Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-24 / 30. szám
‘Evangélikus Élet^ MOZAIK 2005. július 24. 11 Számítógépek az ölünkben és a tenyerünkben Új informatikai eszközök: laptop, tablet PC, palmtop ► A számítástechnika világában viharos gyorsasággal terjednek az új, hordozható és egyre kisebb méretű elektronikai eszközök. Rovatunk következő néhány írásában egy kis segítséget igyekszünk adni az e műszaki eszközök, illetve a velük kapcsolatos idegen szavak, szakkifejezések dzsungelében való eligazodáshoz. EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ A személyi számítógépek hordozhatóvá válása rendkívüli sikereket hozott. Egy-egy ilyen gép birtokában akár utazás közben is lehet például dolgozni vagy filmet nézni, a hordozható gépek akkumulátora ugyanis akár két-három óráig is képes működni áramforrás nélkül (ez egy nagy energiaigényű számítógép esetében elég hosszú idő). Az első igazi, használható laptopot, azaz hordozható számítógépet 1979-ben a brit William Moggridge tervezte a Grid Systems Corporationnél. A Grid Compass névre keresztelt számítógép súlya egyötöde volt az akkoriban használt masinákénak. A készüléket többek között a NASA használta űrsiklóprogramjában a '80- as évek elején. A ma többségében hivatalosnak elfogadott terminológia szerint a laptop az A4-es méretű papírlapnál nagyobb gép. (A laptop angol szóösszetétel a lap - jelentése „öl” - és a top - „csúcs, felső rész, legmagasabb hely” - szavakból áll össze; azt hivatott tehát kifejezni, hogy a számítógépet az ölünkben is használhatjuk.) Az a hordozható gép, amely az A4-es méretnél kisebb, az úgynevezett notebook, amelyet megközelítő pontossággal „noteszgépnek” fordíthatunk (a notebook eredeti jelentése: „jegyzetfüzet, notesz”). A számítógépek méretének miniatürizálása azonban itt nem ér véget. Ma már olyan számítógépeket is vehetünk, amelyeket akár a tenyerünkben fogva is használhatunk. Ezek összefoglaló neve a palmtop, amely a „tenyér” jelentésű palm és a fentebb már említett top összetétele. Ezeknek a kis szerkezeteknek a jelölésére újabban a PDA betűszót is alkalmazzák (personal digital assistant, „elektronikus személyi titkár”). E két típus egyfajta ötvözetének tekinthető a 2002-ben piacra dobott tablet PC, melynek nevét a tablet - „tábla” - szóból és a PC (personal computer, „személyi számítógép”) betűszóból alkották meg. Ezek fő jellemzője, hogy a parancsok bevitele jellemzően nem a billentyűzetről vagy az egér segítségével történik, hanem - a palmtopokhoz és PDA-khoz hasonlóan - a számítógép érintőképernyős kijelzőjén keresztül, egy speciális tollal érintik meg és aktiválják a képernyőn látható ikonokat vagy parancsutasításokat. A tablet PC egyesíti a hagyományos számítógép teljesítményét és sokoldalúságát a toll és papír használatának egyszerűségével. Könnyedén használható akár asztali számítógépként, noteszgépként vagy digitális jegyzettömbként is. Két fő típusa van: a notebookká átalakítható tablet PC-k általában kicsit vastagabbak és nehezebbek - mivel a képernyő elforgatásával a billentyűzet felfedhető, és a gép máris notebook- ként használható. A tisztán táblagépek nem tartalmaznak semmilyen billentyűzetet, viszont könnyebbek és vékonyabbak. A Compaq nevű cég például egy olyan felépítésű tablet PC-t készített, amely mindkét üzemmódban kiválóan alkalmazható. A Tablet PC TCiooo-hez jár egy különálló, vékony, könnyű kiegészítő billentyűzet, amely egyben állványként is szolgál. A Compaq Tablet PC lehetővé teszi az adatbevitelt a képernyőn (a már említett elektronikus érintőtollal) és a billentyűzeten keresztül is. Egy ilyen tablet PC súlya mindössze 1,36 kilogramm az említett billentyűzet nélkül (billentyűzettel 1,8 kilogramm). A hordozható gépeket a súlyuk alapján is osztályozhatjuk: ami akkumulátorokkal együtt nehezebb három kilogrammnál, az a laptop, ami könnyebb, az a noteszgép kategóriába tartozik, míg a tábla PC súlya Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor egy kilogramm alatt van, a PDA pedig maximum húsz dekagrammos. A laptopok és notebookok legfontosabb tulajdonsága, hogy kis méretük ellenére minden olyan szükséges egység be van építve ezekbe a gépekbe, amelyek az asztali számítógépeknek is alapvető részegységei. Tehát például kezdve a merevlemezes adattárolótól (HDD: hard disk drive, azaz „merevlemez-meghajtó”) a CD/DVD lemezmeghajtón át egészen a hangszórókig minden megtalálható bennük. (A legújabb laptopokba és notebookokba hajlékonylemezvagy flopimeghajtót már nem szerelnek be.) A legtöbb ilyen notebooknak 12-14 inches - azaz hüvelykes - képernyője van, laptopok esetében ez a méret 17 inch is lehet. A laptopok és notebookok képernyője speciális technológiával készül, ezért ez egyike a legdrágább alkatrészeknek. A legelterjedtebb képernyő-készítési technológia a TFT (thin film transistor - „vékonyfilm-tranzisztor”). melynek nagy előnye a hagyományos monitorokkal szemben, hogy a képük egyáltalán nem károsítja a szemet. A PDA, palmtop vagy kéziszámítógép kifejezésekkel nem olyan régóta, mintegy tíz éve találkozhatunk az elektronikus eszközök terén. Alapvetően a menedzserkalkulátorok továbbfejlesztett változatairól beszélhetünk, hiszen ezeknek a kis gépeknek a fő funkciói pontosan azok, melyekre a menedzserkalkulátorokat használni szokás: cím- és telefonjegyzék, határidőnapló, jegyzetfüzet. A PDA-k azonban mára ennél jóval többet tudnak: mindössze egy tenyérnyi helyen egy komplett számítógép szolgáltatásait képesek nyújtani a felhasználóknak. ■ Babics Csaba Notebook Palmtop Tablet PC Nem A hét kérdése: két azonos nemű gyermek születése után joguk van-e a szülőknek meghatározni harmadik, születendő gyermekük nemét? Nem egy ócska színvonalú bulvárlap címoldalán látom az újságosnál, hanem a magyar kormány képviselője érdeklődik arról, hogy milyen gondolatok támadnak erről bennem. Megkérdeztek, válaszolok. Édesapa vagyok. Szeretek kicsi gyerekem szemébe nézni: szeretem látni benne a mosolygós bizalmat, a határozott akarást, várakozást - az önálló személyiség félreismerhetetlen jeleit. Örülök, hogy nem a tulajdonom, hanem önálló emberke, akinek méltósága van. Én pedig azért lehettem szülővé, hogy erősebbként vigyázzak arra, hogy a kisebb, a védtelenebb ne sérüljön. A feltett kérdés orvosi jelentését - hogy mindez a génsebészetre utal-e, vagy inkább a „nem kívánt nemű” gyermek abortálá- sára - nem tudom megítélni, de azt tudom, hogy ez nem jog kérdése: születése előtt erőszaknak alávetni a védtelent. Aki nem érti, mire (gondolok, időnként nézzen bele egy kicsi gyerek szemébe... Lelkész vagyok, aki meggyőződéssel hiszem, hogy Isten ajándéka, ha egy férfi és egy nő szerelmi közösségét - akár harmadik - gyermekkel ajándékozza meg. Semmi jó és emberséges nem származik abból, ha a születendő élet jelentkezését összetévesztjük a jóléttől szédelgő nyugati világ termékkatalógusaival, amelyből azt választunk ki, amihez éppen kedvünk van. Az emberi élet és méltóság lebecsülése csak a legszégyenletesebb történelmi korok és eszmék sajátja. Lelkész vagyok, aki gyakran találkozom a jövőt érintő kérdésekkel, etikai problémákkal is. Például akkor, amikor a kórházakban betegeket látogatok. Nem ritka a gyógyszerhiány, az orvoshiány, a