető a múlttal való őszinte szembenézés, a problémák néven nevezése is. A kötetet fellapozó olvasó a metodista egyház történetének általános ismertetése mellett valóban igényes és alapos történeti áttekintést nyerhet a magyarországi helyzetről is, a kezdetektől egészen napjainkig. ■ GaZsu Lakatos Judit (szerk.): Keskeny utak - Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Magyarországi Metodista Egyház, Budapest, 2005. A kötet megvásárolható a metodista egyház központjában (1032 Budapest, Kiscelli u. 73.). Ára 1700 forint. Határon túli egyházfők látogatása ◄1 Folytatás az 1. oldalról A találkozón szóba került a restitúció, a kisebbségi törvénytervezet, a felekezeti iskolák ügye, és szó esett a kisebbség diszkriminációjáról is. Az egyházvezetők külön kitértek a kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatos határon túli reagálásokra: szóltak a rezignációról, a nemzeti öntudatot romboló hatásról, az elbizonytalanodásról, az elvándorlás fel- gyorsulásáról. Elmarasztalták az MSZP és az SZDSZ meggondolatlan negatív kampányát. Említették azt is, hogy a magyarság értéke december 5. miatt nagyot zuhant a szomszédos államok politikai elitjének a szemében. A katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház vezetői megbeszélésen vettek részt az Országházban is. Itt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára tartott előadást az egyházaknak a határon túli magyar közösségek életében betöltött szerepéről, Gulyás Kálmán címzetes államtitkár pedig az egyházak közösségépítő és identitáserősítő munkájáról beszélt. Az egyházi vezetőket Bozóki András kulturális miniszter köszöntötte, és vendégül látta őket Szili Katalip, az Országgyűlés elnöke is. November 23-án nagyon sikeres és jó hangulatú találkozóra került sor a tizenhat magyar püspök és Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke között. A megbeszélésen szó esett a határon túli magyar közösségek helyzetéről és arról, milyen fontos, hogy a magyar vállalkozói tőke eljusson a szomszéd országokba, hiszen az ottani vállalkozók a magyarországi tőke segítségével erősödhetnek meg. M MTl/EvÉlet Újabb mérföldkő Folytatás az 1. oldalról Nemcsak a hatalmas úrvacsorái közösség jelentett sokat a zsinat több mint száz résztvevőjének és a helyi gyülekezetnek, hanem az is, hogy a gyülekezet kántorának erre az alkalomra írt kompozíciója igen plasztikusan szólaltattS meg örök élet vasárnapjának evangéliumát a tíz szűz példázata alapján. Az istentiszteletet követő fogadás a fontos találkozások ideje volt. Magyar delegációnkat nem is igazán vendégként, hanem hazaérkezett testvérként üdvözölték. Jó volt megélni azt a szere- tetet, amelyet a gyülekezeteink, iskoláink, a bajor és a magyar intézmények között fennálló kapcsolat, valamint a sok személyes kontaktus csaknem másfél évtizeden át elmélyített. Nem udvariaskodás, nem kirakatmosolygás, hanem a biztos összetartozás jellemezte az első este beszélgetéseit. A zsinati ülés első napján Johannes Friedrich mondta el jelentését. Nemcsak bajor testvéreink számára, hanem a mi számunkra is példaértékű, hogy az egész beszéd középpontjában az ifjúsági munka örömei és gondjai álltak. A püspök szólt arról a jövőbe tekintő lelkületről, amely a legnehezebb szociológiai és társadalmi helyzetben sem kesereg, hanem mély küldetéstudattal azt keresi, hogyan lehetne - mindennek ellenére - színvonalas, missziói tartalmú, a fiatalokat Krisztushoz vivő ifjúsági munkát végezni. A bajor zsinat a szerint a modell szerint működik, amelyet új törvényeink a következő általános választástól kezdve hazánkban is bevezetnek: a törvényhozás és a végrehajtás legfelsőbb szerve egy közösségben működik. Formálja, javítja, kiegészíti az egyházi törvényeket, ugyanakkor döntéseket hoz az egyházi élet legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban. Az ülés a megszokott napirenddel folytatódott, előkerült a lelkészszentelés kérdése, a szolgálati helyek elosztása, az ökumenikus kapcsolatok ügye, az évek óta tartó gazdasági takarékoskodási program, valamint a 2006. évi költségvetés. Egyházunk képviselői közben más programokon, megbeszéléseken is részt vettek, valamint meglátogatták az augs- burgi diakóniai központot, ahol nemcsak diakonisszákkal találkoztak, hanem megismerhették az evangélikus kórház és továbbképző intézet életét, működését is. Sok gondolatot és tervet elindító beszélgetést folytattak a szállást adó pappenheimi népfőiskola vezetőjével, Wemer lelkésszel is. Csütörtökön, az együttműködési szerződés meghosszabbításának aláírása előtt levetíthettük a bajor egyház vezető testületének azt a húszperces filmet, amely a Zákeus Média Centrum közreműködésével készült, összefoglalva a testvéregyházi kapcsolat eddigi eredményeit, illetve bemutatva azon területeket, ahol különösen is aktívan zajlanak a közös események, projektek. A színes összeállítás még azokat is meggyőzte a közös út fontosságáról, akik eddig közelről nem szereztek tapasztalatokat az együttműködésről. A zsinati ülést követően még két napig tartott az a konzultáció, amely évről évre áttekinti az előző esztendő eseményeit, és megtervezi a következő év programjait. Az elmúlt időszak „sikertörténete” az iskolák testvérkapcsolatának a megélénkülése volt. Ugyanakkor számtalan más találkozás, közös program, esemény fémjelezte az egyre gazdagodó összefogást. Fontos megemlíteni, hogy múlt és jövő szempontjából egyaránt az emberi tényező vált fontossá: a találkozások. Ez azt jelenti, hogy - bár hálásak vagyunk a korábbi, 1989 után új indulást lehetővé tevő anyagi segítségért - a partnerkapcsolat súlypontja már nem a támogatás, hanem hogy az egyenrangú felek egymástól tanuljanak, egymás hite által erősödjenek, tapasztalataikkal egymást gazdagítsák, s együtt éljék meg a Krisztusban való közösséget. Örülhettünk s örülhetünk annak, hogy a bajor egyház - amely a testvér- kapcsolatot erősíteni szeretné, és a többi, korábban hasonló partnerkapcsolat fölé akarja emelni - két elkötelezett testvért és barátot bízott meg az irányítással, valamint az ügyek intézésével: Michael Martin egyházfőtanácsost és Ulrich Zenker egyháztanácsost. Bencés atyáktól tanultam: „Azért indulunk el egy útra, hogy bennünk is elinduljon valami.” Útra keltünk, hogy ne csak formálisan, de szívünkben-lelkünk- ben, testvéri közösségünkben is elinduljon valami, egy új fejezet a bajor-magyar testvéregyházi kapcsolatban. ■ Hafenscher Károly (ifj.) Idén Európa volt a középpontban 41 Folytatás az 1. oldalról Harmadikként az istentiszteleti élet került reflektorfénybe. A gyülekezet részéről az istentiszteletre járás gyakoriságát, az igére való szomjúságot kell említeni, az igehirdetők részéről pedig a még lelkiismeretesebb felkészülést és igetanulmányozást. Dr. Bóna Zoltán főtitkár jelentésében négy témakört hozott a közgyűlés elé: a teológiai, a nemzetközi, a missziói és az operatív munkát. A teológiát, a hitigazságok rendszeres és módszeres kutatását a tagegyházak felekezetenként művelik. Ma azonban egyházi és társadalmi szempontból is szükséges, hogy akár konkrét individu- ál- és szociáletikai kérdésekben is kifejeződjön az egyetemes krisztusi igazság, értékrend és ethosz. Ennek kiváló eszköze az éppen nyolcvanéves Theologiai Szemle, melyet a MEÖT ad ki. A nemzetközi ökumenikus munka kulcsszava ebben az évben Európa volt, az európai integráció és az ehhez kapcsolódó események. Az Európai Unió alkotmányos szerződésének elutasítása újra felvetette ökumenikus körökben az egyházak európai helyzetének a kérdését. Az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) feltette a kérdést a tagegyházaknak: „Milyen Európát szeretnénk?” Mintegy válaszként a napokban jelent meg a szervezet globalizációval kapcsolatos állásfoglalása. 2007-ben az Egyházak Világtanácsa Porto Alegrében tart nagygyűlést, és Nagyszebenben lesz a 111. európai ökumenikus nagygyűlés. A missziói munkával kapcsolatban Bóna Zoltán megemlítette a Balatonszárszón évente megtartott lelkészi csendesnapokat, illetve az országos protestáns napok keretében több helyen is szervezett missziói és evangélizációs alkalmakat. Ide tartozik még az ökumenikus imahét, a Gyermek- és Ifjúsági Bizottság programjai, valamint a nők világimanapja is. A főtitkár elmondta, hogy társadalmi szempontból jelentősek voltak az ortodox és a protestáns napok rendezvényei. A közgyűlés részletesen megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a jelentéseket. Ugyancsak elfogadták a 2004. évi zárszámadást és a 2006. évi költségvetést, melyet Szemerei Zoltán, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztett elő. Alapszabály-módosítást is tárgyalt és jóváhagyott a közgyűlés. Az eddigi két al- elnök helyett ezentúl hármat választanak: az ortodoxok is kapnak egy alelnöki tisztet. A közgyűlés titkos szavazással Magyar István protoiereif, a budapesti Nagyboldogasszony ortodox székesegyház lelkészét választotta meg a posztra; munkájához az egyház Urának áldását kérték. A közgyűlés dr. Mészáros Kálmán baptista egyházelnök imádságával zárult. ■ Tóth-Szöllős Mihály Megnyitották a szarvasi népfőiskolát A Tessedikkel a 21. századba - Második Esély Népfőiskola Felnőttképzési Központjának ünnepélyes megnyitójára került sor advent első vasárnapján Szarvason. Az alkalomról lapunk következő számában bővebben beszámolunk.
