Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-06-26 / 26. szám
8 2005- június 26. r FÓKUSZ ‘Evangélikus Élet^ Katolikusprotestáns csúcstalálkozó a Vatikánban Az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkárát, Sámuel Kobia lelkészt fogadta hivatalában múlt csütörtökön XVI. Benedek pápa, aki az ökumenikus folyamat erősítése mellett tett hitet. Kobia hárompontos tervezetet terjesztett elő a látható egységhez vezető úthoz. Az eltérő egyházértelmezés tisztázásának legfontosabb eleme egymás egyenrangú egyházként való kölcsönös elismerése. A hivatalos római álláspont ugyanis nem kezeli egyenrangúként a protestáns egyházakat, hanem „egyházi közösségeknek” nevezi őket. A másik fontos terület a spirituális hozzájárulás a világ formálásához. „A mostani nyugtalan időben, amikor az értékek eróziója megy végbe, amikor a remények megfakulnak, és a kötelességteljesítés esetlegessé válik, akkor közösen kell erkölcsi-morális világosságot és bizonyosságot sugároznunk” - mondotta az EVT főtitkára, aki harmadik lépésként az ökumenikus nevelést említette. A pápánál tett látogatás viszonzására Kobia meghívta XVI. Benedeket Genfbe, a „protestáns Rómába”. Az EVT 347 protestáns, illetőleg anglikán és ortodox egyházat képvisel, melyekhez 120 országban mintegy 561 millió hívő tartozik. A római katolikus egyház ugyan nem tagja az EVT-nek, de néhány jelentős bizottságban jelen vannak a képviselői. N MTI Vandalizmus a Kozma utcai zsidó temetőben Mintegy százharminc sírt rongáltak meg Budapesten, a X. kerületi Kozma utcai zsidó temetőben. A múlt szerdán felfedezett vandál tettet számos közéleti személyiség is éles szavakkal ítélte el. A Magyar Távirati Irodának nyilatkozva Dondth László szocialista politikus, evangélikus lelkész hangsúlyozta: az, hpgy neonáci vagy fasiszta szimbólumot, szót nem mázoltak a sírokra, még „nem jelenti azt, hogy nem ugyanabból az indulatból tették, mint amelyet egyébként a jelképek magukban hordoznak”. „A bűncselekmény jogi minősítése rongálás és kegyeletsértés, de van egy másik vonzata is: ez egy emberi méltóság elleni cselekmény” - mutatott rá Tóth Gábor alezredes, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. A jogszabály szerint mindkét bűncselekmény esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják a tetteseket. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a sírköveket felborították, illetve összetörték. A temetőt vasárnap zárták be ünnep miatt, és csak szerdán reggel nyitották ki újra, ekkor vették észre a rongálást. A rendőrség rongálás és kegyeletsértés bűncselekménye elkövetésének megalapozott gyanújával folytat eljárást - egyelőre - ismeretlen tettes ellen. A rendőrség talált értékelhető nyomokat - közölte a BRFK csütörtökön az MTI-vel. Ujjnyomokat és DNS-mintákat is tudtak rögzíteni, és arra a következtetésre jutottak, hogy a temetőben minden bizonnyal több elkövető járt - mondta Csontos Stefánia kommunikációs osztályvezető-helyettes. Hozzátette: több lakossági bejelentés is érkezett a rendőrséghez; ezek értékelése, ellenőrzése még tart. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány szerdán félmillió, míg Demszky Gábor főpolgármester további egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információval szolgál a sírrongálás elkövetőiről. M MTI A vezetés szépsége és felelőssége Európa evangélikus püspökeinek találkozója ► Izland, ez a különleges földrajzi adottságokkal megajándékozott szigetország mintegy két héttel ezelőtt először fogadta a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) európai tagegyházainak vezetőit. Pedig a 280 ezer főt számláló lakosság 95%-a evangélikus vallású. A hegyek koszorúzta ország területének négyötöde lakatlan. Sok a magas hőfokú gejzír, amelyek kiváló minőségű fürdők létesítésére adnak lehetőséget. A magas hegyek gleccsereiben tiszta, áttetsző víz fakad, és gyakran vízesésként érkezik a völgyek zubogó folyamaiba. A sziget lakatlan vidékein alig-alig zavarja meg a csendet autóforgalom. A zsúfolt európai városokban benzingőzben élő, autójával naponta közlekedési dugókban araszoló ember számára a tiszta levegő önmagában is felüdülést nyújt. A népesség 65%-a a fővárosban, Reykjavíkban koncentrálódik. A vidéki lakosság döntő része tanyaszerű szétszórtságban él, egymástól kilométerekre; főként juhtenyésztéssel és lovak tartásával foglalkozik. A sziget lakosságának növekszik a lélekszáma, az átlagos gyermekszám családonként 2,4 (hazánkban 1,2). Izland korábban a dán királyság fennhatósága alatt állt, 1944- ben azonban kikiáltották a köztársaságot, azóta független állam. Az izlandi evangélikus egyház a dánokkal együtt vette fel a reformáció vallását. Egész történelmükre jellemző a vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása; inkább természeti katasztrófák tizedelték a lakosságot, mint vallásháborúk. Az egyház élén egy püspök és egy segédpüspök áll, 260 lelkész szolgál az evangéliummal. A fővárosban egyetemi szintű teológiai fakultás képezi a lelkészutánpótlást. A gyülekezetekben ünnepi esemény, ha a hatvan-nyolcvan kilométeres körzetből érkező hívek találkozhatnak egymással. Az utóbbi időben több szép új templomot építettek, közülük kiemelkedő építészeti értéket képvisel a fővárosban látható Hallgrimur Petersson-templom. A mintegy száz lelket számláló kis városkában, Reykholtban megtartott konferencia két főelőadására hívom fel a kedves Olvasó figyelmét. Az egyiket )aan Kiivit észt érsek tartotta, a másikat dr. Jan Hendriks holland református teológiai professzor. Kiivit érsek arról szólt, hogy korunk embere az ön- törvényűség nyomorúságában szenved, mert a szabadság fogalmát csak önmagára vonatkoztatva értelmezi. Feltette a kérdést, hogy a felvilágosodás nagykorúságot hirdető emberképe nem segítette-e elő e sajátos értelmezést. Nem kellene-e sokkal csendesebben, alázatosabban kérdezni a magunk szabadsága felől Isten előtt, mint ahogyan a posztmodern ember teszi? A nagykorúság azonban a kereszténység szótárában is nagybetűvel szerepel. Ezzel azonban a keresztény teológia nem a szabadság korlátlanságát, hanem a személyes felelősség nagyságát kívánja hangsúlyozni. A változó világ, az új digitális technika, az élet felgyorsult ritmusa, a társadalmilag újonnan megfogalmazott normák a családi és személyes élet területén, az új gazdasági törvényszerűségek sokkal jobban leterhelik az egyházi szolgálatot, mint a társadalom egyéb intézményeit - fejtette ki Jaan Kiivit. Közben sokak szemében az egyház és az egyháziasság veszendő érték - folytatta gondolatmenetét az érsek. Bár a vallásos irányultság újra felerősödőben van, a hagyományos egyházak merevnek tűnő formái nem vonzzák a kívülállókat. Ugyanakkor hódít a fogyasztói társadalom eszmerendszere. Kiivit egy lengyel szociológust idézett: „Alig szabadultunk ki a politikai fogság börtönéből, máris arra ítélnek minket, hogy hátralevő életünket egy bevásárlóközpontban töltsük?” A mi feladatunk, hogy élesszük a parazsat a tűzhelyben, és tápláljuk a lángot. Sokan nehezen találnak oda az evangélium tűzhelyéhez, ezért a parázsnak izzania kell, a lángot magasra kell emelni, hogy lássák az emberek. Egyszerre kell útmutató fényt gyújtanunk a posztmodem világ útvesztőiben, és meghitt közösséget, melegséget kínálnunk a szeretet nélküli fagyos világban. A reykjavíki Hallgrimur Petersson-templom Ez gyógyíthatja a beteg személyiséget, a lábadozó társadalmat, és kínálhat üdvösséget, boldogságot minden embernek. Ebben kell megtalálni küldetésünk szépségét és vonzó tartalmát. így válhatunk a világban a dialógus folyamatában „ellentételező hatalommá" (counterpower) - zárta előadását az észt égyházi vezető. Hendriks professzor kettős minőségben volt jelen: úgy is, mint az újonnan létrehozott egyesült holland protestáns egyház képviselője, amely kérte a felvételét a Lutheránus Világszövetség tagjai közé, és úgy is, mint témafelvezető előadó. Végig nagy figyelemmel hallgatott előadásában az egyház lényegét három szóban jelölte meg: misztika, közösség és diakónia. Közösség Krisztussal, közösség egymással és a szegények felkarolása. A Krisztussal való közösség szegények nélkül csak üres spiritualitás, az Úr hiábavaló keresése. A diakónia Krisztus - misztika - nélkül csak emberszeretet. A közösség Krisztus és a szegények felkarolása nélkül csak kapcsolat, de nem igazi felelős közösség. Az egyháznak ezért kapcsolatban kell lennie a mindennapok gondjaival, komolyan kell vennie az embereket, és komolyan kell vennie azt, ami az egyházat egyházzá teszi: az evangélium középpontját, növekedést adó magját, Krisztust - mondotta a teológus. Mindezt ma az előadó a vendéglátó egyház (gastfreundliche Kirche) fogalmával és kiteljesedésével látja legjobban megvalósíthatónak, miután a misszionáló egyház képe leterhel, és az evangélizációs egyház fogalma sokak szemében beszűkültnek látszik. A Jézus által sokszor használt kép, az ünnepi vacsora a hívásnak és a megajándékozás szándékának együttesét foglalja magában. Ebben az eseménysorozatban egyszerre fontossá válik a vendég, a vendéglátó és maga a meghívó Isten. El kell gondolkoznunk azon, hogy lelkészeinket és híveinket nem jellemzi-e sokszor az újonnan érkezőkGeyser - minden gejzírek névadója kel szembeni hűvös tartózkodás vagy a távolságtartás? Az is különös, hogy több gyülekezetünkben éppen a szeretetvendégségek néptelenedtek el. A konferencia végül üzenettel fordult az egyházak képviselőihez, amelyben megbízatásuk hűséges betöltésére, új utak keresésére biztatta őket a misztika, a közösség (koinónia) építése és a diakónia gyakorlása jegyében. Az előadásokat nemcsak nyilvános vita, hanem csoportos beszélgetés is követte, amelyen az egyes egyházi vezetők megoszthatták gondjaikat a többiekkel, tanácsot kaphattak tőlük, és velük közösen gyakorolhatták az imádság közösségét. A hófedte csúcsok és a jeges gleccserek országa a meleg vizű gejzírek világa is. A magas hegyek ormán fázni lehet, mint megannyi gyülekezetünk hűvös légkörében. A földből feltörő meleg víz legyen a szimbóluma a terhet hordozó közösségeknek, az egymás jókedvéért felelősséggel tartozó, Krisztussal való összetartozásnak. Ezt élhettük át Izlandon, e távoli szigetország egyedülálló légkörében. ■ D. Szebik Imre Hogyan regenerálódnak a lelkészcsaládok? A Déli Evangélikus Egyházkerület lelkészcsaládjainak hagyományos bonyhádi találkozóján, mely június 16-tól 18-ig tartott, mintegy 50 felnőtt és 25 gyermek vett részt. Áhítatok, fórumbeszélgetések, közös kirándulás és sok játék segítette a közösségépítést. Az alábbi képek ízelítőt adnak az együtt töltött napok örömteli pillanataiból. Rétszilas, halászati központ Pihenő'az egykor vendégfogadóként szolgáló tamási templomban Az ozorai vár „elfoglalása" t <
