Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-22 / 21. szám

‘Evangélikus Élet3 ÉLŐ VÍZ 2005. május 22. 9 I t k I Kemény szeretet. E jelzős szerkezetet alko­tó két szó látszólag ellentmond egymás­nak. A szeretet ragaszkodásban, gyengéd­ségben, önzetlen jóakaratban megnyilvá­nuló érzelem. A „kemény" utalhat kitar­tásra, határozottságra, szigorúságra, de a kemény ember lehet könyörtelen, részvét­len is. A szeretet szó kiejtésekor melegség járja át az ember szívét, pedig szeretetünk is lehet rosszul értelmezett, káros másokra. Az a szülő például, aki majomszeretettel csüng gyermekén, és elfogult vele szemben, rossz irányba is terelheti. A „szeretet"főnév és a „kemény" mel­léknév külön-külön meg egymás mellé té­ve is lehet negatív vagy pozitív töltésű egy­aránt. A felnövekvő gyermek érzi, hogy szülei részéről kitartó, határozott ragasz­kodás vagy könyörtelen, részvétlen érzelem sugárzik felé, amikor a szülő' meg akarja mutatni, hogy 8a keményebb, az erősebb. Helyesen, jól szeretni nagyon nehéz. „Isten szeretet...” (1Jn 4,16b) Elviselhetetlennek érzett lelki és testi csa­pások súlya alatt hányszor kiáltunk fel így: „Isten nem szeret engem, mert ha szeretne, nem engedné, hogy ennyit kelljen szenved­nem!" Nem kényszeríthetjük ki Istentől, ho­gyan szeressen bennünket. Egy biztos: ke­ménysége nem könyörtelen, nem részvétlen. Ha hiszünk Istenben, és komolyan vesszük a Biblia szavait, akkor el kell fogadnunk: a fenyítés Isten szeretetének a jele. „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad." (Zsid 12,5.6) S ha néha elbíznánk magunkat, újra meg újra figyelmeztet határozottan ke­mény szeretettel, hogy életünk végéig fiai maradhassunk. Enekeskönyvünk 265. énekének első versszakával is Isten külön­leges szeretetéről énekelhetünk: „Ha sújt, akkor is szeret, / így próbálja hitedet. / Si­on, ezt hát jól gondold meg, / Szabj határt bús gyötrelmednek!" ■ Csaba Piroska HETI ÚTRAVALÓ Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! (Ézs 6,3) Szentháromság ünnepének hetében az Útmutató reggeli igéi az Úristen dicsőségét hir­detik. Vezérigénkben a szeráfok hangos kiáltása csendül fel. Csatlakozzunk mi is a mennyei seregek dicsőítő kórusához, s Pál szavaival imádjuk a mindenség Urát: „Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örök- kön-örökké. Ámen.” (iTim 1,17) Athanasius ezt tanítja a harmadik ökumenikus hitvallás­ban: „Az egyetemes-keresztyén hit pedig ez: az egy Istent a háromságban, a három­ságot pedig az egységben tiszteljük; s ne keverjük össze a személyeket, se a lényeget szét ne válasszuk. (...) Örökkévaló az Atya, örökkévaló a Fiú, örökkévaló a Szentlé­lek, de mégsem három az örökkévaló, hanem egy az örökkévaló. (...) Aki tehát üd­vözölni akar, az így vélekedjék a Szentháromságról.” (Athanasiusi hitvallás 3., 10., 26.) Jézus tanítása nem csak Nikodémusnak szól: „Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (Jn 3,5) Pál apostol Isten min­den emberi értelmet meghaladó bölcsességét magasztalja, mert eljut ennek felisme­résére: „Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen." (Róm 11,36) Jeremiás próféta is csatlakozik a dicsőítő kórushoz, s a pogány bálványokkal szem­ben hirdeti: „Nincs hozzád hasonló, Uram!" (...) „De az Úr az igaz Isten, éló' Isten, örökkévaló Király!" (Jer 10,6.10) Mi is együtt tanúskodhatunk az Ószövetség evangélistájával arról, hogy az örök „én vagyok - leszek” a mi szabadítónkká lett Jézusban, mert minket is kiválasztott, hogy megismerjük őt, higgyünk benne, és megértsük: „Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító." (...).....