nővérhiány, az odafigyelés és az emberség hiánya. Csodálkozom, hogy a hivatalban levő egészségügyi miniszter számára a megszületendő gyermekek nemének manipulálása a legégetőbb szakmai, etikai kérdés... És lehetek a teológia doktora, aki mindig szívesen beszélget a jövőről és az erkölcsről, most késztetést sem érzek arra, hogy a nyári szabadságidőbe jobb híján belekiáltott kampányötletre lázas szakmai párbeszédbe bonyolódjam. Talán mert naponta találkozom olyan emberi és jövőt érintő kérdésekkel, amelyekről alig beszélünk. Magyar választópolgár vagyok, akitől választ kérnek a nemek, kisgyermek kék nemének kérdésében. Hadd legyen a válaszom is: nem! „Egy értelmes társadalmi vita alapjait akarjuk megteremteni” - mondja a szóvivő. Az értelmes beszélgetéshez értelmes és főleg emberséges kérdéseket kérnék. ■ Dr. Korányi András EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL Emlékmű a Himnusznak Tisztelt Főszerkesztő Úr/Hölgy! Szíves tájékoztatására tudatom, hogy nemzeti Himnuszunk első emlékművének felállítására készülünk. A mű felavatását október 23-ra tervezzük a Zsámbéki-medence kapujában, Budakeszi városában, ahol Erkel Ferenc élete egy részét töltötte. Az emlékmű, V. Majzik Mária Magyar Örökség díjas képzőművész alkotása, kilenc méter hosszú, négy méter magas, hét boltívből áll; középső, félköríves falán helyezkedik el a Himnusz képzőművészeti alkotás. A hét boltívbe a tizenkilenc megye harangjai kerülnek; ünnepnapokon harangjáték segítségével felcsendülnek Himnuszunk kezdő taktusai. Az alkotás tavaly júliusban elkészült, ma a márványba való áttételre vár. A Pszüart, a Lélek Művészete Alapítvány országos gyűjtést szervezett, hiszen az emlékmű mintegy húszmilliós költségét - mellette pedig egy, a Himnuszhoz méltó tér kialakításához szükséges ugyancsak több millió forint előteremtését - egy város ön- kormányzata egyedül nem tudja felvállalni. Másrészt ahhoz, hogy vágyaink szerint országos emlékhellyé, zarándokhellyé váljék a Himnusz emlékműve, országunk lakosságának a hozzájárulása - ha apránként is - szükséges. így válik közösségivé nemzeti imádságunk emlékműve. Ezt a célt támogatja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a Hír Televízió, a Duna Televízió több szerkesztője, riportere, akik napilapokkal, hetilapokkal együtt segítenek a széles körű tájékoztatásban. (...) Alapítványunk eddig négy nagyszabású jótékonysági hangversenyt rendezett Budapesten: a Szent István-bazilikában, a Magyar Szentek templomában és a városmajori jézus Szíve-templomban. E koncerteken nagyszerű művészek előadásukkal járultak hozzá az emlékmű felállításához: Jókai Anna, Pitti Katalin, Gulyás Dénes, Kováts Kolos, Vigh Andrea, Bánfifiy György, Bitskey Tibor, Raksányi Gellert, Oszter Sándor, Bátort Éva, Mester Viktória, Döbrentey Kornél, Szigethy Gábor, Ferencz Éva, illetve az Ars Renata együttes lépett fel az ügy érdekében, de a megcélzott húszmillió forinthoz képest még mindig kevés a pénz. Az ügyet sokan támogatják, például sportolók is, mint dr. Har- gitay András, többszörös úszóvilágbajnokunk is. Az országban sok helyütt gyűjtenek: Szegeden, Debrecenben, kis falvakban és Budapesten is. Megható, hogy kistelepülésekről is naponta érkezik apró felajánlás nemzeti imádságunk emlékművére. Nemcsak Budakeszinek, hanem Magyarország minden településének, az itthon és a határon túl élő honfitársainknak közös ügye ez az emlékmű. Múltunk lenyomata, mérföldkő a 21. század kezdetén, hitünk és bizalmunk jele a jelen és az utókor számára. Szeretném, ha Ön is érezné, hogy ezt a nagyszabású, rendkívül kifejező műalkotást már most hatalmas szeretet övezi. Országunkért, az itt élő emberekért született, azért, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. Ezt jelzi a fent felsorolt - és a még felsorolható - művészek, illetve Szeged, Debrecen, Madaras, Mád, Székesfehérvár és sok más magyar település polgárainak hozzájárulása, amellyel a Himnusz emlékművének felállítását támogatta. Köszönöm a figyelmét, és kérem, segítsen a tájékoztatásban. Sárossy Krisztina (Budakeszi) Pszüart, a Lélek Művészete Alapítvány; telefon: 30/375-3407 Szólásszabadságukat féltik a kanadai egyházak a melegek miatt Az egyneműek házasságáról szóló törvény elvetésére szólították fel kanadai vallási vezetők az ottawai szenátust. Marc Ouellet római katolikus bíboros arra hivatkozva kérte a szenátorokat a képviselőház által már jóváhagyott törvény elutasítására, hogy a törvényhozók ellenkező értelmű állásfoglalása ellenére az a „vallási szabadságot fenyegeti”. A szenátushoz intézett felhíváshoz csatlakoztak evangélikus, mohamedán és szikh papok is. Ouellet szerint Kanadában máris „bigottnak, melegellenesnek és homofóbnak bélyegeznek meg” bárkit, aki az egyneműek házasságát ellenző véleményt fejt ki. „Olyan légkör kezd kialakulni, amelyben már nem merjük elmondani, hogy mit gondolunk, és már nem merünk tanítani. Már a szószéken is fenyegetve érezzük magunkat, amikor az egyház szexuálerkölcsét tanítjuk” - mondta a XVI. Benedek pápához közel álló személyiségként ismert bíboros. Más vallási vezetők is hasonló véleményt fejtettek ki. Az evangélikusok szóvivője szerint úgy tűnik, hogy „a keresztények kényszerülnek a rejtekbe, ahonnét a melegek most előbújnak”. „Óriási az aggodalom és a félelem közösségünkben. Úgy érezzük, hogy kipécéznek, margóra szorítanak és hazafiatlannak tartanak bennünket” - jelentette ki Janet Epp Buckingham, a Kanadai Evangélikus Közösség szóvivője. M MTI Két közlemény A szerkesztőségünkhöz eljuttatott alábbi két „pártközlemény” tartalmáról szívesen közöljük olvasóink gondolatait lapunk nyomtatott vagy internetes kiadásának EvElet-levél rovatában Július 7-én Göncz Kinga ifjúsági és családügyi miniszter nyitotta meg annak a meleg- és transzvesztitamozgalomnak a rendezvénysorozatát, melynek deklarált célja, hogy megváltoztassa az alkotmány által is védett házasság és család intézményének több ezer éve kialakult normáját. A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint Göncz Kinga ezzel méltatlanná vált az ifjúságért és a családért felelős minisztérium vezetésére, ezért az antiliberális párt lemondásra szólítja fel. Budapest, 2005. július 14. Bégány Attila, a Jobbik Gyermekvédelmi Kabinet elnöke A Kereszténydemokrata Néppárt felhívja a közvélemény figyelmét, hogy ismét keresztényellenes, erkölcsromboló akciókat szerveznek a rombolás erői. A nyíltan sátánista tanokat hirdető Marilyn Mansont hívták meg hazánkba, és ezzel a destruktív szellemi pusztítás, erőit jelenítik meg. Ez nem azonosítható a demokratikus plurális értékrenddel, mert ahogy az Alkotmánybíróság fogalmaz: „A gyűlöletkeltés visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával”. Ne csodálkozzunk, ha hazánkban a sátánkultusz bátorításával újra sírokat és templomokat rongálnak meg. Felszólítjuk a hatóságokat, hogy vizsgálják meg a rendezvény alkotmányosságát az emberi jogok szempontjából, az intézmények felelős vezetőit pedig felkérjük, hogy ne adjanak teret a nyílt gyűlölködésnek és a társadalomrombolásnak. Fogjunk ezért össze minden jó szándékú emberrel, hogy hazánk ne a pusztítás és a pusztulás országa legyen. Budapest, 2005. július 14. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke