Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-31 / 31. szám
‘Evangélikus Életi MOZAIK 2005. július 31. 11 Evangélikus fiatalok madárlesen „Van egy evangélikus tábor, ahol odafigyelünk egy törött szárnyú gólyára, ahol lebilincselő beszámolót hallgathatunk a farkasok megfigyeléséről, ahol együtt sírunk a mérgezett Tiszáért; összeállítjuk ökológiai lábnyomunkat, és elcsodálkozunk azon, hogy mennyi felesleges energiát használunk. Van egy tábor, ahol megismerjük hazánk nemzeti parkjait, túrázunk barlangban és hegyeken, furdőzünk tavakban és strandokon. Egy tábor, ahol az áhítatok oltára egy hegy vagy egy erdő vagy éppen a Hortobágy horizontja. Van egy tábor, ahol csendben figyelünk a természet hangjaira, és emlékezetünkbe raktározzuk a kövek és a növények formáit, de a csendet gyakran játékos vetélkedők és kreatív csoportmunkák zsibongása töri meg. Van egy tábor, ahol Isten igéjében ott lüktet az a felelősség, amellyel ránk bízta teremtett világunk ápolását.” A www.termeszettabor.hu honlapon olvastam a IV. evangélikus természetvédő ifjúsági táborról, amely idén a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba látogatott el. Erről a hétről kérdeztem Kodácsy-Simon Esztert, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktoranduszát, a tábor szervezőjét. ÜZENET AZ ARARATROL jUÜSá L- Érzékelhető volt-e az előadások hatása a táborban? Hozott-e valamiféle látható, tetten érhető változást a fiatalok szemléletében?- A hét folyamán törekszünk arra, hogy a táborban minél kevesebb elméleti jellegű előadás legyen. Fontos az elméleti tudás, de még fontosabbnak tartjuk a természet megismerését, az adott környezet közvetlen megtapasztalását, a környezettudatos életvitel kialakítását. Minden táborban egy szakmai előadás van, amelyen a nemzeti park történetét, növény- és állatvilágát, környezetvédelmi problémáit mutatja be a park egy-egy munkatársa. Ezt követően a hét során 'a túrák és beszélgetések közben egy olyan témát járunk körül, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos. Ezen a héten a fenntarthatóság témakörét osztottuk négy részre, s ezeket vitattuk meg kisebb-nagyobb csoportokban: fenntartható fogyasztás, fenntartható energia, fenntartható társadalom, valamint fenntartható hit és értékek. A beszélgetések eredményeként mindenki a saját életére vonatkoztatva hozhat kisebb-nagyobb döntéseket. Van olyan fiatal, aki negyedik éve jár velünk táborozni, s az idén mondta el, hogy két éve nem iszik kólát, és nem eszik chip- set, mert elgondolkodott a pazarló csomagolás következtében keletkező szemét mennyiségén, valamint az ilyen italok és ételek egészségtelen hatásain. De olyan fiatal is volt, akin már a hét során láttuk, hogy vásárlás közben megnézte, mi van a csomagolásra írva, vagy olyan, aki nem az eldobható palackos üdítőt vette meg. További példaként a szelektív hulladékgyűjtést említhetném. Könnyű helyzetben voltunk, mert a szállásunk a nemzeti park oktatóközpontjában volt, ahol eleve adottak voltak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei. A hét során több fiatal is „rászokott” a hulladék szétválogatására: külön gyűjtötték a papírt, a fémet, a műanyag- és egyéb szemetet. Reméljük, hazatérve a családjukban és a gyülekezetükben is népszerűsíteni tudják ezt a kezdeményezést, hiszen egyre több helyen - városban és falun egyaránt - adottak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei. Csak egy kis odafigyelés és tudatosság szükséges. Ennek kialakulásához, reméljük, elég egy hét is!- Év közben a legtöbb szülő és iskola nem fordít elég figyelmet a gyerekek környezetvédelmi oktatására, a természetvédelemmel kapcsolatos ismereteik bővítésére. Ha ez másképp volna, tisztaság és jó levegő lenne körülöttünk. Milyen területeken lehet előrelépni egy hét alatt?- Nem gondolom, hogy ilyen rövid időn belül be lehetne pótolni azt a több év alatt elsajátítható ismeretanyagot, amely valóban sok fiatalnál hiányzik - annak ellenére, hogy egyre több iskola és intézmény figyel egyre tudatosabban a környezeti nevelés megvalósítására. Nem is a tényanyag pótlását tartjuk elsődleges célunknak. Sokkal fontosabb a számunkra, hogy azt a környezetet, a természetnek azt a kicsiny szeletét, amelyben egy hétig lakunk ezzel a mintegy ötven fiatallal együtt, megismerjék és megszeressék. Ha megismerik azokat a madarakat, amelyek ezen a területen hosszabb-rövidebb ideig élnek, valamint azokat a környezeti veszélyeket, amelyek az élőhelyük fennmaradását fenyegetik, akkor sokkal felelősebben és érzékenyebben tudnak később döntést hozni akár saját életvitelükre nézve, akár kisebb vagy nagyobb közösségekért felelősen gondolkodva. A legegyszerűbb élményekre kell gondolni. Egyik reggel kora hajnalban kibicikliztünk a Fertő tó partjára madarat nézni. Számos szárnyast ismerhettük meg, valamint élőhelyük törékenységét is megfigyelhettük. Következő nap kenutúrára mentünk, de megállás nélkül esett az eső. Azonban legnagyobb meglepetésünkre kivétel nélkül mindenki vállalta az „esőtúrát”, csak hogy a nádasba bemenve megfigyelhesse az ázott tollú nagy kócsagot, a part menti gulipánt vagy a faágon ülő, az eső végét váró réti héját. A zuhogó eső elől olykor az ég felé nyújtózkodó, fejünk fölé hajtott nád- kötegek adtak menedéket. Ezek olyan élmények, amelyekre egész évben szívesen fognak gondolni, s amelyet tovább fognak adni a barátaiknak, később talán a gyermekeiknek is. Bízunk abban, hogy felnőttként máshogy használják majd az energiaforrásokat és a gépkocsijukat, ha tudják, milyen csodálatos madaraknak van szükségük a friss levegőre vagy a tó tiszta vizére.- Korunk talán legnagyobb ökológiai öngólja a pazarlás. Talán az ez elleni küzdelem lehetne a környezetvédelmi nevelés egyik kiemelt célja. Rovatgazda: jerabek-Cserepes Csilla dolgot azonos kategóriába sorolt mindenki, ám nehéz volt arról beszélni, hogyan mondunk le azokról a - luxusvagy „jóléti” cikknek tekinthető - dolgainkról, amelyeket megszoktunk már, de valójában nincs szükségünk rájuk, s amelyek a természetet nagymértékben károsítják. Ezek a fiatalok még nagyon érzékenyek a környezeti, társadalmi kérdésekre. Nekünk lehetőségünk van arra, hogy adjunk számukra annyi impulzust, amennyi elég ahhoz, hogy elkezdjenek takarékosan bánni az erőforrásokkal az élet minden területén: a fogyasztás, az anyagiak, az emberi kapcsolatok, a felhasznált energiák, de az emberi értékek tekintetében is.- Van-e különbség a városi és a kisebb településen élő gyerekek fogékonysága, felelősség- tudata között?- Az érdeklődési körükben mindenképpen van különbség, mivel más tapasztalattal érkeznek. Fogékonyságban, felelősségtudatban vagy az érdeklődés mértékében viszont nincs eltérés. A városi fiataloknak például kihívás a tömegközlekedés használata a családi autó helyett, vidékieknek pedig érdekes lehet elgondolkodni azon, milyen megújuló energiaforrásokat használhatnának a meg nem újulok helyett.- Hogyan lehet a gyerekeket a környezetükért viselt felelősségük tudatára ébreszteni mindössze egy hét alatt?- Azáltal, hogy megtapasztalják, milyen jó eltölteni egy hetet a természetben, valamint hogy a természettel és a közvetlen környezetükkel való egzisztenciális kapcsolatukat felismerik, a felelősségtudatuk is természetes módon épül. A tábor célja ennek a folyamatnak az elindítása.- Milyen kapcsolat van a hitélet és a természet- és környezetvédelem között?- Ha úgy gondolok a világra, mint Isten teremtett világára, magamra pedig, mint egyre a teremtmények közül, akkor ebből következik, hogy a lehetőségeimhez mérten vigyázok a teremtés többi részére is. A táborban minden napot áhítattal kezdünk és zárunk. Utolsó este csendsétán vett részt minden fiatal, amelynek során mindenkinek egy környezetvédelmi kérdésekből álló útvesztőből kellett kitalálnia. A feltett kérdések olyan döntéshelyzetekbe hozták a résztvevőket, amilyenekbe egy tizenéves fiatal a hétköznapi életben kerülhet, így mindenki a lehetséges utak közül a saját, mindennapi gyakorsának megfelelőt választva láthatta meg, hogy milyen hatással van az életmódja a közvetlen környezetére és Földünk egészére. ZárógondoEVEL&LEVEL&EVEL& LEVEL A fenntartható fogyasztás témája kapcsán tettük fel a következő kérdést: hol van a határvonal az életünk fenntartásához szükséges dolgok, az átlagos jólét, valamint a luxus között? Jó volt látni azt, hogy majdnem minden latkánt Teréz anya szavait adtuk mindenkinek útravalóul: „Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. E nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb lenne a tenger.” ■ Horváth-Hegyi Olivér NEM és még egyszer NEM Az Evangélikus Élet július 24-i (30.) számában olvastam ár. Korányi András lelkésztársam Nem című írását. Nem kiegészíteni, felülírni vagy bírálni szeretném az írást. Minden mondatával teljes mértékben egyetértek. Írásom talán egy kicsit továbbviszi gondolatainkat abban az irányban, hogy „honnan jöttünk, hová megyünk, és kik vagyunk”. Négy fiúunokám van. A legidősebb hat és fél éves, a legkisebb kilenc hónapos. Egymás után érkeztek. A két idősebb fiú után mondtam lányomnak, menyemnek: de jó lenne a fiúk után egy kislány is! (A nagyapai szív várakozása.) A második kettő is fiú lett. Az elmúlt hetekben több napot töltöttem velük nyaralás ürügyén. Aranyosak voltak, életrevaló emberkék. Ma már nem tudnám elképzelni, hogy egyikük ne legyen. Miért kellett volna belőlük mást faragni? Mint lelkész és gyakorló nagyapa kérdezem a következőket: 1. Kinek az agyában merült fel az a blőd kérdés - amelynek ügyében szavazást kér -, hogy még a magzati időben változtassanak (orvosi beavatkozással) a gyermek nemén? Aki ezt kitalálta, annak fogalma sincs az emberi életről, illetve a világról. Mindannyian a teremtő Isten alkotásai vagyunk - természetesen a biológiai rend szerint. Isten teremtményei vagyunk Hogy milyen a nemünk, az is az isteni gondviselés csodálatos ajándéka. Az ilyesféle „tervezés” ellenére is évezredek óta - érdekes módon - egyensúlyban volt a nemek aránya. 2. Vegyük már észre, hogy a teremtő és gondviselő Isten nagyon jól tervezte meg ezt a világot! Van egy sereg természeti katasztrófa? Van! Van egy sor terrorcselekmény és háború? Van! De miért? Azért, mert mi, „nagyon okos és magunkat bölcsnek tartó emberek” beleavatkoztunk, illetve bele akarunk avatkozni Isten teremtési rendjébe. Ami jó volt, elrontottuk, és rontjuk ma is. 3. Vegyük végre észre: teremtmények vagyunk. Sok jót tehetünk (tehetnénk), de végső soron nem mi határozzuk meg a világ életét és a természet rendjét. A nemekét sem. Lehet manipulálni, de csak rosszabb lesz minden! 4. Örülök annak, hogy négy fiúunokám van. Ha a teremtő Isten megajándékozza családunkat még leányunokával is, boldog leszek. De soha nem szeretnék beleavatkozni az isteni gondviselés csodájába. ■ Kendeh György lelkész (Budapest) Szenzációs lelet a Júdeai-sivatagban Mintegy kétezer éves bibliai' tekercstöredékhez, ötven éve az egyik legfontosabb régészeti lelethez jutott egy izraeli régész azáltal, hogy találkozott egy beduinnal a Júdeai-sivatag egyik völgyében. Hanan Esel, a tel-avivi Bar lián Egyetem régésze 1986 óta kutatott a Júdeái-sivatag déli részén. Tavaly titkos találkozóra hívta egy beduin azzal az indokkal, hogy szakmai segítséget kér tőle. A Holt-tenger mellett, egy faluban a beduin megmutatott a professzornak két kis barna bőrdarabot, amelyen héber írás volt, és amelyért állítólag húszezer dollárt (mintegy négymillió forintot) ajánlottak neki a feketepiacon. Azért fordult az ismerős izraeli régészhez, hogy az fölbecsülje a töredékek értékét. A találkozó azért volt szigorúan titkos, mert a leleteket be kellett volna szolgáltatni az illetékes hatóságnak, s ennek elmulasztása büntetendő cselekmény. Hanan Esel - ahogy most Tel-Avivban elmesélte - azonnal lefényképezte a tekercseket, mert nem is remélte, hogy viszontlátja őket. Az idén márciusban aztán újra felkereste a beduint, és a kétezer éves töredékek még megvoltak. Végül az egyetem nevében a régész megvette darabját háromezer dollárért (mintegy hatszázezer forint). A két kis töredéken az írás Mózes III. könyvéből, a Tóra középső részéből való, és az időszámításunk szerint 135 körüli időre datálható. A töredékek vélhetően azoktól a menekültektől származnak, akik a zsidók rómaiak elleni, Bar Kochba vezette felkelésének leverése után a Holt-tengerhez közeli Nahal Arugot-i barlangokban húzták meg magukat. A tekercstöredékeket az Izraeli Régiségeket Vizsgáló Hatóság veszi most górcső alá. Steven Pfann archeológus megjegyezte: érdekes és egyúttal bátorító, hogy a Júdeai- sivatagban az 1960-as évek óta az első szenzációs lelet került elő. Hanan Esel régész közlése szerint az újabb két töredék része annak a tizenöt tekercsnek, amelyeket ebben a térségben találtak, és abból a korból való, amikor Bar Kochba vezetésével a zsidók felkeltek a rómaiak ellen Kr. u. 132-135 között, de egyúttal az első olyan lelet, amelyen Mózes III. könyvéből való részletek vannak. Az izraeli régészek 1947 és 1956 között átkutattak tizenegy barlangot a Holt-tenger nyugati partján, és több mint ezer ősi szöveget találtak, köztük az úgynevezett holttengeri tekercseket. M MTI Átvilágításra számíthatnak a baloldali evangélikus lelkészek Németországban Át akarja világíttatni a német evangélikus egyház azon lelkészeit, akik az új Baloldali Pártban vállalnak szerepet - mondta egy egyházi illetékes egy keddi lapinterjúban. Az egyház szeptembertől kíván életbe léptetni egy irányelvet, amely szerint a lelkészeknek, valamint az egyház és a diakónia főállású munkatársainak nem szabad hozzájárulniuk ahhoz, hogy a közvéleményben kétségek merüljenek fel az egyház szavahihetőségét illetően. Ilyen helyzetnek számít, ha munkaidejükön kívül szélsőjobb- oldali vagy szélsőbaloldali csoportnál tevékenykednek - fejti ki az újság. Az egykori keletnémet állampártból alakult Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) a napokban felvette a Baloldali Párt nevet, és választási szövetségre készül a Választási Alternatíva néven ismert, szintén baloldali csoportosulással. Wolfgang Huber püspök, a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) tanácsának elnöke tavaly összeférhetetlennek nevezte a lelkészi hivatalt a PDS-ben, illetve a Német Nemzeti Demokrata Pártban (NPD) való tagsággal. „Az NPD totalitárius, idegengyűlölő, részben antiszemita, a PDS érzéketlen a vallás és a szabad vallásgyakorlás iránt” - magyarázta. M MTI Pályázati felhívás A Büki Evangélikus Egyházközség pályázatot hirdet megüresedett lelkészi állásának betöltésére. A szolgálati feltételeket a lelkészi díjlevél tartalmazza, amely a Vasi Evangélikus Egyházmegye Esperesi Hivatalában Vetőlstván esperesnél érhető el (9500 Cell- dömölk, Somogyi B. u. 31.: tel.: 95/421-795, 20/824-4244; e-mail: istvan.veto@luthe- ran.hu). A lelkészi javadalom 65 000 Ft, melyhez kapcsolódik az állandó szakonyi helyettesítési szolgálatból származó 30 000 Ft, illetve a lelkészlakás teljes rezsiköltsége. A lelkészek jelentkezését az esperesi hivatal fent megadott címére várjuk, önéletrajz csatolásával augusztus 31-ig. A gyülekezet presbitériuma a bemutatkozó szolgálat és a közös beszélgetés alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a pályázat elfogadására. Az egyházközség elnöksége 1