én Isten vagyok. Ezután is csak én leszek!" (Ézs 43,11.12b—13) Ezért számunkra már nem ismeretlen az az Isten, akiről Pál beszélt a bál­ványisteneket „teremtő” athénieknek, amikor az embereket teremtő és újjáteremtő, igazságosan ítélő Úrról tett bizonyságot, aki „most azt hirdeti az embereknek, hogy minden­ki mindenütt térjen meg" (ApCsel 17,30). Az apostol csodálatos egységben látja a Szent- háromság Isten mindhárom személyét: „.. .egy a Lélek, (...) egy az Úr (jézus), (...jegy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben.” (Ef 4,4-6) A Fiú egész földi élete és a kereszten kiáltott szavai is - „Atyám, a te kezedbe te­szem le az én lelkemet!" (Lk 23,46) - az Úristennel való tökéletes egységét, szeretetközös- ségét hirdetik. Jézus kérdése, felszólítása és ígérete a hitről most nekünk szól: „Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? (...) Higgyetek nekem...(...) Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem..(Jn 14,10-12) A hit a Szentháromság Isten iránti feltétel nélküli bizalom. Nevében mondott kéréseink teljesítését ígéri Jé­zus, „hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban" (Jn 14,13). Mi mind „dicsérünk téged, / mint jó Atyánkat, / A te szent Fiaddal / És Szentlélekkel, / mi Vigasztalónkkal." (EÉ 41,7) ■ Garai András Káté a határon túlra - adományozóvonal 06-81-330-220 Egy hívás - és valakit megajándékozott! A hívás díja 400 Ft + áfa. Megbízhatónak tartanak? Nem olyan régen egyik barátom az új vállalkozásáról - egy kiskereskedelmi üzlet megnyitásáról - mesélt. Történet történetet követett: barátom a beszállító­ival kapcsolatos csalódásairól beszélt. Voltak olyanok, akik nem tudták megfe­lelően elvégezni a rájuk bízott munkát, mások be akarták csapni, de a legtöbbjük egyszerűen csak megbízhatatlan volt. Az idő minden induló üzleti vállalko­zásnál aranyat ér. Nem tudsz addig sző­nyeget fektetni, míg a festés el nem ké­szült, és a festéshez sem lehet addig hoz­záfogni, amíg a válaszfalak nem állnak. A projektekben minden munka kapcso­lódik valamilyen módon a következő­höz. Ha valaki nem fejezi be idejében a maga részét, az egész projekt csúszik. Ez történt a barátom, Jim esetében is. „Ha az emberek megtartották volna, amit ígér­tek - mondta -, akkor az üzlet hét hó­nap helyett három alatt elkészülhetett volna.” Mások megbízhatatlansága mi­att négy hónapig egy másik helyiséget kellett bérelnie, ami jelentős anyagi ter­heket rótt rá. A szerződéskötéskor sokan tesznek felelőtlen ígéretet a munka befejezésé­nek áz időpontjára, csak azért, hogy ma­gasabb árral nyerjék el az üzletet, majd a vállalásukról a teljesítés során elfeled­keznek. A szándék lehet jó, de gyakran túlvállalják magukat az emberek, ké­sőbb pedig alulteljesítenek. „jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted” - olvas­hatjuk a Prédikátor könyvében (5,4). Min­dent úgy teszel, ahogyan megígéred? Ha nem, akkor talán nem veszed elég ko­molyan az ígéreteidet. Próbáld meg ele­jét venni a problémának azáltal, hogy jó- zanabbul határozod meg egy munka be­fejezésének az időpontját! Az emberek általában kevésbé érzékenyek arra, hogy milyen időpontot határozol meg, mint arra, hogy betartod-e az ígéretedet. Ha nem várt problémák merülnek fel, számold át újra a feladat elvégzéséhez szükséges időt, és amilyen gyorsan csak lehet, ezt beszéld meg azzal, aki a mun­kát várja tőled. Ha a munkát befejezed a vállalt határidőre, sok területen annyi új megrendelésre számíthatsz, amennyit el sem tudsz végezni. A megbízhatóság rengeteget elárul az integritásodról. ■ Rick Boxx (Forrás: Monday Manna) Svéd-magyar lelkészkonferencia. A Déli Evangélikus Egyházkerület és a Linköpingi Evangélikus Egyházkerület együttműködésének keretében a balatonszárszói Evangéli­kus Konferencia- és Missziói Otthon adott helyet május 11. és 14. között az első svéd-ma­gyar lelkészkonferenciának. A tízfős svéd delegációt Martin Lind püspök vezette. Barthel-Rúzsa Zsolt felvétele Szedhet-e gyógyszert a hívő? Ifjúsági munka a svéd evangélikus egyházban s z ó s z ó r ó ► „Alapbetegségem mellett sokféle egyéb egészségügyi problémával küzdöttem az elmúlt években. Mi­vel az orvos gyógyszereket írt fel, természetesen szedem őket. Emel­lett kipróbálok különféle gyógy­hatású szereket is a gyógyulásom érdekében. Egyik hívő ismerősöm a közelmúltban azt mondta ne­kem, hogy a görög farmaka szó va­rázslást jelent, ezért a gyógysze­rek szedése ördögi dolog. Szerin­tem nagyon megdöbbentő ez a ki­jelentés. Ezek szerint a kereszté­nyeknek tilos lenne gyógyszert szedniük? Utasítsuk vissza a gyógy­kezelést, és haljunk bele a betegsé­günkbe?” Drága Emma, érdeklődéssel fogadtam izgalmas kérdését! Engedje meg, hogy egy reménykeltő igével köszöntsem, majd rögtön a lényegre térjek. „Világossá­gom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életem­nek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsolt 27,1) A görög „farinakon” szó (egyes szá­mú forma, többes számban: farmaka) több jelentéssel bír: 1. segédeszköz, el­lenszer, csillapítószer; 2. orvosság, gyógy­hatású szer; 3. ártó szer, méreg, mérge­ző ital. Miután a varázslással foglalkozó emberek gyakran állítottak elő gyógy­hatású szereket és persze mérgező italo­kat is, a „farinakon” szó „varázsszer" je­lentést is kapott. Az Újszövetségben a következő szavak származnak e szóból: farmakeia, amely az orvosság használa­tát éppen úgy jelenti, mint a varázslást (Gál 5,20; Jel 9,21; Jel 18,23), valamint a fiamiakosz kifejezés is innen ered, jelenté­se: gyógyszerkészítő, méregkeverő, va­rázsló (Jel 21,8). Ezeket a szavakat tehát lehet jó és rossz értelemben is használni. Azt, hogy mikor melyik jelentésük kerül előtérbe, a szövegkörnyezet határozza meg. A galatákhoz írt levélben, de a Jelenések könyvében is minden alkalommal több bűnös, elvetendő tulajdonság és cseleke­det között szerepelnek ezek a szavak, rá­EVÉLET LELKI SEGÉLY Szókéné Bakay Beatrix adásul abban az összefüggésben, hogy a varázslók, a méregkeverők nem mehet­nek be Isten országába és szent városá­ba. Ugyanakkor teljesen téves következ­tetés volna azt állítani, hogy minden or­vossághasználat varázslás is egyben. Tény, hogy a farmakeia szó értelmébe belefér a hallucinogén szerek és egyéb káros anyagok előállítása és használata is, amelyektől tartózkodnunk kell. De ugyanakkor a farmaceutika (azaz a gyógyszerészet tudománya, amely kife­jezés szintén a farmakeia szóból képző­dött) alapvetően az ember szolgálatában áll. Nyilvánvalóan a mindenható Isten gondviselő szeretetének jele az orvostu­domány és a gyógyszerészet nagy lépté­kű fejlődése, amelyek eredményeit sza­bad használnunk. Ezért jó szívvel aján­lom Önnek, hogy bátran éljen a klinikai orvoslás módszereivel! Biztos vagyok azonban abban, hogy kedves levélíró testvérem figyelmét sem kerülte el az, hogy a mai ember túl sok orvosságot és gyógyhatású szert szed. Túl könnyen és meggondolatlanul nyúl mindenféle tabletta, tinktúra, csepp és balzsamír után, emellett előszeretettel keresi és veszi igénybe különféle sámá­nok, kuruzslók, táltosok áltudományos módszereit gyógyulása érdekében. Saj­nos gyakori a keresztények között is, hogy olyan vallásfilozófiai alapon álló „gyógymódoknak” (például jóga és aku­punktúra) és parapszichológiái módsze­reknek (például magnetizmus és mes- merizmus) vetik alá magukat és család­tagjaikat, amelyek mögött „e világ istene" áll (2Kor 4,4). Sajnos a sátán nem tiszteli a szabad akaratot, gyakran a „világosság angyala­ként” mutatkozik be, és jót-jelen esetek­ben egészséget - ígérve kopogtat be hoz­zánk. Ha beengedjük, akkor beköltözik hozzánk, majd kirabolja a gyanútlan aj­tónyitót. Ezért az úgynevezett alternatív gyógymódokkal szemben nem árt bizal­matlannak lennünk, csak igei átvilágítás után éljünk velük! Lehetetlen nem észre­venni, hogy ma az egészség bálvánnyá vált. Ha közvélemény-kutatást tarta­nánk, és megkérdeznénk az utca embe­rét, hogy mit tart a legfőbb értéknek, ak­kor egészen biztos, hogy az „egészség” a toplista csúcsait ostromolná. „No de miért olyan nagy baj ez?” - kérdezhetjük. Akár Emma nézőpontjá­ból is feltehetjük a kérdést: „Utasítsuk vissza a gyógykezelést, és haljunk bele a betegségünkbe?” Szó sincs róla. Hi­szen a betegség nagy megpróbáltatás, nemegyszer szörnyű kínokkal együtt járó állapot. Az Úristen lehetővé teszi, hogy bizonyos betegségek ellenszerét megtaláljuk, az egészség pedig valóban érték. De vajon csupán a testi egészség értékes? Nem kellene legalább annyira a lelki egészségünk megóvására is töre­kednünk? A baj ott kezdődik, amikor az ember csupán a bűn következményeitől akar megszabadulni, és nem a kiváltó okától. Kerülő úton keresi a gyógyulást, és a lé­lek dolga nem érdekli. Látnunk kell azt is, hogy az Úr gyakran testi erőtlensége­inken keresztül nevel bennünket. Az örök élet szemszögéből nézve földi éle­tünk fontossága a valós helyére kerül. Mindenekelőtt „életgyógyulásra” van szükségünk! Krisztusra, aki „bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak él­jünk: az ő sebei árán gyógyultatok meg" (iPét 2,24). Szeretettel kívánom ennek a drá­ga, üdvhozó igének testi-lelki áldásait Emma életére: ■ Szókéné Bakay Beatrix Leveleiket ,Telki segély" jeligével várjuk szer­kesztőségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájá- rulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. ► A linköpingi egyházkerületből Balatonszárszóra látogató, tízta­gú svéd evangélikus lelkészcso­port egyik tagja ifjúsági munkával foglalkozik a gyülekezetében. A kedves, mosolygós hölgyet, Ulri- ka Klappot a tapasztalatairól kér­deztem.- Mi jellemzi a gyülekezete ifjúsági munkáját?- Összesen öten vagyunk lelkészek az Eksjö församlig nevű gyülekezetben, közülünk én vagyok felelős az ifjúsági- és gyermekmunkáért. Ez nem azt jelen­ti, hogy mindent magam csinálok, hi­szen a gyülekezetben harminc gyüleke­zeti munkatárs dolgozik még. Köztük vannak a gyermek- és ifjúsági munka felelősei is. A gyerekekkel számos cso­portban foglalkozunk: működik példá­ul a kicsik csoportja, léteznek különféle gyermektáborok, van baba-mama kör, és a tinédzserek számára is színes a kí­nálat. A konfirmanduscsoportok mel­lett - tizennégy-tizenöt éves korban van a konfirmáció - az úgynevezett ve­zetői csoportba hívjuk a már konfir- máltakat, ahol képzést kapnak, hogy gyülekezeti segítőkké váljanak. így a konfirmáció után bevonjuk őket a gyermek-, illetve a konfirmandusmun­kába. Ez egy egyéves tréning. így pró­báljuk őket megtartani a gyülekezet­ben, „alkalmazzuk” őket a közösség életében - a végzett munkáért néha egy kis zsebpénzt is kapnak.- Hogyan zajlik a konfirmációi oktatás a gyülekezetben?- Három csoport közül választhatnak a jelentkezők. Először is részt vehetnek a „tradicionális oktatásban”, amely egy­szer van egy héten - ide korlátlan szám­ban lehet jelentkezni. A következő cso­port egyszer gyűlik össze egy hónapban, és tagjai a nyáron tíznapos európai uta­zást tesznek. Ide legfeljebb húsz fő jöhet. A harmadik csoport egyszer ül össze egy Ifiúságirovat-gazda: Balog Eszter hónapban, és nyári táborban vesz részt. Minden fiatal maga döntheti el, melyik típusú oktatásban kíván részt venni.- Hányán konfirmálódnak egy évben?- Átlagosan hatvanan, de ez csak a fe­le annak, ahányan jöhetnének...- Tapasztalatai szerint milyen igényekkel fordulnak a fiatalok az egyház felé?- Azt várják, hogy emberi lényként kezeljük, hogy szeressük, értsük meg őket, hogy legyen jó kapcsolatuk a fel­nőttekkel; fontos számukra, hogy a fel­nőttek meghallgassák és komolyan ve­gyék őket.- Teljesülnek ezek az elvárások?- Megpróbáljuk ezt nyújtani - nem mindig sikerül... Néha nehéz őket meg­szólítani. De a pingpong, a foci, a közös főzés, a beszélgetés, a mozi, az ifjúsági kórus mind szeretett tevékenység a szá­mukra, ezek során talán könnyebb kö­zelebb kerülni hozzájuk.- Mi jellemzi a svéd fiatalokat?- Nagyon gyorsan felnőnek, korán felnőtté válnak. Általában elmondható, hogy szeretnek sportolni - főleg hokiz­ni -, barátkozni, számítógéppel játszani.- Milyen problémákkal, deviáns viselkedés- formákkal kell szembenézniük az ifjúsági munka során?- Mint ahogyan általában más orszá­gokban is, a drog- és alkoholfogyasztás, a társas kapcsolatok zavarai jelentik a legsúlyosabb gondokat.- Mi a célja annak a munkának, amelyet a fiatalokkal végez?- Szeretném, ha magabiztos, céltuda­tos felnőttek lennének.- Sok sikert kívánok hozzá! ■ Balog Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents