Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-06-12 / 24. szám
2 005. jumus J2. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Életi; mhmmmmmmm Aliansz-prioritások ► Ima- és böjtnapot tartott a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) az egyházak, kegyességi irányzatok megbékéléséért és a közös, hatékony misszióért. A 2004 márciusában Vajtán megrendezett találkozón - melyen szolgálatuk prioritásairól beszélgettek a nemzetközi és a hazai Aliansz-vezetők - merült fel a kérdés fontossága. Az alkalomnak a metodista egyház adott helyet a Kiscelli utcai központi épületében. A cél az volt, hogy az Úr színe előtt tartsunk bú'nbánatot az elmúlt évszázadokban és évtizedekben elkövetett bűnök miatt, kérjük Isten és testvéreink bocsánatát, és szabaduljunk fel a közös misszióra. Az eddigi, ehhez hasonló eseményekhez képest előrelépést jelentett, hogy előtérbe került a katolikusok és a protestánsok közötti szakadék kérdése, a „történelmi” egyházak és a „szabadegyházak” közötti megbékélés szükségessége, a „karizmatikus” és a kevésbé karizmatikus irányzatok bűnbánata, egységkeresése. Hálát adtunk a másikban kapott ajándékokért is; testvéri, tanítványi légkörben, Isten áldását megtapasztalva voltunk együtt. Az öt órán át tartó együttléten igehirdetéssel, bizonyságtétellel szolgált D. Szabó Dániel, az Aliansz elnöke, ár. Szabó Tamás katolikus püspök, Rácz Lajos református lelkész, Szeverényi János evangélikus missziós lelkész, Kovács Géza baptista lelkész, ár. Kovács Géza, az Aliansz főtitkára, Hecker Frigyes metodista lelkész és Simonfalvi Lajos pünkösdi teológiai tanár. Az éneklést Győri János Sámuel evangélikus lelkész vezette. Isten igéje, üzenete erőteljesen is megszólalt, többek között egy katolikus testvérnőn keresztül. ■ Szeverényi János A 2005. május /-én tartott megbékélési konferencia dokumentuma 1. Jézus Urunk akarata az övéi egysége. Ezért az Isten Fia imádkozott. 2. Ettől az egységtől - az előrelépések mellett is - még messze vagyunk. Ez a szomorú tény botránkoztatja a kereszténység környezetét, és hátráltatja a missziót. 3. A legtöbb, általunk ismert felekezetben Urunk munkálkodik, az Atya, a Fiú és a Szentlélek által testvérek vagyunk. 4. Az elmúlt években több közös szolgálatban éltük meg a Krisztusban kapott lelki-szellemi egység valóságát (MEKDSZ, Timóteus Társaság, Aliansz, pásztorkörök, „Ez az a nap”...). 5. Szükség van továbbra is a fel nem tárt betegségek, gócpontok, bűnök, mulasztások megvallására. 6. Mindez csak a Lélek segítségével történhet, aki képes meggyőzni a bűn felől. 7. Eljött az ideje annak, hogy az Isten által felkészített „útépítők” az Úr vezetése alatt meghatározzák a szükséges közös lelki-szellemi alapot; mi az, ami elengedhetetlen az üdvösséghez; mi az, ami lényeges, de nem feltétele az üdvösségnek, és melyek azok a dolgok, amelyek nem lényegesek. Hisszük, hogy az Úr gyermekei, akiket egymás mellé állított az elmúlt időkben, alkalmassá válhatnak erre a munkára, szolgálatra. A Szentlélek vezetése alatt beszélgetnünk kell a jövőben a keresztségről, az úrvacsoráról, a Szentlélek munkájáról és az egyházról. Nem engedhetjük, hogy az Urunktól kapott legdrágább ajándékok kapcsán ezekben az „elfajult” időkben elválasszon minket a sátán. 8. Az eddigieknél hatékonyabb, közös szolgálatra, misszióra van szükség hazánkban. 9. Kérjük és javasoljuk, hogy a közösségek saját köreikben is tartsanak hasonló megbékélési alkalmakat. 10. Kérjük és javasoljuk, hogy településenként alakuljanak felekezetközi munkatársi és pásztorközösségek az egység és a szolgálat reményében. Budapest, 2005. május havában Az Aliansz vezetősége ouna Duna Televízió A sajógömöri magyar evangélikusok. Néhány hete istentiszteletet közvetített a Duna Televízió a felvidéki sajógömöri evangélikus templomból. Ezúttal a gyülekezet hétköznapjait ismerhetik meg a Duna Tv nézői. Az összeállítás az Isten kezében című sorozatműsorban látható június 18-án, szombaton 12.05-től. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. Evangélikus istentisztelet. Istentiszteletet közvetít felvételről a Duna Tv Pest- szentlőrincről június 19-én, vasárnap 10 órától. Igét hirdet Győri Gábor esperes. M int azt május 29-i számunkban hírül adtuk, Válogatott kétbalkezesek címmel keresztény humorpályázatra beérkezett írásokból összeállított kötet jelent meg a Harmat Kiadó gondozásában. Az Evangélikus Életben is gyakran publikáló Füller Tímea mellett a kötet másik evangélikus szerzője Sch. Szász Emőke, akinek alábbi írását a Harmat Kiadó főszerkesztőjének, Naszádi Krisztinának az ajánlására közöljük Az ökumenizmus és én Sch. Szász Emőke Hangzatos a cím, túl hivalkodó, mégis valójában erről van szó, hogy milyen kalandokba és megfigyelésekre visz engem az ökumenizmus. A helyzet ugyanis a következő: szeptember óta együtt járunk. Tudniillik az ökumenizmus és én. Mielőtt bárki félregondolna: egy iskolába járunk. Pontosabban kettőbe, de együtt. Hogyan lehetséges ez? Adva van egy katolikus iskola, amelynek alsó és felső tagozatát két külön épületben helyezték el. És testvéreink szépen, példásan megszerkesztve az órarendet, heti két hittanórát terveztek ugyanabban az időben reformátusoknak, katolikusoknak, evangélikusoknak (más felekezetű hittanóra is lehetne, ha lenne szabad terem no meg szabad gyerek). Tulajdonképpen hétfőn és csütörtökön az egész iskola hittanórázik. Az első órában az alsósok, a második órában a felsősök élvezik (?) ennek gyümölcseit. Ebből adódik a különleges helyzet, hogy a hitoktatói gárda jelentős része ilyenkor útra kel a szünetben: az alsósok épületéből a felsősökhöz. Tízpercnyi séta, mégis számtalan megfigyelésre ad lehetőséget. Már szeptemberben, első alkalommal kiszúrtam, itt bizony szoros a mezőny: egy friss, katolikus kispap, egy életvidám, katolikus, világi hitoktató, egy kissé savanyú református katechéta (neki néha erősítése támad egy éleme- dett mestere személyében, aki harci fegyverként előre zengi, trombitálja, harsogja: „Áldás, bééékessééég!” - és körülnéz, mer-e valaki ellentmondani a csupa „Díííícsér-tessék” világában), no meg jómagam az evangélikusok kis képviselőjeként. Gondoltam az elején: jobb lesz meghúzódni, szerényen a szélső pályán futni, de hamar kiderült, itt bizony versenyre kényszerülök. A katolikus hitoktató mindenféle járási nehézségekre hivatkozva autóval teszi meg a két épület közti távot. A kálvinista kolléga - dacolva a szabályokkal - átvág a forgalmas úttesten, külön utakon ér célt. A fiatal káplán pedig - követve a szabályokat - hosszabb úton, de békében halad a felső iskola fellegvárába. No meg én is, hiszen alapvetően törvénytisztelő állampolgár volnék. Rájöttem hamar: furán fog ez egész tanévben kinézni, hogy loholok falusi „papné” létemre a városi kispap nyomában. Inkább igyekeztem csatlakozni hozzá, és ha sikerült, nagyon barátságos fogadtatásra leltem. De ritkán értem utol még a zebra előtt, amelyen keresztül vitt az utunk. Ott ugyanis meg kellett állnia, hiszen a jelzőlámpa tilos fényét tisztelvén veszteglésre kényszerült. Szóval így üldöztem végig párszor a kisváros főutcáján. Először nem tudtam mire vélni a dolgot (hisz gyors léptű családból származom), hogy hogyan verhet ken- terben László atya. De fény derült a talányra. Az első órában az evangélikus hittanosokkal csak a padlásszobában jut nekünk hely, míg katolikus testvéreinknek első szinti terem dukál. így jóval kedvezőbb helyzetből startolhat a káplán. No meg szeretek a gyerekekkel lenni, nem robbanok ki a teremből csengetés után. A fiatal pap viszont a következő órában nehéz helyzetbe kerül: a 8/a-ban tart órát. Tudniillik ez az osztály már egy pedagógust leszázalé- koltatott idegi alapon, és az igazgatónő is nehezen tartja őket kordában. Szegény László atyát is számtalanszor megviccelték, így ennek tudható be a nagy rohanás a második órára, hátha sikerül a gálád osztály előtt beérkeznie a terembe. Hiú remény... Én nyugod- tabban haladok utamon, ugyanis csak egy 8/a-som van, és a többi felsősömmel együtt az ebédlőben tanulunk - amelynek kulcsát csak én kaphatom meg arra az órára. Szóval békésen haladt az ökumenizmus: az autó, a külön útját járó kálvinista, a kispap és én - akik csak a zebránál köszöntjük egymást. Mígnem egy nap eleredt az eső. Kivédhetetlenül zuhogott, be- és leverően. Elindulok (amennyire papnéi méltóságom engedi) futva a második órám és annak épülete felé, eső elleni védelem nélkül. Hamar a hatalmas esernyős papba rohanok, aki gálánsán fejem fölé tartja (és a vállamra