Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-10-16 / 42. szám
'Evangélikus Életi? EVANGÉLIKUS ÉLET 2005. október 16. 3 Pusztavám ünnepe ► A Pusztavámra betelepült német ajkú lakosság - miként erről nyelvük egyes sajátosságai árulkodnak - Bajorországból, illetve Burgenland területéről származhat. A 18. században evangélikus gyülekezetei alapítottak, majd a türelmi rendelet kiadása után az egyházközség képviselői személyesen mentek el a császárhoz, hogy templom építésére kérjenek engedélyt. 1785. október 9-én, a Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap szentelték fel Isten házát. Az elmúlt vasárnap napra, sőt ünnepnapra pontosan esett úgy, hogy Pusztavámon a templom felszentelésének 220. évfordulóját és az egyházi épületek megújulását is megünnepelhették. Az egykori templomszentelésen három nyelven - németül, magyarul és szlovákul - szólt az igehirdetés, mert a környékbeli falvakból szlovákok is települtek a faluba, akik később beolvadtak a németek közé. Érdekesség az is, hogy az 1800-as évek elején abból a nemzedékből* amelynek tagjai a templomot építették, a munkalehetőségek beszűkülése miatt többen elvándoroltak Lajoskomáromba. Ok alapították meg az ottani gyülekezetét, és ott is templomot építettek. A II. világháború után a falu lakóinak jelentős részét kitelepítették Németországba, Geretsriedbe. Érthető tehát, hogy a pusztavámiak ebben a bajor városban találtak testvérgyülekezeti kapcsolatra. Itt nemcsak testvérekre, hanem szó szerint rokonokra leltek. Az ünnepi istentiszteleten /tízes János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke prédikált Mt 28,20 alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy az ünnep nem csupán emlékezés, hanem azért van, hogy felemeljük a szívünket, s hogy segítsen bennünket a küzdelmes keresztény életben. „Jézus nem marad hitvallásaink helyszínén a kereszteléskor, a konfirmáción, az esküvő vagy a családi áhítatok alkalmával. Jézus ígérete szerint most is velünk van igéjében, a szentségekben, gyülekezetében. így az egykor elmondott hitvalló szavak kapaszkodókká lesznek számunkra. Ne felejtsük el, hogy a templom nem az ősök hitét dicséri, hanem a jelen élő gyülekezetéért van! Tehát becsüljük meg, és értsük jól a templomok üzenetét” - zárta igehirdetését a püspök. Az ünnepi istentiszteleten részt vett Johannes Max Raeder nyugalmazott geretsriedi lelkész, valamint Szabó Vilmos Béla paksi lelkipásztor, aki a pusztavámi parókián született, ahol egykor az édesapja szolgált. A liturgiában Kapi Zoltán, a gyülekezet lelkésze is közreműködött. Macher János, a gyülekezet felügyelője - aki a háború után szintén a kitelepítettek között volt - az ünnepi közgyűlésen elmondta, hogy az évfordulóra mindenképpen szerették volna renoválni egyházi épületeiket. A munkálatokat az indította el, hogy a lelkészi hivatalban leszakadt a mennyezet egy darabja. Ennek helyreállítása után felújították a régi parókiát, majd kívülről a templomot, és a régi iskolaépületet is renoválták. Mivel a falu határában álló Márkushegyi Bányaüzemben zajló szénkitermelés következtében károk keletkeztek a templomban és az épületeikben, a pusztavámiak kártérítést kérhettek a bányavállalattól. Ezenkívül az egyházmegye, az egyház- kerület, az önkormányzat, sőt a móri gyülekezet is hozzájárult az építkezés költségeihez. A templom előtti díszburkolatot az önkormányzat készíttette el, és elvégeztette a harangok karbantartását is. A gyülekezet tagjai háromszáz- ezer forint adománnyal segítették a munkálatokat. Végül - adományokból - a pusztavámiak a lelkészi hivatalt is berendezhették, így visszatértek abba a helyiségbe, ahonnan az egész építkezési folyamat elindult. ■ Menyes Gyula A lehetőségek lelkésznője Fatalin Helga iktatása Hatvanban ► Negyed század után ismét lelkészt választott a Hatvani Evangélikus Egyház- község. Október 9-én, egy napsütéses őszi délutánon még a hatvani templom külső homlokzata is pirosba öltözött - a színét változtató futónövény természetének köszönhetően talán jelezve: az új lelkésznő, Fatalin Helga iktatása nemcsak az igehirdető D. Szebik Imrének, az Északi Egyházkerület püspökének, Sándor