Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-01-30 / 5. szám

4

200$. január ^0.

KERESZTUTAK

‘Evangélikus Életük

Cseh Biblia

► Isten Igéje kinyitva az oltáron, a virág, a gyertya mellett. Fekete, kemény borítójú kötet a könyvespolcon. Vékony lapjai gyűröttre lapozva: mindennapi lelki táplálék nagyanyánk éjjeliszekrényén. Hotelszobák asztalfiókjának diszkréten megbújó tartozéka. Teológusok tudományos kutatásának tárgya. Lelkészek napi „munkaeszköze”. Minden idők legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb nyelven kiadott „bestsellere”. És kiállítások dísze, féltve őrzött, klimatizált termekben, riasztóberendezéssel felszerelt vitrinekben, üveg alatt tárolt páratlan kincs: ez (is) a Biblia, január 21-én az Országos Széchényi Könyvtárban kiállítás nyílt A cseh Biblia az évszázadok folyamán címmel.

A kéziratostól a nyomtatotton át a digitális változatig számtalan szebbnél szebb Bibliával érkezett hazánkba ez a vándorkiállítás, hogy rövid áttekintést adjon a cseh bibliakiadás történetéről. Mint megnyitóbeszédében Monok István, az OSZK főigazgatója kiemelte: lelki, kulturális és földrajzi szempontból is közeli barátunk a cseh nép. Amiként a kiállítás is alátámasztja, a cseh művelődéstörténetben az anyanyelvűség jóval erősebb hagyományként élt, mint Magyarországon vagy Közép-Európában. A tervezetthez képest szűkebb, ám így is gazdag kiállítási anyagot tekinthetnek meg az érdeklődők - adott hangot örömének a főigazgató, jó szívvel figyelmünkbe ajánlva a kiállítást, külön köszönettel fordulva a jelen levő cseh nagykövet asszonyhoz is.

A mélységében, anyaggazdagságában, szakmai háttere tekintetében rendkívüli gyűjteményt Aletta Kubícková, a kiállítás kurátora is méltatta. Kubícková asszony az Isten szava iránti tisztelet jegyében kezdte beszédét, idézve Pál apostol szeretethimnuszát az iKor 13-ból. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 9. századi Cirill-Metód-féle fordítástól a CD- ROM-on olvasható digitális Bibliákig csodálatos, kalandos utat tett meg Isten Igéje a kézzel írottól a nyomtatottig, végül a multimédiás változatig... És vajon mit hoz a jövő?

Gál Jenő' a budapesti Cseh Centrum igazgatója néhány, a cseh néppel kapcsolatos sztereotípiára mutatott rá, melyeket a jelen kiállítás jó eséllyel változtathat meg. (Ezek egyike, hogy a cseh a legszekularizáltabb nemzet.) A kiállított könyvkincsek bizonyítják, mennyire benne él a cseh nyelvben a Biblia nyelvezete. A Szentírás kultúrtörténeti, művészettörténeti, nyomdai-könyvészeti szempontból is összekötő kapocs a régiók között. S mindenekelőtt: vallási, irodalmi, művészeti élmény.

A megnyitó hivatalos részét követően Jan Royt művészettörténész, a prágai Károly Egyetem Katolikus Teológiai Karának professzora, valamint Berkes Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa tartott előadást.

S hogy ne csupán „kiállítási tárgyként” tekintsünk a Bibliára még az alatt az idő alatt sem, amíg a könyvtárban járunk, arról úgy gondoskodtak a szervezők, hogy egy íróasztalhoz ülve ki-ki lemásolhat a vendégkönyvbe egy számára kedves bibliai idézetet az erre a célra kihelyezett Szentírásból. így még személyesebbé válik, közelebb kerül hozzánk az Ige.

A kiállítás - amelyet az első teljes cseh bibliafordítás, a kralicei Biblia keletkezésének 425., illetve a cseh ökumenikus fordítás megjelenésének 25. évfordulója alkalmából állítottak össze - a budapesti Országos Széchényi Könyvtár hatodik emeleti kiállítótermében tekinthető meg február 19-ig.

■ Kőháti Dorottya

KÉSZÜLÜNK A NŐK 2005. ÉVI ÖKUMENIKUS VILÁGIMANAPJÁRA 2.