csurgatja) esernyőjét. Utolérjük a református hitoktatót is, aki a csúnya idő miatt nem mer veszélyesen átkelni az autók birodalmán. Neki van eső elleni védelme: kapucnival közlekedik. Hárman haladunk, és ázunk tovább minden védőfelszerelésünk ellenére. Végül a zebra előtt elénk kanyarodik tülkölve a katolikus hitoktató az autójával, kitárja az ajtókat, és . nem lehet visszautasítani, hisz dől szegényhez a víz. Bezsúfolódunk a pici járműbe négyen, és békésen nevetve megérkezünk, ázott ürgékként a célunkhoz - egyszerre. Talán így jó az ökumenizmus... Következtetések: 1. Az evangélikusoknak az ökumeniz- musban vagy a padlás, vagy az ebédlő jut csak. 2. Urunk néha utunkba helyez egy-két zebrát, amelynek jó észrevenni lassító szándékát. 3. A reformátusok szeretnek külön úton járni. 4. A katolikusok előttünk haladnak, de nem állnak meg maguktól, csak ha erre lámpa kényszeríti őket. 5. A világi katolikusok a leggyorsabb eszközökkel élnek, és leelőzik a klérust. 6. A felsős iskola az utolsó ítélet, ahová végül egyszerre érkezünk. 7. A 8/a pedig maga az ördög... Luther-szakértő pápa? A német evangélikus egyház tanácsának elnöke, Wolfgang Huber püspök szerint Ratzinger bíboros Luther-ismeretének köszönhető, hogy a megigazulástanról szóló katolikus-evangélikus Közös nyilatkozat megszülethetett. A püspök már 1998-ban nagy elismeréssel szólt a - XVI. Benedek néven nemrégiben pápává választott - bíborosról, mivel szerinte Joseph Ratzinger azon kevesek közé tartozik, akik valóban értik Luthert. 1998-ban a Fides et ratio kezdetű enciklika vitáján Ratzinger - aki Luthernek a reformáció előtt írt valamennyi írását olvasta - állítólag arra buzdította a jelenlevőket, hogy fedezzék újra fel ezeket az írásokat, mert megmutatják azt a nagy harcot, amelyet Luther vívott önmagával, hogy el tudja fogadni a jó és igazságos Istenről szóló tanítást. Huber püspök úgy véli, hogy a meg- igazulás tanáról szóló katolikus-evangélikus Közös nyilatkozat megszületése nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy - amikor a folyamat megfe- nekleni látszott - bevonták a munkába Ratzinger bíborost és Johannes Hanselmann püspököt, a Lutheránus Világszövetség akkori elnökét. E két egyházférfi barátságának is köszönhető, hogy létrejött az egyetértés. Hanselmann halála után került sor arra a fontos ülésre, amelyen - egy teljes napon át tartó vita végén - megtalálták a mindkét fél számára elfogadható megfogalmazást. N Forrás: Zenit/MK Emlékbélyeg II. János Pál tiszteletére ► A pápa születésének nyolcvanötödik évfordulóján, május 18-án In memóriám II. János Pál nevet viselő emlékbélyeget bocsátott ki a Magyar Posta. Az aktusra ünnepélyes keretek között, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti épületében került sor. Az alkalmat - amelyen Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter mellett Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius méltatta a katolikus egyházfő érdemeit - megtisztelte jelenlétével dr. Erdó'Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, valamint dr. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár is. f TFft}: Í99I augusztut 20 ÍHilMllü, II jÁMLSPÁL. IKfI 2 _ . MjBrf I it. virv I If i W i \l Nfl 'I ísoo „Nem ez az első eset, hogy a Magyar Posta olyan bélyeget ad ki, amelyen Róma püspöke látható, annak ellenére, hogy élő személy alakját egyébként nem szokták bélyegen ábrázolni” - mondotta Csáki György, a posta elnöke. „Először - folytatta - a pápa 1991-es magyarországi látogatása alkalmával került forgalomba a II. János Pál portréját és Esztergom látképét ábrázoló bélyeg. Az elmúlt évben pedig a közép-európai katolikus találkozó alkalmából készült bélyegblokk szélén lévő képről »köszöntött« mindenkit a pápa.” A most százezer számozott példányban kibocsátott emlékbélyegen a pápa portréja látható, a keretrajzok pedig II. János Pál magyarországi látogatásait idézik fel. A katolikus egyházfő 1991 augusztusában és 1996 szeptemberében tett apostoli látogatást hazánkban. Az ötszáz forintos áron forgalmazott bélyegblokkot Fábián Lajos és Bókay László fotói alapján Lázár Szilvia és Raszler Tibor tervezőművész készítette. ■ G. Zs. ...és egyéb szuvenírek A képeslap- és nyalókakollekciót a Vatikánban örökítette meg Sólymos Tamás