Frigyesnek, a Borsod-Hevesi Egyházmegye megbízott esperesének, ár. Barcza Béla nyugalmazott lelkésznek és a hatvan-gyöngyösi gyülekezetnek az ünnepe, hanem mindenkié - mindenekelőtt a Szentlélek Úristené. Évente országszerte több tucat lelki- pásztor kerül új gyülekezetbe: ennek következményeképpen sok gyülekezeti tag, így talán a kedves olvasó is megérezte már az új lelkész érkezésében rejlő lehetőségeket. Most Hatvanban Fatalin Helgának lesz alkalma arra, hogy megvalósítsa az álmait. A frissen beiktatott lelkész elmondta: tervei közé tartozik, hogy a hatvani és a - létszámában kisebb - gyöngyösi közösséget egy nagy családdá, lelki otthonná formálja; hogy őszinte, négyszemközt zajló lelkigondozói beszélgetések során vigasztalást nyújtson, és erősítse a hozzá fordulókat, illetve hogy a közösség tagjai egészséges evangélikus önazonosság-tudattal éljék meg a városban az ökumenikus nyitottságot. Hozzátehetjük ehhez, hogy egy hajadon lelkésznő számára egy kis közösség vezetése és lélekben családi közösséggé való formálása szép és megfelelő feladat. Fatalin Helga már kislánykorában eldöntötte, hogy lelkész szeretne lenni. 1991-ben szerzett oklevelet az Evangélikus Teológiai Akadémián. A fiatal lelkésznőnek a legkedvesebb szolgálati területe - a gyermek- és ifjúsági munka - iránti elkötelezettségét a gyenesdiási ifjúsági konferenciák mélyítették el. Tizenkét évi büki szolgálata után két éven át a Dombóvár-Kaposszekcső-Csikós- tőttős Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze volt. „Nem menedzserre és organizátorra van szüksége a gyülekezetnek, mert nem ez a döntő, hanem arra, hogy vezetője lelki ember legyen” - kapta útrava- lóul Fatalin Helga a püspöktől. Szebik Imre többször utalt arra, hogy a törékeny testben erős lélek lakozik, ez pedig a családnak, a hitben való neveltetésnek, a nagymama és az édesanya imádságainak köszönhető. „Kíváncsi tömeg jött ma el ebbe a templomba az előző szolgálati helyeimről, hogy meglássák, megtudják, mi fogad itt engem...” - kezdte igehirdetését a lelkésznő a vasárnapi textus (Lk 14,25-35) alapján. „Amikor Jézus visszapillantott a tömegre, akkor személyesen hívott minden jelenlévőt a követésére. Jézus most is ránk pillant, és igéjén keresztül hív; s ő tudja, hogy mit beszél” - szólította meg az ünneplő és hálaadó híveket. Az ünnepen jelen volt Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője. A lelkésznő korábbi, dunántúli szolgálati helyeiről is érkeztek vendégek az iktatásra, hogy - többórás utazás után - ily módon is kifejezzék az iránta érzett sze- retetüket. Az előbb már említett társult egyházközség tagjain kívül bükiek, sza- konyiak és nemescsóiak is eljöttek. Az iktatási istentisztelet végén a lelkésznő által elmondott hirdetések között hallottuk a hittanos gyermekek szüleinek szóló hívogatást, valamint hogy Gyöngyösön rendszeresek lesznek az istentiszteletek, és gyakrabban vehetnek majd úrvacsorát a hívek. Ezenkívül Fatalin Helga szólt a reformáció ünnepének előkészületeiről is. Ezek már az új lelkésznő lehetőségei... ■ Horváth-Hegyi Olivér Evangélizáció - újra ► A neves angol igehirdető, Spurgeon egyszer, amikor egy fiatal lelkész meglehetősen unalmas igehirdetését hallgatta, megjegyezte: „Barátom, Önből biztosan mártír lesz, és máglyán fogják megégetni.” Mire a fiatalember így lelkesedett: „Úgy véli, hogy erős hitemnek és bátor bizonyságtételemnek ez lesz majd a jutalma?” „A, dehogy. Csak arra gondoltam, hogy amilyen szárazán prédikál, egész biztosan jól fog majd égni a máglyán” - válaszolta Spurgeon. Magyarországon már két ízben is volt ProChrist-evangélizáció: 2000-ben és 2003-ban. Az esemény egyik jellemzője éppen az, hogy alternatívát mutat az unalmas istentiszteletek és prédikációk világában. Az evangélizációnak egy különös és modern formájáról van szó, amely a legkorszerűbb technika (műhol2006. március 20-27.: ezt az időpontot kell megjegyeznünk. Ekkor Európa számos országában majdnem teljesen egy időben emberek milliói élhetik át újra ugyanazt, láthatják ugyanazt a képet, hallhatják ugyanazt az örömhírt. Az eredeti helyszín München, a bajor főváros olimpiai csarnoka. Új országként 2006Krouirist ul mSto",' 2006 das, élő televíziós közvetítés, műholdvevő felszerelés és videokivetítő, korszerű reklámhordozók) felhasználásával juttatja el a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet Európa számos pontjára. A szerveződést a neves amerikai baptista evangélizátor, Billy Graham indította el 1993-ban, amikor Európában járt. Ulrich Parzany német evangélikus lelkészt, a német KIÉ főtitkárát bízta meg, hogy folytassa azt, amit ő elkezdett. A Pro- Christ Németországban egyesületként alakult meg - és működik ma is -, mára ugyanakkor ki is terebélyesedett, és Európa tizenhat országában jelen lévő mozgalommá vált. Nem egyház tehát, de tudatosan próbálja a keresztényeket, a gyülekezeteket hitükben megújítani, valamint a nem keresztényeket mindenekelőtt Istenhez, illetve élő gyülekezeti közösségbe vezetni. A ProChrist korszerű abban is, hogy az evangélizációban eszközként használja fel - a már említett technika mellett - a profi színjátszás és a pantomim, a különböző hagyományos zenei műfajok, valamint a gospel és a dicsőítő énekek nyújtotta lehetőségeket is. Örömünkre szolgál, hogy Magyarországot 2006-ban a Bolyki Brothers gospelegyüt- tes fogja képviselni. Egy ProChrist-evangélizáció központjában azonban mindig és hangsúlyozottan az igehirdetés áll, a Jézus Krisztusról szóló személyes, ébresztő és hiteles bizonyságtétel. A szervezőmunka már megkezdődött hazánkban is, közel kilencezer szórólap ment ki a különböző egyházak gyülekezeteihez és lelkészeihez. Felállt a védnöki kör is, amelynek tagja minden magyarországi történelmi egyház és szabadegyház vezető érseke, püspöke vagy egyházelnöke. Az Evangéliumi Aliansz „védőszárnyai alatt” megkezdte munkáját a szervezőbizottság is. Újdonság, hogy a szervezőiroda ezúttal Kiskőrösre költözött, ahol a leginkább biztosítva van a szükséges infrastruktúra, valamint rendelkezésre állnak a különböző munkatársak is. ban belép Szerbia-Montenegró, Szlovénia és Hollandia is. Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában az ottani evangélikus egyház teljes mellszélességgel támogatja az evangélizációnak ezt a formáját. Már érkeznek az első jelentkezések, a végső határidő október 31-e. 2003-ban 74 magyarországi és 13 erdélyi helyszínen volt ProChrist-evangélizáció. Erdélyben mostantól az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) végzi önállóan a szervezőmunkát. Célunk, hogy 2006-ban még több települést, gyülekezetei és embert érjünk el. A helyszíneken már kezdik gyűjteni az önkéntes munkatársakat, akiknek a helyi szervezésben lesz sok feladatuk. Számukra a szervezőbizottság képzéseket indít, amelyeken a különböző feladatokra készítik fel őket szakemberek. A ProChrist nagyszerű lehetőség arra, hogy a helyi gyülekezetek és keresztény közösségek összefogjanak. Ezáltal egyrészt egyesíthetik erőiket és lehetőségeiket, másrészt a közös munka is közelebb hozza őket egymáshoz, valamint együtt gyarapíthatják Isten népét. A ProChrist így a hosszabb távú ökumenikus együttműködés eszköze is lehet. Végül egy érdekesség: a német nyelvű országokban (Németország, Svájc és Ausztria), hetven darab furcsa autó járja az utakat tízes konvojokban. Hetven Smart típusú kisautó, mindegyik „ProChrist mobil, a világ legkisebb temploma” felirattal ellátva. A kétüléses járműveket önkéntes lelkészek, gyülekezeti munkatársak vezetik. Ahol megállnak, körülállják őket az emberek, kérdéseket tesznek fel, és válaszokat kapnak. Ha kérik, a lelkészek együtt imádkoznak velük, ellátják őket útmutatással és keresztény irodalommal. Az autók Berlinből, a dómtól indultak el az ottani evangélikus püspök áldásával, és eddig igen sok embert „szólítottak meg”. Lám, így is lehet evangélizálni... ■ Lupták György A jelentős helyi összefogással felújított lelkészlakásért adott hálát a múlt vasárnap a ten- gelici gyülekezet. Az istentiszteleten Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Az ünnepi alkalmat színesítette a pusztahencsei Élő Víz bábcsoport, valamint a tengelici Mécses együttes és a Pro Artis Művészeti Iskola diákjainak fellépése Füller Tímea vezetésével. Képünkön: kerti parti a megújult parókia kertjében.