Egyházi nyilatkozat a Trianon- filmről

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktató-nevelő munkát a januári vizsgaidőszak derekán súlyosan megzavarták a Trianon című film erdélyi bemutatásával kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások - olvasható az erdélyi protestáns magyar egyházak vezetőinek közleményében. A közleményt - amelyet az MTl-hez is eljuttattak - Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület, Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház és Adorjáni Dezső' Zoltán, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, valamint Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Rezi Elek, az intézet dékánja írta alá.

Az aláírók kifejtik: örömmel üdvözölték január 7-én Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész kulturális estjét, amelynek keretében a Trianon című, 14 részes dokumentumfilm rövidített változatát is vetítették. Az intézet szívesen átengedte dísztermét a filmbemutatót szervező Erdélyi Magyar Ifjak kérésére.

Az óriási érdeklődés miatt a rendezvény kezdetekor az intézet rektora ígéretet tett a szervezőknek arra, hogy egy héttel később a díszterem újra rendelkezésükre áll az est megismétlésére. Az előadók és az Erdélyi Magyar Ifjak azonban a második vetítéses találkozó elmaradásáról döntöttek.

„Azt a körülményt, hogy az állami hatóságok - a film tartalmát és a rendezvény szervezési körülményeit nem ismerve - a január 7-i kulturális est szervezőit és házigazdáját utólag különböző törvények és kormányrendeletek paragrafusaira hivatkozva, hatóságilag nyomozzák, kifaggatják, törvénysértés gyanújába hozzák, az egyházaink életébe való beleszólásnak tekintjük, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakozunk” - szögezik le a közlemény aláírói.

H MTI

Emberhalászok a Hálóban

Katolikus közösségi központot szenteltek Budapesten

► „Fonalból, szálból (csomózással) készült, rácsszerú'en lyukacsos szövedék, illetve ebből készült eszköz” - olvasható a háló címszónál a Magyar értelmező'kéziszótárban. Jézus óta azonban nekünk, keresztényeknek a hálóról és a halászatról nem csupán a tenger és a halászat jut eszünkbe, hanem az apostoloknak adott megbízás is - a misszió, az emberek „halászatának” feladata. A maga eszközeivel ezen munkálkodik a Háló Közösség- fejlesztő Katolikus Egyesület is, melynek budapesti központját január 20- án szentelte fel dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Az ünnepélyes alkalmon részt vett dr. Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatok címzetes államtitkára is.

„A Hálót a kilencvenes évek elején laikusok alapították azzal a céllal, hogy összefogják a katolikus közösségeket. »Definíciószerűen« azt mondhatnám, hogy a Háló nem más, mint az egyház közösségi, felnőtt, magyar modellje.

Mint említettem, alapvetően katolikus közösségek hálózatáról van szó, de nyitottak vagyunk más felekezetek felé is. Azt szeretnénk, ha mindenki, aki kapcsolatot tart velünk, a maga helyén még aktívabban végezné szolgálatát” mondta el lapunknak az alapító tagok egyike, Szeiben András, aki a házigazda szerepét is betöltötte ezen a januári délutánon. E minőségében köszöntötte a megjelenteket, köztük a kárpátaljai Háló-közösség nevében megszólaló Bárdos Istvánt.

„December ötödiké után még inkább szükségét érezzük annak, hogy elmondjuk: mi a hit, a remény és a szeretet erényeit valljuk, és nem csüggedünk el” - kezdte megnyitóbeszédét Szeibert András. Ezt erősítették a Beregszászról érkezett Bárdos István szívhez szóló szavai is. Gulyás Kálmán - más összefüggésben ugyan - szintén az összetartozás, a kis és nagy közösségek jelentőségét emelte ki.

A szentelés ünnepi aktusát megelőző rövid igehirdetésében Veres András arról beszélt, hogy a hívő életére és munkájára Isten áldását kéri. A benne való bizalom, az ő segítsége és védelme szükséges minden ártó szándék ellen. A püspök a Háló tagjaitól azt kérte, maradjanak a továbbiakban is hitből élők, magyar érzelműek, és legyenek mentesek a pártpolitikától, ugyanakkor ne hanyagolják el a politikát, hanem Isten szere- tetéből erőt merítve munkálkodjanak a nemzet jólétén, ha kell, ellenszélben is.

A Háló-tagok számára fontos a személyesség, a barátság, a kapcsolatok ápolása. Eddig is ezt szem előtt tartva szervezték meg a találkozóikat, kezdetben csak hazánkban, később pedig a határon túli magyarok között is. Mivel a Kárpát-medencei Háló-közösségek tagjai gyakran keresik fel fővárosunkat, szükségét érezték egy központ kialakításának. A felújítási munkálatok java részét mintegy adományként, ingyen végezték. Ezért lehetséges, hogy a háromszáz négyzetméteres közösségi központ felújítási költségei mindössze tizenkétmillió forintot tettek ki. Ebből kétmillió forintot a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága bocsátott a Duna Televízióval is együttműködő mozgalom rendelkezésére.

■ G. Zs.

Néhány tudnivaló Lengyelországról

► A távol-keleti szigetvilág, számunkra ismeretlen kis országok, egy kontinenseket összekötő földszoros után az idén szinte a szomszédban, Lengyelországban rendezik március 4-i világimanapunkat. Sok mindent tudunk erről a nagy „majdnem szomszédról”, és sok szállal kötődünk hozzá. Ez a kötődés egészen a régmúlt időkig nyúlik vissza, ahogyan az előző számban már olvashattuk. A történelem során sorsunk, küzdelmeink is nagyon hasonlóan alakultak. Az ismertetést az ország földrajzi helyzetének, népességének és területi sajátosságainak rövid bemutatásával kezdjük.

Lengyelország területét és népességét tekintve Európa egyik legnagyobb országa. Kelet-Közép-Európában hidat képez a keleti és a nyugati kultúra között.

Az ország területe 312 700 négyzetkilométer, lakóinak száma harmincnyolcmillió. Határai sokszor változtak a történelem viharai során. Természetes határa északon a Balti-tenger, délen a Kárpátok. Északon Oroszország, Nyugaton Németország, keleten Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna, délen Szlovákia és a Cseh Köztársaság a szomszédja. Felszíne, bár jórészt síkság (71%; az ország neve is a „pole”, azaz „síkság” szóból ered), nagyon változatos. A Magas-Tátra lengyel oldalán van a hegység hegymászó-felszerelés nélkül járható legmagasabb csúcsa, a 2499 méter magas Rysy; ez egyúttal az ország legmagasabb pontja. A Kárpátok hegyvonulata erdőkben gazdag. Különös szépségű a Mazuri-tavak vidéke, ahol mintegy négyezer tó található. Az országot bővizű folyók szelik át; a legnagyobb az 1074 kilométer hosszú Visztula. Ugyancsak nagy folyó az Odera és a Warta. A lengyel-fehérorosz határvidéken van az Európában egyedülálló Bialowie- zai Nemzeti Park, ahol szinte őserdei gazdagságú növényvilággal és már-már kihalóban lévő állatfajokkal - bölényekkel és vadlovakkal - találkozhat a látogató.

Az ország éghajlata mérsékelt; a nyár meleg és napsütéses, 20°C fölött van az átlaghőmérséklet, a leghidegebb hónapokban, januárban és februárban o°C alatti az átlagérték. Legfontosabb ásványkincsei a kőszén, a barnaszén, a kén, a réz és a cink.

Az ismertetést a zászló és a képen látható címer bemutatásával fejezem be. A zászló, amely két mezőre - fehérre és pirosra - oszlik, a 19. század második felétől vált elfogadottá. A fehér szín a függetlenség utáni óhaj kifejezése, a piros pedig az ezért való áldozathozatal jelképe. A címer egy fehér sast ábrázol a vörös mezőben; fején korona van, a tekintete nyugat felé néz. A címer alakja változott az évszázadok során például a kommunizmus idején eltűnt a korona a sas fejéről. A legenda szerint Lengyelország első fejedelme Giesnóban talált rá a fehér sas fészkére, és ezen a helyen alapította Varsó városát a 8. században. Ezért szerepel tehát a címerben a sas, a korona pedig a királyság idejétől kezdve került a fejére.

Lengyel asszonytestvéreink az idei imanap témájául Jézus szavait választották a Hegyi beszédből: „Ti vagytok a világ világossága." Ő munkálkodjon mindnyájunkban felkészülésünk során, hogy szolgálatunk a sötét világban valóban világossággá legyen!

■ Keveháziné Czégényi Klára